Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-28 / 26. szám

Li Nagykároly, 1911. juníus 28. VI. évfolyam. — 26. szám. NAGYKÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGyKÁROLyBélN, Szőlő-utcza 4. sz. Előfizetési árak: Egész évre'8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K. ■ Megjelenik mirecle&i sserdási reggel» =--= Felelős szerkesztő éslaptulajdonos: ROSENFELD ZoiGíTOD. HIRDETÉSEK E kiadóhivataiban jutányosán vétetnek fel. „Tlyilt-tér“ sora 60 fiilér. — Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. Felhívás A magyar nemzetnek világszerte ismert és általánosan elismert, ^avalléros nagylelkű­sége nem tagadhatta meg magát kultúrpoliti­kájában sem. A magyar állam első sorban a határszéleken lakó, idegen ajkú honfltársaiuk- j ; k áíiifoú és tart fenn különböző fokú isko- i.aí.,'Közművelődési egyesületeink ugyancsak , részeken és a Dunántúl, Délmagyar • ''^e^Agffív és a felvidékén kerestek és találtak teret kulturális tevékenységüknek. Sajátságos nemzetiségi viszonyainkat is­merve, teljes mértékben, méltányolni tudjuk azokat a szempontokat, amelyek úgy kormá­nyainkat, mint társadalmunkat vezették akkor, midőn nemzetiségeink meghódítását, megnye­rését tűzték ki kultúrpolitikájuk első czéljául. Ez a munka több-kevesebb eredménynyel állan­dóan folyik is már évtizedek óta, de egyelőre reményünk sincs arra, hogy belátható' időn belül annak befejezésére ,számíthassunk. Súlyos és szomorú következmények nélkül azonban , nem lehet és nem szabad tovább is megfeledkeznünk saját véreinkről, akik a nagy magyar Alföldön laknak, azon hatalmas kiter­jedésű síkságon, amely országunk kellős köze­pén, területének majdnem egy harmadát fog­lalja el,, a népesség -számát tekintve.pedig ennél is többet jelent; s ha még figyelembe vesszük a népesség kulturális faj Súly át is, akkor látjuk esa’t-be-igrtgén ■ ■a-a- ­dési Egyesület' megalapításának fontosságát, szükséges voltát, halaszthatatlanságát. Ismerjük a magyar nép kitűnő természetes eszét, józan felfogását,'éles Ítélő képességét: ezek azonban olyan tulajdonságok, amelyek csak kellő ápolás, gondozás és művelés mellett borulnak virágba' s hozhatnak egészséges, érett gyümölcsöket. Az önművelésnek azonban nem érzi szükségét s a< művelődéshez sincs kedve az embernek, ha nincs olyan anyagi körülmé­nyek között, hogy ezt a fényűzést, a lélek fényűzését megengedhesse magának Ez okból kettős 'czélt: a szellemi előme­netel előmozdítását és az anyagi jólét megte­remtését és fokozását Írja zászlajára az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület, amely Békés, Bihar, Borsod, Csanád, Csongrád, Hajdú, Heves, Jász-Nagykun-Szol nők, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa vármegyéket s Budapest székesfővárost, uynt az ország szivét választja működési teréül, 'azzal az egyenesen kifejezett, határozott czélzáttal, hogy minden lehetséges, tőle kitelhető módot és ezköszt megragad a fajmagyarság -tanyagi jólétének és értelmi színvonalának emelésére, megerősítésére, kulturális fölényének Kivívására s biztosítására. Ne tévesszük ugyanis el szemünk elől, hogy csak úgy tarthatjuk meg hazánkban ve­zető szerepünket, domináló, állásunkat és csak úgy tehetjük kívánatossá nemzetiségeinkre nézve a magyarsághoz való közeledésüket,' ha anyagi helyzetünk szilárdsága s közműveltsé­günk magas színvonala biztositja őket arról, hogy csak előnyös lehet rájuk nézve a hozzánk, az erősebbhez való csatlakozásuk. Nagy ózdijaink megközelítésére s mielőbbi elérésére szolgáló eszközünk a lehető legszéle­sebb körű s minden irányú közművelődési tevékenység, úgymint: gyermekkertek, kisded­óvodák, napközi otthonok, jinternátusok felállí­tása ahol ezeknek szüksége fenforog;az isko­lán kívüli oktatás mindenféle fajának és nemé­nek megvalósítása, serdültek és felnőttek ok­tatása, gazdasági vándortanitók alkalmazása, szabad előadások, felolvasások, néphangverse­nyek, műkedvelői színi előadások rendezése, az Alföld elhagyatott szinmüvészetének ápolása, színházak felépítése, a szabad tanítás különféle fine-ir: iiépgtRfyVnfi^tBk, oivasókö löknek, dalos egyesületeknek szervezése. Az anyagi jólét emelése tekintetében pe­dig munkaprogrammunkba vettük a magyar ipar pártolását, uj népiparágak meghonosítását, az ipar és kereskedelem erősítését és fejlesz­tését. Védelmünkbe vesszük a hazai iparczik- keket az idegen silány termésekkel szemben s ezek kiszorításán fáradozunk, útmutatást adunk a házi-iparczikkek és gazdasági termékek al­kalmas értékesítésére s megmutatjuk, hogy nekünk is van fejlődött, versenyképes iparunk. A gazdaközönség anyagi érdekében pedig minden gazdasági kérdésben támogatói kívá­nunk lenni a jó magyar gazdáknak s minden irányban arra törekszünk, hogy a mágj gazda anyagi erejét növeljük, erősítsük megszilárdítsuk. ' ' Hadd legyen az ország szive, ez a szép darab termékeny föld, amelyhez népe annyira ragaszkodik, igazi édes anyja magyar véreink­nek, akiket kellő felvilágosítással, oktatással intenzivebb gazdálkodásra kell szoktatnunk. Az anyagi s szellemi érdekek gondozása mellett nem hanyagoljuk el az Alföld szinma- gyar lakossága egészségének ápolását sem. Közművelődési, gazdasági, ipari s kereskedelmi, pénzügyi osztályaink működésével párhuzamo­san'szép hivatás vár közegészségügyi osztá­lyunkra is: A nép széles rétegeinek hygienikus felvilágosítása, oktatása, közegészségügyi intéz­ményeinek felkarolása s a magyar nép épsé­gének, erejének, egészségének szolgálatába való állítása. Ezen a téren is tanácsadói, támo­gatói, buzditói igyekszünk lenni a hatóságok­nak úgy, mint az egyeseknek. Az általunk indítandó mozgalom anyagi eszközeinek megteremtése végett az egész mü­veit magyar társadalomhoz fordulunk ezúttal, kérve föntebb körvonalozott czélunknak erejétől telhetőleg szives istápolását. Aki egyesületünket az alföldi magyarság­ért való buzgó munkálkodásában támogatja, az egységes magyar nemzeti állam talpköveit szilárdítja, édes hazánk fentartó oszlopait erősiti meg. Az egyesület tagjai: örökös, alapitó, ren­des és pártoló tagok- Örökös tagok legalább 1000 koronával, alapító tagok 200 koronával járulnak az egyesület alaptőkéjének g/arapitá-- sához. Az 1000 korona 5 évi 200 koronás, a 200 korona 4 évi 50 koronás részletekben is fizethető. Aki 1000 koronánál nagyobb összeggel lép a kulturegyesületbe, annak befizetése mint az A. M. K. E. javára tett alapítvány örökké az alapítványt tevő neve alatt kezeltetik és csakis a kamat költhető el. A rendes tagok évi 5 koronát fizetnek, kötelezettségük aláírásuktól számítandó 5 évig áll fenn. A rendes tagok 80 korona tőkével meg­válthatják díjfizetési köteíezetségüket, mely A képes-levelezőlapokról. Bertrik Emil munkácsi kereskedő üzletét most júniusban eladván, búcsúlevelet intézett vevőközönségéhez, melyben ezt is elmondja: „Egyben bátor vagyok megjegyezni, hogy az oly divattá vált képes levelezőlapok az én kez­deményezésein; nevezetesen