Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-30 / 35. szám

NAGYKÁROLY zsurnalisztikát egyre jobban avatja azzá a ha­talmas tényezővé, amivé a sajtónak országos és helyi érdekekből lennie kell. Majdnem év­tizedek előtt való idők kisértő emlékeként él már csak a köztudatban az a hit, hogy újságíró lehet minden tollforgató ember, aki a sajtóhoz dőrzsölödzik. Jól tudjuk, hogy ilyen nézőpontok szerint az embereknek tekintélyes százaléka újságíró, mert sokan szeretnek „tollforgató“ lenni és az ilyen toliforgatók szívesen azono­sítják munkájukat az újságírással, magukat az újságíróval. A valóság pedig az, hogy a zsurnaliszti­kát hatalmassá fejlesztették a verseny a kö­zönségnek fokozódó igényei. Az újságíráshoz a tehetség mellett épugy kell hozzáértés, rutin mint a festészethez. Ez a vidéki hivatásos újságíróknak hatalmas gárdáját alakította ki. Megkönnyítette ennek a csoportnak térhódítá­sát az, hogy az újságírás a vidéken is egyre több és több embernek nyújt biztos és kielé­gítő egzisztencziát. Ennek a nagy ujságiró-gárdának érdekeit akarja szolgálni, fejlettségét szeretné reprezen­tálni az a könyv, amely a vidéki újságírók könyve czimmel karácsony hónapjában Szeged­ről indul el az ország meghódítására. A hatal­mas, legalább húsz ives, nagy alakban tervezett könyv a vidéki zsurnalisztikába kapcsolódó kérdéseken kívül gazdag irodalmi tartalommal jelen meg. Megszólalnak benne az ország és a vidék vezérlő emberei, fejtegetni, bonczolni fogja a vidék gazdasági, szocziológiai és kul­turális problémáit és fölvonulnak persze a vidék összes újságírói. Színes, változatos sora lesz ez a képeknek, amiknek különös érdekeséget ád az, hogy a vidéki újságírók hatalmas gár­dájának és nagyarányú munkásságának első kódekszbe foglalása ez. A könyvet tömérdek klisé fogja ékesíteni és ára fűzve 12, kötve 16 korona lesz. Balassa József a „Szeged és Vidéke“, és Pásztor Jó­zsef a „Délmagyarország“ felelős szerkesztője szerkesztik. A jövedelem tekintélyes része a Y. H. O. Sz.-nek jut. HÍREK. — Adományozás. A földmivelésügyi mi­niszter a Szatmármegyei Agarászegyesületnek a f. évben tartandó agarász- és lóverseny czél- jaira 1000 kor. segélyt adományozott. — Jósziv. A budapesti Jósziv-egyesület a kölesei tüzkárosultaknak 2000 korona segélyt küldött. — A mátészalkai állatorvos tragikus halála. Mátészalkáról jelentik : Tragus módon halt meg szombaton délelőtt Földes Lipót járási állat­orvos. Földes a vasúti állomáshoz igyekezett, de útközben hirtelen rosszul lett és pár perez alatt meghalt. Az előhívott orvosok már csak a beállott halált konstatálhatták. A szerencsét­len ember halálát szivszélhüdés okozta. — Nyilvános köszönet. A következő sorok közlésére kérték lapunkat: Mindazok, kik sze­retett Ernő fiunk elhunyta alkalmából mérhe­tetlen bánatunkat és fájdalmunkat részvétnyi­latkozatukkal és a temetésen való megjelené­sükkel enyhíteni igyekeztek, fogadják hálás köszönetünket. — Nagykároly, 1911. augusztus 24-én. Dr. Adler Adolf és családja. — „Enyveshát“, véres ágyék. Lőrincz György 20 éves cserepezősegéd, kedvesével Bóján Terézzel levétette magát az „Enyveshát“ gyorsfényképező intézetben. Lőrincz 12 éves Erzsi nevű húga vasárnap este Temető-utczai lakásukban vacsoraközben kifogásolta hogy bátyja JBoján Terézzel jóviszonyban van. A leányka fecsegésére Lőrincz annyira dühbe jött, hogy zsebkését, mellyel éppen evett, a földhöz csapta. A kés visszapattant és pengeje a közelben álló Erzsi ágyékába fúródott. A sze­rencsétlen gyermek beleinek egy része azonnal kifordult. A közkórházba szállították, ahol dr. Sternberg Géza még vasárnap este megoperálta. Állapota veszélyes. — Mulatós közben. A nagykárolyi „Nemzeti kert“-ben mulatott vasárnak este ifj. Hajdú József és P. I. kőmivessegéd. Hajdú csakhamar berúgott, amely állapotát mulató czimborája P. I. arra használta fel, hogy kilopja a zsebé­ből 64 koronát tartalmazó pénztárczáját. Kijó­zanodása után Hajdú a lopást bejelentette a rendőrségnek, amely a nyomozást megindította és a lopott pénzt P. I.-nél megtalálta. _______ — A “haladó Szatmár“. Minta kívül piros, de belül férges alma, olyan Szatmár város az ő látszólagos fejlődésével, amelyből mindenkor Nagykároly város ellen kovácsolt fegyvert mai gának. Csak legutóbb ismertettük az ottan- közkórház botrányos állapotát, most meg egy újabb Szatmár szégyenét képező dolgot jelen­tenek. A szatmári kir. adóhivatal helyisége oly rozoga és egészségtelen, hogy Tankóczy főka­pitány elrendelte a hivatal kilakoltatását. Az egészségtelen épületben több tisztviselő tüdő- vészt és szemgyulladást kapott. — Aranytolvajok. A nagybányai csendőr­ség nagy érczlopásoknak jött a nyomára, a vizsgálatot széles mederben folytatja. Nagybá­nyáról, Miszbányáról, Láposbányáról már töb­beket előállított s több mázsa érczet le is fog­lalt. A nyomozás szálai messzire elnyúlnak. — Garázdálkodó fuvaros. Farkas Jakab nagykárolyi fuvaros ma délelőtt Schvartz Áron füszerkereskedésében megtámadta Katz Adolf pipásmestert és az ennek segítségére siető nejét és mindkettőjüket kegyetlenül megverte. A ve­résre figyelmessé tették a 19-ik számú rendőrt, aki azonban azon indokolással, hogy a vere­kedés fedett helyiségben történik, nem avat­kozott a dologba. — Szatmármegye világítása — máramarosi vízzel, hét millió koronával egy villamos mü alkotását tervezi Papp Simon felsővisói főszol­gabíró. A terv szerint a Talaborból a Nagyágba alaguti csatornában vizet vezetnének át, mely­nek erejét villamos erőre alakítanák át. Égy alaguti csatornát akarnak fúrni két pont kö­zött, amelyen másodperczenkint 6 köbméter viz folyna, illetőleg esne le. Ennek a vízesés­nek olyan ereje volna, hogy azzal turbinák segítségével 15,000 lóerőnek megfelelő erőt le­het előállítani. Ezt az erőt ott a helyszínén villamos energiává változtatnák át, amelyet — tudvalévőén — a legmesszebbre is el lehet ve­zetni. Ennyi erejű villamosság teljesen elégsé­ges arra, hogy Máramaros vármegye ezt a ré­szét, továbbá Ugocsa, Szatmár és Beregvár- megyéket világítással és egyéb czélra szolgáló motorikus erővel ellása. — Segélyezés. A belügyminiszter Gáti Zsigmond és három társa tüzhalált szenvedett hodászi lakosok hátramaradottjainak segélyezé­sére 22 koronát engedélyezett. — Halálos kutyaharapás. Argyilán [Péterné. Horvát Uyána nagysomkuti asszony a község főutezáján lakása felé haladt. Mikor a Buttván Péter portája elé ért a Buttyán kutyája ráron­tott, földre teperte és lábát összemarta. Ar- gyilánné a szenvedett sérülések folytán pár óra múlva meghalt. — Ez is óvintézkedés. Szatmármegyébe mostanában sűrűén érkeznek vissza Amerika kolerával fertőzött vidékeiről az emberek. Eze­ket, mint koleragyanusokat, a községekben, a hová megérkeznek, felsőbb rendeletre öt na­pig megfigyelés alatt tartják. Ez az intézkedés is tökéletesen jellemzi a magyar közigazgatás ázsiai állapotát. Az Amerikából visszatérőket azonnal partralépésük után kellene megvizs­gálni, mert hiszen, ha tényleg kolerabetegek, mig Fiúméból Szatmármegyébe érkeznek, az egész országot megfertőzhetik. Egyház, iskola. A tanítók gr. Zichy ellen. Több szatmár­megyei tanító is részt vett az országos tanitó- szövetség szombati gyűlésen, amely az ismere­tes Zichy-Verner ügyben a klerikális miniszter ellen foglalt állást. Az egész közgyűlés köszö­netét mondott Vernernek, a „Tanító“, Zichy okvetetlenkedése folytán lemondott, szerkesztő­jének eddigi működéséért és kéri, hogy tovább is maradjon meg eddigi állásában. Vernererre kijelentette, hogy a lap szerkesztését továbbra is vállalja. Százéves egyházmegye. A tiszavidéki ágos­tai egyházmegye szombaton Nyíregyházán gyűlést tartott. A gyűlésen kimondták, hogy a jövő évi közgyűlést Nagyváradon fogják megtartani, ahol raegünneplik az egyházmegye fenállásának századik évfordulóját s erre jubi­leumi ünnepségeket rendeznek. Kereskedelem, ipar, közgazdaság. Hírek a nagykárolyi pénzpiaczról. Csipkés András a nagykárolyi Önsegélyző Népbank igazgatója, ki az intézet ügyeit sok éven át szaktu­dással vezette, betegsége miatt deczemberben megválik ezen állásától. A távozó igazgatót — az igazgatóság tagjai tiszteletükjeiéül— elnökké fogják megválasztani. Az igazgatói állás he­lyett a népbank ügyvezetőit állást rendszeresí­tett amelyre Crünfeld Ármánd a budapesti „Magyar Általános Hitelbank“ tisztviselője lett megválasztva. Az igazgatóváltozással kapcso­latosan a népbank alaptőkéjét egy millió koro­nára fogja felemelni. E czélból uj részvénye­ket bocsájtanak ki és minden három régi rész­vény egy uj részvényre lesz beváltható. —- Rész­vénytőkéjének felemelését tervezi a Kereske­delmi és Iparbank is. Értesülésünk szerint 1,200,000 koronára. Fömunkatárs: STERNBERG OTTÓ. 150 hold kiterjedésű ŐSZÍ legelő a gencsi határ­ban KIADÓ. Shift Gyula Nagykároly, Kölcsey-utcza. a legolcsóbb bevásárlási forrás 1 | Uj posztóüzlet. Van szerencsém a t. közönségnek szives tudomására hozni, hogy Nagy­károlyban, Kossuth Lajos-utcza 1. sz. alatt (ezelőtt Dr. Jászi, most Rosner-féle újonnan épült házban) modernül és bő­ven felszerelt 32 IQ Um >* CT re-re U)-o-Q W) p "El re Sx CT N IO O Q. Nagy raktárt tartok legfinomabb hazai és külföldi gyártmányú gyapjú­szövetekből, továbbá mindenféle szabó­kellékekből és ezeket mindenkor a leg- jutányosabb árban árusítom. Az összes szabóczikkek nagybani árusítására különös súlyt helyezek. Kérem a t. fogyasztó közönséget, hogy jóminőségü áruimról és olcsó ára­imról egy próbavásárlással meggyőződni szíveskedjék. Kiváló tisztelettel: 2-3 Löwy Mózes. Pontos kiszolgálás! — Szabott árak! m IO •c ST re" ca 22 03 3 3 re 7T C EL o­CM 3 re-» o* CA N O: < re vo Elárusító nő, ki egyszersmindt Írásbeli teendőket is vé­gez egy nagykárolyi fióküzlet részére azonnali belépésre kerestetik. Oly egyén, ki már hasonló minőségben üzlet­ben volt alkalmazva és a német nyelvet némileg bírja, előnyben részesül. Csekély készpénz óvadék szükséges. Sajátkezüleg irt ajánlatok Schvartz Ignácz Budapest I. kér. Márvány-utcza 23. czimre küldendők. 1—3. Hirdetéseket jutányosán közöl. yom. Hányák és Tóth, Nagykároly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom