Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-14 / 24. szám
N A GYKAROL Y Egy nagykárolyi ember tragikus halála Amerikában. Mindig szomorú szivvel hallgatom a köz- igazgatási bizottság ülésén az alispáni jelentést arról, hogy egy-egy hónapban hány és hány ember vándorolt ki Szatmármegyéből Amerikába. Szomorú szivvel hallgatom, mert Amerikát megjárt emberekei folytatott beszélgetéseim alapján az a meggyőződésem, hogy az újvilágban sem jobb és kellemesebb a szegény kivándorló élete, mint itthon, sőt még nehezebb, mert erősebben kell dolgoznia. És mégis mikor itt hagyja ezt az országot, jó kedéllyel hagyja itt. És ezt értem. Mert többnyire, vagy talán mindig, mostoha viszonyokat, szűk keresetet, nélkülözéssel teljes életet hagy itt és azt reméli, hogy az uj hazában jobb viszonyokat, több kenyeret, nyugodtabb életmódot, emberileg nagyobb megbecsülést; szóval, eddigi nyomasztó helyzetének minden tekintetben előnyös változására fog találni. Rög pedig nincs, ami idehaza kösse. Földje a legkevesebbnek van, tehát a röghözkötöttség, a legerősebb láncz, elesik; a kivándorló túlnyomóan munkás, napszámos, vagy kis mesterember. Nos, munkát, napszámot és mesterséget kap másutt is. Kap; de milyet ? Olyan munkát, mely nemcsak, hogy szervezetét idő előtt megőröli, hanem testi épségét is veszélyezteti. Ha az ember amerikai magyar lapot olvas, gyakran olvashat rettenetes gyári katasztrófákról, ahol honfitársai az áldozatok; pedig csak vajmi kevés perczentje jut e szerencsétlenségeknek a sajtó utján nyilvánosságra. A Clevelandban megjelenő „Szabadság“ legutóbbi száma ir le egy ilyen borzalmas gyári katasztrófát, mely egyik trentoni vasgyárban játszódott le, s amely eset azért is ko zelről érdekel bennünket, mert a tragikus halált halt magyar munkás Nagykárolyból szakadt Amerikába. A neve: Varga János, nagykárolyi illetőségi 38 éves gyári munkás s ezelőtt 4 évvel ment ki Amerikába családjával. Ez idő alatt meglehetős vagyont is gyűjtött már össze, úgyhogy itthon maradt édesanyjának is állandóan küldött haza pénzt. Május hó 28-án, amint egy hatalmas gőzgép mellett foglalatoskodott, a gép szíja elkapta s úgyszólván darabokra szaggatta. Beszállították a trentoni közkórházba, de megmenteni már nem lehetett és még aznap iszonyú kínok között kiszenvedett. Amint a „Szabadság“ Írja temetésén az egész trentoni magyarság megjelent és az ottani szövetség díszes koszorút is helyezett ravatalára. Városi ügyek. A képviselőtestület közgyűlése. Nagykároly városatyái vasárnap se tagadták meg önmagukat. Olyanok voltak most is, amilyeneknek évek óta festjük őket: maradiak, önzők, a köz érdekeivel nem törődök, követ- kezetlenek, kik vakon, gondolkodásra szinte képtelenül mennek egyes lelkiismeretlen vezetők után. A vasárnapi képviselőtestületi közgyűlésre majdnem teljes számmal vonultak fel a képviselők. Csalódik azonban, aki azt hiszi, hogy a napirenden levő iskolaügyek vonzották őket. O, nem 1 Iskolaügyek iránt nem érdeklődnek a mi embereink. Ilyenekkel nem szabad őket megsérteni. De feljöttek: mert választás volt 1 Választás. E körül merül ki városatyai ténykedésük lényege. Ez az a pont, ahol száz meg száz érdeket lehet kielégíteni. Ilyenkor lehet az atyafiságnak pénzbe nem kerülő szívességeket tenni, anyagi dolgokat érintő szolgálatokat meghálálni, az ellenséges viszonyban levő embereken nagyokat ütni, stb. stb. Voltaképen két gyűlés volt. Az egyik 9 órakor kezdődött. Iskolaépitési és más .köz- igazgatási ügyek nyertek ezen elintézést. A másik, amely utána következett, választó közgyűlés volt, amely érdekes, de egyszersmind felháborító meglepetést hozott a közönségnek. A városi tiszti orvosi állásra dr. Kovács József körorvost választották meg. Betöltötték továbbá az üresedésben levő irnoki állást is. A gyűlésekről részletes tudósításunk a következő: Nagykároly r. t. város képviselőtestülete 1911. junius 11-én d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlésen Debreczeni István polgármester elnökölt. A közgyűlés megengedte, hogy az állami elemi iskola elhelyezésére vásárolt telek polgári fiú- és leányiskola elhelyezésére használtassák fel, továbbá, hogy erre a czélra még a Nagyhajduváros-utczai 13. és Kishajduváros- utczai 20. számú telkek is szereztessenek meg. A jelenleg részben áll. polg. leányiskola, részben óvoda elhelyezésére szolgáló Széchenyi- utczai épületek megfelelő átalakítással állami elemi iskola czéljára lesznek felhasználva. Elhatározta a közgyűlés, hogy a szükséges uj épületek és átalakítások fedezetére 250,000 koronás kölcsönt vesz fel és megbízta a tanácsot, hogy az építkezéshez szükséges előmunkálatokat tegye meg. Kimondta a közgyűlés, hogy a Széchenyi- utczán lévő I. számú állami óvodát a jelenlegi helyén megszünteti és megbízta a tanácsot, hogy az elhelyezésre alkalmas telket jelöljön ki. A városi kövezetvám tarifa érvényének a jövő év végéig való meghosszabbítását az illetékes minisztériumtól feliratilag fogják kérni. Dr. Vetzák Ede indítványa alapján az áll. polg. fiú- és leányiskola növendékei részére állami internátus létesítését kérelmezik. Elhatároztatott a vasúti hozzájáró ut kiépítése. Ösztereicher Józsefnek megengedték, hogy a „Royal“ kávéház elé kioszkot építhessen. A tárgysorozat többi pontjai a nyilvánosságot nem érdeklő illetékességi stb. ügyek voltak. * A rendkívüli közgyűlés befejezése után Uosvay Aladár alispán elnöklete alatt megkezdődött a választó közgyűlés. A tiszti orvosi állásra Dr. Rooz Elemér városi orvos, Dr. Csilléry András ezredorvos és Dr. Kovács József körorvos, az irnoki állásra pedig Kábái Ferencz és Diczig Jenő városi dijnokok pályáztak. A szavazatszedő-bizottság elnöke Csipkés András, tagjai Kaufmann Jenő és Dr. Vetzák Ede voltak A jelölő-bizottságba a közgyűlés Reök Gyulát és Dr. Adler Adolfot küldte ki, az alispán pedig Debreczeni Istvánt és N. Szabó Albert drt nevezte ki. Elsőnek a tiszti orvosi állásra szavaztak. Beadatott összesen 144 szavazat. Ebből Dr. Rooz 62, Dr. Kovács 54 és Dr. Csilléry 28 szavazatot kapott. Minthogy általános többséget egyik pályázó sem kapott, elnöklő alispán a legtöbb szavazatot kapott Dr. Roozra és Dr. Kovácsra elrendelte az újabb szavazást. Ennél a második szavazásnál szintén 144-en szavaztak. Dr. Kovácsra szavaztak 77-en, Dr. Roozra 65-en, 2 szavazó-ezédula pedig érvénytelennek mondatott ki. A szavazás eredménye alapján Ilosvay Aladár alispán Dr. Kovács Józsefet jelentette ki megválasztott tiszti orvosnak. A választás eredménye; tekintve, hogy Dr. Róoz eddig is a város szolgálatában állott, kétségtelenül méltánytalan és igazságtalan és az elfogulatlan városatyák között méltó megütközést keltett. Dr. Rooz bukását az okozta, hogy a második szavazásnál az egész Csilléry-párt Dr. Kovácsra szavazott. Az irnoki állásra 103 szavazattal Kábái Ferenczet választották meg. Irodalom, művészet. — A Zenemükedvelök hangversenye. Művészi nívón álló, élvezetes zeneestélyben volt része annak a kevés számú, de distingvált közönségnek, mely vasárnap este a Polgári Olvasókör dísztermében a zene és az ének múzsájának adózott. A „Nagykárolyi Zenemükedvelök Egyesülete“, az úgynevezett „úri banda“ rendezte az estélyt s úgy a programm, mint az Egyesület kulturális missziója megérdemelte volna a nagyobb támogatást. A programm első számaként a zenekar játszott el a közönség tetszésétől kisérve egy ünnepi nyitányt. Ezt követőleg az estély egyik fénypontja Hermann Mili, a kis csodamüvésznő játszott el hegedűn Faustból egy részletet. Meglepő, hogy ez a kis gyermekleány mily csodás technikával rendelkezik, már is kész művésznő; hasonlóképpen testvére: Hermann Ella, ki szintén a hegedűnek már is befejezett készültségü mestere. Hermann Ella előtt még Naeter Elza opera- énekesnő énekelte el előbb olaszul, majd magyarul a Tosca czimü opera nagy áriáját, frenetikus hatást keltve. A jól sikerült hangversenyt az „úri banda“ által előadott Schubert: Menüettje fejezte be. A dirigálás és a betanítás Vitek Károly zenetanár érdeme. Az elődást táncz követte. Hangverseny a konviktus javára. A nagykárolyi kegyestanitórendi róm. kath. főgimnázium lematurált ifjúsága f. hó 17-én tartja meg a szokásos érettségi bankettet. A tánczmulat- ságot hangverseny előzi meg, mely 7 órakor fog kezdődni a városi színházban és műsora a következő: 1. Nyitány. Játsza a főgimnáziumi zenekar. 2. Losonczi özvegye. Irta Tóth Kálmán. Szavalja Csetényi Sándor. 3. Lent a tenger . . . Énekli a főgimn. énekkar. 4. Jelentés a Kölcsey-önképzőkör XX. évi működéséről és a pályaművek eredményéről. 5. Magyar dalok. Előadja a főgimn. zenekar. 6. A busuló királyfi. Irta Krüger Aladár. Szavalja Varga Alajos VI. o. t- 7. Szülőföldem. Szerzetté Erődi Ernő. Előadja az énekkar. 8. „A végrehajtó“. Éredeti vígjáték egy felvonásban. Irta: Ábrányi Emil. Szereplők: Özv. Majomé: Sarkadi Birike; Birike, fogadott leánya : Berey Margitka ; Náni, szakácsnő özv. Majoménál: Markovits Matildka; Csaby Gáspár m. kir. végrehajtó: Járay József; Fehérváry Nándor köz- és váltó-ügyvéd: Kemény László VI. o. t.; Szaday Lajos filozop- ter: Marosán György VI. o. t.; Koppants Ferencz társvégrehajtó: Lichtschein S. VI. o. t. 9. Czigánytanyán, Oscheit Ferencztől. Előadja a zenekar. Ä „Magyar Király“ kávéháziról. — A városi képviselőtestület vasárnap orvost választott. — Okosan tette, mert betegebb testületet alig ismerek ennél. HÍREK. — Megfelebbezik az orvosválasztást. Lapzártakor értesülünk, hogy a nagykárolyi képviselőtestület vasárnapi orvosválasztását valószínűleg megfogják felebbezni, mert a választásnál egy lényeges formahiba történt. — Törökvilág Szatmármegyében. Majtis szatmármegyei községből Írják: A napokban a török kormány egy megbízottja járt itt, egy itteni úri család birtokának és remekszép emeletes kastélyának megvétele ügyében. Beavatottak úgy tudják, hogy a birtokot a török ex-szultán számára szeretnék megvásárolni. — A kaplonyi búcsú. F. hó 13-án volt Kaplonyban a szokásos templomfelszentelési évforduló, a kirbáj és búcsú. Ez alkalomból a szomszédos községek lakossága százával kereste fel a barátok templomát. Nagykárolyból is igen sokan mentek ki a búcsúra. A búcsút nagy mulatság zárta be. — A matúra eredménye. A nagykárolyi róm. kath. főgimnáziumban f. hó 8., 9. és 10-én folytak le az érettségi vizsgálatok Góressy Kálmán tankerületi főigazgató elnöklete alatt. A matúra a mi gimnáziumunkban szokatlan jó eredménynyel végződött; amennyiben a vizsgára jelentkezett 25 tanuló közül 6 jeles, 6 jó érett lett és csak 2 tanulót utasított 1—1 tárgyból a szeptemberi javító vizsgálatra a bizottság. Jelesen érettek : Csengeri Imre, Sztankó Gyula, Liszer Ferencz, Kovács Béla, Lukács Miklós és Járay József— Csuhás pimaszkodás. A Szatmáron megjelenő és püspöki pénzen kitartott „Heti Szemle“ czimű pf-ujság amióta Varjas Bandi, ez a Nagykárolyból megugrasztott álszenteskedő hecczkáplán a szerkesztője, hétről-hétre Ízléstelen felháborító közleményekkel igyekszik a felekezeti békét megzavarni. Hogy milyen eszlaw mus.