én még 1894-ben készítettem Berlinben levélpapírokat helybeli felvételekkel, de azoknak nem volt keletjük, igy arra a gondolatra jöttem, hogy amennyi­ben a levélpapír feje épen olyan nagy volt, mint egy postai levelezőlap, ráragasztottam egy akkori 2 krajezáros postalapra és igy szü­letett meg az első, képes levelezőlap, mélynek egy példánya Lehoezky Tivadar nyug. urad. ügyész és régész urnái ma is láthatóé Tekin­tettel, hogy loOO drb levélpapírom'volt, , én ezeket mind postai lapokra, ragasztottam és későbben 1906-ban a milleniumi ünnepély al­kalmával eladtam s azután persze a lapokat már fehér kartonlapra készítettem el.“ Bertrik ur azonban jó messzire elveti a sulykot. Jogtalanul vindikálja magának a képes­levelezőlapok „kezdeményezését“. A képes­levelezőlapok történetéről a „Magyar Nyom- dászat“ ezimii szakfolyóirat 1907. évi februári szánjában jelent meg egy igen érdekes ismer­tetés. Az ismertetést Gondos Ignácz közölte és Bertrik Emii körlevelének czáfolatául adjuk belőle a következő részt. „A művészet az emberi szellem alkotó­tehetsége, mely a formák meghatározásában nyilvánul. Czélja a szép megtestesítése, meg­rögzítése s a kultúra terjedésével fejlődik az emberiségben a szép, a művészi iránti érzés. A. folyton finomodó, Ízlés, a technika és vegyészet rohamos fejlődése által közvetve | serkentett művészetek iránti érdeklődés oko­zója annak, hogy néhány évtized óta képes ábrázolatok a mindennapi élet közszükségletét képezik. Az emberiség egy elenyésző kisebbségé­nek áll csak tehetségében, hogy a műélveze­tek iránti vágyaikat kielégíthessék s hogy ere­deti műtárgyakat tulajdonuknak is nevezhetnek. A dolgozóknak, a napi keresetükből élők­nek nem jut ily fényűzésre s ezeknek meg kell elégedniük a műremekek művészi reproduk- czióival. E közszukséglet kielégítésének eszméje szülte meg a mai képes levelezőlapot, mely nagyon sok mübarátnak igaz gyönyörűséget nyújt. „ . . . Tudvalevő dolog, hogy a közönsé- ges postai levelezőlap eszméje Stephan ber­lini postatiszt agyában született meg, ki an­nak forgalomba hozatalára vonatkozólag az 1865. évben tartott V, postakonferenezián elő­terjesztést tett. Daczára ez eszme nagyszerűségének, mégis öt évig tartott, mig azokat a „Norddeutscher Bund“ 1870. junius 25-én forgalomba hozta. Ausztriában azonban már előbb, vagyis 1869. október 7-én adta ki a postakincstár az első levelezőlapokat. Az úgynevezett képes-levelezőlap azon­ban már nem a hivatalos kiadású levelezőla­pok papírján jelent meg. Általában elterjedt vélemény az, hogy a képes-levelezőlap csak alig egy pár éve, hogy a világot meghódította, pedig nem úgy van. A képes-levelezőlap csupán néhány évvel if­jabb egyszerű testvérénél. , . Mint nagyon sok egyéb találmánynál, úgy itt sem lehet teljes határozottsággal megálla­pítani, hogy mikor látott az első képes-levele­zőlap napvilágot és hogy kinek agyában szü­letett meg annak eszméje ? Különféle verziók vannak elterjedve. Az egyik szerint az első képes-levelezőlap 1872-ben került postára Németországban, tehát csak 3 évvel később a postai levelezőlap megjelenése után. Azok állítólag Svájczban készültek. A Készítek: (a és (vulkánit) gyökér eltávolítása nélkül is) természetim fogpótlásokat aranyban kautschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint; arany­Nagykároly, Könyök-utcza II. hidak, koronák, csapfogak a legművésziesebb kivitelben. fogtechnikus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom