Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-20 / 51. szám

NA GY KAROL Y

Irodalom, művészet.

A Zeneműkedvelők hangversenye.

Talán helyesebb és találóbb lett volna, ha azt imók czimü], hogy: Kulturbotrány. Mert tényleg az volt Nagykárolyban szombaton este.

Benne vagyunk a szezon közepében. A tavasz óta nincs színházunk. Egy-két gyenge felolvasóestély-félében volt részünk csupán. És e sivárság közepette elő áll a Zenemükedvelők Egyesülete, ez az altruista müvésztársaság, nagy fáradtsággal egy kiváló zenei magaslaton álló műsort állít össze, hangversenyt hirdet. Hét idegen közreműködőt, túlnyomó részben művészembert hoz le és a hangverseny estéjén a fényesen kivilágított, elegáns vármegyei nagyteremben husz-huszonöt főből álló közönség jelen meg, amely alig tölti be a két első széksort.

Pedig maga a hangverseny jóelőre hirdetett programmja olyan volt, hogy minden más nagyobb városban előkelő és nagyszámú közönséget vonzott volna a hangversenyterembe. Például Mendelsshon Es-dur vonósnégyesét még csak nem is minden nagy városban van alkalma a zeneértő közönségnek élvezni.

A hangversenyről éppen azok hiányoztak, akik egyébként társadalmi téren Nagykároly város vezetőinek tartják magukat. Nem lehet mondani, hogy az a néhány zsur, a mi mostanában volt, kimerítette volna anyagi vagy fizikai erejüket. Nem. Egészen más az ok, a miért nem jöttek el. A helyi „elit“ és nem izraelit közönség ez idő szerint nagyobb gyönyörűségét leli a kártyázásban, mintegy hangversenyben. A kártyázások középpontjában egy már élelmedett korú asszonyság áll. Azaz, hogy inkább ül. Sokszor esti 8 órától reggel 6 óráig ül és kártyázik. A nagykárolyi úri társaság, most e tisztes néni körül forog; boldog, hogy vele kártyázhatik és az ily módon elért nagy előkelőség nem engedi meg, hogy a helyi hangversenyeken megjelenjék.

Előkelőknek képzelik magukat, pedig valójában szánalmas helyzetben vannak és szereplésük tipikusan kisvárosi. A fentemlitett matróna ugyanis mig fiatal volt és más szórakozást talált: ilyenkor, télen csak a legritkább esetben volt itthon és akkor is csak éppen néha napján és tessék-lássék módon állott szóba azokkal, akikhez most — öreg napjaira — unalomból leereszkedett. De ez elvégre csak azok dolga, akik most az „udvaronczok“ mosolyra késztető szerepét játszák, mi csak a hangverseny néptelenségének okaira akartunk rámutatni.

A hangverseny lefolyása minden tekintetben kifogástalan volt. Mendelsshon Es-dur vonósnégyesét a szatmári Zenemükedvelők filharmonikusai : Hermann László, Pifalcz Emil, Ferencz Ágoston és Szarukán Zoltán interpretálták mesteri összjátékkal. Szarukán Zoltán, aki még egészen fiatalember, egy önálló gordonka versenyt is bravúrosan játszott el.

Az estnek valóságos szenzácziója volt. Dr. Hermann Lipót ismert szatmári ügyvéd két leánykájának fellépte. Mindkét leányka valóságos virtóza a hegedűnek. A 13 éves Mili élénk, mosolygós, temperamentumos gyermek, aki alig birta el a részére felnyujtott virágcsokrot, de háromnegyedes hegedűjét meglepően könnyen kezeli és a közönség lelkes, őszinte tapsaira készséggel toldja meg programm- számát egy hangjegy nélkül elmuzsikált bájos poloneisel. Ella már 15 éves nagy leány, az ébredő nőiesség elragadó bájával. Játéka ragyogó technikájú és átgondolt. Teljesen belemélyedt a d-moll hegedűverseny szellemébe, nem úgy mint kis húga, aki — maga beszélte el — játéka közben a megyei tanácsterem rózsaszinü kályhájába gyönyörködött.

A szatmári férfivendégekkel kiegészített úri zenekar Schubert Varázshárfa czimü nyitányát adta elő, nagy élvezetet szerezve a hallgatóságnak, melynek hálája frenetikus tapsokban nyilvánult meg.

A magas nívójú hangversenyen Dr. Barna Jánosné úrnő Szatmárról, művészi szavalattal működött közre.

Egy helyi politikus naplójából.

Fenyőfaág, ájtatos hangulat . . .

Reám nem hat, ha jön a Karácsony.

Nekem a Béke, mindaddig smafu,

Amig ki nem sül puha kalácsom!

Rendőrtisztviselők

kongresszusa.

Jön az államsegély!

A Magyarország Rendőrtisztviselők Országos Egyesülete vasárnap, Budapesten a Royal - szállodában tartotta ez idei rendes évi közgyűlését. Kucsera István helyettes elnök a közgyűlést megnyitva, jelentette, hogy a kormány tagjai a rendőrség államositását a közel jövőben kilátásba helyezték. Köszönetét mond Győrffy Gyula országgyűlési képviselőnek, az egyesület jelenvolt ügyészének azért, hogy az ellenzéket megnyerte az államosítás eszméjének. Győrffy Gyula válaszában hangoztatta e szervezkedésben lévő hatalmas erőt. Szilárd Rezső titkár fejtegette azt a nagy erőt, amely a sajtóban rejlik. A közgyűlés két előző választmányi határozat folytán meg- biztaa titkárt, hogy czikksorozatokat tegyen közzé a sajtóban. A közgyűlés az indítványok folytán elhatározta, hogy hatodik évi rendes közgyűlést 1912. májusában tartja meg Kassán, amelyre az alispánok és polgármesterek utján a törvényhatóságokat is meghívja.

A gyűlés megbízott, két törvényhatósági és négy rendezett tanácsú városi rendőrkapitányt, hogy az egyesület által az államosításra vonatkozó javaslatot sürgesse meg a belügyminiszternél,

A küldöttséget — melyek egyik tagja Demidor Ignácz nagykárolyi rendőrkapitány volt — vasárnap délben a miniszter másirányu elfoglaltsága miatt, Dr. Némethy belügyi államtitkár fogadta és az államosításról, már mint befejezett elhatározásról beszélt.

Kijelentette egyúttal az államtitkár, hogy a késedelmes egy millió államsegély még a folyó évben szétosztatik a városoknak. A felosztás az eddigi módszertől eltérően úgy fog történni, hogy azok a városok, amelyek teljesen vagyontalanok, az eddig élvezett segélynél jóval többet kapnak

Levél idegenből.

T. Kereskedő Társulatnak

Helyben.

Azt halljuk, hogy tánczmu/atságot tetszenek rendezni, Okos eszme, de a mulatság ne legyen zártkörű.

Jegyzünk tisztelettel:

Fried, a bőrös és

Fried, a vasas.

HÍREK.

— Előléptetett postahivatalnokok. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a nagykárolyi posta- és távirdahivatalnál Schnébl János hivatalfőnököt posta- és távirda-felügyelővé és Jezsik György posta- és távirda-tisztet főtisztté nevezte ki.

— Nesze neked szabadtanitás! Egyik szatmári újságban olvassuk, hogy a szatmári Köl- csey-kör szabadiskolát rendezett be, amelyen 10 héten át sorozatos előadásokat fognak tartani. Hogy milyen ez a szabadiskola, arról mindenki fogalmat szerezhet abból, hogy az egyik előadó bizonyos nevezetű Varjas Endre. Szegény Kölcsey szelleme! Hogy ezt is meg kellett neki érni 1

— Az Országos munkásbetegsegélyzö és balesetbiztosító pénztár közgyűlése. Vasárnap tartották meg a közgyűlés utolsó napját, a melyen elhatározták, hogy hetvenöt ágyas baleseti poliklinikát létesítenek, továbbá hogy 250 ágyas tüdőgyógyitó intézetet állítanak fel. Felhatalmazta a közgyűlés az igazgatóságot, hogy Baldócz gyógyfürdőt megvásárolja és ott 230 beteg számára gyógytelepet létesítsen. Elhatározta ezután, hogy a pénztár tisztviselőinek és alkalmazottainak drágasági pótlékot adnak.

— Beteg járás. A nagykárolyi főszolgabírói járás olyan most, mintha az összes epidémiák kongresszust tartanának benne. Kanyaró, hasihagymáz, roncsoló toroklob, skárlát tartják izgalomban a járás lakosságát. A pusztító járványokkal a hatósági orvosok — mindössze kettő van — alig tudnak megbirni.

— Sajtóper. Az „Északkeleti Újság“ legutóbbi számában lapunkra vonatkozólag egy sértő közlemény jelent meg, amely miatt a nevezett újság ellen sajtópert indítottunk.

— A szent házasság. Polcz Mihály erdődi lakos összekülönbözött a becses élete párjával, Leitli Gertruddal, akinek veszekedés közben a férj tőből leharapta a mutató ujját. Ennek megtörténte után pedig Gertrud felk apót 1 hasáb fát és azzal Polcz gazdát úgy fejbe kólintotta, hogy az 30 napig nyomta az erdődi kórház ágyát. Kölcsönös feljelentés alapján a szatmári kir. törvényszék elé kerültek, ahol a férjet két hónapi és a feleséget tizennégy napi fogházra ítélték.

— Öngyilkos lakatossegód. Hermann István 25 éves lakatossegéd Nagykárolyban Orosz István műlakatosnál dolgozott. Vasárnap este gyalog hazament édesatyjához, a Kismajtény alatt levő 60. számú vasúti őrházba és ott egy hatlövetű revolverrel fejbe lőtte magát. A súlyosan sérült embert szülei a nagykárolyi kórházba szállították, azonban már útközben meghalt. Az öngyilkos lakatoslegény zsebében egy kuszáit irásu czédulát találtak. Az írásban bocsánatot kér szüleitől, hogy szomorúságot okozott nekik, kéri továbbá, hogy ha azonnal meg nem halna, úgy apja lőjjön bele még vagy 3 -golyót és tettének okát ne kutassák, mert azt úgy se fogják soha megtudni.

— Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik néhai József fiam temetésén megjelentek és elhunyta felett részvétüket fejezték ki, továbbá a temetésen közreműködött dalárdának hálás köszönetét mondok. Nagykároly, 1911. de- czember hó. Ozv. Helmeczy Józsefné.

— Házasság. Propper Vilmos, a Szatmári Bankegyesület r. t. tisztviselője e hó 26-án d. u. 3 órakor tartja esküvőjét Guttman Gizivel Nagykárolyban.

— Az „őszinte barát.“ Egyik szatmári újság nyiltterében jelent meg a következő irás : Kedves Zelinger barátomnak, Helyben. A „számos“ napilapból folyó hó 16-án olvastam tánczvizsgára szóló hirdetésedet, melyben nyilvánosan „táncztanárnak“ nevezed magad. Bocsáss meg, hogy e szerény kérdést intézem hozzád ? Hol és mikor szerezted a táncztanári oklevelet ? mert tudtommal vannak: 10 évi működés alapján vizsganélküli okleveles táncz- tanitók, azután vannak: vizsgázott oki. táncz- tanitók és okleveles tánczmesterek. Az utóbbiakhoz tartozom Szatmár városában egyedül én, mint kitüntetéssel képesített oki. táncztanitó és oki. tánczmester. Táncztanári oklevél nincs, mert,ilyen ez ideig a mi pályánkon nem létezik. Én úgy tudom, hogy az ilyen czimet csak rangkórságban szenvedő táncztanitók, esetleg tánczmesterek szokták felvenni. Az, hogy mink intézeteket tanítunk, , az nem jogosít bennünket táncztanári czimre. Őszinte barátod: Rád Ruben, oki. tánczmester.

— Czókusné szabadlábon. Czékus Ká- rolyné nagykárolyi bordélyosnőt, amint a múlt héten megírtuk — a szatmári kir. törvényszék vizsgálóbirója kerítés bűntettének vádja miatt vizsgálati fogságba helyezte. A debreczeni kir. Ítélőtábla vádtanácsa a napokban 10,000 korona óvadék ellenében elrendelte Czékusné szabadlábra helyezését.

Kereskedelem, ipar, közgazdaság.

A Központi takarékpénztár rendes közgyűlése. Az idén is az összes helyi pénzintézetek között legelőbb a Központi takarékpénztár tartja meg rendes évi közgyűlést. A közgyü-