Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-06 / 14. szám
Ngykároly, 1910. április 6. I V. évfolyam. — 14. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGyKAROLyBflN, Szölö-utcza 4. sz. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K.-----: fe egjelenik minden szerdán reggel. = Felelős szerkesztő és laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „Tlyilt-tér,< sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. ■ ■ Ot\?en é\? után. Két nap múlva, április hó 8-án egy gyászos nap emlékét fogja megülni a magyar nemzet. E napon lesz 50-ik évfordulója annak, hogy a döblingi tébolydában elborult elmével meghalt a „legnagyobb magyar“, Széchenyi István. Egy revolvergolyó vetett vegett e nagy léleknek, ki egész életét a magyar népjavának előmozdítására szentelte. A meg nem értés, a nemzetével való meghasonlás ölte meg s a 'tetszhalott haza, amelyet fel akart, de nem tudott, rázni álmából, csak ma látja tisztán, csak ma tudja megérteni és érdeme szerint értékelni Széchenyit. Az a kor, az 1825-ös évek. melyekben Széchenyi fellépett, sokban hasonló volta maihoz. Az akkori országgyűlés is, minta végérvényesen elpusztult koalicziő ideje alaiti, folyton csak a vélt közjogi serelmeken, közjogi gravámeneken rágódott. Széchenyi volt az első, aki a magyar politikába egy uj eszmekört teremtett, ki uj irányban nyitotta meg annak láthatárát kora és a jövendő számára; ő volt az első, ki a magyar politikusok figyelmét a közjogi kérdésekről az anyagi, gazdasági és értelmi térre terelte. Az Ő egész munkás élete a nemzet szellemi és gazdasági téren való megerősödéséért folytatott nagy harcz- ban telt el. Nagy munkái : a Hitel, Világ és Stádium is mind ezt az egy eszmét czélozzák, hogy a nemzet ne mindig a közjogi szőrszálhasogatással törődjék, hanem boldogulását önerejében keresse, mert hiszen „bajaink tulajdonképeni kutforrása nem az Ausztriával való közösségben, hanem gazdasági szervezetünk és közműveltségünk alacsony voltában rejlik.“ Természetesen az a hang, amelyen Széchenyi ezeket a dolgokat megírta, sokaknak nem tetszett, de ő mindezzel mit sem törődött, békén viselte fején a töviskoszorut és ment a maga utján, folyton dolgozva e nemzet előhaladásán. Forduljunk bárhová, tekintsünk bármit, ami e hazában 1825-től üdvös történt: Széchenyi nyomaira találunk. 0 kezdte meg, — többek közt azt az eszmesurlódást is, mely a jogegyenlőség általános elismeréséhez vezetett, ő rontotta le azon előítéleteket, melyek e czélnak útjában állottak. A nagy eszmék iegtöbbje azonban süket fülekre talált, mert a 40-es évek vezető férfiaiban még nem volt meg az a politikai érettség, mely a Széchenyi által hirdetett politika puszta megértéséhez is szükséges. Az elmaradottsággal való gigászi küzdelme meddőnek mutatkozott és a nemzete jövendő sorsa feletti kétségbeesés homályositotta el fényes elméjét és adta kezébe a gyilkos fegyvert. Mi pedig továbbra is csak a jelszavas politika töretlen utain mentünk. Azon az utón, a mely lassan, de biztosan a gazdasági pusztuláshoz vezet. Mentünk egész 1910-ig, Széchenyi halála után hosszú, 50 esztendeig. Hogy mily sikereket értünk el a közjogi szőrszálhasogató politikával amely nem volt egyéb üres jelszavakkal való zsonglörködésnél : azt megmutatta a nem rég kimúlt koalicziő, amely a Bécs által kilátásba helyezett nemzeliszinü gatjramadzagéiA_ belement a quota felemelésébe, az anqexi&äi hóbortba s a több milliós külügyi kiadásokba, stb. Sok szenvedés után azonban a jelszavas politika végre hajótörést szenvedett. Az ország választópolgárságának nagyrésze végre megcsömörlött a nagyhangú frázisoktól s megtisztult elmével, egy- szivvel-lélekkel a nemzeti munkapárt prog- rammjával indul az elkövetkezendő választási harezba, mely párt programmja Széchenyi István hatalmas politikai eszméin épül fel s az Ausztriával való közjogi hercze-hurcza helyett a munkát hirdeti. A nemzeti munkapárt teljesen átvette Széchenyi programját; Széchenyi politikai programmjában nem volt egy pont seníj mely benne ne volna a nemzeti munkapárt hitvallásában; természetesen bővítve a modern politikai élet követelményével. Aki Széchenyi munkáit és a nemzeti munkapárt programmját ismeri, az előtt felesleges egyenként összehasonlítani a munkapárt programmpontjait a Széchenyi műveiben lefektetett eszmékkel. Még az a nagy eszme, amely teljesen a XX-ik század privilégiumának laszik, a választójog általánosításának eszméje, tudniillik a nép minél szélesebb rétegének a politikába való bevonása is már benne volt Széchenyi programmjában. íme tessék olvasni: „Hazánknak ingado-zás nélküli átvarázsolása egy elkopott, félig-meddig feudális, féligA Halley-iistökös és az ököritói tűzvész. A világűr végtelen mélységéből évmilliárdok óta megszabott pályáján egy elképzelhetetlenül óriási tüztömeg rohan a föld felé óránként egy millió mértföld gyorsasággal. Ez a tüztömeg, melynek feje negyvennégyszer szélesebb egész földünknél és melynek farkában kényelmesen négyszáznyolezvan hold férne el: A Halley-iistökös. Ideges borzongás fogja el az egész világot most is e baljóslatú égi vándor jöttének hirére, de csak csupán ama végzetes törvényszerűség miatt, hogy valahányszor feltűnt e világok égésénél nagyobb tüzcsóva az égen, földünkön — mely morzsa e hatalmas bolyongó csillaghoz mérten, — mindig rettentő katasztrófák, nemzeteket vérbefojtó háborúk, a föld képét átgyuró világtörténelmi események tették szomorúan nevezetessé a Halley-iistökös jöttét. A véletlennek ez a babonákat keltő össze- esése okozza ezt a szorongó izgalmat. Mert bár a csillagászat tudománya megállapította, hogy ez üstökös pályája 191C. május 18-án veszedelmes közelről suralja a földet: katasztrófától még se lehet tartani. T. i. az üstökös és a föld összeütközéséből származó katasztrófától. Nem kell félnünk a Halley-üstökös szénhidrogén és cyángáz tartalmától sem. De a legmegnyugtatóbb lehet mindnyájunkra nézve az a körülmény, hogy mostani szives látogatónk Flammarion szerint május 30-án metszi át a föld pályájának azon pontját, melyen a föld már május 1-én elhaladt. Ez pedig oly óriási távolságot reprezentál, hogy legfelebb az üstökös csóvájához lehet szerencsénk s azon is oly sebességgel rohanunk át, mint a kilőtt ágyúgolyó a ködgomolyon. Nyugodtak lehetünk tehát, hogy ezúttal még nem lesz vége a világnak. Más képe lesz annak és sokkal szomorúbb ! Mert mégis csak szebb lenne az emberiségnek egy borzasztó összeütközés következtében, mint hadviselő félnek pillanat alatt hősiesen elpusztulnia, mint a kínlódások hosszú évszázadait végig szenvedve elsenyvednie s az egész nagy emberiségnek egyénekre holvadva az éhségtől és a hidegtől kiirtatnia. Mert Flammarion, a nagy franczia csillagász ezt a szomorú véget jósolja nekünk. Szerinte a föld fokozatosan ki fog hülni. A levegő és a viz oly mértékben fogy el, mely az emberiség lassú pusztulását vonja maga után. Átveszi a hideg és a jég az ő rettenes uralmát. Mégis mindezek daczára az üstökös jövetelének hire még mindig egyre jobban kavarja a tömegek érzelmeit s több-kevesebb aggodalommal tölti el a szivek belsejét. Hisznek az üstökösök katasztrófákat okozó végzetszeriiségében és ezt a hitet szinte megerősíteni látszik a TAP/ey-üstököse, mely utoljára 1835-ben jelent meg az égbolton, amikor Chilit, egy borzasztó földrengés pusztította el. És ennek a fatális csillagnak minden egyes megjelenését a szerencsétlenségek oly szervesen összefüggő lánczolata kisérte, hogy lehetetlen a legnyugodtabb elmének is borzongás nélkül végig tekinteni baljóslatú látogatásain, így; 240-ben Kr. előtt a rómaiak leverik a karthagóikat s ez által véget ér a 23. óv óta folyó háború. 163-ban Kr. e. Judás Maccabens leveri a sziriaikat s elfoglalja Jeruzsálemet. 87-ben Kr. e. Rómát négy ellenség beveszi és elfoglalja. 66-ban Kr. u. Az üstökös különösen élénk fényben jelent meg s lángoló pallosként tündöklőit az égen. A következő évben Jeruzsálem elpusztult. 357-ben Kr. u. A hunok betörnek a római birodalomba s kiverik a góthokat. 452-ben Kr. u. Attila, az akkori idők Napóleonja betör Itáliába és Galliába. 531-ben Kr. u. Perzsiában dögvész pusztít. 610-ben Kr. u. Mahomed első „kinyilatkoztatása“ és prédikálása Mekkában. 1066-ban Kr. u. Hóditó Vilmos betör Angliába. Az üstökös ebben az évben különösen rémületet okozott, de ezért többen jó ómennek is tekintették. Képét beleszőtték a hires Bayeux-féle szőnyegbe is. 1146-ban Kr. u. Dzsingisz Khán elfoglalja Khoraszánt és Perzsiát. 1456-ban Kr. u. Konstatinápolyt elfoglalják a törökök, az üstökös akkor is oly szokatlan fényben tündökölt, mint 1066-ban. Orosházi házmenyér (alföldi) módszer szerint, orosházi nők által sütve, fehér és barna, naponta frissen Nagykárolyban kizárólag csak Fischer Vilmosnál kapható. Honvéd-utcza 7. számVidéki megrendelések is elfogadtatnak. A kenyérelőállitás tisztaságáról és a készítési módszer. : rő! bárki meggyőződhetik. NAGYKÁROLY
