Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-05 / 14. szám
NA GY KAROL Y Nemsokára aztán megnősült. Elvette Zichy Karolina grófnőt, a kiben szerető hitvest és törhetetlen erélyű honleányt talált. A grófi pár hajléka — a mostani Egyetem- utczai palota — központja lett mindazon üdvös mozgalmaknak, a melyek a nemzeti átalakuláshoz vezettek. Tudjuk, 1838-ban óriási árvíz dúlt Pest- Budán. A vész tetőfokán Károlyiék a legnagyobb készséggel fogadták be palotájukba a menekülőket. Wesselényi mentőcsónakja kétszáz hajléktalant vitt a vízben úszó, de tömör falaival szdárdon álló palotába és mig — Wesselényi naplója szerint — a gróf elsőnek hozta az éhezők számára a kenyérszállitmányt, addig a grófné szalonjait rendezte be a hajléktalanok ■ nak, maga sürgött-forgott körülöttük és mindennel fejedelmi módon ellátta őket. Idők folyamán nagyarányú tanácskozások helye lett a Károlyi-palota Ott indították meg a hazafias mozgalmat a rombadőlt Pest ujjá- teremtésére, ott vetették el magját az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, ott alakították meg a Lánczhid-társulatot. Amidőn eljöttek a nemzetre a megpróbáltatások nehéz esztendei, a grófné nemzetiszinü pántlikás karton-ruhában maga talicskázta napestig a fagyos göröngyöket az ellenség szuronyerdeje ellen emelendő sánczhoz. Ilyen volt az egyetem utczai öreg palota úrnője! Alig hogy Görgey Artur feladta a főváros védelmét, 1849. január ötödikén osztrák drago- nyosok csörtették kardjukat a Károlyi-palota előtt. Jellasich bán, a ki előbb Bécsig futott, Pestre fordult vissza. A városba bevonulva a Károlyi-palotába költözött. A jobb szárnyon a kertre néző lakosztályt foglalta el. Jellasich hetekig tobzódott a palotában. Kísérete valóságos sáskapusztitást vitt véghez a grófi palota éléskamrájában. Január kilenczedikén szivet facsaró jelenet játszódott le a palotában. Windischgrätz herczeg, a császári seregek fővezére, nem fogadta bicskei főhadiszállásán az országos küldöttség elnökét, Batthyány Lajon grófot. Azt üzente neki, várja be Pesten feleletét. Batthyány sógora Károlyi György gróf (Batthyány gróf felesége, Zichy Antónia, Károlyi György gróf nejének, Zichy Kariina grófnőnek nővére volt) palotájában várta. A végzetes estén együtt vacsoráit Károlyi Györgyné a fiával, Istvánnal, Orczay Lajos báróval, Almássy György és Festetich Géza grófokkal, a midőn egyszerre belépett egy osztrák főtiszt és Batthyány Lajos grófot kereste. — Bocsánat, — szólt a grófnéhoz — parancsom van Batthyány grófot innen elkísérni, mert attól tartok, hogy ön megszökteti. A Károlyi-palotából czipelték el a börtönbe Batthyány grófot. A Károlyi-palotában tartózkodott később hét napig Haynau is. A szatmári törvényszék pénteken Ítélkezett az egész társaság fölött és Birtást négy havi fogházra és 240 korona pénzbüntetésre, a legényeket pedig egyenként 3—3 napi fogházra és 20—20 korona pénzbüntetésre ítélte. iéuiii mm Dr. Adler Adolf indítványa. Miért oly későn? A nagykárolyi mészárosok és hentesek kérvényt adtak be a városi képviselőtestülethez, amelyben kérik, hogy a város építsen nekik a piacztéren állandó jellegű husárucsarnokot, ennek megtagadása esetén pedig engedjék meg nekik, hogy ők a saját költségükön állíthassák azt fel. A tanács határozati javaslata elutasító volt, azon indokolással, hogy a piacztér nem egyedül a város tulajdona s igy az építkezési engedély meg nem adható. Dr. V e t z á k Ede esztétikai szempontból szólalt fel a tanácsi javaslat mellett. Rooz Samunak az a véleménye volt, hogy a picaztér közös tulajdonjoga nem gátolhatja a husesarnok felépítését. Dr. Adler Adolf is osztja Rooz Samu véleményét, azonban mégis elutasitandónak tartja a kérelmet a Dr. Vetzák Ede által említett esztétikai okokból A husesarnok létesítése helyett azonban általános vásárcsarnok építését ajánlja,amely vásárcsarnok a közegészségügy és a kereskedelem érdekeit egyaránt szolgálná és e mellett a város külső képét is emelné. A vásárcsarnok építéséhez állami segély kérését javasolja. A napokban olvasta ugyanis, hogy a löldmivelésügyi miniszter a folyó évi költségvetésbe 400,000 koronát vett fel arra a czélra, hogy a városok közélelmezési berendezéseinek létesítését vagy azoknak javítását támogathassa. Dr. Adler indítványa okos indítvány és keresztül is vihető lett volna — ha einem késett volna. így azonban teljesen hiába való, mert az emlitett 400,000 korona alighanem fel lett már használva. Egy kicsit előbb mellett volna felébredni! A Nagykároly még a múlt évi november 30-án megjelent 48-ik számába jelentette a földmivelésügyi miniszter elhatározását. Vezető helyen foglalkoztunk a dologgal és nyomatékosan felhívtuk rá Nagykároly város képviselőtestületének figyelmét. Akkor kellett volna mozogni amikor még eredményt lehetett volna elérni. Husdrágaság. (Monológ) — Olvasom, hogy a mészárosok és hentesek a piacz-téren husárucsarnok felállítását kérelmezték. Különös! Hát van ember Nagykárolyban, aki még most is húst eszik? Sorozás elől Amerikába akarta vinni a legényeket, Ilyenkor, sorozás előtt nagy a drukk a legények között, akik rettegnek, reszketnek az ezredorvos végzetes „tauglich“-jától. Megpróbálnak minden csalafintaságot, hogy a három esztendei gyöngyélet keserves gyönyörűségei alól kibúvjanak s ha valaki ebben segitségükre tud lenni, attól nem sajnálják a pénzt sem. A falusiaknak ezt a félelmét aztán gonosz emberek arra szokták felhasználni, hogy tőlük ravasz módon pénzt csaljanak ki. Birtás György, budapesti pinezér ez idén sor alá kerülő több kismajtényi legénynek azt ígérte, hogy ő kiszökteti őket olcsó pénzért útlevél nélkül Amerikába, ahol ráadásul még jó munkát is szerez nekik. Veres János, Vastag Péter és Suta Mihály nevű legények útra is keltek Birtással, de útközben a csendőrség elcsípte és Birtással együtt letartóztatta őket. HÍREK. — A Rákóczi emléktábla leleplezése. Az 1711. évben, április 27 és 28 napjain a szatmári vár területén, a reformátusok által templomnak használt élésházban történt, hogy II. Rákóczi Ferencz fejedelem elcsüggedt kuruezai a szatmári békét letárgyalták és elfogadták. Szatinár város a szomorú történeti esemény színhelyét, báró Vécsey László Deák-téri telkén, emléktáblával jelölte meg. Az emléktábla leleplezése f. évi május 1-én megy végbe. — Előléptetés. A király Ilosvay Sándor őrnagyot alezredessé nevezte ki. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Papp András nagykárolyi p. ü. számgyakornokot számtisztté nevezte ki és járási számvevői minőségben az Avasi járásba rendelte ki. — Az Atlétikai klub gyűlése. A nagykárolyi Atlétikai klub vasárnap tartotta meg első évi rendes közgyűlését. Az eddigi tisztikart, a választmányban történt kevés eltéréssel, újból megválasztották. — A tömeges postai kinevezésből, amely legutóbb volt, a nagykárolyi posta és távirda hivatalhoz csupán egy jutott. Bartók Ilonát posta és távirda kezelőnővé nevezték ki. — Népmozgalom. Az 1911. év első negyedében Nagykárolyban születtek U7-en, meghaltak 10l-en, a házasságkötések száma 37. A múlt évi állapotokkal összehasonlítva : a születések és a halálozások száma csökkent, ellenben a házasságok száma növekedett. — Egy község lángokban. Nyirmedgyes szatmármegyei község szombaton délben ki- gyuladt. A nagy szélben rohamosan terjedt a tűz és a röpködő pernye a közeli Mátészalkáig elszállt, ahonnan a járás főszolgabirája a veszedelem színhelyére sietett és