Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-06 / 49. szám

NAGYKÁROLY gazdasági tényező előnyéről ée különösen a tárgyalás alatt levő viczinális vasút által Nagy­károly várost érhető haszonról beszéltek. Rooz Samu felszólalásában nem ellenzi a vasút segé­lyezését, amit azonban egyelőre csak elvileg akar megadni. Indítványozza, hogy a hozzá­járulási összeg tényleges megszavazása csak akkor történjék, ha a vasút engedményese a határozati javaslatban megkívánt feltételek betartására kötelezi magát. A jog- és pénzügyi bizottság javaslata ellen húszán, mellette 39-en szavaztak s igy azt változatlanul elfogadták. A megszavazott segély daczára a vasút problematikus, mert a kereskedelmi minisz­térium ezidőszerinti vasúti politikája a viczi- náiisok ellen irányul s igy nagyon is kétséges, hogy a Nagykároly—peéri vasút engedményese eleget tehet Nagykároly képviselőtestületének a vasút irányára vonatkozó feltételeinek. A közgyűlés több kisebb ügyet is letár­gyalt. így a többek között, megengedte a tanácsnak, hogy az 1911. évi városi költségvetés keretén belül hitelátruházást eszközöljön és engedélyt adott az 1912. évre megállapított költségvetés végrehajtására. Mi lesz a pénzügyi palotával ? Tárgyal a miniszteri kiküldött, Bizonytalanság az egész vonalon. A nagykárolyi pénzügyigazgatóság sze­mélyzete között nagy az elkeseredés a pénzügy­igazgatóság helyiségei miatt. A szellős, lég­huzatos hivatalos helyiségekben állandóan ki vannak téve a megbetegedéseknek. A helyi­ségekben kellemetlen a tartózkodás, nem lehet úgy dolgozni bennük, amint kellene s a helyi­ségek alkalmatlan volta talán egyik fő oka an­nak, hogy ezidő szerint a pénzügyigazgatóság­nál mintegy 6000 ügydarab hever elintézetlenül. A pénzügyigazgatóság helyiségének meg­változtatása, esetleg a mostani helyiség kija­vítása már régóta napirenden van. A bérlet a folyó év február 1-én lejárt és a pénzügymi­niszter jóelőre értesítette a várost, hogy a mos­tani helyiséget a jelen állapotában alkalmat­lannak tartja. Ennek folytán megindultak a tárgyalások és a bérlet egyelőre egy évre a kincstár részéről meghosszabbittatott. Időközben történt, hogy a kapzsi Szatmár modern palotát, 12 évi lakból mentességet és az átköltözködós költségeit ajánlotta fel az államkincstárnak, ha a pénzügyigazgatóság székhelyét Szatmárra helyezi át. A pénzügy- miniszter azonban gavallérosan visszautasította Szatmárnak ezt a tolakodó ajánlatát és tekin­tettel Nagykároly város ismert pénzügyi viszo­nyaira, megelégednék azzal is, ha a mostani épület alaposan kitataroztatnék. Ennek már idestova két éve és az ügy­ben még semmi lényeges nem történt. Minisz­teri kiküldöttek jönnek-mennek, a polgármes­ter Budapestre utazik és a pénzügyigazgató­sági tisztviselők — mit is tehetnének egyebet — káromkodnak. Furcsának találjuk ezt az egész ügyet és úgy gondoljuk, hogy a pénzügyminiszter nagy­lelkűségével nem szabadna visszaélni és most már valamely irányban dönteni kellene. El­végre a miniszter türelme is elfogyhat és Szat­már nem épen nobilis ajánlata Nagykárolyra nézve veszedelmek csiráját rejti magában. Ezen a héten is járt itt a pénzügyi palota ügyében egy miniszteri kiküldött, Majthényi Géza pénzügyminiszteri titkár, de a kérdés ezzel egy lépést se tett előre a végleges ren­dezés felé. A „Nagykároly“ tegnap felkereste Debreczeni István polgármestert, aki kijelen­tette — amit különben a polgármester ur nyi­latkozata előtt is tudtunk, — hogy a tárgyalás folyamatban van. — Nincs az az ember — mondta a pol­gármester — aki az ügy érdemi állásáról most felvilágosítást tudna adni. A tárgyalás folya­matban van. Talán egy hónap múlva tudunk valamit. Ennyit mondott és nem többet. Bármeny­nyire különösnek tartjuk is a dolgot, nekünk egyáltalában nem sürgős az ügy. Mi várhatunk. Kérdés azonban, hogy a zúgolódó pénzügyi tisztviselők várni fognak-e nyugodtan. Aligha, mert mi úgy vagyunk informálva, hogy a tiszt­viselők között mozgalom indult meg aziránt, hogy a pénzügyminiszterrel deputáczió utján közöljék a hivatali helyiségek miatti panaszaikat. Ez az, amire Nagykároly város illetékes kö­reinek figyelmét ezennel felhívjuk. Jogos kérdés. A Kölcsey-Egylet szombati estélyén Szentiványi Béla róm. kath. pap, Kürthy Zoltán ref. pap és Rédei Károly ág. ev. pap fog szerepelni. Olvasva a programmot Mitrovich Elek sértődötten szól Fürth Fe- renczhez: — Hát kollega ur, mink már nem is vagyunk ? HÍREK. — Állami tisztviselők gyűlése. Szatmár- megye összes állami tisztviselőit gyűlésre hívja össze a Szatmárnémetiben lakó állami tisztvi­selők Egyesülete. A gyűlés deczember 8-án d. e. fél 11 órakor Szatmárnémetiben a város­háza tanácstermében lesz. Tárgya. A drága­sági, illetve családi pőtlék ügye. — Megfelebbezett városatyaválasztás. A november 23-iki városatyává!asztásnál az V. kerületben Dr. Merts László ügyvédet is meg­választották. A választás ellen felebbezést ad­tak be azért, mert Dr. Merts nincs felvéve a választók névjegyzékébe. — A sötétben. Ifj. Kiss János vasárnap este szekeren jött haza a szőlőskertből. Rajta kívül Leitner Ferencz és Feigi Ödön is a sze­keren ült. A ref. temető előtt a szekér egyik kereke kiesett, ifj. Kiss János leszállóit a sze­kérről is miközben a kereket visszahelyezte, an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy a tengelyvégszeget Feigi vette ki. Alig mondta ki ezt, Feigi is leszállóit a szekérről is ifj. Kiss Jánost nemsokára éles késsel háromszor meg­szűrték. Hogy ki szúrta meg, azt Kiss a sötét­ben nem látta. így mondta ezt hétfőn jegyző­könyvben Kiss a rendőrségnél, ahol ismeretlen tettes ellen, súlyos testisértés miatt tett felje­lentést. — A szatmári színház műsora. Ma, szer­dán : Á papa, vigiáték; csütörtök: A papa: péntek: Komédiás gyermek szombat; Komédiás gyermek; oporete; vasárnap: A kis gróf, Ope­rette. — Égy poótikus viselet alkonya. A minden­ható szeszélyes divat kikezdte a menyaszonyi koszorú ősrégi kedves viseletét s maholnap — legalább erre vall a közhangulat — ki fogják gúnyolni azt a nászmenetet, a melynek élén a menyasszony narancs virágos mátkák oszoruval lépdel. Befellegzett a mirtuskoszorunak és ősi jogát az uj divat foglalja el. Az előkelő körök Párisban nagyon felkapták már s mint a hogy rendesen történi szokott, vakon követi miudeki az uj szokást. A menyasszony mátkakoszoru helyett, ha igényt tart az elegáns jelzőre, me­nyasszonyi fejkötőt visel, a mely hímzett tűi­ből vagy csipkéből való, teletűzdelve a megfe­lelő évszak virágával. Párisban már alig látni akár narancsvirágos, akár mirtuskoszorut. — Hol a betörő ? A nyíregyházai rendőr­ség táviratilag tudatta a nagykárolyi rendőr­séggel, hogy ott szombat éjjel az Ipari és Ke­reskedelmi Hitelbankban, továbbá a ref. és izr. templomokban betörést követtek el. A betörő egy szőke bajuszu, 20 év körüli kopott elegán- cziáju fiatalember, aki állítólag Nagykárolyba szökött. Az ismeretlen betörőt a rendőrség ke­resi, de eddig semmi nyoma nincsen. — Szelek szárnyán megy a vonat. Német­ország hatalmas vasúthálózatában szerényen hú­zódik meg egy érdekes kis vasútvonal, ame­lyet csak szűk, kis körben ismernek. Különös kis vasút, amelyet sem gőz, sem villany nem to­vábbit, hanem szelek szárnyán, vitorlákkal köz­lekedik. Egy ilyen kis vasút, olvassuk a Köz­lekedés czimü folyóirat most megjelent számá­ban, természetesen csak olyan vidéken felelhet meg hivatásának, ahol a vidék helyzetnél fogva gyakrabban erős szelek járnak, azaz egy kes­keny szigeten. E sajátságos kis vasút Röm szigetén közvetíti a forgalmat. A nyaraló uta­soknak, akik a Röm szigetén fekvő Lakóik tengeri fürdőt fölkeresik, alkalmuk nyílik ezt az érdekességet megismerni. A vonat minden kocsiján van két lyuk, amelyre beerősitik a két vitorlarudat. A vasút az ott uralkodó nor­mális szél erejénél óránként való 22 kilométe­res sebességet ér el átlag. Erősebb szélnél a 30—35 kilométeres sebességet is eléri. A megál­lóhelyeken a vonatot részben a vitorlák bevo­násával, részben a fékezéssel állítják meg. A vitorlásvasut úgynevezett kisvasút és azáltal, hogy üzemi erőnek a szelet használja föl, az összes német vasutak közül a lekisebb üzem­költséggel dolgozik. — Öngyilkosság a sir szélén. Márk Tódor nagybányai munkás 73 évig viselte az élet ter­hét. A napokban aztán nagyon elfáradt. Le­feküdt pihenni. A vasút állomás közelében egy áteresznél feküdt le, úgy, hogy feje a sínen volt és pár perez múlva egy személyvonat való­sággal lefejezte. — Sertéshizlaló a lakóház udvarán. (Pana­szos levél). Az Arpád-utcza 103 sorszámú ház szűk udvarán sertéshizlaló van. A hizlaló tu­lajdonosa az egész nyáron át összegyűlt ser­téstrágyát az udvaron tartja, két méter távol­ságra a szomszéd lakóház ablakaitól. A trá­gyadomb dögletes bűzt áraszt. A panaszos le­vél beküldője azt kérdi a közegészségügyi ha­tóságtól, hogy a panaszlott dolgok megvannak-e engedve ? — Növendékek felvétele a postán. A posta távirda-és távbeszélő-kezelési szolgálatban való kiképzés czéljából a m. kir. posta-távirda- és távbeszélő-hivalalokhoz növendékek vétetnek föl. Pályázhatunk azon magyar honos ifjak, kik négy középiskolai végzettséggel, vagy ez­zel egyenhangu más iskolai képzetséggel bír­nak és 14 életévüket már belöltötték, de 16 évesnél még nem idősebbek. Azok, kik képez- tetésüket a nagykárolyi posta-távirda- és táv­beszélő-hivatalnál óhajtják nyerni, folyamod­ványukat dec hó 3l-ig a nagykárolyi postafő- nóksógnél nyújtsák be, ahol bővebb felvilágo­sítást is kaphatnak. — Hirdessünk! A modern kereskedelem kerekének hajtóereje a hirdetés. Az az ember aki a legtöbbet tudja alkotni a legkevesebb energiafogyasztással, boldogul a leggyorsabban. A hirdetés mindenütt emelte, a forgalmat, ahol azt akosan, a kellő itélőtehetséggel alkalmaz­ták s bebizonyult, hogy a hirdetés feltétlenül szükséges a modern üzlethez — hogy a hirde­tés az az erő, melyre a megváltozott ipari és kereskedelmi viszonyoknál fogva szükség van. A jó hirdetés nem egyéb, mint Írott argumen­tum s nevelési eszköz s a modern kereskede­lem leghatásosabb elárusító eszköze a hirdetés az írott szó. Szívleljék meg ezt, különösen igy karácsony előtt, az üzletemberek. — Veszélyes tej. (Panaszos levél) A szom­szédos községekből parasztasszonyok naponta hoznak be tejet és elárusítják. Ezekre az asz- szonyokra soha senki se gondol. Árusíthatják a tejet, ha piszkos edényben is, ha romlott, felvizelt is a tej. A városi orvosok soha se vizsgálják meg az ilyen tejet. Miért nem te­szik ezt? Ha nem is naponta, de legalább ha­vonta egyszer, váratlanul, meglepetésszerüleg. Egyház, iskola. Nagyobb darab kenyeret kérnek a tanítók is. A tanítók országos szövetsége deczember 8-ára péntekre gyűlésre hívta össze a köteléké­be tartozó tanítókat. A gyűlés, amelyen a vi­déki tanítók a nyomorúságokkal fognak tün­tetni, Budapesten lesz és Szatmármegyéből is sokan vesznek részt benne. Pályázat tanító és a tanítónői állásokra. A vallás- és közokt. miniszter dec. 15-iki lejá­rattal Batizvasvári községben tanítói, Nagysom- kuton kántortanitói, Avasfelsőfalu és Nagyecsed községekben tanítónői, Szatmár-Németi sz. kir. városban pedig kath. népisk. tanítói állásra hirdet pályázatot. Kereskedelem, ipar, közgazdaság. Szegényedünk. Most tették közzé Bécsben a mostani év elmúlt nyolez hónapjára vonat­kozó áruforgalmi kimutatást. Ezen statisztika adatai megdöbbentő képet mutatnak arról, hogy milyen óriási módon növekedik Ausztriával szemben való eladósodásunk és hogy milyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom