Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-27 / 39. szám

NA GYKAROL Y A „Magyar Király“ kávéháziról. — Mikor jön Nagykárolyba az uj színtársulat ? — Január elsején. Most Szamosuj- váron vannak. — Szegények! Igazán nagyon rosz- szul játszhatnak, ha oda kerültek . . . Irodalom, művészet. Szezon előtt. A nagykárolyi Zenemüked- velők-Égyesületének úri zenekara a nyári szü­net után ujjászervezkedett és már megkezdte próbáit. A jelentékenyen kibővült zenekar első hangversenye a jövő hó elején lesz megtartva. — A fekete asszony. — Az ázsiai kolera ismertető jelei. — A kolera oka és terjedésének módja. — Egyéni védekezés a kolera ellen. — Jókai Mór szerint a kolera 1831-ben jelent meg először Európában. Hatását a „Fekete vér“ cimü regényében a következőkben írja le: Hogyan jött? hogyan támadt azt nem tudja megmondani senki, ügy utazott egyik országból a másikba, vidékről, vidékre. Ahol egyszer megtöltötte a temetőket, odább ment, nem tért többé vissza. Erdélyben hívták „csumának“, a tótság- ban „kiszeíának“, a magyarok „epemirigynek“, az orvosok „cholera morbusnak“, az egész világon „fekete asszonynak“. Próbálták gyógyítani, védekezni ellene. Megtiltották megyeszerte a dinnye-, uborka-, gyümölcsevést, a pálinka ivást, a szobák pad­lójára chlormeszet hintettek, kámfort kötettek zsacskóba s azt viselték nyakba kötve; füs­töltek lenyőmaggal és köménnyel, mosdottak boreczetben, ittak ezitromfü-herbát. Mind nem használt semmit. Megkisérték elzárni az útját. A vármegyék felültették a nemességet, a városok fegyverbe öltöztették a polgárságot „kordont“ húztak a határokon, a hidakat elállták. Mind nem hasz­nált semmit. A fekete asszonynak nem kellett se komp, se repülő hid: egy lépéssel átugrott Tiszán, Dunán, Szamoson. A falukon szalmával kitömött bábot hor­doztak körül, azt elnevezték csumának; nagy énekszóval kivittek a temetőbe s ott czihertü- zön megégették, másutt meg levetkőzött leány­kákat fogtak eke elé s azokkal körül körül szántották a falut, az sem használt semmit. Ahol már egyszer megjelent, ott megtil­tották a harangozást, a templomokat bezárták, minden összejövetelt megszüntettek, akit a fekete asszony lehellete ért, azzal a tudós doktorok viszmuthport itattak, forró téglákat rakattak az ágyába, dunna alá takartatták, két embert mellé állítottak botokkal, hogy ha kezét lábát kidugja a dunna alól, kommatsanak rá. Az sem használt semmit. Hogyan jön? Honnan támad? Senki sem tudta kitalálni. Egyetlen hírlap volt az ország­ban, melyben azt lehetett olvasni, hogy az a titokteljes rém valami apró szemmel láthatatlan férgecskéktől származik, melyekkel telve van a levegő: azért olyan sárga az ég. De hogy ezeket a „monas“-okat mi viszi előre? holott sohasem fuj a szél, azt senki sem tudta meg­mondani. Olyan volt annak a járása, mint egy pusztító hadjárat. Egyszer aztán az a hir terjedt el a nép között, hogy az urak meg a zsidók szövetkez­tek a parasztság kiirtására: ezek mérgezik meg a kutakat meg a pálinkát. A bujtogatók több helyen fellázították az alsó néposztályokat, s a felbőszült tömegek elkezdték az úri kas­télyokat és korcsmákat ostromolni, urakat és nőket brutális kegyetlenséggel gyilkoltak le vidékszerte. A megyei nemesség nem bírta elég erővel magát a pórlázadás ellen megvédelmezni; a kormány a katonai rendes haderőt lett kény­telen a zendülés elnyomására kirendelni s az igazságszolgáltatást katonatisztekre bízni, A Jókai leirata idők óta azonban a bor­zalmas rém többé már nem „titokteljes“ és megtalálták az ellene való védekezés módját is. Éppen e héten érkezett meg Nagykároly város tiszti-orvosi hivatalához a belügyminisz­ter utasítása az ázsiai kolera tárgyában. Az utasitásból, amely lelkészek, tanítók között és a hivatalokban lesz szétosztva, közöljük a következőket: A kolera legfőbb jelenségei: rohamosan ismétlődő hasmenés és hányás. Az ürülék csakhamar szag és szin nélkül való folyadékká lesz, amelyben fehéres pelyhek úszkálnak. A betegség következő időszakában, amely több óráig vagy 1—2 napig eltarthat, jellem­zők ezek a tünetek: kínzó szomjúság, a szív­működés és érverés nagymérvű gyengülése, a lábikrák fájdalmas görcse, a hugyelválasztás elmaradása, az arcz és szemek beesése, az ajkak, az orr és végtagok elkékülése, a beteg nagy részvétlensége és hangtalansága. A kolerának fent említett rohamszerű fel­lépését az esetek nagyobb részében bizonyos kórjelek előzik meg, mint étvágytalanság, gyo­mornyomás, enyhébb hasmenés, vagy pedig rosszuilét, levertség, a végtagok hidegsége, szívdobogás, álmatlanság, nyugtalanság, mell­szorongás, amely tünetek 1—3 napig is eltart­hatnak. A kolera súlyos tünetek nélkül is lefoly­hat, hasmenés szokott jelenségeivel. Mindebből az következik, hogy kolera közeledése vagy kolerajárvány idején többó- kevésbé súlyos hasmenésben nyilvánuló min­den megbetegedést kolerának kell tekinteni és mint ilyent kell kezelni, kiváltképen akkor, ha a betegség előzményei kolerás fertőzés lehető­ségére utalnak, azaz ha kiderül, hogy a beteg kolerától fertőzött helyen megfordult vagy kolerás helyről jövő utassal, illetve ilyen hely­ről származó tárgygyal (ruhaneművel, áruval) érintkezett avagy fertőzöttségre gyanús étellel, itallal élt. A kolerát szabad szemmel nem látható és csak erős nagyítással felismerhető bateriu- mok okozzák, melyek a kolerás ember beleiben gyorsan elszaporodnak és amelyek ily betegek ürülékében, de hányadékban is, tömérdek mennyiségben vannak jelen. Ezek a kolera csirái (baktériumai). Minden tárgy vagy, amely kolerás ember ürülékével vagy hányadékával közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe jutott, illetve minden anyag, amelyhez bármi módon kolerás ürülék vagy hányadék keveredett, a kolera csiráit tartalmazza és alkalmas a kolera terjesztésére. E tekintetben különösen aggályos a szennyes fehérnemű és a használt ruhaféle. Ha a kolerás ember ürülékéből hányadó­kából a kolera-csirák bármi uton-módon egész­séges ember gyomrába és beleibe jutnak, az ilyen ember megkaphatja a kolerát. Eszerint a kolera csiráit tartalmazza. A kolera-csirák az azokkal szennyezett kezekről és tárgyakról is bele juthatnak az emésztő szervekre. A kolera terjesztésére kiváló módon alkal­mas az ivóvíz, ha a kolera csiráival fertőzve van és pedig annál is inkább, mivel a vízben a kolera baktériumai heteken keresztül élve maradhatnak. A levegő utján, azaz a belehelt levegővel a kolpra nem terjed. Kolera idején fertőzöttségre gyanúsnak, azaz a kolera terjesztésére alkalmasnak kell tekinteni mindazokat a tárgyakat és főképen az élelmi szereket, amelyeket rendszerint sok- felől hordanak össze, esetleg edényből-edénybe átöntenek, továbbá, amelyek sok ''kézben meg­fordulnak, vagy pedig az utcza és piacz szeny- nyezett földjével is érintkezhettek. Ilyenek a gyümölcsök, saláta-félék, kenyér, sütemények, tej, fertőzött vízből számazó hal, tejfel, vaj, szódavíz stb. A kolera ellen való védekezést az a tapasz­talati tény irányítja, hogy a kolerás betegekről származó kolera-csirák, ha bármi utón is élve az ember gyomrába jutnak, kolerát okozhatnak. Bármely beszerzett élelmi és élvezeti czikk biztosan ártalmatlanná tehető felforralás vagy főzés vagy sütés által, mert ezáltal a kolera-csirák elpusztulnak. Kenyér vagy hasonló süteményfélék a sütőben vagy a tűz felett való pirítás, a halak forrO vízzel történő leöntés, forró vízben való felbontás és forró vízzel kimosás által tehetők ártalmatlanokká. Egy­szerű leöblités vagy lemosás a gyümölcs- vagy saláta-féléket, halakat stb. az esetleg rajtuk tapadó kolera-csiráktól nem tisztja meg. Ajánlatos az ivóvizet is felforralni (majd lehűteni), mihelyt felmerül a gyanú, hogy az fertőzve van; tehát olyan esetekben, midőn a viz fertőzöttségre gyanús közkutból, folyóból vagy gyanús vízvezetékből származik. A felfor­ralás tiszta, nem zsíros edényben történjék, nehegy a viz rosszízűvé váljék. A fel forralás által az ivóvíz mit sem vészit egészséges vol­tából, sőt megtisztulhat; szokatlan izét kevés czitromlével, eczettel vagy kevés bor hozzá­adásával lehet javítani. Fertőzött vízben még a fürdéstől is óvakodni kell. Az élvezeti czikkek közül óvakodni kell a szódavíztől, mert maga a szódavíz készíté­séhez használt viz is fertőzött lehetett és mert a szódavizes palaczkok tudvalevőleg sokfelé megfordulnak és kifolyó csövüket tisztátalan kezekkel érinteni, de nem ritkán szopogatni is szokták. Veszélyes, tehát körülendő fertőzött vízből származott jég is. A kolera-csirák vivői azonban egyéb szennyezett tárgyak is lehetnek, a melyekről a csirák kezünkre tapadhatnak; ilyenek a talaj pora és sara, a kézről-kézre adott pénz, kilincs stb. miért is kolera idején a kezeknek étkezés előtt szappannal való megmosása fontos véde­kezési eljárás. De különben is óvakodni kell, nehogy rossz szokásból tisztátalan újakkal a szájba nyúljunk vagy oda nem való tárgyakat szánkba vegyünk. Még inkább, mint saját otthonában, ügyel- jeo kiki kolera idején arra, hogy a házon kí­vül, nyilvános helyen, vendéglőben, kávéház­ban, korcsmában a kolera csiráit magába ne vegye. A legnagyobb tisztaságra való ügyelés és az óvakodás annál tanácsosabb, mivel kolera idején egészségesnek látszó emberben is kivé­telesen, benn lehetnek a kolera csirái s ilyen ember is terjeszti a betegséget. Régi tapasztalat, hogy a mértéktelen vagy czélszerütlen evés-ivás által elrontott emésztő­szervek, valamint a kimerültség, az embert a kolerás megbetegedésre hajlamossá teszik, Ezt szem előtt tartva, kolera idején mértékletes életmódot kell követni és gyomorrontástól, dorbézolástól, pálinkától gondosan óvakodni kell, mert téves felfogás az, hogy a pálinka, cocnac és a többi égetett szesz a kolera ellen óvó szerül szolgál. Minden családfőnek kolera idején legyen gondja arra, hogy cselédjeit a kolera elterje­désének módjaira és a védekezési rendsza­bályokra kioktassa és utóbbiakat velük szigo­rúan megtartassa. Különös óvatosságot igényelnek kolerás helyről érkező oly küldemények, amelyek ru­hát, fehér- és ágyneműt vagy egyéb oly tár­gyakat tartalmaznak, a melyek kolerás beteg­vagy holt testtel érintkezhettek. Az ilyen tár­gyakat csak kellő fertőtlenités után szabad használni vagy tovább adni; ilyen fehér- és ágyneműt mosásba is csak előzetes fertőtleni­tés után szabad adni. A ki itt közölt óvintézkedéseket lelkiis­meretesen követi, az a járvány közepette is megóvhatja magát a kolerától és annak félnie vagy a járvány helyének elhagyására gon­dolnia nem kell. Stajvivás. Tegnap reggel két lovag Karddal összecsapott: Sebet mégis egyedül Az Igazság kapott! HÍREK. — A Tüzoltónap gyűjtésének eredménye. Tegnap volt a három Tüzoltónap utolsója. A varos három legélénkebb közlekedési pontján, a „Magyar Király“ kávéház, a városháza és a Janiczky-féle üzlet előtt urleányok gyűjtötték urnákban a jótékonyságra szánt pénzadomá­nyokat. Nagykárolyban a 3 napi gyűjtés 215 korona 80 fülért eredményezett. — Lóverseny. Már jelentettük, hogy a Szatmármegyei Lóverseny-Egylet október hó 1-én Szatmáron lóversenyt rendez. A lóverseny Programm ja a következő: Szeptember 30-án A hóiéra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom