Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-13 / 28. szám
V. évfolyam. — 28. számí Nagykároly, 1910. jlilius j5. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGyKAROLyBflN, Szölö-utcza 4. sz. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K. Megjelenik minden szerdán reggel. - ~ felelős szerkesztő és lapttilajdonos: • ROSENFELD ZS^GMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „Tlyilt-tér“ sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. 22. Ez a szám csak a legutóbbi napokban nőtt ilyen nagyra ésvált ez által vezérczikk thémává; eddig jóval kevesebb volt és szerényen húzódott meg Nagykároly város foglalkozási statisztikájában. Ma kilép a rideg numerusok világából és önkéntelenül is felkivánkozik é czikk tetejére és a hol eddig országos politikáról szoktunk írni, ott most e város egyik, ijesztő „fejlődéséről“ akarunk elmélkedni. A nagykárolyi ügyvédek száma újabban huszonkettőre szaporodott. Szorgalmas, igyekvő, jó eszü fiatal emberek, hosszú és fáradtságos tanulás, ügyvédjelölti munkálkodás után ügyvédi diplomát nyertek. Itt születtek ebben a városban, családi száljaik ide kötik őket, itt — és csakis itt — ismernek mindenkit és ismeri őket mindenki; szinte természetes volt tehát, hogy ebben a városban fogják irodájukat megnyitni, itt, ahol legtöbb feltétele van meg képességük értékesithetésének. Városunk fiainak — az uj ügyvédeknek — eme elhatározása, ha különösképen nem is indokolt, de mindenesetre érthető. Ifjaink látó szemmel figyelik Magyarországon az ügyvédi foglalkozás tultengését. Látják: mily nehéz széles ez országban az ügyvédi pályán való megélhetés. A legkisebb szellemi vagy vagyoni előny, a legkisebb családi, baráti, vagy érdektársi összeköttetés kihasználatlanul nem marad. Egy-egy ügyvéd letelepedését a legtöbb esetben hónapokig tartó körültekintés, puhatolózás, adatgyűjtés, összeköttetés szerzése, apró, alig látható érdekszállaknak összekötözése, erősítése előzi meg. És ha igy — papiroson — az előtanulmányok és munkálatok elég eredményre vezettek: akkor jön a fiatal ügyvéd, akkor kerül fel a bérelt lakás homlokzatára az uj czégtábla és kezdődik meg a törekvő fiatal ember számára az életnek egy az előbbinél jóval nehezebb része : a küzdelem a kartársakkal, az előítélettel szemben, a harcz a jogkereső közönség pártfogásáért, támogatásáért. Nagykároly uj ügyvédei sem kerülik ki sorsukat. Az uj helyet, amelyet elfoglaltak, csak küzdelmek árán tarthatják meg maguknak. Az ügyvédkedés nem a régi, tiszteletet és vagyont hajtó foglalkozás többé, de nehéz kenyérkereseti pálya, a mely' ma már sem babérkoszorút, sem nagy vagyont nem nyújt a reá lépőnek. Az ügyvédkedés nem tőke többé, amelyet rövid évek során tiszteleti jelekben és vagyoni értékekben busásan kamatoztatni lehet, hanem olyan foglalkozás, amely mindenütt, még a legkisebb bírósági székhé- lyen is, túltermelést produkál, mert nincsen meg a közgazdasági életnek az a fejlettsége, amely a fiskálisok szaporodását indokolttá tenné. Nagykárolyban a közgazdasági pangás ijesztő mértékben tapasztalható. Nézzük meg az ipartestületi lajstromkönyvet, nézzük meg a bejegyzett fereskedő ezégek kimutatását: sehol a legkisebb gyarapodást nem tapasztaljuk. Messze • vezetne most annak kutatása, hogy ennek a bajnak okai hol keresendők, tény az, hogy Nagykároly közgazdasága viszonylag oly kis jelentőségű, hogy evvel szemben az ügyvédek szaporodása nem indokolható. Némi vigaszt csak az nyújthat az uj ügyvédeknek, hogy városunknak tiz évvel ezelőtt is volt már tizenhét ügyvéde és igy egy decennium alatt a szaporodás csak 35°/o, a mi az országos gyarapodást nem haladja túl. Egyik, uj ügyvédünktől azon kijelentésünkre, hogy Nagykároly közgazdasági élete stagnál, hallottuk a minap, hogy az ügyvédeknek nem első sorban való érdeke, hogy a gazdasági élet egészséges legyen. Bármennyire is becsüljük a jogász nemzedék eme fiatal tagját es bármilyen nagy jelentőséget is tulajdonítunk a kielégítési végrehajtásoknak egy ügyvédi irodára nézve, mégis — úgy hisszük — hogy egészségesebb állapot volna az ügyvédekre nézve az egészséges közgazdasági fejlődés, amelyben mi egyedüli indokát látjuk az ügyvédség száma emelkedésének. Egészségtelen gazdasági viszonyok, irreális kereskedelem, ipari stagnáczió ideig-óráig adhatnak dolgot egy ügyvédi irodának, de állandó, szilárd praxist csak a fizetésképes fogyasztásra alapított termelés és az igy induló közgazdaság által igénybe vett ügyvédi ténykedés nyújthat. Megtudjuk érteni uj ügyvédeink ama elhatározását, hogy szülővárosukban: Nagykárolyban telepedtek meg és nyitottak irodát. Ide vonzotta őket a szülőföld iránti szeretet — amely talán a legnagyobb vonzóerő a világon — ide a családi összeköttetések és — ami mindezekből folyik — az a jóleső tudat, hogy, ha nehéz is, ha rögös is ma már az ügyvédi pálya, de a legtöbb segítő társat az uj ügyvéd mégis csak a saját „pátriájában“ nyerhet. Nem a hóditó Napoleon, nem a nyughatatlan vérü, karierre törő emberek gondolkodása, hanem a józan polgáré, akinek legnagyobb vágya a nyugodt családi boldogság, a nem nagy keretű, de rendezett vagyoni viszonyok, amelyben, ha nincs is magasra nyúló elmélkedés, de nincsen váratlan esés, zökkenés sem. Ha többet nem, de ennyit mindenesetre biztosíthatnak maguknak az uj ügyvédek Nagykárolyban. Ezzel a legkisebb eredménynyel azonban nem szabad beérniük. Fiatal és tanult elméjük minden erejével azon kell lenniük, hogy ennek a városnak fejlődését előbbre vigyék. Ahol uj kereseti alkalmak nyílnak, ahol uj vállalaton gondolkodnak, ahol terveznek, ahol társulni óhajtanak, ott meg kell jelenni a fiatal ügyvédi generácziónak tanácsadásával, segítségével, fölényes tudásával, sokszor anyagi erejével is. Ahol kultúráról van szó, ahol tanítani, ahol magyarázni, ahol kioktatni kell, ahol a társadalmi széttagoltságot enyhíteni, ahol modern eszméket hirdetni lehet, ott legyen a fiatal ügyvéd is és értékesítse mindazt a magán-vagy kötelezett szorgalom utj^fO_ szerzett tudását, amit e város társad^lm^ uj intelligencziájától, uj vezető elmétől ' joggal megkíván. Sok szinpatiát, sok jó akaratot előlegez e város lakossága az uj ügyvédeknek. Rajtuk áll, hogy ezt a szinpatiát ki is érdemeljék. Vigyenek be némi idealizmust is foglalkozásukba, hassa át őket az a tudat, hogy az ügyvédi kart a legtöbben ez országban a vezető intelli- genczia első elemének tekintik és akkor meglátják, hogy foglalkozásaikak némileg ideális felfogása az élet reális részeinek: a megélhetésnek, a vagyongyűjtés lehetőségének is előnyére válik. A Kis Szalmái weitn. Augusztus elején megtartják. Amennyire a parlamenti pártok hangulatából következtetni lehet, valószínűnek látszik, hogy ebben a hónapban megszavazza az országgyűlés az úgynevezett államszükségleteket s kifogunk lábalni az exlexes állapotból, amely temérdek kárt okozott az országnak. Ezzel aztán elmúlik az a fenyegető veszedelem is, hogy ujonczállitás hiányában a családfentartó póttartalékesokat hívják be a szükséges létszám kiegészítésére, mert a jövő hó elején már kezdetét veheti a sorozás. Sz atmármegyé- ben már hónapokkal ezelőtt elkészítették a sorozási tervezetet s miután az már el nyerte a kormányhatósági jóváhagyását, csak a táviratra várnak, amely az ujoncz-javaslatok törvény erőre emelkedését jelentse s hozzálátnak a katona-állitáshoz. A Szatmármegyére megállapított és az illetékes hatóságok által jóváhagyott és elfogadott terv szerint a sorozást augusztusban a következő napokon tartják meg: Nagykároly város: 4. 5. Nagykárolyi járás: 6, 7, 8, 9, 10, 11. Szatmár város: 6, 7. Szatmári járás: 9, 1Ö, 11, 12, 13. Erdődi járás: 1, 2, 3, 4. Mátészalkai járás: 22, 23, 24. Avasi járás: 1, 2. Csengeri járás: 22, 23, 24. Fehérgyarmati járás: 13, 16, 19. Nagybánya és Felsőbánya városokra, valamint a nagybányai, szinérváraljai és nagy- somkuti járásokra vonatkozó tervek, minthogy júliusra szóltak, tárgytalanná váltak s igy az utóbb felsorolt öt hely sorozási idejét újabban fogják meghatározni. Tűzoltó veudégek Nagykárolyban. A Szatmármegyei Ttizoltószöyetség közgyűlése. Méreteiben nem nagy, de tartalmánál fogva jelentőséges ünnepély színhelye volt vasárnap Nagykároly város. A Szatmármegyei Tűzoltószövetség, ez a humánus czélu intézNAGYKÁROLY