Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-27 / 17. szám

Mert csonkák ők bizony nagyobb részben. Különösen a fő-fő vezető. . . És, hogy a jámbor szavazó polgárok megismerjék azt, akiért parancsszóra már előre is lelkesednek, elhozzák, igen, elhozzák Gr. Károlyi Józsefet is. Persze, hogy bandérium fogja várni és persze, hogy programmbeszédet fog mondani. Dr. Gr. Károlyi József május 7-én d. u. fél 4 órakor Szaniszlóról kocsin érkezik Nagy­károlyba. A Petri-uton küldöttség fogja várni, melynek élén Reök Gyula nyug. kir. járásbiró fogja üdvözölni. A programmbeszédet a jelölt ugyanaz nap d. u. 4 órakor fogja elmondani a városháza erkélyéről. Kedden Dr. Gr. Károlyi József a kerület községeibe körútra indul. Szép, szép, de felesleges fáradság az ifjú gróf részéről. Megválasztanák őt a nagykárolyiak akkor is, ha soha nem látnák is és sohase jönne közibük. Mert Nagykárolyban az embereknek van elvük. Akárcsak ama bizonyos nevezetű Weisz kereskedőnek. — Hogy ez a téli kabát — kérdi a vevő Weisztól. — Nekem elveim vannak, mondja Weisz. Én nem mondom, hogy ez a kabát 120 forint, hogy 100 forint, hogy 90 forint, hogy 80 forint. Ennek a kabátnak az ára 70 forint. — Látja ezt szeretem — szól a vevő, nekem is vannak elveim. Én nem mondom, hogy adok a kabátért 60 forintot, 50 forintot, 40 forintot, 30 forintot, de megveszem, ha adja, 25 forintért. — Náczi! szól Weisz — pakkold be ezt a kabátot ennek az urnák. Krassó. Dr. Gaál Endre Kossuth Ferencz-párti a jelöltségtől visszalépett. Csenger. A nemzeti munkapárt jelöltje S z u h á n y i Ferenez, szombaton Nagymaj- tényban programmbeszédet mond. Nagybánya. Stoll Béla ügyvéd a nem­zeti munkapárt jelöltségétől egészségi okokból visszalépett. Ehelyett ezen párt jelöltje Schmidt József nyug. államtitkár. Vármegyei közigazgatás. — Főorvosi kinevezés. Csaba Adorján főispán Dr. Kiss Antalt a fehérgyarmati köz­kórház igazgató-főorvossává nevezte ki. — Felfüggesztett körjegyző Péchy Péter avasi főszolgabíró, Bálint Endre vámfalui helyettes körjegyzőt állásától több rendbeli szabálytalanság miatt fefüggesztette. — Pályázat körorvosi állásra. A f-gyarmati járási orvosi állásra kiirt pályázat a „Szatmár- megye Hivatalos Lapja“ holnapi számában fog megjelenni. Pályázati kérvények f. hó 28-tól számított 30 nap alatt nyújthatók be. A közgyűlés felhatalmazta a tanácsot, miszerint a 7—15 éves elhagyottnak nyilvání­tott gyermekek gondozási költségeinek meg­térítése iránt a vármegyei törvényhatósághoz kérelmet intézzen. A Luby-tábla nevű városi luczernás föld­nek beltelkekké parczellázása, eladása, uj utczanyitás s utczai szabályozási vonal meg­állapítása ügyében előterjesztett tanácsi javas­latot a közgyűlés változatlanul elfogadta. A rendőrlegénység a mostani Werndl-féle lőfegyver helyett forgópisztolylyal lesz felsze­relve. Hosszú aczélhüvelyü kardot is kapnak majd, de csak akkor, ha a most használatban levő bőrözött hüvelyű kardok hasznavehetetle­nekké válnak. Az 1910 évi április 2-án foganatosított, pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása tudo­másul vétetett. A közgyűlésen elintézést nyert többi ügyek jelentéktelen magánkérelmek voltak. — Dr. Dobi Zsigmond arczképe. A nagyká­rolyi közkórházi bizottság szombaton ülést tar­tott, amelyen kimondották, hogy néhai dr. Dobi Zsigmond kórházi orvos-pénztárnok arczképét a közkórház részére megfestetik. A kép meg­festésével valószínűleg Jenser Mihály festőmű­vészt, főgimn. rajztanárt fogják megbízni. — A rendőrök és a tűzoltás. Debreczeni István polgármester elrendelte, hogy a Nagy­károly város szolgálatában álló rendőrlegény-- ség a tűzoltó tisztek által minden héten egy órán át a tűzoltásra, különösen a tüzfecskendők felszerelésére oktatassék. A rendőrlegénység az oktató órán való megjelenést megtagadta, amiért a polgármester a közrendőröket dorgá­lásra, a két tizedest pedig 10—10 korona bír­ságra Ítélte és újból kötelezte őket arra, hogy az oktatáson megjelenni tartoznak. A rendőrök a polgármester határozata ellen a képviselő- testülethez felebbeztek. — A közkuti mizériák megszüntetése. Régi panasz Nagykárolyban, hogy a város különböző pontjain levő közkutak rendszerint zavaros, bő homoktartalmu vizet szolgáltatnak. Lucs Gvörgy városgazda, ezen a közegészségügyre káros állapotot megszüntetendő, a Petőfi-utczának a Fény-utczára torkolló részén levő közkutba kisérletkópen egy homoksztirő készüléket he­lyezett el. A kísérlet kitünően bevált és a jel­zett kút most kristálytiszta vizet szolgáltat. A homokszürő készüléket nemsokára összes köz- kutainkban alkalmazni fogják. Péchy László nyilatkozik az párt gyűlése, amely mindvégig méltóságos le­folyású volt. Keresztszeghy Lajos ügyvéd elnöki meg­nyitója után, a gyűlés jegyzője előterjesztette az előkészítő értekezlet határozati javaslatát, melyszerint a közgyűlés kimondja, hogy a mai napot gróf Tisza István megjelenése ünnep­nappá avatta. A párt tisztikarának megválasztása után gróf Tisza István emelkedett szólásra. Mindvégig figyelemmel hallgatott beszé­dében alaposan megmérkőzött Justh Gyulának legutóbb ellene intézett támadásaival. A beszéd bevezető részében Justhnak a függetlenségi és 48-as anyapárt ellen iutózett intrikáit festette le. Majd áttért a képviselőházi merényletre, az elárult katonai követelésekre és abanksvindlire. Foglalkozott továbbá Justhnak 'a királynál való megjelenésével. A 67. és 48- nak egymáshoz való viszonyáról beszélve, azt mondá, hogy a 48 emlékeit az becsüli meg, a 48. tradiczióihoz az ragaszkodik igazán, helye­sen, okosan aki azon a biztos alapon, amelyet a 67 biztosit számukra, folytatja tovább az épitőmun- kát, igyekszik gyarapítani a nemzetnek anyagi, szellemi és erkölcsi erejét. Kimutatta, hogy Justh pártja hazafiatlan párt, amely az obstruk- czióról való véleményében is félrevezette az országot. Kifejtette szükségességét egy oly par­lamenti reformnak, amely biztosítja a szólás- szabadságot, biztosítja a nemzeti akarat érvé­nyesülését, biztosítja a parlament munkaképes­ségét. Beszédét a következően fejezte be: Uraim! Az országnak koczkán forgó nagy érdekei nevében, a magyar nemzetnék régi történelmi jó hire nevében, a magyar nemzet­nek sorsa nevében es jövője nevében, amelyet annyi vész között, annyi küzdelemmel, annyi munkával és annyi véráldozattal megalapoztak apáink, kérve kérem önöket, hogy most sze­gődjenek teljes elhatározással a helyes irány, az ország megmentésére induló becsületes, tiszta politika szolgálatába. (Hosszan tartó szűnni nem akaró, meg-megujuló zajos éljen­zés, helyeslés és tips.) Ezután Farkas Antal a párt jelöltjéül dr. Keresztszeghy Lajos ügyvédet ajánlotta, ki a jelöltséget el is vállalta. Este nyolczkor a Pannóniában lakoma volt. — Központi választmányi ülés. Az ország­gyűlési képviselőválasztók ez évi ideiglenes névjegyzékének átvizsgálása és közszemlére kitétele végett f. évi május 1-én d. e. 11 órakor Szatmármegye központi választmánya Nagy­károlyban a vármegyei székház emeleti kister­mében ülést fog tartani. — Nem szabad sorozni. Hazai Samu honvédelmi miniszter értesítette Szatmármegye közönségét, hogy az ex-lex ideje alatt ujon- czozni nem szabad. Még az önként jelentkező, valamint az egyéves önkéntesi joggal bírókat sem szabad sorozás alá bocsátani. Kivételt csak a nem magyar honosságú jelentkezőkkel szabad tenni; ezekkel is csak abban az esetben, ha az önként jelentkező külföldi honos illető­ségi hatósága a sorozás dolgában külön meg­keresi a törvényhatóságot. Gr. Károlyi József kortesutja Változások a megyei jelöltek körében, Szfura Demeter vezendi polgártársunk tiszta szobájában a firhangot már kiszívta a nap és megette a moly. Muszáj tehát, hogy a Gr. Károlyi József se hús, se hal pártja zász­lókat is csinálhasson, mert tudni való, hogy választás titán az ászlókból faluhelyen a tiszta szobába való firhangot csinálnak. — És ha már zászló van, — gondolja magában a se hús, se hal párt, — adjuk meg a módját a választásnak, mint Gajdiné a paszuly főzésnek. Ennek okából a mostani korcsvá­lasztás intézői azt hiszik magukról, hogy ők komoly, szükséges tényezők. Üléseznek és újból üléseznek és kiegészítik magukat. Ez pedig okos dolog. Már az, hogy: kiegészítik magukat. NAGYKÁROLY Városi ügyek. A képviselőtestület közgyűlése. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete f. hó 24-én, vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés iránt csekély érdeklődés mutatkozott. Napirend előtt Debreczeni István elnöklő polgármester bejelentette, hogy dr. Rooz Elemér választott képviselőtestületi tag leg­utóbb városi orvossá választatván, a városi közgyűléseken hivatalból is szavazati joggal bir s igy a megüresedett választott tagsági helyre Kiriíla Adolf póttag hivatott be. A tárgysorozat első pontja a Nagykároly­ban létesíteni szándékolt ötödik gyógyszertár véleményezésének kérdése volt. Foltinek Aurél verseczi lakos aNagyhajduváros-utczára, Csics Béla nagykárolyi lakos a Kölcsey-utezára kéri az ötödik gyógyszertár engedélyezését. A köz­gyűlés az uj gyógyszertár létesítését nem vé­leményezte. A nagykároly—somkuti vasút r-t.-nak a szatmár—bikszádi és szatmár erdődi h. é. vasút részvénytársaságokkal való egyesülése bejelentésének kapcsán a közgyűlés elhatározta, miszerint felír a kereskedelemügyi m. kir. mi­niszterhez, hogy az egyesült vasutak uj alap­szabályaiban továbbra is biztosítsa Nagykároly város azon jogát, amely a nagykároly—som­kuti vasúttal szemben eddig is megvolt. Ecsedi-láp lecsapoló társulat elleni vádakról. Simkó Aladár irodatisztje volt a Nagy­károlyban székelő „Ecsedi-láp lecsapoló és Szamosbalparti ármentesitő és belvizszabályozó társulat“-nak. A hosszú nevű társulatnak van egy másik tisztviselője is: W i e s e r Miklós. Simkó és Wieser összeverekedtek. W i e s e r kezdte a verekedést. Az épületes kis ügy azzal végződött, hogy Simkó Aladárt, aki egészséges, munkabíró fiatal férfi: nyug­díjazták. Simkó Aladár most már nem a lápot csapolja. Van egy „Közérdek Érmellék“ czimü Nagykárolyban megjelenő újságja. Ebben az újságban immár több hét óta furcsa kis dolgokat mesél az Ecsedi-láp lecsapoló társulat múltjából. És a czikkecskékből az látszik, hogy ennek a társulatnak múltjában nincs öröm és jövőjében nincs remény. Azaz, hogy van remény, mert Simkó Aladár kilátásba helyezte, hogy 36 czikkben szándékszik a láptársulatot meg­énekelni. Konkrét vádakat nem hangoztat ugyan Simkó Aladár, de olyan hangon és formában ir a láptársulatról, mely a legtágabb meggya- nusitásnak enged teret és nem kis bűnügyeket sejtet a lápi kezelés ügyében. Közfeltünést keltett, hogy az Ecsedi-láp vezetősége nem kért maga ellen fegyelmi vizs­II Ali élt

Next

/
Oldalképek
Tartalom