Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-29 / 26. szám
Nagykároly, 1910. juntas 29. V. évfolyam. — 26. szám. ■ft.NAGYKÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Szölö-utcza 4. sz. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K. ■ -----: Megjelenik minden szerdán reggel. ----- : Fe lelős szerkesztő és laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „nyilt-tér1' sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk viss A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el A folyó hónap elején a vidéki nyomdai munkások az egész országban sztrájkba léptek. Mig a munkaadók és alkalmazottak között az egyezkedési tárgyalások folytak, a legtöbb helyen a lapok egyáltalában nem jelentek meg. Mi azonban nem akartuk, hogy a helyi hírszolgálat teljesen szüneteljen és ezért a Nagykároly, hacsak két oldalon is, a sztrájk tartama alatt is megjelent. A munkaadók és a munkások megbízottjai között megtörtént a megállapodás, az uj árszabályt a nagykárotyi nyomdatulajdonosok is aláírták. Ennek daczára még egy nehány városban s igy Nagykárolyban is, a segédek még mindig nem dolgoznak. Jogosulatlan újabb követeléseket támasztottak. így pl. Nagykárolyban, a szakszervezettel való megállapodás ellenére, azt követelték, hogy hat hónapon belül semmi körülmények között el nem bocsáthatók', követelték, hogy a szervezeten kivül álló egyetlen munkás, aki a sztrájk tartama alatt az egyik helyi nyomdában dolgozott, de a többi nyomdát is kisegítette, azonnal elbocsátassék. Ilyen körülmények között a helyi nyomdatulajdonosok teljesen szakítottak a sztrájkoló munkásokkal és uj munkásokról gondoskodnak. A legközelebbi vasárnaptól kezdve tehát más személyzettel újból megindul a rendes munka és ezentúl a Nagykároly is a rendes terjedelemben fog megjelenni. Az eddigi hiányosságokért t. előfizetőink szives elnézését kérjük. Egyben a julius elsején beálló félév alkalmából uj előfizetést nyitunk a Nagykárolyra. Az előfizetési feltételek lapunk homlokzatán olvashatók. Minden fürdőn vagy nyaraló helyen tartózkodó előfizetőnknek — ha czimét velünk tudatja — a NAGYKAROLY-t készséggel utána küldjük. A nagvkAf^olv szerkesztősége és kiadóhivatala Péter és Pál. A trónbeszédben részletesen fel vannak sorolva azok a fontos és többé el nem odázható teendők, melyek az uj országgyűlésben megoldásra várnak. Ezek a teendők nem politikai jellegűek. Illetőleg nem a szó igazi értelmében való politikaiak. Gazdasági érdekeket szolgálnak. Nagyobb részben egy olyan osztály anyagi érdekeit vannak hivatva első sorban szolgálni, amely osztályt eddig a hatalmon levők a saját önző és jogosulatlan érdekeik miatt nemcsak, hogy nem gyámolították, nem segittették, hanem minden alkalomkor kizsarolták. A kisemberek osztálya ez, a polgároké. A maga bűnei által letiport tábor megmenekült maradékai azonban nem jó szemmel nézik, hogy a kormány és a nemzeti munkapárt, ígéretükhöz hiven, tényleg egy szebb és boldogabb korszak alapjait készülnek lerakni. Hogy valóra akarják váltani azon reményeket, melyeket működésükhöz fűznek. A békés és eredményes munkálkodást veszély fenyegeti: a kisebbség ellenállásra készül. Feltéve, hogy a kisebbségnek nincsenek gonosz szándékai, akkor is ma, Péter és Pál napján, eszünkbe jut Arany Jánosnak „A fülemüle“ czimü költeménye. A madár füttyéért torzsalkodó Péter és Pál tanulságos históriája Mert nem szorul bővebbbizonyitásra,hogy a parlamentben most handabandázásra készülő Justh uramiék „harcz“-a, még annak jóhiszeműsége esetén is, a mai viszonyok között csak a fülemüle füttye miatt történik. De a kisebbség ellenállása távol áll még a jóhiszeműség látszatától is. A hatalomra törő és letört gyarló emberek rlkeseredettsége képezi cselekvésük rugóját. Köztudomású ez. És bár a nép felvilágosodás tekintetében nehezen fejlődik, mégse hajlandó tovább a fülemüle füttyéért perlekedni. Megunta az üres szalma cséplést. Érdekes példa erre a nagybányai kerület választó polgárainak mozgalma. Legközelebb népgyülést szándékoznak tartani. A gyűlésből kifolyólag képviselőjükhöz- aki Justh-párti — felhívást fognak intéznh az iránt, hogy ő és a Justh-párt ne gördítsenek akadályt a trónbeszédben megnyilvánult és közmegelégedést keltett kormányprogramra megvalósítása elé. Nyomatékosan lógják hangoztatni, hogy az ellenzék hivatása az ellenőrzés és nem a rombolás. Hisszük, hogy a Szatmármegyéből kiinduló példa számos helyen fog követésre találni. — A csengeri mandátum. Több szatmármegyei lap azt irta, hogy Szuhán.yi Ferencz csengeri nemzeti munkapárti képviselő mandátumát a khebbségben maradt Luby Béla hivei ..jegpeti- czionálják. Illetékes helyről közük velünk, hogy ez a hir minden komoly alapot nélkülöz. Az okontoi segélybizottság ülése. A segélyeket augusztusban folyósítják, Az ököritói tüzkatasztrófa után megalakult segitőbizottság f. hó 26-án, vasárnap Csengerben a főszolgabiróság hivatalos helyiségében ülést tartott. Az ülésen Csaba Adorján főispán elnökölt. A bizottság tagjai közül jelen voltak: Ilosvay Aladár alispán, Képessy László főszolgabíró, Madarassy Dezső, Éuby Géza, Szuhányi László, Jékey Sándor, Luby Zsigmond, Komo- róezy Jenő stb. A bizottság határozatilag utasította a csengeri, a fehérgyarmati és a mátészalkai fő- szolgabirákat, hogy az érdekelt községi elöljá- róságok utján készítsenek kimutatást: _______ 1. A tüzkatasztrófa által munkaképtelenbe vált egyének vagyoni viszonyairól. ’ 2. A többi segélyre szorultak számárét. A bizottság egyes sürgősebb esetekben ideiglenes segélyeket utalt ki. Adományok még mindig érkeznek. Eddig nyolczvannyolczezernegyvenöt kor. folyt be. A bizottság legközelebbi ülése 1910. augusztus hónap első felében lesz, amikor a végleges segélykiosztás is megtörténik. Vármegyei közigazgatás. — A király 80-adik születésnapja. Tolnavármegye átiratot intézett Szatmárvármegye közönségéhez, amelyben felhívja, hogy O cs. és kir. apostoli királyi felségének 80-adik szii- születési évfordulóját díszközgyűléssel ünnepelje meg. — A központi választmány ülése. Szatmárvármegye Központi választmánya julius 5-én Nagykárolyban ülést tart. Az ülésen az országgyűlési képviselők választóinak 1911. évre szerkesztett névjegyzéke ellen beadott felszólamlásokat fogják tárgyalni. Egy nyári ujságczikkről. Jóllehet a politikai közéletben, ez évben kivételesen, most kezdődik a „szezon“, de azért a vidéki újságírásban már erősen jelentkezik a nyár hatása. Ilyenkor jelennek meg az újságokban a háromcsőrü kacsáról, a hatlábu borjúról és fiumei.czápa viziteléséről szóló specziálisnyári hírek. És ilyenkor rángatják elő egyes vidéki újságok azokat az úgynevezett „helyi érdekű“ kérdéseket, amelyek révén újságuk iránt bizonyos körökben némi érdeklődést kelthetnek. Egyik helyi lapban — amely, úgy tudjuk, a kormányt támogatni igyekszik, — egy ilyen nyári czikk jelent meg. Szól pedig ez a czikk a nagykárolyi törvényszékről. A czikk lényegével nem foglalkozunk, csupán azon véleményünknek adunk kifejezést, hogy a jelzett közlemény egész bátran elmaradhatott volna. Mert anélkül, hogy a kétségtelenül fontos kérdést csak egy lépéssel is előbbre vinné, alkalmat szolgáltat arra, hogy Szatmármegyében a helyzet újból elmérgesedjék. A nagykárolyi törvényszék ügye ránk nézve életkérdés ugyan, azonban ennek felvetése ma még nem időszerű. Csak újabb háborúságot okozna, pedjg egyelőre tartós békére van szükségünk. És eredménytelen, mert a kormánynak egyelőre a köz érdekében kell működni. Hosszú ideig nem ér rá specziális „helyi“ kérdésekkel foglalkozni. A dicstelen elődök majdnem öt évi rabló- gazdálkodását kell előbb általánosságban helyre hoznia. ! [SIE lünnoil» Meltfi ú§ Mill 1,11 “¥ 1 “ a művészekből álló ROLAMD-CABARET MlVMHNVMa Elsőrangú szórakozás. Tisztán kezelt borok, jeges sör. A iMiroiyi tónényszéh Mise Eliifizeliinkliez.
