Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-28 / 26. szám
Li Nagykároly, 1911. juníus 28. VI. évfolyam. — 26. szám. NAGYKÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGyKÁROLyBélN, Szőlő-utcza 4. sz. Előfizetési árak: Egész évre'8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K. ■ Megjelenik mirecle&i sserdási reggel» =--= Felelős szerkesztő éslaptulajdonos: ROSENFELD ZoiGíTOD. HIRDETÉSEK E kiadóhivataiban jutányosán vétetnek fel. „Tlyilt-tér“ sora 60 fiilér. — Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. Felhívás A magyar nemzetnek világszerte ismert és általánosan elismert, ^avalléros nagylelkűsége nem tagadhatta meg magát kultúrpolitikájában sem. A magyar állam első sorban a határszéleken lakó, idegen ajkú honfltársaiuk- j ; k áíiifoú és tart fenn különböző fokú isko- i.aí.,'Közművelődési egyesületeink ugyancsak , részeken és a Dunántúl, Délmagyar • ''^e^Agffív és a felvidékén kerestek és találtak teret kulturális tevékenységüknek. Sajátságos nemzetiségi viszonyainkat ismerve, teljes mértékben, méltányolni tudjuk azokat a szempontokat, amelyek úgy kormányainkat, mint társadalmunkat vezették akkor, midőn nemzetiségeink meghódítását, megnyerését tűzték ki kultúrpolitikájuk első czéljául. Ez a munka több-kevesebb eredménynyel állandóan folyik is már évtizedek óta, de egyelőre reményünk sincs arra, hogy belátható' időn belül annak befejezésére ,számíthassunk. Súlyos és szomorú következmények nélkül azonban , nem lehet és nem szabad tovább is megfeledkeznünk saját véreinkről, akik a nagy magyar Alföldön laknak, azon hatalmas kiterjedésű síkságon, amely országunk kellős közepén, területének majdnem egy harmadát foglalja el,, a népesség -számát tekintve.pedig ennél is többet jelent; s ha még figyelembe vesszük a népesség kulturális faj Súly át is, akkor látjuk esa’t-be-igrtgén ■ ■a-a- dési Egyesület' megalapításának fontosságát, szükséges voltát, halaszthatatlanságát. Ismerjük a magyar nép kitűnő természetes eszét, józan felfogását,'éles Ítélő képességét: ezek azonban olyan tulajdonságok, amelyek csak kellő ápolás, gondozás és művelés mellett borulnak virágba' s hozhatnak egészséges, érett gyümölcsöket. Az önművelésnek azonban nem érzi szükségét s a< művelődéshez sincs kedve az embernek, ha nincs olyan anyagi körülmények között, hogy ezt a fényűzést, a lélek fényűzését megengedhesse magának Ez okból kettős 'czélt: a szellemi előmenetel előmozdítását és az anyagi jólét megteremtését és fokozását Írja zászlajára az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület, amely Békés, Bihar, Borsod, Csanád, Csongrád, Hajdú, Heves, Jász-Nagykun-Szol nők, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa vármegyéket s Budapest székesfővárost, uynt az ország szivét választja működési teréül, 'azzal az egyenesen kifejezett, határozott czélzáttal, hogy minden lehetséges, tőle kitelhető módot és ezköszt megragad a fajmagyarság -tanyagi jólétének és értelmi színvonalának emelésére, megerősítésére, kulturális fölényének Kivívására s biztosítására. Ne tévesszük ugyanis el szemünk elől, hogy csak úgy tarthatjuk meg hazánkban vezető szerepünket, domináló, állásunkat és csak úgy tehetjük kívánatossá nemzetiségeinkre nézve a magyarsághoz való közeledésüket,' ha anyagi helyzetünk szilárdsága s közműveltségünk magas színvonala biztositja őket arról, hogy csak előnyös lehet rájuk nézve a hozzánk, az erősebbhez való csatlakozásuk. Nagy ózdijaink megközelítésére s mielőbbi elérésére szolgáló eszközünk a lehető legszélesebb körű s minden irányú közművelődési tevékenység, úgymint: gyermekkertek, kisdedóvodák, napközi otthonok, jinternátusok felállítása ahol ezeknek szüksége fenforog;az iskolán kívüli oktatás mindenféle fajának és nemének megvalósítása, serdültek és felnőttek oktatása, gazdasági vándortanitók alkalmazása, szabad előadások, felolvasások, néphangversenyek, műkedvelői színi előadások rendezése, az Alföld elhagyatott szinmüvészetének ápolása, színházak felépítése, a szabad tanítás különféle fine-ir: iiépgtRfyVnfi^tBk, oivasókö löknek, dalos egyesületeknek szervezése. Az anyagi jólét emelése tekintetében pedig munkaprogrammunkba vettük a magyar ipar pártolását, uj népiparágak meghonosítását, az ipar és kereskedelem erősítését és fejlesztését. Védelmünkbe vesszük a hazai iparczik- keket az idegen silány termésekkel szemben s ezek kiszorításán fáradozunk, útmutatást adunk a házi-iparczikkek és gazdasági termékek alkalmas értékesítésére s megmutatjuk, hogy nekünk is van fejlődött, versenyképes iparunk. A gazdaközönség anyagi érdekében pedig minden gazdasági kérdésben támogatói kívánunk lenni a jó magyar gazdáknak s minden irányban arra törekszünk, hogy a mágj gazda anyagi erejét növeljük, erősítsük megszilárdítsuk. ' ' Hadd legyen az ország szive, ez a szép darab termékeny föld, amelyhez népe annyira ragaszkodik, igazi édes anyja magyar véreinknek, akiket kellő felvilágosítással, oktatással intenzivebb gazdálkodásra kell szoktatnunk. Az anyagi s szellemi érdekek gondozása mellett nem hanyagoljuk el az Alföld szinma- gyar lakossága egészségének ápolását sem. Közművelődési, gazdasági, ipari s kereskedelmi, pénzügyi osztályaink működésével párhuzamosan'szép hivatás vár közegészségügyi osztályunkra is: A nép széles rétegeinek hygienikus felvilágosítása, oktatása, közegészségügyi intézményeinek felkarolása s a magyar nép épségének, erejének, egészségének szolgálatába való állítása. Ezen a téren is tanácsadói, támogatói, buzditói igyekszünk lenni a hatóságoknak úgy, mint az egyeseknek. Az általunk indítandó mozgalom anyagi eszközeinek megteremtése végett az egész müveit magyar társadalomhoz fordulunk ezúttal, kérve föntebb körvonalozott czélunknak erejétől telhetőleg szives istápolását. Aki egyesületünket az alföldi magyarságért való buzgó munkálkodásában támogatja, az egységes magyar nemzeti állam talpköveit szilárdítja, édes hazánk fentartó oszlopait erősiti meg. Az egyesület tagjai: örökös, alapitó, rendes és pártoló tagok- Örökös tagok legalább 1000 koronával, alapító tagok 200 koronával járulnak az egyesület alaptőkéjének g/arapitá-- sához. Az 1000 korona 5 évi 200 koronás, a 200 korona 4 évi 50 koronás részletekben is fizethető. Aki 1000 koronánál nagyobb összeggel lép a kulturegyesületbe, annak befizetése mint az A. M. K. E. javára tett alapítvány örökké az alapítványt tevő neve alatt kezeltetik és csakis a kamat költhető el. A rendes tagok évi 5 koronát fizetnek, kötelezettségük aláírásuktól számítandó 5 évig áll fenn. A rendes tagok 80 korona tőkével megválthatják díjfizetési köteíezetségüket, mely A képes-levelezőlapokról. Bertrik Emil munkácsi kereskedő üzletét most júniusban eladván, búcsúlevelet intézett vevőközönségéhez, melyben ezt is elmondja: „Egyben bátor vagyok megjegyezni, hogy az oly divattá vált képes levelezőlapok az én kezdeményezésein; nevezetesen én még 1894-ben készítettem Berlinben levélpapírokat helybeli felvételekkel, de azoknak nem volt keletjük, igy arra a gondolatra jöttem, hogy amennyiben a levélpapír feje épen olyan nagy volt, mint egy postai levelezőlap, ráragasztottam egy akkori 2 krajezáros postalapra és igy született meg az első, képes levelezőlap, mélynek egy példánya Lehoezky Tivadar nyug. urad. ügyész és régész urnái ma is láthatóé Tekintettel, hogy loOO drb levélpapírom'volt, , én ezeket mind postai lapokra, ragasztottam és későbben 1906-ban a milleniumi ünnepély alkalmával eladtam s azután persze a lapokat már fehér kartonlapra készítettem el.“ Bertrik ur azonban jó messzire elveti a sulykot. Jogtalanul vindikálja magának a képeslevelezőlapok „kezdeményezését“. A képeslevelezőlapok történetéről a „Magyar Nyom- dászat“ ezimii szakfolyóirat 1907. évi februári szánjában jelent meg egy igen érdekes ismertetés. Az ismertetést Gondos Ignácz közölte és Bertrik Emii körlevelének czáfolatául adjuk belőle a következő részt. „A művészet az emberi szellem alkotótehetsége, mely a formák meghatározásában nyilvánul. Czélja a szép megtestesítése, megrögzítése s a kultúra terjedésével fejlődik az emberiségben a szép, a művészi iránti érzés. A. folyton finomodó, Ízlés, a technika és vegyészet rohamos fejlődése által közvetve | serkentett művészetek iránti érdeklődés okozója annak, hogy néhány évtized óta képes ábrázolatok a mindennapi élet közszükségletét képezik. Az emberiség egy elenyésző kisebbségének áll csak tehetségében, hogy a műélvezetek iránti vágyaikat kielégíthessék s hogy eredeti műtárgyakat tulajdonuknak is nevezhetnek. A dolgozóknak, a napi keresetükből élőknek nem jut ily fényűzésre s ezeknek meg kell elégedniük a műremekek művészi reproduk- czióival. E közszukséglet kielégítésének eszméje szülte meg a mai képes levelezőlapot, mely nagyon sok mübarátnak igaz gyönyörűséget nyújt. „ . . . Tudvalevő dolog, hogy a közönsé- ges postai levelezőlap eszméje Stephan berlini postatiszt agyában született meg, ki annak forgalomba hozatalára vonatkozólag az 1865. évben tartott V, postakonferenezián előterjesztést tett. Daczára ez eszme nagyszerűségének, mégis öt évig tartott, mig azokat a „Norddeutscher Bund“ 1870. junius 25-én forgalomba hozta. Ausztriában azonban már előbb, vagyis 1869. október 7-én adta ki a postakincstár az első levelezőlapokat. Az úgynevezett képes-levelezőlap azonban már nem a hivatalos kiadású levelezőlapok papírján jelent meg. Általában elterjedt vélemény az, hogy a képes-levelezőlap csak alig egy pár éve, hogy a világot meghódította, pedig nem úgy van. A képes-levelezőlap csupán néhány évvel ifjabb egyszerű testvérénél. , . Mint nagyon sok egyéb találmánynál, úgy itt sem lehet teljes határozottsággal megállapítani, hogy mikor látott az első képes-levelezőlap napvilágot és hogy kinek agyában született meg annak eszméje ? Különféle verziók vannak elterjedve. Az egyik szerint az első képes-levelezőlap 1872-ben került postára Németországban, tehát csak 3 évvel később a postai levelezőlap megjelenése után. Azok állítólag Svájczban készültek. A Készítek: (a és (vulkánit) gyökér eltávolítása nélkül is) természetim fogpótlásokat aranyban kautschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint; aranyNagykároly, Könyök-utcza II. hidak, koronák, csapfogak a legművésziesebb kivitelben. fogtechnikus.
