Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-23 / 12. szám
szerint kizárt dolog, szívesebben csatlakozunk azokhoz, akik őszintén megmondják, hogy 67-esek és dolgozni akarnak, mint azokhoz, kik a 48-as eszmét hirdetve, ezt lépten-nyomon gyalázatosán elárulják. — Az elhagyott gyermekekért. _ KbuenHéderváry m. kir. belügyminiszter a 7—15 év közötti elhagyott gyermekek szatmármegyei segélyalapja javára 1550 korona államsegélyt engedélyezett. — Gróf Károlyi József jelöltetése. A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt elnöksége tegna,p este bizalmas értekezletet tartott. Az értekezleten, elhatározták, hogy f. hó 29-én délutánra az Ipartestület helyiségébe összehívják a párt végrehajtó-bizottságát és a kerület képviselőjelöltjéül gróf Károlyi Józsefet fogják ajánlani. Gróf Károlyi József, már előzőleg közölte, hogy a jelölést elfogadja. Meglesz a megyei telefon! 20.000 korona államsegély. CSABA főispán első ténykedése. Szatmárvármegye közönsége még a koali- cziós uralom mézesheteiben elhatározta egy vármegyei telefon-hálózat létesítését. A „nem- zethy küzdelem“ népámitó lovagjai ezzel akarták megmutatni, hogy milyen nagy ajkotó képességű fiuk. Megbízták tehát Falussy Árpád főispánt, hogy eszközöljön ki a kormánynál megfelelő államsegélyt Falussy verte is a mellét, hogy két hét múlva itt lesz a pénz. De bezzeg nem volt pénz Nem két hét múlva, de három év múlva se. Falussynak nem volt annyi befolyása, hogy az államsegélyt kieszközölje. Kossuth Ferencz pedig nem törődhetett a szatmármegyei telefon-hálózattal, mert a saját hizlalásával volt elfoglalva. A múlt év októberében tartott megyei közgyűlésből kifolyólag újból megsürgették az államsegély iránti kérvényt. A sürgetés felment, Falussy a füle bojtját se mozgatta, a „nemzethy“ kormánytól megszabadult az ország és a sürgető irás elintézetlen maradt. Csaba Adorján első ténykedése az volt, hogy a megyére nagy fontossággal biró megyei telefon-hálózat ügyében megküldött feliratot kedvezően intéztesse el. És hétfőn reggel a vármegyéhez már megérkezett Khuen-Héderváry belügyminiszter azon értesítése, hogy a megyei telefon- hálózat czéljaira 20,000 korona segélyt engedélyezett és ezen összeget a nagykárolyi m. kir. adóhivatalnál ki is utalta. N AG Y KÁROLY tisztviselők fizetése és egyéb illetménye sem lehet kevesebb a vármegyei tisztviselő fizetésénél és egyéb illetményeinél. Azonban sajnos, ezen áldásos munkáját Nagyméltóságod be nem végezhette, mert a semmittevő nemzeti kormány előtérbe tolásával, ebben a nagy feladatában — szánalmas helyzetünk tovább viselése árán — megakadályoztatott.“ így kezdődik az az érdekes kérvény, melyet Nagykároly város kezelő és segédszemélyzetének tagjai, — helyzetük javítása érdekében — a múlt héten Gróf Tisza Istvánhoz intéztek. A kérvény további részeiben elpanaszolják, hogy a levitézlett népámitó Wekerle-Kossuth- kormány által a városok részére kényszerűségből kiutalt két millió koronából a kezelő és segédszemélyzet részére csak alamizsnaszerü nevetségesen csekély összeg jut. Ezt se kapták még meg, de ha majd kiutalják is a részükre, ez szomorú helyzetükön javítani semmit sem fog. Az a kívánságuk, hogy fizetésük és egyéb illetményük, oly mérvben, mint a vármegyei tisztviselőknek már most megvan, a városi tisztviselők részére is törvényben legyen biztosítva. Ezen kérelmükkel azért fordulnak Gróf Tisza Istvánhoz, mert „ösmerik az ország felvirágoztatására irányuló törekvéseit, ahhoz megkívánt nagy tehetségét, valamint a városi tisztviselők iránt tanúsított rokonszenvét“ és bár „tudatában vannak annak, hogy ő ez idő szerint mint nem miniszter nem teljesítheti kérésüket, de tudátában vannak annak is, hogy igy is sokkal nagyobb befolyása van a mostani politikai helyzet irányításánál, mint volt a távozni igyekezett nemzeti kormány összes tagjainak.“ A kérvényre Gróf Tisza István a következő választ küldte: Budapest, 1910. márczius 19. Tekintetes Balázs Márton városi tisztviselő urnák NagykárolySzives üdvözletükért köszönetét mondok s biztosíthatom önöket, hogy a városi tisztviselők érdekeit szivemen viselem. Igaz tisztelettel, Jíész szolgája Tisza István s. k. Nagylieti sóhajok. Dr. KOVÁCS Dezső (keserűen): — Nincs feltámadás ! Dr. FALUSSY Árpád (reménykedve): — Vájjon: lesze- feltámadás?* * Dehogy is lesz, kérem. A szedő. Városi ügyek. NiíPöfOlSI tisztviselői iii Gr.Tisza Istvánhoz. Biztató válasz. „Alantirottak, mint Nagykároly r. t. város kezelő és segédszemélyzetének tagjai, szánalmas helyzetünk súlyos járma alól örömmel és re ménynyel tekintünk a jelen politikai helyzet elé, mivel Nagy méltóságodat ismét előtérben látjuk a menekülni igyekezett nemzeti kormány összebonyolitott munkáinak irányításánál. Élő emlékezetünkben van még Nagymóltó- ságodnak miniszterelnöksége idejében a vármegyei tisztviselők fizetését rendező törvény- tervezet tárgyalása alkalmával a képviselőházban elmondott beszéde. Abban a beszédben az a kijelentés is bennfoglaltatott, hogy: „A városi — Orvosválasztás. A dr. Doby Zsigmond elhalálozásával megüresedett városi orvosi állásra Szatmármégye alispánja már kiirta a pályázatot. Kérvények folyó évi április hó 5-ig adhatók be. A választást Nagykároly város képviselőtestülete az április hó 10-én tartandó rendkívüli közgyűlésen fogja eszközölni. — Építkezések. A városi tanács, legutóbbi közlésünk óta, a következőknek adott uj lakóházakra építési engedélyt. Jakabffy Gábor földszintesház a Fény- és Attiía-utcza sarkán, ugyanaz két földszintesház Attila-utcza, Orosz István és neje földszintesház, Attila-utcza. Irodalom, művészet. — A Kölcsey Egyesület müvészestélye. A nagykárolyi Kölcsey-Egyesülct szombat este a városi színházban művészestélyt, illetve hangversenyt rendezett. Az estély, amely ebben az idényben valószínűleg az utolsó volt, — nem a legjobban sikerült, aminek oka azonban nem az agilis rendezőségben keresendő. Eltekintve az estélyre zavarólag hatott botránytól, melyről a „Nagykároly“ más helyén számolunk be, egyes szereplők sem elégítették ki a nem nagy számú, de kizárólag műértő közönség igényeit. Az első csalódást Koncz Irma fellépése okoztaA fess megjelenésű kisasszony hangja nem nagy terjedelmű, de színtelen és tompa. A Piribauer Ferencz, Borody Béla, Szeremley Béla és Szenes János által előadott zeneszámokat élénken megtapsolták. Dr. Tanódy Endre szatmári ügyvéd „Fegyverek és Múzsák“ czimen tartott szabad-előadást, amelyben a -corszellem- nek a költészetre vonatkozó hatását fejtegette. Nonn Gyula az Astor és Ida czimű melodrámát szavalta, amelynek zenéjét Borody Béla irta. Az egészben sikerült zenének különösen a kisértetjárást festő része van gyönyörűen megkomponálva. . — A Balaton Nagykárolyban A mi hires magyar tengerünket egy ügyes nagy károlyi fiú ide varázsolta Medvey Lajos rajztanárnak a vármegyeház nagytermében levő kollektiv balatoni tájképkiálíitását értjük ez alatt, ahol 120 képben a Balaton minden oldaláról és minden helyzetben gyönyörűen van megfestve. A balatoni tájképek mellett több sikerült, a vadászati életből meritett tárgyú festmény és viz- festésü zsáner kép tanúskodik Medvey Lajos szépen fejlődő tehetségéről. Több kiállított képét már meg is vásárolták. A kiállítás f. hó 28-ig tart bezárólag. Belépődíj: 50 fillér. — Hírek a szatmári színházból. A legközelebbi műsor: Ma, szerdán: A gvermek, színmű. Csütörtök: A sötét pont, vígjáték. Pénteken, szombaton : nincs előadás. Vasárnap : Taifün, színmű. — Műkedvelői színi előadás A nagykárolyi Protestáns Társaskör f. hó 28-án, husvét másodnapján a városi színházban műkedvelőelőadást rendez. Szinre kerül: A szabinnők elrablása czimű vígjáték. Dal a tavaszról. Elmúlt, kérem, József-napja, Fakadnak a zöld rügyek És fakadnak a botrányok, A lovagias ügyek. Fütyülnek a madarak és Fütyülnek honvédtisztecskék ; Napsugaras délvidékről Megjöttek a gólyák, fecskék. És mig felajzott lantomon Tavaszi dalt pengetek, Fogam vaczog a hidegtől, Majdhogy meg nem gebbedek . . . A peer) id Mia. él Khuen-kormány ajándéka NAGVKAROLV városnak. Negyvenötezer korona tiszta haszon! A Nagykároly—peéri, illetőleg margittai vasút panainás históriáját a Nagykároly olvasói jól ismerik. Erre a vasútra az előmunkálati engedélyt Dr. Falussy Árpád budapesti ügyvéd kapta meg. Régen, nagyon régen, de felépítéséhez nem tudta a szükséges pénzt megszerezni. Közben szomorú idők jöttek az országra. Az illatos Polónyi igazságügyminiszter lett és ő ültette Dr. Falussy Árpádot Szatmármegye főispáni székébe, amiből kifolyólag ez az aranyozott bársony szék,még most is pirul. Dr. Falussy Árpád főispán sietett befolyását a maga javára kamatoztatni Bár a vasut- engedményezési jogát látszólag Dr. Farkas Imre budapesti ügyvédre ruházta át, ezen vállalatához Dr. Kovács Dezső ügyvédet is társul vette és kettőjüknek sikerült a vasút czéljaira a vármegyei törvényhatósági bizottsággal egy hori- bilis összeget megszavaztatni. A jeles urak Nagykároly város képviselő- testületét is munkába vették. 36.500 korona névértékű törzsrészvény jegyzése ellenében 45.000 korona hozzájárulást szavaztattak meg evvel a szegény várossal, melynek lakói 105% egyenes községi pótadó terhe alatt nyögnek. Még a kérvény tárgyalása előtt a Nagykároly rántotta le a leplet Falussy Árpád azon törekvéséről, mely szerint a Nagykároly—margittai vasút czimmel felruházott vasúti vonalat csupán Peérig szándékozik kiépíteni, mert neki ott nagy