elrendelte, hogy a tűzoltóság és a esendőrség a közeli falvakból Nyirmegyesre vonuljon. Hét ház a melléképületekkel együtt elhamvadt. — Olcsó műtét. Rápolti Eszter csengeruj- falui leánykával a baj megesvén, Katz Fáni bábához fordult tanácsért. A műtét sikerült is, az eredményt pedig közös akarattal ásták el operatőr és pacziens a Rápoltiék kertjében. Rápolti Eszter bűnét azonban valami kóbor kutya kikaparta s mert töredelmes vallomásával a doktorát is kiadta, ők ketten megint együtesen kerültek csendőr kézre. A vallatásnál, a szomorú, a szánalomra méltó actusnál aztán az is kisült, hogy Katz Fáni csengeruj- falusi szülésznő hasonló esetekben 18 — mond tizennyolez — tojásért rendel. — Trieszti általános biztositó társulat (Assicurazioni Generali) Budapest, V., Dorottya-utcza 10 és 12. A „Közgazdaság“ rovatában közöljük a Trieszti általános biztositó társulat (Assicurazioni Cenerali), e legnagyobb, leggazdagabb és legrégibb biztosító intézetünk mérlegének főbb adatait. Teljes mérleggel a társulat mindenkinek,, aki e czélból hozzá fordul a legnagyobb készséggel szolgál. Az intézet elfogad : élet-, tűz-, szállítmány-, üveg- és betörés elleni biztosításokat. Közvetít továbbá : jégbiztosításokat a Magyar jég- és viszontbiztosító r. t., baleset és szavatossági biztosításokat az Első o. általános baleset ellen biztosító társaság, valamint kezességi és óvadékbiztositásokat, eltulajdonítás, lopás, hűtlen kezelés és sikkasztás elleni biztosításokat és versenylovak, teli vérek és egyébb értékesebb tenyészállatok biztosítását a „Minerva“ általános biztositó részvénytársaság számára. — Egy ritka feljelentés. Katona Zsig- mondné koesordi lakos, ki amerikai szalmaözvegy utón—útfélen azzal dicsekedett, hogy Szabó Gyula állandóan a szerelmével üldözi. Szabó e híresztelésért beperelte a kérkedő asszonyt, kit a mátészalkai bíróság vétkesnek talált és ezért pénzbírságra ítélt. — A pálinka. Vasárnap este véres verekedés volt Nagykárolyban, a Gencs-utczai Fendrich-féle korcsmában. B. Tóth és fia, Kocska András és fia és végül Oprics András és fia részeg állapotban rátámadtak a korcsmában egy külön asztalnál iddogáló Bohonyi Lászlóra és késeikkel életveszélyes sérüléseket okoztak rajta. A késelő famíliák ellen a rendőrség eljárást indított. — Éjjel a Gróf Károlyi-téren. S. I. asztalosmester vasárnap éjjel a Gróf Károlyi-téren megtámadta Szirmai Ilona 14 éves leányt, aki szolgálatadója lakására igyekezett. Erkölcstelen merényletet akart ellene elkövetni. A leány segélykiáltásaira csakhamar ott termett a rendőri őrjárat amely az asztalosmestert —• aki futásnak eredt — elfogta és előállította. A rendőrségnél Dr. Falussy Alajos alkapitány még az éjjel kihallgatta és igazolása után elbocsátotta. — Kilenczvenöt baromfi. A szaniszlói csendőrség hivatalos statisztikája szerint ennyi baromfit fogyasztottak el az elmúlt télen a szaniszlói czigányok a falubeliek majorságából. Vegyesen van e számban liba, tyuk, kacsa és ezenfelül nagymennyiségű másfajta élelmiszer. A lopásokat a czigányok egész télen folytatták, de a csendőrség csak most tudta lefülelni őket. A tettesek mind szaniszlói vályogvető czigányok. Egyház, iskola. A mikolai iskola. A szatmármegyei Mikola község iskolájáról szóló fővárosi hírlapi tudósítások — amelyeknek legnagyobb érdekessége az, hogy a munkapárt szatmári orgánuma bocsátotta őket világgá, csak nagyon kis részben fedik a valóságot. A helyes tényállás az, hogy az állami iskolát a község kérte s a tanfelügyelő ez alapon terjesztette a miniszter elé, a ki kedvező föltételeket szabott a községnek egy állami iskola létesítésére. A község azonban vonakodott felvenni egy nagykárolyi intézetnél Elit iMorlási Ilii
