Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-15 / 46. szám

NAGYKÁROLY Irodalom, művészet. Az első Kölcsey-estély. Szombaton este csak nagyon kevesen voltak a Városi színház­ban, a nagykárolyi Kölcsey-egyesület szezon­nyitó estélyén. Mintha a nagyközönség telepa­tikus utón megérezte volna, hogy a Liszt Fe- rencz emlékére rendezett estélv nem valami fényesen fog sikerülni. Nem is sikerült és akik ott voltak azok meglehetősen unatkoztak. Nem­csak a közönség feszengett helyén, hanem néhai való jó Liszt Ferencz is igen élénken forgolódhatott sírjában,mikor Füredy Ferencz emlékünnep kereretében a zeneelméletről tar­tott előadást. Ami általában az estélyen részt vett ven­dégszereplők fellépését illeti, az a nézetünk, hogy ha lúd, hát legyen kövér. Ha művészem­bereket szerepeltetnek, legyenek azok vérbeliek. A színház hideg volt és a világítással is kellemetlenség volt. Az első idei Kölcsey-estély tehát nem a legjobban sikerült, ami azonban csak annak tudható be, hogy elhamarkodva rendezték. Müvesz-est. Pintér Imre egyetlen mü- vészestélye, melyet folyó hó 16-án azaz csütör­tök napján tartanak meg a vármegyeház köz­gyűlési termében a tüdőbeteg szanatórium ja­vára, már is a legnagyobb érdeklődést kelti vá­rosunk közönsége körében és a közhangulat után ítélve zsúfolt ház fog tapsolni az ide- ránduió kis művész gárdának. Több levélbeli és telefon utjáni kérdezős- ködésre ez utón is is kijelenthetjük, hogy a műsor fehér, teljesen családi jellegű, ép ez biztosította Pintérnek az ország első színházai­ban és fürdőhelyein a teljes erkölcsi és anyagi sikert. Parlagi Kornélia elsőrendű szubrette prima­donna, a budapesti „János vitéz“ versenygyőz­tese, gyönyörű hangjával több műsoron kívüli számmal szerepel a gazdagprogrammban; vala­mint ő kreálja Szemere Gyulával és Pintérrel az apró színdarabokban a női főszerepeket. A kis művészgárda a nyár folyamán Tátra Lom- nicz, Tátrafüred, Bártfa, Szliács, Párád, Koritni- cza fürdőknek volt vendége, majd Kassa, Eger Miskolcz város színházaiban tartotta művész estélyeit ahol még a zenekarokban is pótszéke­ket kellett alkalmazni. A müvészestre szóló jegyeket Eigner Simonné, papirkereskedésében árusítják. ffiefiezteiés. A Libér álizmus: A budapesti kath. Nép- szövetségi gyűlésen a szatmári püspök szenve­délyesen kikelt ellenem. Ez hálátlanság! Mert a szatmári püspök állandóan borom issza, I) hi órain Egy újkori Mazeppa. Véres szerencsétlenség Nagykároly alatt. A Nagykárolyból Csanálos felé vezető országutat joggal lehet a halál országutjának nevezni. Ebben az évben már harmadszor let­tek az ut kövei piros, meleg embervérrel meg­festve. Borzalmas szerencsétlenség történt vasár­nap is a csanálosi utón. Két szekér elé fogott ló elragadt és magával hurczolva a kocsit, ösz- szetörte a szekerein ült gazdát és kevés híja volt, hogy egy szép fiatal leány tragikus ha­lálát is nem jelentjük most. A lány meg­menekült, de az atyja véres hustömeggé válva utazott a csanálosi utón a halálba. A megrendítő esetről részletes tudósítá­sunk a következő: Bene Sándor fábiánházai gazdálkodó fe­lesége már régebb idő óta a nagykárolyi köz­kórházban fekszik, ahova súlyos betegen került gyógykezelés végett. Valószínűvé válván az, hogy az asszony vasárnapra már felépül any- nyira, hogy otthon is gyógykezelhetik, bejött Bene Sándor a leányával vasárnap egy szeke­rén Nagykárolyba, hogy feleségét hazaszállítsa. Az asszony állapota azonban nem javult és Dr. Sternberg Géza igazgató-főorvos kijelen­tette, hogy az asszonynak bizonytalan ideig még a kórházban kell maradnia. A gazda és leánya erre visszafelé indul­tak. Alig hagyták azonban el a csanálosi utón levő vasúti őrházat néhány lépésnyire, amikor a lovak ismeretlen okból hirtelen meg­vadultak és őrült sebességgel rohanni kezdtek magukkal ragadva a szekeret és a rajta ülőket. Az egyik fordulónál egy nagyot zökkent a szekér, mire a leány nagy Ívben kiesett és messze a szekértől eszméletlenül terült el az országút kövezetén. Később azonban magához tért. Csak jelentéktelen sérülést szenvedett. Bene leakart a szekérről szállani, mert látta, hogy a lovakat visszatartani lehetetlen­ség. Sikerült is neki a szekér hágójára lépni, akkor azonban elesett, lába bele akadt a sze­kérbe s úgy félig a szekeren csüngve, mint a lófarkhoz kötött Mazeppát hajdan, vonszolták tova négy-öt kilométernyire a lovak a szeren­csétlen embert, akiből egy alaktalan véres hus- tömeg lett a borzalmas ut alatt. Lovai össze­taposták, a szekér kerekei valósággal szétron­csolták és végig piros vérrel festette be az or­szágutat, ahol csak elrohant a rémületes fogat. Szembejövő embereknek sikerült végre a holtra fáradt lovakat elfogni és Benét kiszaba­dítani rettenetes helyzetéből. Élet már akkor alig volt benne. Hazaszállították Fábiánházára, ahol másnap meghalt. Ä „Magyar Király“ kávéházitól. Biau: Tudod, hogy 23-án városatya­választás lesz. Grün: Tudom és irigylem érte a vá­rosokat. Blau: Hogyhogy ? Grün: Mert, ha az emberek is meg­választhatnák az atyjukat, akkor én most nem az öreg Grün, hanem a gazdag Rothschild fia volnék. Városi színház. Az északkeleti szinikerülst társulatának vég­leges névsora. Január 1-én kezdi meg előadá­sait Nagykárolyban Neraényi Lipót színtársu­lata. Addig deczember 1-től kezdődőleg Nagybá­nyán lesznek. A színtársulat előadó személy­zete, amellyel Neményi Nagykárolyba bevonul a következő : Komáromy Gizi operette szubrett, Miklós Dóra koloratur, N. Szelényi Ilonka énekesnő és társalgási színésznő, Füzes Lenke szubrett, Mezev Ella énekesnő, Sárváry Nusy hősnő, Sponer Ilonka szende, vigjátéki szubrett, Salgó Ilona énekes naiva, Szelényi Emilia operett komika, Homokay Gabriella anyaszi- nésznő. Férfiak: Neményi Lipót jellem, Ernyei János hősszerelmes, Stella Gida lírai szerelmes és siheder, Kovács Imre apa és jellem Bay László baritonista, Csáky Antal tenorista, Bakó Lajos bonvivant, Gáspár Jenő operett buffó komikus, Kun Dezső tánczos komikus. — Segédszemelyzet: Hölgyek: B Láng Juliska. Mikey Rózsi, Bárdossy Gizi, Fekete Mariska, Kiss Eszti, Abonyi Terus, Rajnai Jenőné, Bállá Jolán tánczosnők. Urak: Kis Sándor, Völgyi József, Ötvös Arnold, Faragó Sándor, Kiss Lajos Szép Gyula, Rajnai Jenő, Pelsőczy László. A színházi zenét a cs. és kir. 63-ik gyalogezred zenekarának egy különítménye fogja szolgáltatni. Neményi társulatát — akik előadásaikat ismerik — feltűnően gyengének mondják s igy kétes reményekkel nézünk a Nagykároly városi vágyva-várt első téli szini szezona elé. A Luby-táblán két szobás uj lakóház PT* eladó. “ÜS Páskuj Sándor, Körtefa-u. 2. HÍREK. — Álhirlapiró és áldoktor. Szatmáron már napok óta csavarog egy magát Fodor Zoltán­nak nevező állítólagos fiumei hirlapiró, aki sorra kilincselte a lapok szerkesztőségeit és a jótékonysági intézeteket. Mindenütt elmondta, hogy állásnélküli újságíró, aki működését előre­haladt tüdőbaja miatt nem tudja folytatni s most Kolozsvárra szeretne utazni, hogy ott szana­tóriumba vétesse fel magát. Ilyen módon min­denütt kapott kisebb-nagyobb összegeket. Ami­nap este egy kávóházban kártyázott az állítólagos Fodor Zoltán, aki nagy mennyiségben kérte a pincértől a Tisza-szivarokat és finom cigaret­tákat. A detektiveknek feltűnt a gyanús külse­jű ember, igazolásra szólították fel, minthogy azonban nem tudta magát igazolni és mert nagyon ráillik egy többszörösen körözött szél­hámosnak a személy]eirása, letartóztatták. Le­tartóztatása után kiderült, hogy a szatmári orvosokat is végigkoldulta, de ezek előtt medi­kusnak adta ki magát. — Katonai jelentkezések. Nagykároly vá­ros katonai ügyosztálya által az 1889., 1890. és 1891 évben született nagy károlyi illetőségű hadkötelesek, valamint az idegen illetőségű azonban Nagykárolyban tartózkodó ugyan ezen évben született hadkötelesek felhivatnak, hogy a védtörvény 33. §-ában körülirt jelentkezési kötelezettségüknek november hóban annál in­kább tegyenek eleget, mert a nem jelentkezők vagy későbben jelentkezők ugyan ezen § alap­ján 10-től 200 koronáig terjedő pénzbüntetés­sel büntettetnek. — A szatmári színház műsora. Sokan van­nak Nagykárolyban, akik esténkint átrándul- nak a szatmári színház előadásaira. Ezek tájéko­zására, úgy mint az előző években, ez idén is rendszeresen leközöljük a szatmári színház heti műsorát. De csak január 1-ig, amikor már ne­künk is lesznek színészeink, akiket támogatni Nagykároly lakosságának elsőrendű erkölcsi kötelessége lesz. A szatmári színház első heti műsora mától, szerdától kezdve a következő: Ma, szerdán: ..Utánam“ (Ápres moi) Csütör­tökön H. Bállá Mariska első felléptéül „Cigány­szerelem“ operett. Pénteken „Az ezred apja“ énekes bohózat. Szombaton másodszor „Az ezred apja“ Vasárnap délután „Az obsitos“ operett, este negyedszer „Az ártatlan Zsuzsi“ operett.-- Véres szántás. A városi közkórházba tegnap Mezőteremről egy súlyos sebesültet szál­lítottak be; Borbás György béres az illető, aki­nek hétfőn a mezőteremi grófi uradalom föld­jén egy gőzeke keresztül ment a lábán. Eltört, természetesen nem a gőzeke, hanem a szeren­csétlen béres lába. — Akiknek teher az élet. Királydaróczról jelentik: Krajnay György vagyonos paraszt- gazda hétfő délután csürjének egy gerendájára felakasztotta magát. Meghalt, Hasonló körül­mények között lett öngyilkossá Kőszegremetén egy Kiss Albert nevű 14 éves fiú. Ez is meghalt. — Lángoló szerelem. Misztmogyorós szat- mármegyei községből jelentik: Alek János el­csábította CzucorTógyer feleségét. A megcsalt férj elkeseredésében rágyújtotta Alek Jánosra a házát. A szalmafedeles ház csakhamar lángba borult, a tűz rettenetes gyorsasággal terjedt és átkapott előbb az Alek telkén levő melléképü­letekre, onnan a szomszédos házakra. Egymás után gyulladtak ki a szalmafedeles viskók, csűrök. A mentés lehetetlen volt és a lángok martalékává lett a félfalu. A legtöbb ember háza földig égett, odapusztult minden vagyona, bútora, nagymennyiségű lábas jószág és baromfi. Csak a szélcsendnek köszönhető, hogy az egész falu le nem égett. Czucort a csendőr­ség letartóztatta s a végzetesen féltékeny em­ber most a szatmárnémeti törvényszék foghá­zában várja büntetését. — Mikor a beteg szegény. Valamelyik este a nagykárolyi társaskocsi-vállalat egyik omni­busza elgázolta Mituk Laczi favágót. Az om­nibusz eldöczögött és az elgázolt ember súlyos sebektől véresen, jajgatva feküdt az ut köze­pén. Két arra sétáló ur megszánta a szenvedő embert és egy közelben lakó orvoshoz, valami dr. Blum József nevühöz szállították. A csenge­tésre az ajtót egy asszony nyitotta ki, az orvos szobájának az utczára nyíló ablaka világos volt. Az asszony ránézett a rongyos ruházatú betegre, besietett az orvos szobájába, majd újból kijött és jelentette, hogy az orvos urazt

Next

/
Oldalképek
Tartalom