Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-04 / 18. szám
NAGYKÁROLY Önkéntes tűzoltók nagvkArolvban. (K. M) A magyar közélet egy régi, mindnyájunk előtt ismeretes hibája az, hogy a bajokat csak akkor tárgyalják, amikor a szerencsétlenség már bekövetkezett. Most, hogy a közvélemény könyező szemmel siratja azt a 400 magyar embert, akik az ököritói gyehennában pusztultak el; önkéntelenül is ráterelődött a közfigyelem a magyar tűzrendészet fogyatékosságának megvitatására és a tűzoltói intézmény minden vonalon váló reformálására. Legyen szabad nekünk is néhány sort e kérdésről azzal a kellemetlen meggyőződéssel megkoczkáztatnunk, hogy vagy a Szamosba hordunk néhány rocska vizet, vagy egy tele szekeret próbálunk egy pár szalmaszállal még jobban megterhelni. Ha nagyon homályos, nagyon elmosódott, megfakult és halavány körvonalakban, de mégis visszaemlékezünk arra a katasztrófára, amelyről nem is olyan nagyon régen, alig egy hónappal ezelőtt, az emberi szánalom, a fölhá- borodás és a méltán fölviharzó szenvedélyes elszörnyedés összes szuperlativusaival beszélt, lármázott, sőt harsogott, mint az orkán — talán két egész hétig, sőt talán háromig is az egész magyar közvélemény. Teméntelen szó és tinta fogyott. A frázisoknak valóságos ütege dörgött mindazok ellen, akiket a rettenetes katasztrófával bármily okból kapcsolatba lehetett hozni. A falu jegyzőjétől fel a főispánig megvádolta a sajtó megyénk egész közigazgatását — ártatlanul; mintha bizony annak a 400 magyarnak a gyászos halálát a közigazgatás és nem az a hires magyar könyelmüség, mely a czivilizált nemzetek szótárában „slendriánság“ néven fordul elő, okozta volna. Most aztán erősen fogadkozunk, hogy az idei húsvéti Sz. Bertalan-éj borzalmai a jövőben megismétlődni nem fognak; az okos, üdvös tüzrendészeti rendeletek valóságos minta gyűjteményét készül kibocsátani a törvény- hozás. A tűzrendészet kérdésének megvitatására fog összeülni városunkban is julius 10-én a Szatmármegyei Tűzoltó-szövetség. Nagyon helyes. Csakhogy mi attól félünk, hogy azok az okos intézkedések, amelyeket ezen a kongresszuson hozni fognak belevesznek a levegőbe, mint a hajnali pára és annyi nyomot se hagynak maguk után, mint a forró pléhre hullt vizpcsepp. Pedig a tűzoltás érdekében nemcsak beszélni és Írni, hanem tenni is kellene valamit. Köztudomású tény, hogy a mi városunkban nincsen kellő számú tűzoltóság és nemcsak, hogy, számuk kicsiny, de nem is elég képzettek. Éppen ideje volt tehát az önkéntes tűzoltóság megalakítására gondolni. Csakhogy — és itt a bökkenő, a mi városunk polgárai nem nagyon lelkesednek ez eszméért; mi még nem okoltunk a múltak tanulságain, nekünk a dolog még nem sürgős és nem is aktuális, maid ha előbb az Úristen ő szent felsége városunkra is hoz egy nagy tüzszerencsétlensé- get akkor, de csakis majd akkor fogunk sietni az önkéntes tüzoltótestület megvalósításával. Node hát száz szónak is egy a vége. Ez egyszer ne éljünk az : „Ejh, hissz ráérünk arra még!“specziális nagykárolyi jelmondással, hanem minél lelkesebben, minél tömegesebben és minél előbb lépjünk be az alakulásban lévő „Nagykárolyi önkéntes Tüzoltótestiiletbe! Vármegyei közigazgatás. — A tavaszi közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága, Nagykárolyban a vármegyei székház gyüléstermében, f. év május 12-én d. e. fél 11 órai kezdettel rendes közgyűlést tart. — A bíráló választmány ülése. Szatmárvármegye bíráló választmánya f. hó 7-én d. u. 4 órakor Nagykárolyban a főispán hivatalos helyiségében ülést tart. — Szatmármegye a tüdövész ellen. Alig került ki nyomosabb rendelkezés a vármegye keze alól valaha, mint az a szabályrendelet, melyet a 12-iki közgyűlés fog tárgyalni a tuberkulózis ellen való védekezésről. Szatmármegyében egy év alatt 1424 egyén halt el tüdővészben. Semmiféle betegség nem visz el annyi embert, mint ez. A nép nem akarja megérteni, hogy védekezni lehet ellene, erőszakkal kell tehát a nép javát előmozdítani, szigorú szabályrendelet által. Maga a szabályzat körültekintően nagy szakértelemmel szerkesztődött, mindenki tanulhat majd belőle. Sok helytelen népszokás ellen küzd és igen sok jó intézkedést honosít meg. A szabályrendelet-tervezet dr. A á r o n Sándor tiszti főorvos munkája. Gr. Károlyi József programmbeszédei a kerületben. Rangjelzés zászlókkal. Immár elhatározott megállapodás, hogy a küszöbön lévő képviselőválasztások az egész országban junius 2. és 10-ike közötti időben fognak megtörténni. A szatmármegyei választási előkészületekben legutóbbi közlésünk óta változás nem történt. Az ellenzék részéről elkeseredetten folyik a korteskedés, de ez nem árt a Nemzeti Munkapárt jelöltjeinek, kiknek amúgy is erős pozicziója napról-napra jobban megszilárdul. Újabb intézkedések szerint dr. Gróf Károlyi József nem május 7-én, hanem május 10-é n .kedden délután érkezik Nagykárolyba. A népgyiilés, amelyen programm- beszédet fog mondani, ugyanaznap d. u. 4 óra 30 perczkor lesz a városháza előtti téren. dr. Gróf Károlyi József a választókerület minden egyes községben programmbeszédet mond még pedig 11-én: Esztrón, Szentmiklóson, Genesen és Mezőpetriben. 12-én, csütörtökön: Szaniszlón, Körtvélyesen és Penészleken. 13-án pénteken: Csomaközön és Bérében, 14-én szombaton: Irinyben, Dengelegen és Érenaré- den. 16-án hétfőn : Csanáloson és Fényen. A nagykárolyi választó közönség „érett“ mivoltát jellemzi, hogy az intéző bizottság által zászlókkal meghatározott rangosztályba hagyja magát soroztaim. A választás vezetői nagy diszzászlót, a városi képviselők rendes nagyságú zászlót, a külső utczákban lakó emberek pedig zsebkendő nagyságú zászlót kaptak. Több választó polgár a részekre felajánlott zászlókat nem fogadta el. Május 4. Ma Flórián napja van És azt tudják önök tán ? hogy városunk védszentje a Piacztéri Flórián. Jelentjük: névnapja van, Mégse gratuláljuk öt, Mert ez unalmas, vizese szent Hozta ránk ma az esőt. Az adótörvényeket módosítják. Felfüggesztés január elsejéig. Több ízben rámutattunk azokra a sérelmes rendelkezésekre, amelyek a legutóbbi országgyűlésen alkotott uj adótörvényekben foglaltatnak. Az érdekelt közgazdasági tényezők már a parlamenti tárgyalások során, de legkésőbb is állást foglaltak az uj adótörvények ellen. Akeziójuk nem marad teljesen eredménytelen. Az a követelésük, hogy az uj adótörvényeket a magyar gazdasági élet viszonyaihoz képest módosítsák, illetőleg, hogy az uj törvények életbeléptetését 1911. január 1-ig kitolják, részben meghallgatásra talált. A magyar gazdasági tényezők győzelmét jelenti az a döntés. És jelenti azt is, hogy a koalicziós kormány bűneit reperálni lehet, csak egy kis jóakarat és gazdasági érdekeink becsületes szolgálása kell hozzá. Kissé elkésve került a sor ennek a nagyjelentőségű kérdésnek az eldöntésére. A folyó év elején életbelépett az uj adótörvény, a földadó kataszteri törvény és a földadó százalékos megállapítása. Ezeket az érvérében levő törvényeket a kormány már nem bolygathatja meg, tehát nem függesztheti föl hatályukat. Mindazonáltal tekintetbe vette azokat a szempontokat, amelyek a kérdés körül kialakultak és kénytelen volt aként dönteni, hogy a még életbe lépett, adótörvények 1911. január 1-ig hatályon kivid maradjanak. Ezzel természetesen még nem hárult el teljesen a veszedelem, de az a körülmény, hogy a minisztérium igy oldotta meg a kérdést, arra enged következtetni, hogy az érdekeltek kívánságait méltányolni fogják s a módosításokat abban az értelemben eszközük, amint azt a gazdasági szempontok megkívánják. A kormánynak az a terve, hogy mihelyt az uj parlament összeül, törvényes javaslatot fog benyújtani, amelyben az 19o9. évi IX., X., XI., XII. törvényezikkek (az általános hozadék- adóról, nyilvános adók kezeléséről és nyilvános szolgálmányi adókról) hatályon kivid helyezését kéri. Ezzel szemben a két fentebb említett adótörvényen kivid érvényben maradnának a tőke- és járadék-, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok hozadékadójára vonatkozó törvények is, amelyek 1911. január 1-én lépnének életbe. Városi ügyek. — A „Luby-tábla“. Megírtuk, hogy aLuby- táblán a parczellázás folytán kétutezát terveznek. Az egyik utcza háztelkei már teljesen elkeltek. — Uj építkezések. A tanács legutóbb a következőknek adott földszintes lakóházakra építési engedélyt: M a j o s Győző, Kaszinó-köz. Sipos György, Kiskároly B éltek i János, Kenderes-utcza. # liinlgl Kölcsey— 1907- 1910. — A nagykárolyi Kölcsey-Egyesület elnöksége most adta ki az egyesület 1907—1910. évi működéséről szóló évkönyvet. A könyvhöz, mely az egyesület három évi munkálkodásáról számol be, Cseh Lajos alelnök irt előszót. Az egyesület tagjai és az érdeklődők meggyőződhetünk belőle — Írja Cseh Lajos — hogy az egyesület iparkodott feladatainak megfelelni. Nem tért el soha azokról az elvi alapokról, amelyre akkor helyezkedett, midőn a vármegye nagy fiának, Kölcsey Ferencznek a nevét felvette. Nem felejtette el soha, hogy uj eszmék csak akkor válhatnak nemzetünk hasznára, ha azok a hazai viszonyoknak megfeleiőleg nemzeti patinát öltenek. Nem tévesztette szem elől, amit a tapasztalat annyiszor igazolt, hogy az elvont jognak a történeti jog felett nem szabad előnyt adni. A Kölcsey-Egyesület nem dicsekedhetik irodalmi sikerekkel, de K1 a c s k ó István az irodalmi szakosztály elnöke által rendezett estéi mindig oly színvonalon állottak, hogy a kényesebb ízlést is kielégíthették. A kötetben a három év történetén kívül a felolvasó estélyeken elhangzott beszédeket és felolvasásokat közli az elnökség. Az Egyesület három évi történetét az ifj. An d r á s s y Jenő által, kiváló gonddal és áttekíntően megirt titkári jelentések foglalják magukban. A Kölcsey Ferencz arczképével díszített évkönyv tartalma a következő : Előszó, Uálasztásoh itt. Egyesület EHMm.
