Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-07 / 23. szám

N A, GYKAROL Y A bizottság beható tanácskozás után ki­mondotta, bogy miután az összes pályázók megfelelnek a pályázat feltételeinek, jelölésük ellen nem tesz kifogást. A tiszti orvosi állásra azonban egyhangúlag Dr. Rooz Elemér meg­választását indítványozza a közgyűlésnek. A közegészségügyi bizottság ez indítvá­nyát azzal indokolja meg, hogy a pályázók közül Dr. Rooz Elemér a legrégibb képesítés­sel és gyakorlattal biró orvos, kinek szakava­tott, lelkiismeretes működése Nagykárolyban és a messze vidéken is közismert. Továbbá mert ez idő szerint is Nagykároly város szol­gálatában' áll és kötelességét rendkívüli pon­tossággal és odaadással teljesiti. Szolgálati ideje alatt már eddig is sokat lendített a város elhanyagolt közegészségi ügyén és ezenkívül a méltányosság is megköveteli, hogy megvá­lasztása által a város szolgálatban előlépjen. Végül pedig, mert tizenöt év óta van Nagykároly­ban, mint gyakorló orvos és igy ennek a vá­rosnak közegészségügyi állapotát, bajait, a ja­vításra és reformra szoruló intézményeket a pályázók közül a legjobban ismeri és joggal remélhető, hogy az ő vezetése alatt a közegész­ségügy kifogástalan lesz. A közhangulatot ismerve, már most meg­állapítható, hogy az egészségügyi bizottság határozata általános tetszést és megelégedést fog kelteni. Reptl ä veres hete... Tüzek Szatmármegyében. Tűzoltóság szervezése a községekben. Másfél év óta a végzetes és félelmetes vörös kakas állandóan Szatmármegye felett kering és ahol szerencsétlenségre leszáll, ott piros lángok csapnak az ég felé, pusztulás, nyomorúság, kétségbeesés jelzik pihenését. Rövid másfél év óta mintegy tiz szatmár- megyei faluban okozott rémséges pusztításokat a tüzveszedelem, amely öt esetben emberáldo- zatokal is követett. Még fel se száradtak az ököritói hióbhir nyomán kibugygyant könyek, már Jánkról és több más helyről jelentettek az ököritói esethez hasonló, de kisebb mérvű tüzeseteket, amelyek azonban mindenütt tízez­rekre menő kárt okoztak. Most szombaton Barlafaluban pusztított a veszedelmes elem. Három óra lefolyása alatt 120 lakóház és ezek összes melléképületei vál­tak a lángok martalékává. A kár leginkább a község zsellér lakosságát sújtja. Vasárnap Remetemezőn volt nagy tűz. A fogyasztási szövetkezet raktára gyulladt ki és a tűz gyorsan terjedt a szomszédos házakban. Húsz ház teljesen elégett és egy ember is be­lepusztult a lángokba. A kár jelentékeny, mert csak alig valami volt biztosítva. Oltásra egyik helyen se lehetet gondolni. A lakosság nem ért hozzá és az ehhez való eszközeik primitívek. Egy pár hét előtt Szatmármegye alispánja körrendeletben ajánlotta a községeknek, hogy önkéntes tűzoltóságot szervezzenek. A rende­letnek még eddig semmi eredménye sincs. Ez azt jelenti, hogy ez a jóakaratu ajánlás nem ér semmit! Sürgős szoeziális szükség tehát, hogy az alispán záros határidő alatt rendelje a községekben a kötelező tűzoltóság szervezé­sét, megfelelő védelmi eszközök (szivattyúk stb.) beszerzését. Irodalom, művészet. Nem lesz kabaré. Heves Béla színigazgató, ki ez idő szerint Kisvárdán működik, társula­tának néhány tagjával és Szilágyi Böske fellé­pésével, f. hó 10-én és U-én Nagykárolyban ka­barét akart rendezni. A tervezett kabaré azon­ban közbejött akadályok miatt elmarad. Hangverseny. A „Nagykárolyi Zenemű- kedvelők Egyesülete“., f. hó ll-iki hangverse­nyének műsora: 1. Ünnepi nyitány (Suppé), előadja az egyesületi zenekar Vitek Károly vezénylete mellett. 2. Faust ábránd (Mard) előadja hegedűn Herman Mili. 3. Tosca czimü opera nagy áriája (Puccini) énekli Naeter Elza opera énekesnő. 4. Fantasie Appassionata (Viuxtenyes) előadja hegedűn Herman Ella. 5. Menuett (Schubert) előadja a zenekar. Be­lépődíj 2 K. Kezdete este 8 órakor. A hang­verseny után táncz. t1 tiszti orvosválasztáshoz. — Furcsa, hogy egy pár nagy károlyi ügyvéd mennyire korteskedik a katonaorvos pályázó mellett! Pedig konkurrensük lenne. — Hogyhogy? — Mert a katonaorvos is leginkább csak a . . . perhez ért. HÍREK. — Tűzoltók kongresszusa. Az országos tüzoltószövetség ez idei kongresszusát, mely egyszersmind a szövetség 25 éves fenállásának jubileumi ünnepe is volt, folyó hó 4-én Vesz­prémbe tartotta meg. A nagykárolyi tűzoltó­ságot Demidor Ignácz főparancsnok képviselte. A legközelebbi kongresszus 1914-ben Nyíregy­házán lesz. — Évzáró ünnepély. A nagykárolyi állami polgári leányiskola folyó hó 8-án, holnap a városi színházban évzáró ünnepélyt rendez. Szinrekerül: 1. Egy csésze kávé, vígjáték 1 felvonásban, 2. Csipkerózsa, tündérjáték 3 fel­vonásban dalokkal és tánczezal. — A gyermeknapok eredménye. A Nagyká­rolyban rendezett két gyermeknap összesen 835 korona 60 fillért jövedelmezett az Országos Gyermekvédő Liga javára. — Barát Ármin ünneplése. A Vidéki Hirlap- irók Országos Szövetsége pünkösd vasárnapján tartotta 15-ik évi rendes közgyűlését Szabadkán. A közgyűlésen, melyen Tömörkény István (Szeged) elnökölt, a vidéki hirlapirók melegen ünnepelték a szövetség alelnökét. Barát Ármint abból az alkalomból, hogy a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetésével bízták meg. A köz­gyűlés Barátot a szövetség tiszteletbeli elnökévé választotta. Palócz László (Szeged) terjesztette elő az évi jelentést, mely szerint a szövetségnek körülbelül 120.000 korona vagyona és több mint 300 tagja van. Császár László és Balassa József a vidéki újságírók szoeziális helyzetét tették szóvá. A nagykárolyi hirlapirókat a közgyű­lésen Dr. Antal István ügyvéd képviselte. — A nagykárolyi szolgabiróságról. Madarassy István nagykárolyi főszolgabíró f. évi junius 8-tól kezdődő 6 heti szabadságra távozik, a hivatal vezetésével Neupauer János tb. főszol­gabíró bízatott meg. — A leány miatt. A nagykárolyi „Lövölde“ nem éppen melegágya a finomult erkölcsöknek. Ilyenkor tavasz idején számtalan kis apró sze­relmi ügy szövődik a kocsisok és a mindenesek vasárnapi találkozó helyén, amely ügyek rend­szerint kisebb-nagyobb késelésekkel és vere­kedésekkel szoktak végződni. Pünkösd első napján is a leány miatt volt baj. Bara Péter és Kiss Sándor kocsisok voltak a vetélytársak. Haragosan váltak el egymástól, mikor a Lövökló- ből hazamentek. Bara Péter, Sternberg Dénes kocsisa lefeküdt az istálóban. Már jóízűen aludt, amikor óvatosan belépett oda Kiss Sán­dor és egy hatalmas furkósbottal orozva fejbe vágta alvó vetólytársát. Bara a rettenetes ütésre felébredt és ez volt a szerencséje, mert kü- lömben Kiss, ki időközben elfutott, agyonütötte volna. — Nópgyülés. A nagykárolyi szocziálde- mokra párt junius 14-én a Gróf Károlyi-téren népgyülést fog tartani. A népgyülés napirrendje : A millitárizmus követelései és a választójog. — Államsegély. A földművelésügyi miniszter Csanálos, Yállaj és Mérk községek lakosainak a keleti nyirviz lecsapoló társulat munkálatai­nak költségeiből a reájuk eső rész fedezésére 6000 korona államsegélyt engedélyezett. — Váltóhamisítás en gros. A Rimaszombati Takarékpénztár részvénytársaság megvette az Erdőd—Szatmárhegy—Oláhgyürüs határában levő 5000 holdas Sóspusztát, amelynek parczel- lázásánál Gorbay Gusztáv volt a bank teljha­talmú megbízottja. A banktisztviselő — mint nekünk jelentik — szombaton ötven váltóha­misítás és húsz csalás után megszökött Er­dődről. — Az adóprés. A babonás ember hite sze­rint a 13-as szám szerencsétlen. A folyó hónap 13-ik napjának azonban azok a nagykárolyiak se fognak örülni, kik nem babonások. Ugyanis a jelzett napon kezdődik Nagykárolyban a ke­rületi adókivető bizottság működése. Az adóprés a városháza nagytermében lesz felállítva. — Családi idill. Hancsis Sándor cserepes­mester vasárnap a Kispipában együtt mulatott mostohafiával, Heitáer Józseffel. Italozás köz­ben veszekedni kezdtek és Heitáer József mostoha apján zsebkéssel öt szúrást ejtett. Hancsisot életveszélyes sérülésével a nagyká­rolyi közkórházban ápolják. — A szatmári gyufagyárégés. Mintegy há­rom hét előtt jelentettük, hogy Szatmáron ki­gyulladt a Szatmári Kereskedelmi Részvény- társaság gyufagyára és mintegy millió doboz kénes gyufa égett el. A tűzoltók délelőtt 11 órától ójfélutánig dolgoztak a tűz lokalizálásán és sikerült is megakadályozni, hogy a vesze­delem a többi raktárakra át ne terjedjen. Az oltási munkálatok közben azonban 12 utcza- seprő és 6 tűzoltó foszforbelégzés folytán sú­lyos beteg lett és egy utczaseprő, Nyikita György a tűz után pár nappal foszfor-inhaláció folytán beállott tüdőgyulladás következtében meghalt. Pénteken pedig egy hivatásos tűzoltó, Tóth Lajos halt bele három heti súlyos szenvedés után ugyanezen betegségbe. Nyikita után négy gyermek maradt, Tóth után kettő. A többi utczaseprő és tűzoltó állapota javult. — Eltűnt elmebeteg. A szinérváraljai köz­ségi elöljáróság körözteti Gácsek Józsefné el­mebeteg asszonyt, aki múlt hó 22-én eltűnt lakásáról és azóta nem tért vissza. Az eltűnt asszony személyleirása a következő: 40 éves, magas termetű, kerek arczu, barna hajú, sárga szemű nő. Eltűnésekor kék szoknyát és fekete czugos czipőt viselt. — Porfelhő Magyarországon. Május hó 30-án és 31-én Magyarország fölött, különösen a keleti részeken és Szatmármegyében óriási terjedelmű porfelhő vonult délről észak felé. E porfelhő vonulásáról eddig is több értesítés érkezett a magyar földtani társulathoz. Minthogy e porfelhő vonulásának iránya és leszállásának helye fontos természettudományi kérdés, a magyarhoni földtani társulat fölkéri mindazokat, akiknek a tüneményről megfigyeléseik vannak, szíveskedjenek értesüléseiket a magyarhoni földtani társulat titkárságával közölni. (Budapest, VII., Stefánia-ut 14). Különösen fontos lenne, ha valaki a hullott porból is küldhetné be a por anyagának és származási helyének meg­állapítása végett. — Nem lesz világkiállítás. Többször irtunk már arról, hogy a budapesti kereskedelmi és iparkamara nagy propagandát csinált egy Bu­dapesten, 1917-ben rendezendő világkiállítás érdekében. Az érdekelt ipari és kereskedelmi testületek már eleve is tiltakoztak ezen ötlet ellen, mire aztán a központ is napirendre tért a világkiállítás eszméje felett. Egyház, iskola. Sok hü-hó semmiért. A „Közérdek Érmellék Székelyhid“ czimü Nagykárolyban megjelenő lap mostanában két czikket közölt, amelyek Berey József nagyeesedi ref. esperes ellen irá­nyulnak. Az egyik czikket Fürth Ferencz rabbi, a másikat Riesenbach Mór tanító irta, mert Berey egy „pásztor levéU-ben a zsidókat és pogányokat egy kategóriába sorozta és ezért antiszemitizmussal vádoljál* Az igazság ked­véért meg kell állapítanunk, hogy a czikkeknek nincs semmi jogos alapja. Berey még ez év elején egy nagykárolyi nyomdában valami „Pásztor levél“ czimü körlevelet nyomatott ugyan, amelyben a „zsidók és pogányok“ kife­jezések is előfordulnak. Ez azonban nem zsidó- ellenes értelmű és a körlevél különben se lett elküldve az esperesség kerületébe tartozó pap­ságnak. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom