Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-23 / 8. szám
ret földjére, amelyre csak az ő szervező bátorsága mert és amelyre csak az ő kormányzati zsenije képes bennünket elvezetni. Kövesse őt minden magyar ember, akiben a hazafias érzés erősebb azoknál az érdekeknél, melyek talán másfelé húzzák. A magyar nemzet sokáig tévelygett vezér nélkül. Most ott ragyog előttünk a példa. Van rátermett vezérünk és van körülötte egy csillogó vezérkar, mely bizalmat, hitet és szeretetet érdemel. Ne tévelyegjünk tovább, hanem kövessük a zászlót, melyre Héderváry Károly gróf irta fel szilárd, izmos kézzel a nemzeti munka jelszavát. B. N. —- Gróf Károlyi József jelöltsége. Illetékes helyről annak kijelentésére kérik a Nagykárolyt, miszerint azon hir, hogy a nagykárolyi választókerületben Gróf Károlyi József szaniszlói nagybirtokos Kossuth-párti programmal képviselőjelöltnek lép fel — minden alapot nélkülöz és a valóságnak meg nem felel. Gróf Károlyi József egyáltalában nem szándékszik mandátumot vállalni. — Központi választmányi ülés. Szatmár- megye központi választmánya f év márczius 2-án ülést tart, amelyen az országgyűlési képviselőválasztók múlt évi névjegyzékének kiigazítását eszközlő' küldöttségeket fogják megválasztani. — Választási mozgalmak. Aranyosmegy- gyesről jelenti tudósítónk: az itteni kerületben a legüözelebbi választáskor Dr. Tatár János szinérváraljai ügyvéd fog polgári radikális párti programmal fellépni. A kerületben Dr. Tatár jelölését óriási lelkesedéssel és örömmel vették tudomásul. Megválasztása bizonyos. MiÉZÉii tH srWízlelE. Géza bácsi nemzeti ellentáll. És MÓRICZ szervez. A fehérgyarmatiak sorsjátékos kedvű követe, Luby Géza báesi, hétfő estére Nagykárolyba. a Polgári Olvasókör korcsmájába értekezletre hívta össze Szatmármegye törvény- hatóságának függetlenségi érzelmű tagjait Össze is verődött vagy húsz kiváncsi ember, megtudandó, hogy vájjon mit is akarhat a látogatók a legelőkelőbb házakhoz is. Hajdanában a mondaine fogadónapja épp úgy, mint a „tour du lac“ díszes hintó't kívánt. A második császárság asszonyainak szerelmeikben is különleges magatartásuk volt. Bár épp oly szenvedélyesek, csókra és szere- lemrevágyók voltak, mint a mai nagyvilági hölgyek, de kevésbbé voltak kiváncsiak, érzékiek, romlottak és szerelmüket érdek soha sem vezette. Akkor is, mint most, a pénz istenségének sokan áldoztak. De az a sóvár vágyakozás, melyet napjainkban ébreszt, ismeretlen volt a második császárság asszonyai előtt. Talán azért, mert bár számadás nélkül költekeztek, még sem kellett fényűző életmódjukat megszorítani, mint utódaiknak. De akármint volt is, soha sem vetemedtek arra, hogy kegyeiket áruba bocsássák. A krónika sok kedves és örült szerelmet jegyezhetett fel róluk, hol a szív, de nem a pénztárcza játszott szerepet. A mai asszony a tegnapitól leginkább a szerelemben, vagy még jobban a szerelem gyakorolásában különbözik. Nem szeretnék rosszat mondani a mai asszonyokról, nem akarnám kisebbíteni őket, de mégis be kell vallanom, hogy ők nem úgy fogják fel a szerelmet, mint a második császárság asszonyai. Azoknak kedvtelésből voltak szeretőik. A mostaniak is bírnak ilyenekkel, de ömlegéseik között sem feledkeznek meg arról, hogy szeretőjüktől meg ne kérdezzék, vájjon bankárjuk hol lakik. Gustav Arniot. N AGYKÁROLY Géza bácsi. Hát csakhamar megtudták. Géza bácsi egy olyan kis nemzeti ellenállás-félét akar. Igaz, hogy nem egészen nagyszabásút, csak egy olyan szegényembernek való 50—60 krajczárost. A megjelent, illetve a beczipelt vidéki csizmás, báránybőr süvegü bizottsági tagok, jól ismerve Géza bácsi kijelentéseinek értékét, csendes, de lapos mosolyokkal honorálták Géza bácsi megnyitóját. Ezután Tóth Móricz emelkedett szólásra. Móricz atyánkfia, már inkább eltudta mondani, hogy mit akar. Hát ő szervezni akar. A népet akarja szervezni a függetlenségi eszmék irányában. Na ja, az ezerholdasok most akarják a népet szervezni, mikor már az utolsó falat kenyeret is elszervezték előle. Móricz atyánkfia folytólag, a húsos fazekak mellől elkergetett „honmentők“ nevében, heves támadást intézett a most szervezkedő szabadelvűek ellen, „akik odúikból kibújva Szatmármegyéből tömegesen rohantak fel Budapestre, hogy a szombaton lezajlott pártalakuló gyűlésen a konezok köré juthassanak.“ Az értekezlet Géza bácsinak egy határozati javaslatát fogadta el, amely szerint a keddi megyegyülésen Dr. Falnssy Árpád volt főispánt a megyei függetlenségi párt üdvözölni fogja. Nem azért ugyan, mintha a volt főispánnak valamelyes érdemei volnának, hanem azért, mert ő volt Szatmármegyébenaz első függetlenségi párti főispán. Kimondották továbbáhatározatilag, hogy az újonnan kinevezendő főispán politikájával szemben bizalommal nem fognak viseltetni, de közigazgatásilag érintkezni fognak vele. Ez jó magyarán azt jelenti, hogy a látszat kedvéért és a néprevaló tekintettel úgy fognak tenni, mintha haragudnának a kinevezendő főispánra, de azért a becses fiaikat mégis megválasztatják majd általa. Az értekezlet véget érvén, megkezdődött az ivászat. Bisnzlih a topánt. Jelenet a közélet hazugságaiból. Mese három kurta beszédről. Szatmármegye rendkívüli közgyűlése. Szép, verőfényes tavaszi nap kedvezett a | visszavonhatlanul utolsó bucsuzkodásnak. Februárban tavaszi nap I Ez rendellenes, I beteg állapot. Ilyen volt dr Falnssy Árpád volt főispán egész uralma és ilyen rendellenes, felszínes volt a buesuzkodása. A külszin az uralom alatt is, a bucsuzkodásnál is elég tetszetős volt és alkalmas arra, hogy azokat, akik nem látnak tovább az orruknál, megtévesszék. A tegnap délelőtti búcsúzó közgyűlésre alig jött be 20—25 megyebizottsági tag, á megyeháza nagyterme mégis majdnem megtelt. A kapuról és a lépcsőházból most hiányzott ez e felirat hogy: „A közgyűlési terembe csak megyebizottsági tagok léphetnek be.“ Pedig ezelőtt minden gyűlés előtt kifüggesztették ezeket a táblákat. így történt aztán, hogy a teremben azok a bucsuzkodásra kiváncsi emberek voltak többségben, akik nem tagjai a törvényhatósági bizottságnak. Ám azért a törvényhatósági tagok is szép számmal, jelentek meg. Az Ecsedi-láp rendkívüli közgyűlésére jöttek be és ha már itt voltak, hát beruczczantak a megyegyülésre is. Ez a gyűlés fél ll órára volt hirdetve, de csak 11 órakor vette kezdetét, akkor, mikor a lápi gyűlés már véget ért. Pontban 11 órakor nyitotta meg llosvay Aladár a közgyűlést és kezdetét vette az ügyesen rendezett színpadi jelenet. Dr. Péchy István főjegyző felolvasta a miniszterelnök leiratát, amellyel közli, hogy dr. Falnssy Árpádot Szatmármegye főispáni állásától felmentették. Elnöklő alispán indítványozza, hogy a volt főispán érdemei jegyzőkönyvbe vétessenek. A közgyűlés az indítványt elfogadta. Luby Géza indítványára a volt főispánt küldöttség hívta a terembe, ahol llosvay Aladár rövid, udvarias hangú beszéddel búcsúzott, el tőle. A függetlenségi párt nevében Luby Géza, a 67-es nevében B. Kovács Jenő mondtak egy-egy búcsúbeszédet. Mindhárom beszéd feltűnő rövid volt és kötelező udvariassági ténynél egyébnek nem tekinthetők. A bucsuzás őszinte fájdalma, az elmondott szóvirágok igazsága, a hangoztatott érzelmek melegsége nem érzett ki egyetlen beszédből se. A három beszédre dr. Falnssy Árpád nagy meghatottsággal együttesen válaszolt. Köszönetét fejezett ki az alispánnak, hogy alkalmat adott neki miszerint a törvényhatóságtól személyesen búcsúzhasson el. Beismerte, hogy vannak hibái, hogy a beiktatásakor kifejtett programnaját nem valósította meg. Köszönetét fejezett ki a törvényhatóságnak, amely főispáni működésében hathatósan támogatta őt. Azután következett egy hosszú öndicséret és azon kijelentés, hogy nem mond búcsút a törvényhatóságnak, mert ő itt tovább fog elveiért (?) dolgozni. Mérsékelt éljenzés hangzott el a beszédre, amely után a közgyűlés, elnöklő alispán indítványára elhatározta, hogy a beszédet jegyzőkönyvileg megörökíti. Egyéb baj nem történt. Bankett a „Magyar Királyiban. A rendkívüli közgyűlés után többen a „Magyar Király“ éttermébe mentek át, ahova dr. Falnssy Árpádot is meghívták. A bankettforma ebéden megjelentek a rendes déli étlap szerint étkeztek. Pohárköszöntő is volt. És szólt a nóta hajnalig, hol vígan, hol szomorúan, de inkább szomorúan. Városi ügyek. fl nagykárolyi rendőrség az 1909. évben. Nagykároly rendezett tanácsú város rendőrkapitányi hivatala most adta ki az 1909. évi ügyforgalmáról szóló statisztikai kimutatását. Az érdekes kimutatásból a következő adatokat közöljük. A beérkezett és elintézett ügydarabok száma: 9524. Ebből kihágási ügy : 960, bűnügy : 521. A legtöbb kihágás (187) a városi szabályrendeletek ellen, a legkevesebb (02) a tulajdon ellen lett elkövetve. A bűnügyek közül a legtöbb (263) lopás miatt, a legkevesebb (Ol) magzat elhajtás miatt merült fel. Nagykároly város területéről kivándorolt 50 ember. Elzárást szenvedett 200 férfi és 17 nő. Eltolonczofiatott 416 ember. A pénzkezelési osztályba kihágási büntetés pénzekből, bírságokból, mulatságok és mutatványok engedélydijából, stb. befoivt 6549 K 54 fillér. Nyilvános ellenőrzés alatt álló üzletek: vendéglő 33, kávéház 3, korcsma ll, szálló 6, szikvizgyár 04, sütőműhely és kenyérsütők 17, mészárszékek és hentesek' 24, lmssütögetők 13, fürdő 3, cselédszerzők 05, bérkocsik 29. A város állatállománya: szarvasmarha 2594, ló és csikó 969, szamár és öszvér 13, sertés 2643, juh 2271, kecske 26. Ä. „Magyar Király“ kávéházból. — Szépen beszélt ma a közgyűlésen Fdussy Árpád. — No hallod, magtanulhatta. Négy és fél év óta egyebet se tett. Irodalom, művészet. (\ „Sári biró“ Nagykárolyban. Tegnap este a szatmári színházban Isaye Jenő a hires belga hegedűművész és Gönczi Mór kultuszminiszteri tanácsos, a nagykárolyi születésű kiváló zongoraművész hangversenyezett. Heves Béla színigazgató tehát — minthogy a szatmári színházban nem tarthatott előadást — társulatának drámai tagjaival tegnap estére átjött hozzánk, hogy itt Móricz Zsigmondnak , „Sári biró“ czimü paraszt vígjátékét bernu- I tassa.
