Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-15 / 7 szám

Jk nem csodálkozunk azon arczátlanságon, hogy Luby Gézát még haló porában is a néppárti álláspont felé való elhajlással meri vádolni, holott erre már többször ki lett nyilatkoztatva mgy az elhunyt, mint a néppárt részéről, hogy közönséges hazugság, Falussy Árpádnak egy rágalma. Az hogy respectálta a koalícziós állás­pontot és nem jött a nagykárolyi választásra a néppárti Szabó Albert ellen korteskedni, a kivel éveken át együtt küzdött a hatalom ellen, hogy nem helyeselte Falussy és a nagykárolyi pártvezetőség által igénybe vett hitvány és törvénytelen eszközöket, csak becsületére vált. Épen úgy ő képviselte a politikai tisztséget és a tiszta 48-as álláspontot, mikor a Majos ügy­ben a néppárttal együtt ájlást foglalt a kormány­nyal szemben Falussy Árpád és a Nagykároly és Vidéke rágalmazói, pedig a megalkuvó, a csuszó-mászó politikát. A Nagykároly és Vidéke és a nagykárolyi 48-as pártvezetőség, melyek mindig gyáván meghátráltak a néppárt részéről ismételten han­goztatott vádak tisztázása elől, arczátlanul egy halottra mernek rágalmakat szórni. E rágal­mak azonban a helyzetet ismerő és tisztessé­gesen gondolkodó közönség szemében nem kissebbithetik a Luby Géza emlékét, de fokoz­zák a megvetést azok ellen, kik 48-as létükre elveiket a nemzeti ellenállásban elfoglalt állás­pontjukat feladták, akik törvénytelen és tisz­tességtelen eszközöket vettek igénybe és akik ezért a nyilvánosság előtt becsületükben meg­támadva a sértést épenugy tűrték mint, a hogy e sorokat zsebrevágják, legfeljebb saját párt- értekezletükön, hol csak a vádlottak vannak jelen, fogják nagv hangon elhatározni, hogy ellenünk szükségtelennek tartják a sajtóper inditását. A Nagykároly és Vidéke szerkesztője, Dr. Adler Adolf a fenti czikk miatt Gallasz Ödön járási számvevő és Dr. Sternberg Endre ügy­véd utján magyarázatott kért Dr. N. Szabó Alberttól, mint az Északkeleti Újság szerkesz­tőjétől. N. Szabó kijelentette, hogy a Szemte- teíenség czimü közleményt ő irta, de azzal Dr. Adler Adolfot, mint a Nagykároly és Vidéke szerkesztőjét személyében sérteni nem akarta. Dr. Adler segédei ezzel az ügyet a lovagiasság szabályai szerint befejezettnek jelentették ki. Ä „Royal“ kávéházitól. — Nem elég, hogy népszámlálást rosszul csinálták, de még a felülvizsgálatot is elfucscsolták. — Hogy-hogy? — Városi tisztviselőket küldtek, akik csak 8°/o szaporulatot találtak. — Nos és ? — Bankigazgatókat kellett volna ki­küldeni. Azok bizonyára 15°/o-ot állapítot­tak volna meg. börze: a nagykárolyi kávéházakban Részvény-láz. Két-három hét óta egy kicsit megbolon­dultak az emberek Nagykárolyban. Eddig még ki nem derített okból, elkezdték a nagykárolyi pénzintézetek részvényeit vásárolni. Akik a manipuláczión kívül állanak részint megijedtek és siettek részvényeiken túladni, mások meg a folytonos áremelkedéstől csábittatva, anélkül, hogy tudták volna miért, maguk is beállottak a vásárlók és az árdrágítók csoportjába. így aztán valóságos kis részvénytőzsde keletkezett a nagykárolyi kávébázakban, ahol délelőtt és délután egyebet sem tesznek csak részvényeket adnak és vesznek. Aminthogy Érkáváson nem jön számításba az az asszonj1, kinek lánykorában legalább két gyermeke nem volt, úgy Nagykárolyban se számit most az, aki nem vesz vagy nem ad el részvényeket. A helyi pénzintézetek részvényeit a ká­véházi börzén a következőként jegyzik: Kerskedelmi banki ............... 650—660 K Kö zponti ............................... 900—920 „ NAGYKÁRO LY Hitelbanki............................... 420—430 K Népbanki.............................. 950—970 „ Kö zgazdasági....................... 230—235 „ Na gykároly és vidéki ... 201—202 „ Polgári banki ....................... 203—204 „ * Sz atmáron már hónapok óta folyik a nagykárolyihoz hasonló részvényvásárlás. A vevők a részvényeket a legközelebbi áremel­kedésig ottani konkurrens pénzintézeteknél lom- bardirozták s igy úgyszólván pénz nélkül irányították a szatmári piaczon a részvények forgalmi árát. Az Osztrák-Magyar bank főnök­sége bizalmas utón közölte a szatmári pénz­intézetekkel, hogy a helyi részvényekre vonat­kozó lombard üzletet szüntessék be, különben a hitelt megvonja tőlük. A hir elterjedése után az összes szatmári pénzintézetek papírjainál 20 %-árcsök kenés állott be, amiáltal egyesek érzékeny károsodást szenvedtek. A „Magyar Király“ kávéházitól. Sass Albert. Maga engem tegnap pofon ütött. Elégtételt kérek. Schneider Adolf • Beismerem, hogy ezt megtettem. De sérteni nem akartam önt ezzel. Sass Albert: Úgy, hát miért nem szól ? (Összecsókolóznak). Irodalom, művészet. — Zeneestély. A Nagykárolyi Zenemüked- velők-Egyesülete vasárnap zeneestélyt rende­zett. Feltűnően kevés számú közönség jelent meg, ami az előadókra meglehetősen rossz ha­tással volt. A műsor minden pontját kedvetle­nül játszották. Kéler magyar nyitányát a zene­kar muzsikálta. Kaufmann Sándor zongorán magyar dalokat adott elő. A közönségnek kü­lönösen a Kék nefelejcs . . . kezdetű népdal tetszett. Kosztka Mihály egy lírai verseziklust olvasott fel. Mozart Trióját Ruszti Gyula, Vi­tek Károly és Husztfiy Zoltán adták elő. Leg­szebb volt a „Cosi fan tutte“ opera-részlet, amit a műsor befejezéséül a zenekar dicsérendő készültséggel játszott. tti; i liszttől Hitt. Utolérte a nemezis a nagykároiyi függetlenségi pártot! Elégtételt akarnak. A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt Falussy Árpádban törököt fogott, aki nem ereszti. Ez a gyáván megalkuvó, csuszó-mászó politikát követő párt, jól megérdemelt elbánás­ban részesült vasárnap az Északkeleti Újság­tól. A Luby-féle vezérczikk-nekrológ alapján nemcsak a párt hivatalos lapjának, hanem magának a pártnak is alaposan neki ment az Északkeleti Újság, amint azt mai számunk más helyén olvashatni, Kétségtelen, hogy ezt a kis simogatást Dr. Falussy Árpád miatt kapta a nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt. A levitézlett főis­pán ugyanis diszelnöke ennek a pártnak. A párt szolgalelkü vezetősége még akkor diszitette fel magát Falussyval, mikor ez főispán volt Közbe Falussy elvonult a balfenékbe, az országos függetlenségi és 48-as párt két frak- czióra oszlott, Falusssy a Kossuth Ferencz párt czumplijába kapaszkodott, a nagykárolyi párt a Justh-szárny hive lett és Falussy Árpád még mindig mint a nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt diszelnöke szerepel. Miért nem mond le Falussy Árpád a disz- elnökségről ? És ha Falussy nem bir annyi jóizléssel, hogy ezt önként megtegye: miért nem hívja fel a párt a lemondásra? Akkor nem lenne ki­téve olyan mosdatásoknak, mint a miben e héten is része volt. Egyébként amint halljuk, a párt nem haj landó olyan könnyen átsiklani az őt ért sérté­sek felett, mint azt a Nagykároly és Vidéke tette. Az elnökség értekezletre gyűl össze, amelyen az elégtételszerzés módját fogják megbeszélni. Erre vonatkozólag két javaslat van. Az egyik az, hogy az elnökségből sors­húzás utján jelöltessék valaki, aki Dr. N. Szabó Albertet a párt nevében provokálja. A másik javaslat az, hogy sajtópert indítsanak ellene. HÍREK. — Felolvasás Skandináviáról. A róm. kath. főgimnázium javára folyó hó 11-ére hirdetett uránia-estély holnap, csütörtök este 6 órára halasztatott el. — Nyugalomba vonult altábornagy. Lud­mann Gyula altábornagy, a honvédfőtörvény- szék elnöke, a m. kir. szatmári 12-ik honvéd­gyalogezred egykori parancsnoka, nyugalomba vonult. — A kiütéses tífusz, mint illetékes hely­ről értesülünk Fernezelyen tovább nem terjedt. A négy fekvő beteg gyógyulóban van. A két házat most is erős csendőri fedezet alatt tart­ják és minden összeköttetést és érintkezést szi­gorúan megszüntettek. így a betegség senkire el nem ragadt s teljes remény van hozzá, hogy e két házzal be is van végleg fejezve. — A nagykárolyi népszámlálás. Ma dél­előtt fejezték be hosszas munka után a nagy­károlyi népszámlálás felülvizsgálatát. A felül­vizsgálat elrendelése és foganatosítása nem volt hiábavaló munka, mert amig a számlálóbizto­sok csak 15,314 embert Írtak, össze addig a felül­vizsgálok 16,504 embert találtak. A felül­vizsgálat tehát megállapította, hogy a szám­lálóbiztosok 1190 embert nem vettek számba. Érdekes, hogy 13 házban egyáltalában nem teljesítettek összeírást a számlálóbiztosok. Csök­kenés tehát nincs a lakosság számában, sőt némi szaporulat mutatkozik. — Hogy gazdagszik Szatmár-Németi ? Szat- már város törvényhatósága hétfőn közgyűlést tartott. Egy ottani lapnak a közgyűlésről szóló tudósításából hozzuk a következő részletet: „Több lesz a korcsma. Minthogy a lakosság száma közel tízezerrel emelkedett és közszük­ségből eddig is túl kellett haladni néhánnyal az előirt 60 italmérés számát, a polgármester előterjesztést tesz az iránt, hogy az italméré­sek száma 80-ra emeltessék fel s az e czélból szükséges előzetes lépések megtételére a város átiratilag kérje fel a pénzügyigazgatót. Elfo­gadtatott.“ Másutt a már meglevő korcsmák ellen küzd a hatóság, Szatmáron maga a város kéri a korcsmák szaporítását, csak azért, hogy uj adóalapot teremtsen magának. — Bányatörvónyszék Nagybányán. A nagy­bányai bányakerületi bányászegylet és a város képviselőtestületének összesített küldöttsége járt hétfőn Bádapesten, Lukács László pénz­ügyminiszternél, a nagybányai bányatörvény­szók felállítása érdekében. Ä küldöttség kérel­mét Bay Lajos országgyűlési képviselő tolmá­csolta. A miniszter megígérte, hogy az ügyet tanulmány tárgyává fogja tenni. — Népgyülés. A nagykárolyi szocziálde- mokrata párt vasárnap d. u. 3 órakor a Pol­gári Olvasókör üvegtermében népgyülést tar­tott, melyen mintegy 1000 ember volt jelen. A népgyülés elnöke Márkis Viktor, jegyzője Szász Károly volt. A gyűlés szónoka Schönner Ernő debreczeni lakos, az általános választó­jogról és a hadügyi költségekről beszélt. — Az ököritói népszámlálás. A listában, a hol a falvak fel vannak sorolva, ott áll egy falu neve. Virágzó, szép magyar falu. Szinma- gyar, jómódú a lakossága. A holt Szamos medréből termőföldeket hasítottak ki maguk­nak, hogy követve a biblia szavait: megsokas­odjanak. Falu volt, a melyet kiállításba kellett volna küldeni: milyen a magyar falu. Most megszámlálták a népet. A szürke rublikákban ott áll: 1900-ban a falu lakosága 1827 -volt. 1910-ben 1895 a lélekszám. Ha egy évvel ezelőtt megolvasták volna: jóval felül lett volna a kétezerén. A kik hiányoznak,azok ott feküsznek a temetőben, sok kicsi és egy nagy halom alatt, a halmon szép emlékoszlop s az emlékoszlopon és fej fák on háromszáz­nyolcvan név, a kiket a húsvéti bál égetett meg. A szürke statisztikai számcsodortból lángvörösen hiányzik a háromszáznyolcvan szép magyar paraszt. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom