Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-11 / 2. szám

NA GYKÁR.OL Y — Megnyugvás a házbéradóban. — Köszönet a kereskedelemügyi miniszternek. — Nagykároly város képviselőtestülete folyó hó 8-án, Debreczeni István polgármester elnök­lete alatt, rövid lélekzetü rendkívüli közgyűlést tartott. A városatyák kényszerűségből meg­nyugodtak a pénzügyigazgatóság azon végzé­sében, hogy a város I-só közigazgatási kerülete házbéradó alá esik. Kimondotta a közgyűlés, hogy a vasúti állomás megépítésének elrende­léséért a kereskedelemügyi miniszterhez felira- tilag köszönetét intéz: A rendkívüli közgyűlésről az alábbi tudó­sítás számol be: Elnöklő polgármester bejelenti, hogy Gr. Károlyi Gyula —Jurcsek Bélát, Báthory István — dr. Vetzák Sándort, özv. Cservenyák An- talné — Zanathy Istvánt, Péchy Imre — dr. N Szabó Albertet, Igaz Károly ,— Madarassy Istvánt, özv. Füzy Istvánná — Ősz Jánost és Dr. Stern Adolf — dr. Taub Gézát bízta meg virilis képviselői jogának gyakorlásával. Beje­lenti továbbá, hogy a virilis póttagok közül a képviselőtestületbe behivattak: Reök Gyula, Fitos Ferencz, Friedl István és Lővy Dávid. A m. kir. pénzügyigazgatóság végzése a város I-ső közigazgatási kerületében az általános házbéradó behozatala tárgyában — tudomásul vétetett. A belügyminiszter által megerősített vá­sárrendtartási szabályrendelet kihirdettetek. A vasúti állomás megépítését elrendelő kereskedelemügyi miniszteri leiratot örvende­tesen tudomásul vették és köszönő irat felter­jesztése határoztatok el. Ifj. Matolcsy Sándor és Makay Lajosnak társaskocsi iparüzletükre 5 évi pótadómentes­séget engedélyeztek. Az 1910. évi deczember havi pénztár­vizsgálati eredmény bejelentése tudomásul vétetett. licziizöfiltiniii Äz antiszemita yezér előfizetési körntja. Tegnap óta nevezetes ember rójja a nagy­károlyi utczákat s keresi fel az intelligensebb, a közélet terén szerepet vivő egyéneket. Istóczy Győző van Nagykárolyban. A nyolczvanas éveknek sokat emlegetett politikai vezérférfia, aki a maga idején lázba hozta az egész országot szereplésével: a felekezeti gyü- lölség szitásával. Ha nem lett volna igen neves, tehetséges fővárosi ügyvéd, ha nem jutott volna be a par­lamentbe és nem lett volna alkalma az ország­házban veszedelmes, éppoly idejét mult, mint ostobául elfogult elveket izzó szenvedélylyel hirdetni, akkor senki sem vette volna észre. De igy pártot teremtett maga körül, az anti­szemita pártot, melynek egyetlen főczélja volt vallási kérdésekben visszaállítani az 1848. előtti állapotokat, sőt lehetőleg tüzzel-vassal kipusz- titani ebből az országból minden zsidót. Ennek a czélnak a megvalósítására alkalmasnak tartott minden eszközt: a tömeg felbujtását és a vér­vád meséjének előtérbe állítását. Istóczy pártja megbukott, csúfos kudarczot vallott. Helyét a néppárt foglalta el, a mely más eszközökkel dolgozik a reakczió érdekében minden haladás kerékkötőjeként. Evvel a mű­ködéssel nem lehet valami nagyon megelégedve az időközben letört Istóczy Győző, aki tavaly az antiszemita párt rekonstruálásának szüksé­gességéthirdette egy röpiratban, de hatástalanul. A tekintélyes ősz szakállu férfiú, aki ma már csak emlékeztet a régi gavallérra, kissé kopottas télikabátban, kevésbé imponáló meg­jelenéssel, mindössze kenyérkereset czéljából jött ebbe a városba. Magánvagyonát a közsze­repléssel járó nagyúri élet teljesen felemész­tette, ügyvédi irodáját pedig, elhanyagolta és gy az sem ér már semmit. Élni azonban kell, sőt muszáj. Tehát lapot alapit. Valami közigaz­gatási szaklapot akar megindítani s bízva ne­vének varázsában, előfizetőket toboroz. Felke­resi az ügyvédeket, bírákat, közigazgatási tiszt­viselőket, akiknek bemutatkozik: — Istóczy Győző, volt országgyűlési kép­viselő, budapesti ügyvéd vagyok. Teljesen visszavonulva élek a politikától s most megin­dítandó közigazgatási szaklapom részére kérem a támogatását. Városi ügyek. — A nagykárolyi villamosvasút. Már jelen­tettük, hogy a budapesti Vasutipar részvény- társaság, az esetben ha a város megfelelő er­kölcsi és anyagi támogatásban részesíti, Nagy­károlyban villamos vasutat akar építeni. A polgármesterhez érkezett jelentés szerint, a helyszíni szemle és a szükséges megbeszélések végett, a társaság főmérnöke e hét folyamán Nagykárolyba érkezik. Tlépszámlálás. A számlálóbiztos: Azért jöttem, hogy számba vegyem önt. Burgonya Mór: A suszter ma küldött a pénzért, a mivel a czipőm talpalásért tartozom neki, tehát keserű vagyok; fokhagymalevest ettem, tehát illatos vagyok. Ha a szájába vesz: elrontja a gyomrát. A számlálóbiztos: Mi a vezeték és kereszt­neve ? Burgonya Mór: A vezeték lehet villany- vezeték, telefonvezeték, vízvezeték. Keresztne­vem nincs, legfeljebb mógendovednevem. Más­különben Burgonya Mórné vagyok. A számlálóbiztos: Maga? Hisz ez női név. Burgonya Mór: A biztos ur czerspringol- hat és én mégis Burgonya Mórné vagyok. Ré­gebben amikor sajferekkel kereskedtem, meg­buktam. Elvesztettem a nevemet. Most a fele­ségemét használom. A számlálóbiztos: Született? Burgonya Mór: Nü nán, rózsafán ter­mettem. A számlálóbiztos: Azt kérem, hogy hol született. Burgonya Mór: Szatmár és Nagykároly között. A számlálóbiztos: Hol ? Burgonya Mór: Szatmár és Nagykároly közt. A mamám ugyanis egyszer, amikor en­gem a szive alatt hordott, Szatmárra utazott s mikor visszafelé jött, a vonaton születtem. A számlálóbiztos: Hová való illetőségű? Burgonya Mór: Ilovára. A számlálóbiztos: Ilovára? Burgonya Mór: Igen, Ilovára. Úgy tudom, hogy a községi törvény szerint ott illetékes az ember, ahol legalább is öt évig volt egyhu­zamban. Nos, én hat évig voltam Ilován. A számlálóbiztos : Van felesége ? Burgonya Mór: Van. De magának legyen mondva. A számlálóbiztos:,Gyermekeinek száma: Burgonya Mór: És mondá Isten Ábra- hámnak : Megszaporitom a te nemzetségedet, mint a csillagokat az égen. A számlálóbiztos : Hallja ! ne prédikáljon, mert ... A gyermekei számát mondja meg. Burgonya Mór: Na várjon hát. A Lébele egy, a Smelkele kettő, a Záldika három, az Aranka négy, a Tóbika öt, az Aladár hat, az Adolf hét, a Pista nyolcz, a Zoltán kilencz, a. ..a. ..a... A számlálóbiztos: Ne dadogják, hanem folytassa, egy-kettő. Burgonya Mór: Mit froczliroz maga en­gem, hát vagyok én egy számolómíivész, egy Frank Móricz ? A számlálóbiztos: Foglalkozása ? Burgonya Mór: Semmi. Foglalkoznak ná­lam a végrehajtók minden héten, de ha meg­pukkadnak is, akkor se találnak itt semmit. A számlálóbiztos: Ez nem érdekel engem. Azt mondja meg, hogy miből ól? Burgonya Mór: Nézzen itt körül, szám­lálóbiztos ur, hát ez élet ? A számlálóbiztos: Műveltsége, milyen iskolákat járt? Burgonya Mór: Kijártam a tizenharma­dik iskolát. Az összes vagyonom 64 