Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-20 / 38. szám
NA GYKAROL Y reális és könnyen megvalósítható ideáját. Deb- reczeni István figyelemmel hallgatta meg Va- dayt és megígérte neki, hogy az ügyet komoly tanulmány tárgyává teszi. — A városi közkórház orvos-pónztárnoki állására kiírták a pályázatot. Kérvények Ilosvay Aladár alispánhoz holnaptól számított 30 nap alatt adhatók be. Irodalom, művészet. A Müvészház Nagykárolyban. Szatmárvármegye, mely Nagybánya révén a modern magyar művészet történetében eddig is a legszebb lapot foglalta le magának, a tegnapi napon még szorosabb kapacscsal fűzte magához a magyar kultúra legszebb virágát, a képzőművészetet. Az impulzust erre Budapest legfiatalabb, de agilitásánál és altruistikus törekvéseinél fogva máris legnépszerűbb művész- egyesületének, a Művészháznak nagykárolyi zászlóbontása adta. A Művészháis ugyanis, mely a közízlés fejlesztése, a műpártolás országos szervezése, a művásár fokozása s ez utón a magyar művészet erkölcsi és anyagi érdekeinek hathatósabb istápolása czéljából vidéki fiókegyesületek, illetve szakosztályok alakítását kezdeményezte, a magyar művészet decentra- lizásának fontos kérdését akarja ilymódon dűlőre vinni. A nagyfontosságu kulturális mozgalom irányítását a minden közérdekű ügyünk iránt érdeklődő Csaba Adorján főispán és Debreczeni István polgármester vállalták magukra. A tegnapi alakuló ülésen Debreczeni István elnökölt. A gyűlés lefolyásáról alábbi tudósításunk számol be: Debreczeni István polgármester elnöki megnyitójában őszinte örömének ad kifejezést, hogy a Művészház Nagykárolyban szakosztály létesítését határozta el, ezáltal elérjük azt, hogy lesz a városunkban egy testület, amely támogatója lesz az igaz művészetnek, egyben pedig ellenőrző faktora a művészeti visszaéléseknek. Köszönetét mond az érdeklődőknek megjelenésükért és fölkéri Kónyay Elemért az egyesület kiküldöttjét, ösmertesse a Művészházat, annak czéljait, törekvéseit és az alakítandó szakosztály működési körét. Kónyay Elemér a Művészház műtárossa részletesep megjelölte a nagykárolyi szakosztály czéljait. Állandó szervezete lesz ez a központnak és dönteni fog Nagykároly városában előforduló minden művészeti kérdésben. A Művészház budapesti igazgatósága a szakosztály utján úgy a városnak, mint egyeseknek felvilágosítással, tanácsadással szolgál, de azt magára is vállalja és elintézi. A szakosztály a maga hatáskörében állapítja meg, hogy a jövőben támogatásért jelentkező művészeknek segédkezetet nyujtson-e vagy sem, a szakosztály előterjesztésére és közreműködése mellett fogja a Müvészház Nagykárolyban kiállításait rendezni. Felsorolja azokat az előnyöket, amelyeket a Művészház tagjainak a csekély 20 K évi tagdíj ellenében nyújt és megemlíti az egyesületnek azon legújabb reformját, hogy a magyar festőművészek és közönség között a képeladást is közvetíti olymódon, hogy az eladásra beküldött képeket az egyesület művésztanácsa bírálja meg, árait az igazgatóság állapítja meg s ezáltal a közönségnek meg van a legteljesebb garan- czia a vett képek művészi becsét és árait illetőleg. A magyar képzőművészet európai niveujáról beszólt még, megemlítette azokat a kitüntetéseket, azt a sok-sok dicsőséget amint a magyar piktura szerzett külföldön országunknak, ösmertette azokat a szomorú állapotokat, omelyek eddig béklyóba szorították és megakadályozták az igazi művészet fejlődését, amelynek utat nyitni, az eddigi művészeti klikk-uralmat megtörni, a tehetségeseket támogatni és végül pedig a művészeti iparlovagokat lehetetlenné tenni — alakult meg a Művészház. A Művészház elnöksége nevében hálás köszönetét fejezte ki Csaba Adorján főispánnak, Debreczeni István polgármesternek és Jenser Mihály gimn. rajztanár festőművésznek jóindulatú és lelkes támugatásukért, kérte a választások megejtését és a szakosztály megalakulásának kimondását. Elnöklő polgármester a szakosztály megalakulását hivatalosan kimondja, lelkes szavak kíséretében emeli ki ennek szükségét és kéri a jelenlevőket, támogassák a Művészház itteni kultur-actióját. Jenser Mihály gimn. rajztanár a szakosztály tisztikarára vonatkozólag terjesztett elő javaslatot. Ezzel szemben Debreczeni István polgár- mester azt indítványozza, hogy a mai ülésből küldessék ki egy szükebb körű bizottság, amely a tagszerzési actiót személyesen vezesse és a Művészháznak itteni zászlóbontását támogassa, ha azután kellő számú tagokkal rendelkezik ez a bizottság, akkor hívjon egybe egy újabb gyűlést amikor megejtsék a végleges választásokat. Az értekezlet a polgármester indítványát egyhangúlag elfogadta és a bizottságba a következőket küldte ki: Récsey Ede, Somossy Miklósné, Roóz Samuné, Péchy Lászlóné, Jenser Mihály, Dr. Vetzák Ede, Dr. Jékel László, Jurcsek Béla, Sztarek Dezső és Mitrovics Elek, Húsipari kiállítás van Pesten. Olvasva eztet, majdnem hányát estem! Való-e vagy álom ? Furcsa! Hát van még hús is a világon? Kereskedők országos nyugdíj-intézete. Mit csinál az Omke nagykárolyi fiókja? Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés központi irodája több vidéki kerület felszólítása folytán azzal a tervvel foglalkozik, hogy egy országos kereskedői nyugdíj-intézetet létesít, melyben úgy az önálló kereskedők, mint a kereskedelmi alkalmazottak rokantság, aggkor és halál esetére biztosíthatnák magukat. Hogy azonban ezen nyugdíjbiztosító intézet a kereskedők igényeinek és óhajainak minden tekintetben megfelelhessen, adatokat gyűjt. Előre kell bocsátani, hogy a kereskedői nyugdíj-intézet létesítésénél nem a jómódú kereskedők biztosítására gondolnak, hanem azokra a kisebb kereskedőkre, akik úgyszólván máról-holnapra élnek és akinek a családja nyomorba jutákkor, ha a családfő megöregszik, munkaképtelen lesz vagy meghal. Már ebből is következik, hogy a biztosítható nyugdíj legmagasabb összegét lehetőleg alacsonyra kell megszabni. De szükséges ez azért is, mivel a létesítendő nyugdij-intézet annál könnyebben valósulhat meg és aunál szilárdabb lesz, minél kisebb igényekkel lépünk fel vele szemben. Természetes, hogy a dolog előkészítése nagy előtanulmányokat, igen terjedelmes és körültekintő adatgyűjtést kíván meg és ennek során a következő' kérdések tisztázandók: 1. Kiterjesztessék-e a létesítendő nyugdij- intézet a kereskedelmi alkalmazottakra is, vagy csak az önnálló kereskedőkre szorítkozzék? 2. Mily nagy legyen a nyugdíj ? 3. Mily nagy legyen az özvegyeket meg illető nyugdíj ? 4. Mily nagy legyen az egy árvát megillető neveltetési járulék? 5. Mennyi legyen a várakozási idő, vagyis hány évi tagság után kezdődjék a nyugdíj jogosultság ? 6. Hány évi tagság, vagy mely kor elérése adjon jogot a nyugdíjazásra akkor is, ha a tag nem vált munkaképtelenné? (Aggkori ellátás). A szomszéd Ausztriában a kérdést részben, nevezetesen az alkalmazottakra nézve, a törvényhozás már szabályozta; nagyon életbevágó kérdéssel foglalkozik nálunk is a Központ, amikor ezen eszmét tárgyalások alapjává teszi. Az Omke nagykárolyi fiókja a legközelebbi ülésében fog ezen kérdéssel foglalkozni. Alkalomszerűnek tartjuk itt megkérdezni, hogy voltaképpen mit is csinál az Omke nagykárolyi fiókja, amely nagy garral történt megalakulása óta még nem adott életjelt magáról. A tűzoltó nap. A belügyminiszter — mint jeleztük — megengedte, hogy Magyarország összes helységeiben szeptember 24—26. napjain „tűzoltó napot“ tartsanak és a „Tűzoltó Öthon“ javára gyűjtést rendezzenek a Gyermeknap mintájára. Hisszük, hogy közönségünk szívesen rójja le majd adóját a nemes egyesület irányában, amely egyesületnek zászlaján ezt olvashatjuk: „Istennek dicsőség — egymásnak segítség!“ A gondviselésnek eszközei ők, akik oda- állanak az égő zsarátnok romboló tüze elé és odaadással védik meg embertársaik életét és vagyonát. A feladatkör, melyet betöltenek, igen sok esetben igényelné a nagyközönség támogatását, e helyet azonban gyakran lekicszinylóssel, közömbösséggel és félreismeréssel találkoznak. Közönségünk egy része nem képes felemelkedni arra a nézőpontra, ahonnan működésűket a jóakaratu bírálat szemüvegén át nézve erkölcsi és anyagi támogatásban részesíteni a tűzoltókat — indíttatva érezné magát. Egyetlen egy napot kérnek most a tűzoltók, azok, akik életüket koczkáztatjak érettünk, akik ott hagyják övéiket, javaikat amikor a vésznek lángja kigyul és a félrevert harangok zúgása megüti füleiket. A szeretet melegével vesznek ők körül bennünket a megpróbáltatások napjaiban, támogassuk mi is szeretettel az ő törekvéseiket 1 „Amiket pedig akartok, hogy cselekedj enek nektek az emberek — ti is azt cselekedjétek ő vélök /“ ffszt, csendesen járjatok, Zajt ne üssön lábatok. Hallgasson az őszi szél bugása, A hervadó erdő halk zúgása. Legyen csend, amelyben légydongás se hallszik: A Kplcsey-Egylet nyári álmot alszik. HÍREK. — Kitüntetés. A király Csaba Adorján főispán előterjesztésére Kónya István kispeleskei községi bírót, közszolgálati érdemeinek elismeréséül, az ezüst érdemkereszttel tüntette ki. — Egy amerikai milliomos vállalkozása Szat- mármegyében. Jelentettük annak idején, hogy Schackleton hadnagy Nagybányán egy aranybányát vásárolt. Ezt a híradásunkat most a „New-York Wold“ czimü amerikai világlap is megerősíti. Ez újság szerint Schackleton hadnagy, a világhírű angol délsarki kutató fél millió koronát fektetett be a nagybányai aranybányákba. Hir szérint Mr. Schackleton legalább egy évet Nagybányán szándékozik tölteni, mig aranybányái teljes üzembe kerülnek. — Rágalmazási per egy pap ellen. Rónai István csanálosi plébános Szabó Dezső ottani közjegyző ellen, ennek felettes hatóságánál feljelentést tett, ahol visszaéléssel vádolta. A megindított vizsgálat Szabó ártatlanságát derítette ki. Most aztán Szabó Dezső Rónai ellen fordult és a plébánost a szatmári kir. törvényszéknél rágalmazás miatt panaszolta be. — Női anyakönyvvezetö. Holek Andornét, Szatmármegye főispánja a nagyszekeresi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. Holekné Szatmármegyében már a második női matrikulás. — Valaki éhes volt. Hétfőn virradóra feltörték Kurtyán Mihály Gróf Károlyi György- téri üvegáru kereskedését. 180 korona készpénzt és dohánygyártmányokat vittek el. — Tífuszjárvány pusztít a szomorú hirességü Ököritón már néhány hót óta. Az iskolákat emiatt nem lehetett megnyitni. — Beteg város. Nagybányán a már szünő- félben volt vörheny és diftéria, újból járványos jelleggel léptek fel. Nagybányai jelentések szerint tegnapig a hatóságnál 24 uj megbetegedést jelentettek be,
