Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-10-25 / 43. szám

\T A G Y K A R 0 L Y Vázlatok a szombati ünnepségekről. A fekete őszi estben vérpiros fénnyel égett fáklyák kialudtak, az éljenriadalmat el­nyelte a hervadtan lepergő falevelek zizegése. Újból,szürkeség borult Nagykárolyra. És Debreczeni István az ünnepi média helyett a hétköznapi portorieó szivarra gyújt­ván, a polgármesteri hivatal enyhére fü- tött, virágillatos helyiségében most már nyu­godtan elmélkedhetik arról az érdekes prob­lémáról, hogy vájjon érdemes-e hát közmeg­elégedésre működni, amikor ünnepélyes for­mába burkolt zaklatás, fáradtság és agyonhaj- szolásjár ki érte. Őszintén sajnáljuk Debreczeni Istvánt, aki igazán nem érdemelte meg, hogy tönkreünne­peljék ! Nem elég, hogy mintegy két héten át végig kellett szenvednie az egyesek és a fe­keteruhás testületek üdvözléseit, azokra vála­szolni is kénytelen volt. Mindezek tetejébe aztán jött a szombat. Az üdvözlő beszédek, a tósztok zuhataga, amelyeknek elmondói — kevés kivétellel — éppen az ellenkezőjét gon­dolták annak, amit kifejeztek. Debreczeni jól tudta ezeket és mindezek daczára, muszáj volt lenyelni az összes beszédeket, muszáj volt figyel­mesen hallgatni és úgy tenni, mintha meg volna hatva. Na de vigasztalódjék. Nem ő az első, akit ilyen baleset ér. * Az ünnepély leírása nem sok dolgot ad a krónikásnak. Szines volt, tendenciózus volt és bár szigorúan a már bőven ismertetett Programm sorrendjében folyt le minden — rendetlen volt. Vétenénk a történeti igazság ellen, ha azt imánk, hogy a lakosság minden rétege ünnepelt. Nem. Még a városi képviselők jelentékeny része sem. Az úgynevezett mezei "hadak nem ünnepeltek. A Nagyutcai rész, a Gencs-utcza, Majtény-utcza környékbeliek és a Svábrész zöme nem voltak ott a disz- közgyülésen, se a fáklyás-menetben, se a ban­ketten. Nem azért, mintha a polgármestert nem akarták volna ünnepelni. Sőt: nagyban készültek erre. De mellőzték őket. Az ünne­pélyt előkészítő értekezlet egyikére se hívtak közülök senkit. A rendezőség a maga szá­mára tartotta fenn az érdemeket. A távollevők azt is tudni vélték, miszerint, a társasvacsora árát azért szabták meg hat koronában, hogy ők el ne mehessenek. Ki tudja, talán igazuk van. * A közgyűlési terem úgy nézett ki, mintha valami hangversennyel egybekötött felolvasás készülne. Kivetkőztették rendes képéből. A zöld asztalok hiányoztak. Az elnöki emelvény előtti széksorokat nők foglalták el. Színessé tették ugyan a termet, de leszállították a kép- visélőtestület közgyűlésének komolyságát. A királyi tanácsosi czim adományozásáról szóló királyi kéziratot Csaba Adorján főispán adta át az ünnepeltnek. A főispán ezúttal tartal­mas beszédet is mondott, amelyben a városok­nak a az állami életre való befolyását fejte­gette. A polgári erényeket méltatta dr. Vetzák Ede szép ünnepi szónoklata. Elmondta, hogy van aszfaltunk, köves kocsiutunk, villanyvilá­gításunk, sétakertünk, vannak szobraink. Csak­hogy arról nem tett említést, hogy a város szivében is vannak még kövezetlen utczák, hogy a villanyvilágítás mizerabilis, hogy a sé­takert csak éppen olyan nagy, hogy Lipi nyáron alhat benne, hogy a szobraink el vannak dugva a világ szeme elől és hogy mindezekért a gyönyörűségekért 112—97% pótadót présel- ‘nek ki tőlünk. Ezt nem is lett volna illő el­mondani, mert Vetzák, ellentétben Madách Lu- cziferjével: dicsérni jött és nem bírálni! Néma Gusztáv szombaton bizonyságot tett róla, hogy nemcsak kitűnő közigazgatási tisztviselő, hanem jó *szónok is. * Az utcza szónoka az őszbe borult Rooz Samu volt. Lobogó fáklyáktól környezve, rövid, tömör és frázismentes beszéddel köszöntötte a városháza erkélyén álló polgármestert. Amig beszélt lelke bizonyára elkalandozott a múltba, amikor még Debreczenit nem tisztelték meg ünnepi beszéddel, őt meg a beszéd elmondá­sával. De mind a ketten fiatalok voltak és együtt aljegyzősködtek a nagy károlyi törvény­széknél. A beszéd után elhangzott dalárdaének mintha egy sóhajtás lett volna a Nirvánába tűnt tavaszból . . . * Következett a bankett. Mindjárt az elején komikusán hatott a franczia nyelvű étlap, amit sokan nem értettek meg. A részvételi dij,drága és az ételek meglehetősen rosszak voltak. Ámbár azt mondják, hogy a bankett rendezősége és a notabillitások jobb ételeket kaptak, mint a jelenvoltak többi része. Fejetlenség, kapkodás jellemezte az egész társasvacsorát. Jogtalan előnyöket és indoktalan mellőzéseket tapasz­taltunk. Emiatt aztán nagyon sokan, akik részt akartak venni a banketten, elmentek. Nem vesztettek vele semmit. Ló- és inray Mátészalkán, A Szatmármegyei Agarász-Egyesület ok­tóber hó 27-én és a következő napjain tartja Mátészalkán elegy-agárversenyót. A versenyek programmja a következő: Október hó 26-án este 8 órakor: közgyű­lés a Központi szállodában. Október hó 27-én reggel 8 orakor: gyü­lekezés a Központi szálloda előtt, indulás az agárversenyre. Október hó 27-én d. u. 8 órakor: ló­versenyek. Október 27-én este 7 órakor: társasehéd a Központi szállodában. Október hó 28-án 9 órakor: az agárverseny folytatása. Október hó 28-án d. u. 3 órakor: kocsi­versenyek. Az utolsó napon kocsiversenyek is lesznek. GÁBOR Ármánd, az Önsegélyző Népbank uj igazgatója, a híres Grünfeld-Popper-féle vonósnégyes egyik tagjának, Grünfeldnek a fia. Rossz májú emberek ebből azt következtetik, hogy Gábor itteni működésével elfogja huzni a konkurrens bankok nótáját. Irodalom, művészet Gaál József születésének 100-ik évfordulója. A folyó év deczember 12-én lesz századik évfordulója annak, hogy Gaál József költő- és drámairó, a M. Tud. Akadémia lev. tagja, a Kisfaludy-társaság tagja, a Márczius 15-ike czimü egykori hires politikai lap szerkesztője, a „Peleskei nótárius“ szerzője Nagykároly­ban megszületett. A budapesti Nemzeti Színháztól kezdve minden nagyobb város színháza Gaál József születésének századik évfordulóján díszelőadás­ban adatja elő a „Peleskei nótáriusát. A Nem­zeti Színházban már a díszelőadás szerepeit is kiosztották és Horváth Jenő mellett, a ki a nótárius szerepét fogja játszani. Jászai Mari (Tóti Dorka), Rózsahegyi (Baczur Gazsi), Aczél Ilona (Sötétség királynője), Gyenes (Biró), Raj­nai (Rektor), Gál (Botos juhász), Mihályfi (Megyebiztos), Pethes, Bakó (haramiák^, Dezső, Kovács, Kürthy, és Náday (vasasnémetek), Ga- bányi (Hopfen), D. Ligeti Juliska (Fanni) vesz­nek részt az előadásban. A színpadi Otelló-je­lenetben Otellót Beregi Oszkár, Desdemonát pedig P. Márkus Emilia fogja játszani. Nagykárolyban — noha egyik laptársunk a Szatmármegyei Közlöny-, már jó előre figyel­meztette a közönséget a nevezetes dátumra — még eddig nem látjuk megnyilvánulni a ma­gyar irodalomban történelmi jelentőségű évfor­duló megiilésére vonatkozó előkészületeket. Az emlékünnep rendezése elsősorban a Kölcsey-Egyesület feladata volna. Magánúton hallottunk is róla, hogy az Egyesület készül valamire és műkedvelők által Gaál Józsefnek 1838-ban a Nemzeti Színházban szinrekerült „Szerelem és champagnei“ czimü vígjátékét akarja eljátszatni. Ha komoly ez a szándék, úgy a Kölcsey- Egyesület vezetőségének mielőbb el kell ezt határoznia és nyilvánosságra hozni, mert el­leneseiben a hivatalos városra hárul az em­lékünnep rendezés kötelessége. Ez esetben pe­dig a város olyképen áldozhatna a legméltóbban Gaál emlékezetének, ha megállapodásra jutna a szatmári szinház igazgatójával aziránt, hogy deczember 12-én a szükséges személyzettel rán- duljon át Nagykárolyba és itt a városi szín­házban adassa elő a „Peleskei-nótárius“-t. A „Hoyal“ kávéháziból. — A héten az egész ország Liszt­ünnepélyt tart. Én nem tudom, hogy mi a fenének ünnepelnek, mikor a búza ára tegnap is emelkedett. HÍREK. — Szezonnyitás. Szombathoz egy hétre, okt. 28-án tartja a Zeneműkedvelők Egyesülete a tavasz óta első hangversenyét. A műsor nem valami szerencsésen van összeválogatva. Ha már okvetlenül szükséges idegen művészt is fellépletni, nem tudjuk, hogy miért folyamod­nak mindenkor Hermann Lászlóhoz, aki szépen hegedül ugyan, de játékát már ismeri a nagy­károlyi közönség. Ä műsor egyébként a kö­vetkező : 1. Beethoven vonósnégyes, előadják: Hermann László (első hegedű), Obholczer Gyula (második hegedű), Yitek Károly (mély hegedű), Péchy László (gordonka). 2. Gold- marck hegedűverseny, előadja: Hermann L. 3. Haydn József. Allegretto a 11. szinfoniából, előadja az egyesület zenekara. 4. a) Hermann László Nocturnó, b) Hubay. Csárda jelenetek, előadja Hermann László, kinek hegedű játékát az estélyen Kovács Lajosné úrnő fogja zon­gorán kisérni. — Az első jogi doktorrá avatott mérnök Magyarországon Török László gépészmérnök, akit a budapesti tudomány-egyetemen avatták a jogtudományok doktorává. Török László Nagykárolyban született. Annak a Weisz Her- mannak a fia, aki mintegy húsz évvel ezelőtt a nagykárolyi fogyasztási adókezelőség főköny­velője volt. Török édesatyja is zseniális ember. — Wekerle annak idején az ő javaslata alapján váltotta meg az állam részére a köz­ségi regále-jogokat. —- Gráczián pópát elutasították. Az Est czimü, modern szellemben szerkesztett kitűnő fővárosi újság egy pár hét előtt megírta, hogy Gireán János nevű érendrédi öreg embernek valami követelése volt a budapesti betegse- gélyző pénztártól. Az öreg Gireán községének pópáját, Máthé Grácziánt kérte meg, hogy útbaigazítsa őt. Gráczián pópa, a híveinek lel­késze, atya, gondozója azonban ezért a köz­benjárásért a pénztártól járó összeg felerészét kötötte ki magának és később be is perelte öreg hívét. A nagykárolyi járásbíróság elutasította keresetével Gráczián pópát és csupán 60 korona levelezési költség megfizetésére kötelezte az öreg Gireánt. Gráczián persze felebbezett. — Ismeretien hullát fogtak ki hétfőn Bör- vely mellett a Krasznából. A hulla 25—30 éves férfié és külerőszak nyomai nem látszanak rajta. — Egy kis leány tragédiája. Lendeczki Péterné felsőbányái lakos elment hazulról és és 3 éves kis leányát őrizetlenül hagyta. Most következik a régi nóta: a gyermek valahogy gyufához jutott, meggyujtotta, ruhája tüzet fo­gott és mire az anyja hazament, már csak a leányka megszenesedett holttestét találta. — Pályázat. Szatmárvármegyénél egy évenként 1000 koronával dotált közigazgatási gyakornoki állásra van pályázat hirdetve. Kér­vények két hét alatt az alispáni hivatalhoz adhatók be. Itt emlitjük meg, hogy Bárth Ist­ván közigazgatási gyakornok a központtól szol­gálattételre Csengerbe rendeltetett ki. — Vezendi Csendélet. Vezendről jelentik: Balczó Lajos gépész Kiss József ottani föld- mivesfc félholtra verte. Balczót a csendőrség feljelentette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom