Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-30 / 35. szám
NA GYKAROL Y Ezen több szükséglet mellett is, minthogy az adóalap 180000 K-ról 205000 koronára emelkedett, a folyó évre megállapított 98 százalékos { »ótadó helyett, a hiány 97 százalékos pótadóval enne fedezhető. A költségvetés bevételi részén mutatkozó emelkedés onnan ered, hogy a vágóhídi jövedelemnél ................................. 500 K-val fő gimnáziumi tandíjnál . 300 „ főgimn. beiratási díjnál . 100 „ áll. polg. leányiskola tandíjnál............................ !00 „ áll. bor- és husfogyasztási adónál........................2196 K 92 f-el adóbehajtási illetéknél. . 200 K-val járlat jövedelemnél ... 100 K-val volt a remélhető jövedelem 3 éviátlag alapján többre tehető, mig leszállítani csak a szeszfo- gyasztásiadó pótlékból várható jövedelmet kellett 100 koronával. A kiadási rész emelkedése az alábbiak szerint alakul ki: A tisztviselők személyi kiadásánál mérnöknek eddigi 2000 K öszjárandósága helyett be van illesztve azon fizetés, mely a belügyminiszteri tervezet szerint a magángyakorlat eltiltása mellett részére meg van állapítva. — vagyis fizetés 4400 K, lakpénz 910 korona, összesen 5310 K. Levonva ebből az eddigi járandóságát 2000 koronát, a fizetés kiegészítésére szükséges 3310 K, ezzel szemben azonban megtakarítás lenne a vámos közutipénztárnál 400 K, mely összeg eddig a mérnököt illette s mely jövőre megvonatnék. A mérnöki fizetés rendezése azért indokolt, mivel a városnál annyi a műszaki teendő, hogy a mérnök egész tevékenységére szükség van, már pedig a magángyakorlat eltiltása mellett meg kell azt a fizetést adni, mi a tervezet szerint megilleti. Közgyám és városgazdának eddigi 1500K összjárandósága helyett be van illesztve a X. fizetési osztálynak megfelelő járandóság, vagyis fizetés2400 K, lakpénz 630 korona, összesen 3030 K. Levonva ebből az eddigi járandóságot, 1500koronát, a fizetés kiegészitésére szükséges 1530 korona. A városgazdái állás fizetésrendezése azért vált szükségessé, mivel a belügyminiszteri tervezet a városgazdái állást olyannak tekinti, mely nem tartozik a közigazgatás keretébe s azt fizetési osztályba be nem sorozta, tehát a képviselőtestület feladata lett a megfelelő fizetés megállapítása. Tekintve ezen állás fontosságát, figyelemmel ezen állást jelenleg betöltő Lutz György kiváló rátermetségére, nagyon méltányos őt a legalsó fizetési osztályból kiemelve, melybe közgyámi állásánál fogva soroztatott, részére megfelelő fizetés megállapítása. Természetesen annak idején, ha az állami segely oly mérvű lesz, hogy a tisztviselők fizetése teljes egészében kiegészíthető, a közgyámi fizetés a város egyéb megjelölt ezéljaira lesz felhasználható. Csorba Gyula alkapitány fizetésénél be van illesztve azon fizetési osztálynak megfelelő teljes lakáspénz, 700 K, melybe a belügyminiszteri tervezet szerint sorozva van. Levonva ebből az eddig élvezett 210 K pótlékot, több kiadás 490 korona. Ezen összeg beillesztése azért volt szükséges, mivel az alkapitányi lakásra közigazgatási czélokra szükség lévén, az általa eddig élvezett természetbeni lakást, fűtést, világítást meg kell tőle vonni, melyért az őt megillető teljes lakáspénzzel lenne kárpótolva. Az állatorvosnak az eddigi 300 K lakáspénze helyett a fizetési osztálynak megfelelő teljes lakpénze 560 K illesztetett be. Minthogy ezzel teljes fizetését és lakáspénzét megkapná, a jelenleg fizetése után élvezett 200 K drágasági pótlék megszűnne s igy ezen tételnél több kiadás 60 korona. Ezen rendezés azért lenne szükséges, mivel ha lakpénze nem lesz kiegészítve, mindamellett, hogy annyi fizetést kapna, mely meghaladja összjárandóságát, az állami segélyből lakpénzét mégis kiegészíteni kellene, — mi a többi tisztviselők és végeredményében a város rovására történne. A tisztviselők fizetése után a folyó évre megállapított 10% drágasági pótlék helyett 2o°/0 illesztetett be azon tisztviselők részére, kiknek fizetése még nincs kiegészítve. Ezen drágasági pótlékra szükséges 4618 korona. Amidőn a tisztviselők részére a drágasági pótlék felemelését javaslom, teszem azt azon meggyőződéssel, hogy talán az utolsó áldozat ez, mit a képviselőtestületnek tisztviselőiért hozni kell. Nem késhet már a városok segélyezésének törvényhozási rendezése a jövő éventul s abban bizonyára gondoskodva lesz, hogy a tisztviselők fizetése a városok megterhelése nélkül rendeztessék s nemhogy újabb áldozatot kellene hozni, de az eddig megállapított pótlékok is, — hiszem, vissza fognak esni a város javára. De ma, amikor a javasolt 20% drágasági pótlék mellett is nagyátalagban alig felét kapják meg azon fizetésnek, mely őket fizetési osztály szerint megilletné s hozzá még a napról-napra fokozódó drágaság, mely leginkább a meghatározott fizetésű alkalmazottakat sújtja, nagyon indokolttá teszi annak megadását. A rendőri és szolgaszemélyzet járandóságának végleges rendezése is szükségessé válván erre nézve külön tervezet készült, melynek végeredménye a házi pénztár terhére 4060 K. Ezen fizetésrendezés különösen a rendőrlegénységre jelent lényegesebb emelést, mivel ezek — tekintve terhesebb szolgálatukat — nem voltak kellőleg díjazva. Atöbbi alkalmazottaknál is történt csekélyebb öszszegü javítás, tekintettel a fokozódó kereseti viszonyokra. A fizetésrendezés azért is szükséges lenne, hogy az eddig különböző időkben és részletekben engedélyezett pótlékok megszüntethetők legyenek s egyöntetűen legyen megállapítható az alkalmazottak fizetése és lakáspénze. S minthogy ezzel a fizetésrendezéssel véglegesen megállapítottnak tekintetnek, eleje vétetnék minden további flze- tésjavitás iránti igényeknek Tűzoltó őrparancsnok fizetésére uj tételként irányoztatik elő t. o. parancsnok előterjesztésére 1000 korona. Rendkívüli kiadások közzé uj tételként be van illesztve a város szabályozási térképe elkészítéséhez szükséges segédmunkásokra 3400 korona és ezzel kapcsolatosan szükséges mérnöki műszerekre. 900 K. Ugyanis a mérnöki fizetés rendezése esetén a mérnöktől megvonható lesz a magánmunkálat gyakorlása, ez esetben — több idővel rendelkezvén — megbízható lesz azon hézagpótló munka elkészítésével, mellyel felmerülő költségekről gondoskodni kell. Végül betoncsatornázási költségekre elő- irányoztatik 8000 K. Ugyanis a képviselőtestület 119 és 164— 1910. kgy. sz. határozatával megbízta a polgármestert, tegye tanulmány tárgyává a város részleges csatornázási kérdését. Nem akarván olyan tervezettel előállani, melynek megvalósítása csak egy nagyobb kölcsön felvétele mellett volna lehetséges, egyelőre a Széchenyi-utcza mindkét oldala, a Kossuth-utcza nyugati oldalának még kiépítetlen része és a Kölcsey-utczának a Jókai- és Kossuth-utcza közötti része terveztetik beton- csatornával elláttatni. Ennek költsége a tett számítások szerint 16000 koronát tesz ki, mely költségnek felerésze illesztetett be ezen költségvetésbe, másik felerészéről az 1913. évi költségvetésben kellene gondoskodni. Áttérek most már a kiadások azon tételeire, melynél kevesebb irányoztatik elő a folyó évre megállapított összegnél, stb. stb. A reálisan összeállított költségvetést a tanács, valamint a pénzügyi bizottság már letárgyalta és lényegtelen változással helybenhagyta. Nagykároly, 1911. augusztus hó. Tisztelettel: Feifer Ede, számvevő. Nagykároly város parlamentje. A képviselő- testület szeptember hó 3-án, d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart. A tárgysorozat főbb pontjai a következők: A kereskedelemügyi miniszter által a Nagykárolyban létesítendő közúti vasút előmunkálataira kiadott engedély bemutatása. — Ugyanannak leirata a társaskocsi iparra vonatkozó szabályrendelet módosítása tárgyában. — Nagyvárad város átirata a város részére az osztrák-magyar bank részvényeiből vásárlás iránt. — Czegléd város a képviselőházhoz intézett feliratának támogatása iránt, hogy az állami tisztviselők is pótadó fizetésére köteleztessenek. — A városi hatóság kezelése alatt álló pénzek gyümölcsöző elhelyezése tárgyában határozat hozatal. — A korparéti városi tag bérbeadásának ügye. — Az augusztus havi pénztárvizsgálat eredménye stb. stb. Sí Rétről Egy ur; keresztneve: Árpád, Szórja szellemi „Forgács1'-át. Forgácsa hát már csak vóna, De nincs lángralobbantója . . . Bár forgácsból van a kardja, Vagdalkozik jobbra, balra ! ír a „Szatmárvármegyé“-be : Mindez mosolygásra késztet És kiváltja a szivünkből A szánalmat, a részvétet! ÍZ iMIet ütni. A „védnök' ur nem védett. Gróf Károlyi József fütyül az iparosokra! A saját balkezével ütötte arczul magát a a nagykárolyi Ipartestület, amidőn a 25 éves fennállásának emlékére vasárnap tartott zász- lószentelési ünnepély egyik védnökéül valami gróf Károlyi József nevezetű urat kért fel. Ez az ur, aki semmi nexusban nem áll az iparral és akinek védnökül való felkérése az Ipartestület részéről indoktalan megalázkodás volt — elfogadta ugyan a védnöki tisztséget, de nem tartotta szükségesnek, hogy az iparosokkal szemben beváltsa szavát és elmenjen a cser- vagy más szagu mesteremberek közé, a akikkel — fidonc! — még esetleg kezet is kell fogni. Ilyesmit a grófok csak a képviselőválasztás idején szoktak megcselekedni. Gróf Károlyi József az ünnepélyről való távolmaradásával azt fejezte ki, hogy fütyül a nagykárolyi Ipartestületre, amelynek pedig 500 választó tagja van. Hisszük, hogy nagykárolyi iparosság jól emlékezetébe vési ezt az ellene intézett sértést és a legközelebbi választásnál beigazolja, hogy még se olyan szolgalel kü és gerincztelen, mint amilyennek eddigi ténykedéseivel mutatkozott. Az ünnepély napján gróf Károlyi József táviratilag közölte az Ipartestület elöljáróságával, hogy potitikai elfogultsága miatt nem jöhet a jubileumra. Lehetetlen nem szatírát írni! Gróf Károlyi József, azért mert Polónyi Géza egy beszédet rágott a szájába és ő azt a képviselőházban eldadogta: már politikusnak nevezi magát! De tegyük fel, hogy Nagykároly képének viselője tényleg politikus, akkor is bárgyú és ügyetlen a sürgönyi kifogás, hiszen vasárnap volt, amikor még csak obstruálni se lehet . . . Az ünnepségekről tudósításunk a következő : Gróf Károlyi Gyuláné zászlóanya helyet- tetését, Debreczeni Istvánnét és Debreczeni István védnököt húsz nyoszolyoleány és húsz vőfély kocsikon kisérte a róm. kath. templomba, ahol d. e. 11 órakor volt a zászlószentelés. Az egyházi szertartást Récsey Ede plébános végezte. A templomból az ünneplő közönség a városháza nagytermébe vonult, ahol a zászlótartók az aranyhímzésű bordó selyemzászlóval az elnöki pódium közepén helyezkedtek el, két oldalt a nyoszolyóleányok és a vőfények állottak. A dalárda a hymnuszt énekelte amelyután az Ipartestület díszközgyűlést tartott. A gyűlést Marián Ferencz elnök nyitotta meg. A tárgy- sorozat első pontjaként Néma Gusztáv városi tanácsnok, iparhatósági biztos a következő beszédet mondotta: Igen tisztelt ipartestületi Díszközgyűlés! Mélyen tisztelt ünneplő közönség. Nekem jutott a feladat, hogy a nagykárolyi ipartestület negyedszázados fennállásának megünneplésére rendezett eme ünnepélyén az ipartestület keletkezését s rövid történetét előadjam. Huszonöt év egy testület életében s éppen az ipartestület életében, melynek működése a törvény által szigorúan meghatározott keretek között mozoghat, — kevés arra, hogy történetéről beszélhessünk, de nagyon elég ahoz, hogy
