Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-29 / 48. szám
szerű indokból, hogy ingatlanforgalmi pótilleték szedésre csak a rendezett tanácsú városoknak van joga. A szabályrendelet jóváhagyásának megtagadásából önként folyik, hogy az arra alapított segélyezési határozatokat is megkellett semmisíteni a belügyminiszternek. Irodalom, művészei Nem lesz Gaál-ünnepély. Több Ízben jelentettük már, hogy az idén deczember 12-én lesz a századik évfordulója annak, hogy Gaál József a legkitűnőbb magyar bohózat Írója Nagykárolyban született. Eléggé el nem Ítélhető körülmény, hogy Gaál emlékét Nagykárolyban még semmi sem jelzi. Joggal hihettük tehát, hogy a város közönségének ezt a régi hibáját a Kölcsey- Egyesület igyekezni fog jóvátenni és most deczemberben, az iró születésének 100-ik évfordulóján méltó módon fogja megünnepelni Gaál József emlékét. A magunk részéről javasoltuk, hogy az évfordulón akár műkedvelők, akár színészek a városi színházban a „Peleskei nótáriust“ adják elő. — Csalódtunk. Gaál József emlékét deczember 12-én, úgyszólván az ország összes színházaiban megfogják ünnepelni, csak az iró születési helyén Nagykárolyban nem! Nem is furcsa ez.Hiszenhiszen megírta a költő: Csak törpe nép felejthet ős nagyságot! Kölcsey-estély. Deczember 9-én Kölcsey- estély lesz Nagykárolyban. Egyesületi tagoknak ingyen, másoknak 1 korona belépődíj mellett. Az estélyen Szentiványi Béla a modern magyar irodalomról fog beszélni. Rédey György ág. ev. lelkész humoros felolvasást tart. Kimer Anna kisasszony szavalni fog. Lesz még egy zongo- xaszám és egy férfikvartet is. Egyelőre nem lesz vasút Börvelyből Fehérgyarmatra. Szabó Bérezi tehát a jövőben is csak a felekezetiség vesszőparipáján fog a néppárt fekete gyarmatán nyargalászni. Mai a divat Unite. ☆ A divat nagy hatalom, mely korlátlanul uralkodik nem csupán Európában, hanem Amerikában is, ahol a nyugoti czivilizáczió lobogója leng. Elismeri a zsarnok hatalmát és térdet hajt neki komoly tudós és hiú piperkőcz a gondos házianya épp úgy, mint a nap ünnepelt delnője. Páris, a világváros, a divat székhelye egyszersmind. Az ott feltalált, bemutatott úgyszólván szankczionált tárgyak, szokások, bohóságok „pássá par tout“-val bírnak a delnők palotáiba éppen úgy, mint. a szegény varróleány padlásszobájában. De honnan van az, hogy éppen Páris vívta ki magának ezt a jogot, hogy a divat terén parancsokato sztogathat? Már Marcellius Ammonocius, ki 378-ban utazta be Galliát, a lakosokról feljegyezte, hogy választékosán öltözködnek. Blúzt, inget, nadrágot hordtak gyapjúszövetből, prémből és bőrből. Lábszáraikat kötőkkel csavarták körül, melyek egyúttal a faczipőket is lábukhoz szorították. — Egy Langresben lelt szobor egy gall nőt ábrázol bő redős tunikában, melynek alja ivekbe volt vágva, derekán rövid kötény, haját háló borította. A Karolingek idejében az öltözet már több változatossággal bírt. A köpenyegek elől- hátul hosszuk, az oldalon rövidek. A tunikák drága és ritka prémekkel szegélyeztettek. Nagy Károly a fényűzésnek nem volt barátja, kivéve a kiválóbb alkalmat, azért meg is parancsolta szigorúan, hogy egv katonai ruhának tiz soutnál (a mai pénzérték szerint körülbelül egy korona) többe nem szabad kerülnie. Korában a nő- és férfiruházat közt nem volt nagy külömbség még, a nők is tunikát, felső bő ujju öltönyt hordtak. Lábaikat faczipő, aranyozott bőrtopán födte. Fejükön hosszú fátyolt hordtak. NAGYKÁROLY Azonban minden tilalom daczára a fényűzés mégis folyton nőtt, mire leginkább az avarok megveretóse és a náluk talált roppant hadi zsákmány adott alkalmat. Mikor az első keresztesek Konneus görög császárnál megjelentek, pompájuk még az akkori időben fényűzése révén hires görög udvarnál is feltűnt., Fülöp Ágost 1188-ban a 'fényűzés elleni törvényeket megújította és megtiltotta a lovagoknak a biborkelmét, és a drága prémet. XI. Lajos szintén szerette az egyszerűséget. Ruhájához csak nyúl bőrt használt. Soha arany, vagy ezüst-kengyelvasat nem tűrt. Azonban a nők öltözésben mindig nagyobb lett a fényűzés. Ruháik szűk, derékhez illő szabásuak voltak, a könyökig nyúló bő újakkal. A szoknya jobb felén a férj, a bal oldalon a nő nemesi ezimere volt látható. A fátyolt is erősen hordták, sőt 1271-ben Salisburyban tartott egyházi zsinaton a papoknak meg lett tiltva oly nő kihallgatása, ki fátyolt nem hordott. Az arezfestés is ez időtájt kapott ismét lábra, mert az a galloromán idők óta a divatból kiment volt. A franczia udvari életnek és igy a divat megteremtőjének, Bretagne VIII. Károly és XII. Lajos nejét kell tekinteni, ki 700 udvari hölgyet tartott. XV. Lajos alatt és mindenféle divathősnők tartották kezűkben a király pálezáját. A XVI. század közepéig a nők rövid, térdig érő bugyo- gókat, aranynyal, ezüsttel hímzett táskácskákat és színes selyemezipőket hordtak. A ruhák kelméi, aranytól és drágakövektől fénylettek. Az arezfestés is ismét lábra kapott, sőt még a hajat, szemöldököt, pillát, ajkat, nyakat és karokat is festették. Az abroncsszoknyák, porozott haj, szépségtapaszok, mind XV. Lajos korában lettek feltalálva és hordva. A szellem- dus Créqi marquisnő memoirjaiban említi, hogy a főrangú hölgyek rangúkhoz illően egy hü- velyknyi vastagon raktak fehér és és vörös festéket arezukra és csakis udvarigyász alkalmával tiltotta a^ etiqette az arezfestést. 1813. uj divatot hozott ez a Qalqes a Clorunde és jocheykalapok, melyek férfikalapokhoz hasonlították. Nyáron selyem és szalma kalapokat, 40 czentiméter magasságuakat, fehér tolakkal. Ez évben kezdték a kínai divatot utánozni. Páris az ízlés, a széptan, elegánczia helye Peckinget utánozta. Eleinte csak a hajakat fésülték ki az arczhól és fent a fején kötötték össze, később azonban minden a lachinoise volt, a főkötők egy nagy pyramist képeztek, de ez a divat sokkal bolondabb, nevetségesebb volt, semhogy tartós lehetett volna és csak egyben tartotta meg mai napig is uralmat, t. i. a napernyőkben. i Az 1848-iki forradalom a köztársaságot szülte, ez pedig a második császárságot. E második császárság császárnéja, szép, fiatal, hiú, a császári koronával együtt a divatkormány pálezáját is vette szép kezeibe és e téren valóban korlátlanul uralkodott. O hozta divatba a krinolint, mely annyi gúny tárgya lett, anélkül, hogy évtizedeken át ezzel megszűnt volna, csak később szorítkozott jóval szükebb határokba, mig végre valahára mégis csak megszűnt. Eugénia császárné többi találmányait, módosításait és parancsait e téren a párisi divatlapok, e nagyhatalom megannyi moniteurjei fennhangon hirdették és bámulták. Hogy a divat székhelye mindig Páris lesz-e, kitudná megmondani ? Egy nagykárolyi származású orvostanár véleménye a gyermekágyi láz gyógyításáról. Bizonyos jóleső érzés fogja el az embert, ha elgondoljuk, hogy a tudományban, az irodalomban és a társadalom tökéletesítésére törekvők között most vezető sorban levő országos nevű emberek jelentékeny részének Nagykárolyban gyökeredzik a családfája. Legutóbb a nagykárolyi származású Bársony János egyetemi tanár tartott a Budapesti Királyi Orvosegyesület szombati ülésén előadást a gyermekágyi láz orvoslásáról. Tudvalevő, hogy Semmehveiss fölfedezése a gyermekágyi láz megelőzését tette lehetővé, de minden megelőző fertőtlenítő eljárás ellenére is, elég gyakran fordulnak elő megbetegedések a gyermekágyban. A gyermekágyi láz biztos leküzdése eddig nem sikerült. Számos gyógyszert ajánlottak ugyan, de ezeknek egyikesem vált be. Bársony két évtized óta a szublimátot adja a vivőerekbe, ugygon- dolja, hogy ezzel a baktériumok számára a táptalajt megrontja azoknak mérgességét csökkenti és ezzel a gyógyulást biztosítja. Több hasznát látta a szernek, ha nem várja be, mig kitör a betegség, hanem preventive is alkalmazza. Az utolsó négy évben a klinika rovására irható halálozás 0 százalékot mutat. A kiket pedig súlyos gyermekágyi lázzal szállítottak be, ezeknek is 66.66 százalékát gyógyította meg a szublimát intravénás fecs- kendezésével és ha a haldokolva beszállitotta- kat levonja, a gyógyulás 88.58 százalékot tesz ki. Az előadást követő vitában Kenézy Gyula, a debreczeni bábaképzőintézet tanára fölemlítette, hogy tizenöt év óta 688 lázas gyermekágynál alkalmazta Bársony eljárását és eredményei igen biztatók. Tauffer Vilmos egyetemi tanár is kipróbáltatta klinikáján az eljárást, — de eredményei nem igazolják Bársony jó véleményét az intravénás szublimát befecskendezésről. Tóth Istvánt sem győzték meg Bársony adatai. Ő maga ez év első felében Rókusi osztályán ezer szülést észlelt és a lázas gyermekágyasoknak semmiféle specziális gyógyító- szert nem adott, sőt a gyermekágyi szokásos kezelgetést is a minimumra szorította. E kezelés mellett három napon túl való (súlyos) megbetegedés csak 2'7 százalékban volt és gyermekágyi lázban csak egyetlen beteg halt meg. Ha már most ezeknek előzetesen szublimátot adott volna, milyen hamis következtetéseket vonnának le a szublimát hatására vonatkozóan ? Bársony tanár erre megjegyezte, hogy meg van győződve eljárásának helyes voltáról és ha valaki nem ér el vele jó eredményt, annak egyszerűen az az oka, hogy nem jól csinálja. Pénteken egy negyed órára elsötétült a város. Vasárnap egyházi körmenettel avattak fel egy egy középületet; ma l9°/o-al számitolt le egy helyi pénzintézet egy váltót. Vasárnap Nagykárolyba jönnek a gróf Károlyiak. Miilen idők! Miilen idők ! HÍREK. — Szegénygyermekek felruházása. A Nagykárolyi Nőegylet, mint minden évben, az idén is több szegénygyermeket látott el közadakozásból beszerzett téli ruhával. A téli ruházatot nagy érdeklődő közönség jelenlétében tegnap osztották ki 105 gyermek részére a városháza nagytermében. — Ä miniszterelnök az újságírókról. A miniszterelnök a Hírlapírók Országos Nyugdíjintézete javára bizonyos összegű alapítványt tett és az ezt bejelentő levélben, a többek között, a következőket Írja: „Egész politikai pályámon a sajtót és annak munkásait, tekintet nélkül pártállásukra, a közügyek elintézére hivatott tényezők egyenrangú munkásaiul becsültem, akik a közvélemény kohójában nemcsak a küzdelem fegyvereit kovácsolni, de a közfelfogás nemes ércét kiolvasztani is segítenek.“ — A klerikalizmus és a katonatisztek. A klerikalizmus már nem fér a bőrében. Mindent meg akar hódítani. Hála Barkóezynak, az iskola már az övé vagy mihamar az övé lesz, a mindenféle klerikális szervezetek a népből is jókora tömegeket hajtottak már a klerikalizmus jármába, most megpróbálkozik a katonasággal. Bécsből érkezik a hir, hogy minden hivatalos czátolat ellenére szerte mindenfelé folyik a mozgalom a „katonatisztek lelki gyakorlatainak bevezetése érdekében“. Társadalmi nyomást gyakorolnak a tisztekre, hogy vegyenek részt az istentiszteleteken, ez a mozgalom teljesen magánjellegű, a felettes katonai hatóság nem követeli. Nem egészen értjük, mi az a társadalmi nyomás, de ki is értené át a klerikáliz- mus mindenfajta láthatatlan szálú szövedékeit ? A dolog azonban már jelentkezik s a kierika-