fillér, amiből ma 3 koronát kell megadni Goldmann Berczinek. A számlálóbiztos: Nem ezt kérdeztem, hanem a műveltségét.. Burgonya Mór. És én jól feleltem. A mű­veltség: pénz. Pénzem nincs s igy műveltségem sincs. Szeretném én látni: müveit volna-e sok nagykárolyi ember, ha nem lenne pénze. A számlálóbiztos: Van-e háza, vagy fek- vősége ? Burgonya Mór: Na hát van? A számlálóbiztos: Vallása? Burgonya Mór: Vosz habnze der fin, szat­mári püspök nem lehetnék. A számlálóbiztos: Anyanyelve? Burgonya Mór: Bornyu nyelve füstölve. A számlálóbiztos: Mit beszél? Burgonya Mór; Igen. ez a kedvencz ételem. A számlálóbiztos: Ez a lakás csupán em­beri lakásul szolgál-e, vagy állat is van benne ? Burgonya Mór: Igen, most többféle ál­latok vannak benne. A számlálóbiztos Milyen állatok? Burgonya Mór: A poloskák és maga. A számlálóbiztos: Volt-e már külföldi or- . szágban ? Burgonya Mór: Nem. Hát Ön volt már? A számlálóbiztos: Mi jogon kérdi ezt? Burgonya Mór: A kölcsönösség alapján. Richtig, erről a szóról eszembe jut, hogy köl­csönözhetne nekem 10 koronát. A számlálóbiztos: Szépen 1 Burgonya Mór: Maga népszámlálópiszkos. De még nem válaszolt. Volt már külföldön ? A számlálóbiztos: Nem. Burgonya Mór: Nem volt volt? A fenébe se volt? A számlálóbiztos: Nem. Burgonya Mór: Tegyen nekem egy szí­vességet : menjen oda, kérem. Farsang. Itt a farsang itt van, itt! Vigadjuk hát egy kicsit. Panaszra ne nyissuk szánkat, Csapjuk össze a bokánkat. Amit egész évben hordunk: Vessük le az álorczánk, Mondjuk, hogy nincs semmi gondunk'. S nem ismer senki reák. HÍREK. — Bartók Lajos emléke és a Kölcsey-Egye- sület. A múlt év utolsó napján leplezték le Budapesten Szatmármegye nagy fiának, Bartók Lajosnak művészi síremlékét. Amint most köz­ük velünk, a főváros illetékes köreiben ál­talános megütközést keltett, hogy a nagyká­rolyi Kölcsey-Egyesület nem képviseltette magát a gyászünnepélyen. Mi nem csodálkozunk ezen. A Kölcsey-Egyesület választmánya most flast- rom ragasztással van elfoglalva. — Vasúti üzletvezetösóg Szatmármegyében. Szatmár város törvényhatóságának hétfői köz­gyűlésen Vajay polgármester azt indítványozta, hogy a város menesszen küldöttséget a keres­kedelemügyi miniszterhez, aziránt hogy az újabban felállítani szándékolt vasúti üzletveze­tőségek közül egyet Szatmáron helyezzen el. Kelemen Samu a küldöttség mellőzését java­solta, mert az ilyen természetű dolgokat nem lármával, hanem bizalmas utón, csendben kell elintézni. Nem hisszük, hogy eredménye legyen a szatmáriak mozgalmának. De ha ők mozognak, nekünk se szabad tétlenül maradnunk. Mert biztosan semmit se lehet tudni. De ha mégis történne valami, úgy Nagykárolynak több joga van az üzletvezetőséghez mint Szatmárnak. — Befejezték a népszámlálást. A népszám­lálás nagy munkája Szatmármegyében tegnap nyert befejezést. Jövő héten már körülbelül a népességét számát is tudni fogjuk nagyjából, persze csak Nagykárolyra nézve. — A szatmármegyei hirlapirás köréből. A „Szatmár-Németi“ czimü heti lap felelős szer­kesztői tisztséget Dr. Tanódy Endre szatmári ügyvéd, a „Szamos“ volt főszerkesztője vette át. — A munkásbiztositó tagjárulékai. A munkásbetegsegélyző- és balesetbiztosító pénztár a múlt hónapban tartott közgyü- 1 lésén elhatározta, hogy a tagjárulékokat hépniselölestílel liözjíyllése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom