Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-13 / 37. szám
NA GYKAROL Y ségügyi razzia, mely az udvarokra, az élelmiszert előállító műhelyekre és ezeket árusító üzletekre, de különösen egyes kávéházakra és korcsmákra kell, hogy kiterjedjen. Vármegyei közigazgatás. törvényhatóság közgyűlése. Aki kétszer halt meg. Őszbehajló szeptemberi nap, de az enyészet melanchóliája nélkül. Meleg verőfény önti el a vármegye székházét, melynek oszlopos erkélyéről piros-kék zászlót lenget a lombhul- lato hűvös fuvalom. Az ég aczélkéken borul a városra. Csak az utczákon van porfelhő. Tülkölő automobilok, robogó fiakkerek csinálják, amelyek Szatmármegye közgyűlésére szállítják a nagyrészben ünnepiesen öltözött bizottsági tagokat. A márványos lépcsőházban Laczi bácsi, fent az emeleti bejárónál Samu bácsi kivont karddal tiszteleg a közgyűlési terembe hömpölygő közönségnek.Ezt a diszruhás két öreg hajdút, mintha a múlt század felejtette volna itt. A megbolygatott méhkas népeként zug a szorongásig megtelt aranyezirádás terem. Do- mahidy István és Jékey Zsigmond egymással ellentétes, de typikus szittya-fejei erősen és rikítóan kiválnak a kopasz koponyáju, nyírott bajuszu ultramodern fejek közül. Együtt van az egész Szatmármegye. Az arczok frissek, a szemek ragyogóak, mintha egy hosszú, öt évig tartó bóditó álomból ébredtek volna. Csak egy pár jelentéktelen, tekintélyt imádó alak hétköznapi arczán látszik némi csalódás. Hire járt ugyanis, hogy Gróf Károlyi József is ott lesz a megyegyülésen, azonban nem jött el. Pont fél tizenegyórakor foglalta el az elnöki széket Csaba Adorján főispán, akit a bizottsági tagok zajosan megéljeneztek. Megnyitja a közgyűlést. Ismeri — úgymond — a közgyűlés leíkületét, mely bizonyos kérdéseknél szenvedelmesen szokott megnyilatkozni. Tudja, hogy a közgyűlésen két ellentétes álláspont fog megütközni, de ez nem zárja ki azt, hogy a közgyűlés lefolyása méltó legyen Szat- mármegyéhez. Kéri a bizottsági tagokat, hogy a vita alatt tárgyilagosak legyenek és ne személyeskedjenek. Újabb éljenzés. Következik a napirend első pontja. Dr. Péchy István főjegyző olvassa: Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur leirata a Fehérgyarmattól Nagyecsed esetleg Börvelyig vezetendő szabványos nyomtávú h. é. vasút előmunkálati engedélye tárgyában. A közgyűlés a leiratot tudomásul veszi. Következik: Yersecz város törvényhatósági bizottságának átirata a képviselőházi ellenzék kisebbségének a képviselőház működését megbénító A nap lenyugodott és alkony szállt a földre. Paul gyors tempóban ment, éhes volt és a váratlan sétakocsizás, amely a vacsorát későbbre tolta, nem volt neki kellemes. De különben is, anélkül, hogy akarná, anyjának félelme őt is megzavarta. Sötét sejtelem bántotta, hogy a következő fordulónál megláthatja azt a rémes jelenetet, amelyet anyja nagy félelmében kiszínezett előtte. — Nevetséges, hárította el magától sötét gondolatait, bizonyára találkozom velük és ők jókedvűen kikaczagnak majd bennünket buta félelmünkért! Leküzdeni igyekezett nyugtalanságát. Még háromszáz méter és megvannak ... Legföljebb háromszázötven méter, több semmi esetre sem... Ugyan e pillanatban ellenkező irányból teljes erővel rohant feléje egy automobil. Kikerülni már nem lehetett. — Paulnak csak annyi ideje volt, hogy megismerhette az atyját. Az összeütközés rémséges volt... A két kocsi egymásra tört, halálosan roppantak össze ... kiáltás, panasz, sikoly — nem hallatszott... A nagy síkságon, a sötét égboltozat alatt hallgatagon és komoran haladt végig a Halál. Egy ragadozó madár rekedt kiáltással csapott le négy véres holttestre. állásfoglalása ellen a képviselőházhoz intézett feliratuk támogatása iránt. Az állandó választmány a felirathoz való hozzájárulást javasolja, még pedig Domahidy István azon indítványával kibővítve, hogy a kormány mielőbb intézkedjék az obstrukezió gyökeres kiirtására. Ilosvay Aladár alispán szokatlanul sápadt arczczal, szinte dadogva, oly irányú előterjesztést tesz, hogy Versecz átirata utasittassék vissza. A Gotsok és Falussy néhány szál emberből álló táborkara megéljenezték. Versecz átiratához érdemben először Nemestóthi Szabó Antal bizottsági tag szólott. A politikát a legtávolabbról se érintette, hanem szenvedélyes hangú, ismert szónoki készségével elmondott beszédében az ellenzék erkölcsét és időlopását tette bírálat tárgyává. Nincs és nem lehet senkinek kifogása — úgymond — ha az ellenzék érvekkel harczol, de a mostani, a hivatásával össze nem egyeztethető viselkedése az ethikába ütközik. Elvembe vágó, éles igazságokkal telt volt ez a felszólalás, amely alatt Falussy Árpád vezér ur türelmetlenül feszengett; majd zavaró czélzattal többször közbe kiáltott. Szalkay Sándor a beszédben a függetlenségi párt ellen személyeskedést látott és ezért a főispán oltalrnát kérte. Falussy Árpád, a „nagy ágyú“ következett ezután. Mintegy 30 perczig tartó, külalakjában elég jól megkonstruált beszédben az obstrukezió jogosultságát akarta kimutatni. A hatástvadászó, egyes részeiben szentimentális hangú felszólalásában összehordott hetet-havat és oly frázisokkal dobálódzott, melyekkel talán a börvelyi nyugalmazott csikászok előtt eredményt tudott volna elérni, de a közgyűlési teremben csak mosolyt fakasztottak. Medve Zoltán Krassó- megye főispánja, a beszéd közben egész hangosan jegyezte meg: — Azt hittem róla, hogy okos ember; most látom, hogy tartalmatlan pozőr. — Beszéde keretében a nemzetiségeknek is neki támadt Falussy, szónoklatát itt egy hatalmas közbeszólás szakította meg: — Nem igaz! Eláll. — A közbeszóló Lukács Konstantin királydarqczi gör. kath. lelkész volt, aki később az állandó választmány javaslata mellett önállóan is felszólalt. Beszéltek még Domahidy István, Jékey Zsigmond, dr. Vass Gyula és végül dr. Földes Béla, aki elfeledte, hogy nem az egyetemen volt és egy kathedrai előadásszerü beszédet mondott. Ázzál kezdte, hogy a bizottsági tagoknak elsősorban tudniok kell, hogy mi a megyei önkormányzat. E kijelentésére nagy zaj keletkezett és Földes kénytelen volt szavainak értelmét kimagyarázni. Ezután fülsiketítő lárma között névszerinti szavazást kértek, amit Csaba főispán el is rendelt. Versecz felirata, illetve az állandó választmány javaslata mellett 169-en, ellene pedig TO-en szavaztak. Versecz város törvényhatósági bizottságának átirata az általános egyenlő és titkos választójog törvénybeiktatása érdekében a képviselőházhoz intézett feliratuk támogatása iránt, tekintve, hogy a kérdés most nem aktuális, irattárba tétetni rendeltetett. Az alispán jelentése Firczák Gyula ungvári gör. kath. püspök 50 éves papi jubileuma alkalmából a vármegye nevében kifejezett üdvözlet tárgyában, tudomásul vétetett. Az alispán előterjesztésére a törvényhatóság a Kecskemét városát ért szerencsétlenség miatt részvétét fejezte ki és a károsultak segélyezésére 1000 koronát szavazott meg. Általános derültséget keltett, hogy Falussy a közgyűlésen úgy intézkedett, oktatott, figyelmeztetett mintha most is ő volna a főispán, holott most már, mint az ellenzék megyei vezére is beadta a kulcsot. Adj Isten örök nyugodalmat neki! Veszedelem a szomszédságban! A kolerát elhurczolták a Szilágyságba. A budapesti hatóságok minden ébersége daczára keresztültört az a gyiirü, melyet a budapesti kolera járvány köré vontak. A kolerával fertőzött újpesti Leiner-gyárból sok munkás Nagykárolyon át Szilágymegyébe szökött s most többen betegedtek meg a szilágymegyei községekben koleragyanus tünetek között. — Minthogy Nagykároly és Szatmárvármegyének a szomszédos Szilágymegyével igen élénk az összeköttetése, ennélfogva a nagykárolyi és szatmármegyei egészségügyi hatóságoknak fokozott éberségére van szükség. Különösen vigyázni kell az itteni vasúti állomásnál és be kell tiltani a nagykárolyi heti vásárra való gyümölcsbehozatalt. A kolera terjedéséről a következő tudósítást kaptuk: Szilágymegye veszedelme. Zilahról Írják: Az újpesti polgármesteri hivataltól távirati értesítés érkezett a zilahi főszolgabíróhoz arról, hogy négy felsőnyárlói munkás a kolerával fertőzött újpesti Leiner- gyárból elszökött. A polgármester távirati értesülésben figyelmezteti a főszolgabírót, hogy állapítsa meg, vájjon a koleragyanus munkások hazaérkeztek-e és amennyiben Felsőnyár- lón tartózkodnak, intézkedjék az elszigetelésükről és orvosi megfigyeltetésükről. Tarpay főszolgabíró a távirati értesítés nyomán rögtön intézkedett. Kiderült, hogy a táviratban megnevezett munkások csakugyan Felsőnyárlóra érkeztek. A főszolgabíró a négy munkást a járványkórházban helyezte el és másnap Ruszka dr. járásorvos utasításai szerint megtették a szükséges óvintézkedéseket. Egyidejűleg megindították a nyomozást és megállapították, hogy a Szilágyságból sokan voltak alkalmazásban a megfertőzött gyártelepen és hogy ezeknek legnagyohb része megszökött azonnal, mihelyt hallotta, hogy a gyárban több kolerás beteg meghalt. Ilyen volt többek között Gyuruczán János csömörlői lakos, aki augusztus 28-án szökött meg Újpestről és szept. 10-én, tehát két héttel a szökése után az újpesti polgármester felszólítására beszállították a járványkórházba. Aggasztó, hogy ez az elkülönítés ugyanabban a ruhában történt, amelyet a gyárban viselt. Majádon is kézrekerült hat szökevény, úgy, hogy eddig összesen húsz szilágymegyei munkás áll megfigyelés alatt. Annak a késedelmeskedésnek, amely a megszökött munkások elkülönítése körül nyilvánult meg, meg van a következménye. Zilahról azt az értesítést kaptuk, hogy két csömörlői munkás koleragyanus tünetek között megbetegedett. A hir még hivatalosan nem nyert megerősítést. Ä „Magyar Király“ kávéháziról. — Azt mondták, hogy a megyegyü- lésre Gr. Károlyi József is lejön. En nem láttam. •— Kellemetlenség érte. Már a vonaton ült, mikor észre vette, hogy a czuczlit és az állkendőt Csurgón felejtette, s igy kénytelen volt lemondani az utazásról. Az orvosolt és 9 liistizlssl Nagykárolyban is ellentétben yannak. — Két havi fegyverszünet. — A kerületi Munkásbiztositó és betegse- gélyző pénztárak és a pénztár orvosai között az egész országban dúló háborúság hullámvonalai Nagykárolyba is eljutottak és itt is megbontották az eddigi békés állapotokat. A háborúság nem anyagiak miatt folyik. Onnan ered, hogy az orvosok itt sem akarják aláírni, illetve magukra nézve kötelezőknek elfogadni a pénztár igazgatósága által alkotott szolgálati és fegyelmi szabályzatot. Először azért, mert ennek tartalma az orvosi állás tekintélyét sérti, másodszor, mert ezen szabályzatok aláírásától azokat a pénztári orvosokat, akik hatósági orvosok is, Szatmármegye alispánja eltiltotta. Igaz ugyan, hogy ezen alispáni határozatot megfelebbezték, de ebben még végérvényes döntés nem történt.
