Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-16 / 7. szám
NAGYKÁROLY lattal állott elő, hogy a kormánnyal szemben bizalommal nem viseltetik, őt a várt támogatásban nem részesiti. Ez a javaslat rabulistiká- val van megszerkesztve és a szavak mögé bújva, gyáván kertel. Nem szavaz bizalmatlanságot a kormánynak, tudomásul veszi a kinevezést, de hogy lefelé, a nem gondolkodó tömeg előtt gyalázatos köpenyegforgatását eltitkolja: úgy szövegezte határozatát, hogy azt kétféleképen lehessen magyarázni. A közgyűlés közönségének nagy része a javaslatot világosan úgy értelmezte, hogy az nem képez bizalmatlansági szavazatot a kormány ellen és ennek dr. N. Szabó Albert egy felszólalásában nyílt kifejezést is adott, így történt, hogy Papp Béla, nagykárolyi képviselő javasolta, hogy a bizalmatlanság kifejezése a határozatba belefoglaltassék. Ez az indítvány azonban, minthogy feltétlenül leszavaztatott volna, később visszavonatott s igy az állandó választmány javaslata lett határozattá azon értelmezéssel, hogy ez nem képez a kormánnyal szemben bizalmatlansági szavazatot. A közgyűlésen egyébként még másik két érdekes felszólalás is történt. Nagy Béla meggyőző érvekkel bizonyította, hogy a Khuen- kormány kinevezése és eddigi működése nem alkotmányellenes és a kormánynak eddigi magatartása minden tekintetben korrekt. Luby Béla képviselő pedig azt állította, hogy alkotmányellenes ; amikor pedig megkérdezték tőle, hogy mivel bizonyíthatja azt „válaszolta, hogy a főrendiház is úgy tartja. Ő és hozzá hasonló kaliberű néhány ember képezi még most is a törvényhatóság ellenzékét és hogy mennyire nem veszedelmes ellenfél Luby Béla, azt bizonyítja azon körülmény, hogy midőn azt mondta, (hogy a kormánynak nem bizalmatlanságot szavazni, tisztességtelenség)“ — csendes részvéttel megmosolyogták. A közgyűlésen egyéb baj nem történt. — A közigazgatási bizottság ülése. Szatmár- megye közigazgatási bizottsága pénteken ülést tartott, amelyen a bizottsági tagok alig egy- harmada jelent meg. A szakreferensek szokásos jelentésein kívül semmi közérdeklődésre számottartó dolgot nem tárgyaltak. — „A vármegye szava“. A dr. Falussy Árpád ügyvéd tulajdonát képező „Szatmárvármegye“ „A vármegye szava“ czim alatt vezér- czikkezik. Ismerve ennek a lapnak népámitó tendeneziáját, nem ütközünk meg azon, hogy a megyei közgyűlésen ugráló 2—3 analfabéta véleményét az „A vármegye szavá“-nak minősiti. De a jelzett vezérczikk tanúságot tesz róla, hogy miként alap kiadójakéntstróhmann- fungál, úgy a szerkesztése tekintetében is hasonlóan áll a .dolog, amennyiben a czikkeit dr. Falussy Árpád ügyvéd maga Írja, részben pedig a fővárosban íratja. Tessék megnézni például a legutóbbi vezérczikket. Tisztán megyei vonatkozású és a czikk alatt még is ott van a keltezés: Budapest, 1910. február 12. A „szerkesztőség“ most az egyszer elfeledte kitörölni az előfizetők szemeit, illetve a pesti keltezést. — A „Nemzeti munka párt felhívása. Az uj pártalakulásról szóló felhívás tegnap megjelent. A proklamáczió felhívja az egész országot az uj párthoz való csatlakozásra. Az aláírók között ott szerepel Domahidy Elemér Szatmár- megye főispánjelöltje is. Feltűnőnek tartjuk azonban, hogy a felhívás a közel jövő legfontosabb feladatáról: a választói reformról — hallgat. — Árpád-képv.iselöjelölt Krassóról jelentik: „Dr. Falussy Árpád ügyvéd, volt szatmár- megyei főispán fellépett Kossuth-párti programmal“. Szép tőle. De olyan bukást még nem látott a világ, amilyen őt ott fogja érni. A krassói kerület ugyanis a polgári radikálispárt biztos kerülete. Búcsúztatják a főispánt! 11 o s v a y Aladár alispán Szatmármegye törvényhatósági bizottságának tagjait folyó hó 22-ik napjának d. e. fél 11 órájára rendkívüli közgyűlésre hívja össze. A rendkívüli közgyűlés tárgya a m. kir. belügyminiszter dr. Falussy Árpád főispán felmentése tárgyában kelt leiratának tárgyalása. Amint látni való, nem olyan felette sürgős ügy, hogy e miatt rendkívüli közgyűlést kellesen összehívni, de ha mégis megteszik, hát ezzel csak az ősi szokásnak hódolnak. Az, ülésen bucsuzkodni fognak, nem dr. Falussy Árpádtól, de a tekintetes Szatmárvármegye volt főispánjától, illetőleg a főispáni méltóság megszemélyesítőjétől, amely főispáni méltóság igazán nem tehet róla, hogy őt — jó hosszú ideig, egy, szerencsétlen véletlen folytán — dr. Falussy Árpád személyesítette meg. Városi ügyek. — A jéggyár. Debreczeni István polgármester és Illés József e hét folyamán Nyíregyházára utaznak, hogy az ott legutóbb és teljesen modern berendezéssel létesített városi jéggyárat megtekintsék. A Nagykároly által a jéggyár ügyében hozott közleményt illetékes helyen komoly megfontolás tárgyává tették és ennek folytán jelenthetjük, hogy Nagykárolyban a városi jéggyár még atavaszszal felépül. A Nagykároly propozicziója szerint a vágóhig telepén fog elhelyezést nyerni, ami által a vágóhídnak egy alapos és minden évben jogosan panaszolt hiánya, t. i. a hütőkamarák kérdése is meg lesz oldva, nem csekély előnyére a közegészségügynek. A jéggyár körülbelül 60,000 koronába fog kerülni és naponta 60 métermázsa jeget fog termelni. — Megsemmisített közgyűlési határozat. Nagykároly város tanácsának, illetve képviselőtestületének a városi nyomtatványok szállítására vonatkozó határozatát, Manyák és Tóth könyvnyomda czég felebbezése folytán, a f. hó 10-én tartott törvényhatósági bizottsági gyűlés megsemmisítette és a városi tanácsot uj határozat hozatalára utasította. Irodalom, művészet. / __ A Kölcsey-Egyesület irodalmi estélye. Valahogy megérteni kezdjük a Kölcsey- Egyesület irodalmi szakosztályának vezetőségét, amidőn egyáltalában nem közeledett ahhoz a czélhoz, amelyet alakulásakor maga elé tűzött. Sok szemrehányást tettünk ezért, de bevalljuk most már, lmgy nem egészen helyesen, mert a vasárnapi irodalmi estély beigazolta, hogy a vezetőségnek a kitűzött czélhoz való közeledése a közönségnek az egyesülettől való eltávolodását jelentené. Nagy László szereplése óta az első irodalmi értékű előadást hallottuk vasárnap este és szomorúan kellett látnunk, hogy a megjelent közönség nagy része ásított, vagy lekicsinylőén mosolygott. És az nem az előadó szégyene, hanem igenis a közönségnek jelzett részé, amely — harag ide, harag oda, — nem eléggé érett egy ilyen felolvasás megértéséhez. Hogy az előadás tartalma, illetőleg felfogása helyes-e, vagy nem, az más lapra tartozik. A vasárnapi irodalmi estélyen nagyszámban jelent mega közönség, nagyobbára hölgyek, akik közül többen ülő helyek hiányában, állva voltak kénytelenek a másfél óráig tartó műsort végighallgatni. Az első szám Szentiványi Béla melodráma szavalata volt. A tanár urat hallottuk egy alkalommal szónokolni és megállapíthatjuk, hogy sokkal jobban szónokol, mint szaval. A melodráma zenei részét a főgimnázium alsó osztályaiból külön e czélra szervezett alkalmi zenekar látta el meglepő sikerrel Braneczki József a zenekar betanításával és dirigálásával nehéz, de szép munkát produkált. Somossy Miklósné úrnő szabad előadása következett ezután: a holnaposokról. Kár, hogy a nagy gonddal készült és alapos előtanulmányra való előadást a tárgy helytelen felfogása és kellő meg nem értése, elrontotta. A modern költészet megteremtőiről a „Holnap“ czimü irodalmi társaság tagjairól mondott igaztalan kritikát. Az előadó úrnő előadása kezdetén kijelentette, hogy csak a saját egyéni nézetét adja elő. Már pedig, ha nem az volt a czélja ezzel, hogy véleményének helyességét másokkal is igazoltassa, kár volt az egész előadást megtartani. Ha pedig az volt a czélja, hogy a saját véleményéről másokat is meggyőzzön, hiábavaló munkát végzett. Az a lecsepülés és lekicsinylés, amelylyel Somossy Miklósné Ady Endréről és társairól nyilatkozott, egy cseppet sem árt ezeknek és igazán nincs szükségük rá, hogy vele szemben mi védjük meg őket. ízig, vérig, minden egyes szavukban poéták ők, a jelenkor eszméinek, feltörekvő ideáinak, gondolatainak kifejező művészei akiknek színes, a lelkekbe markoló, serkentő, ébresztő, buzdító hangjai előtt hiába dugja be füleit a Maradiság. Az előadás befejezése pár olcsó hatást vadászó frázisból állott, aminek meg is volt a kellő és előre várt eredménye: tapsoltak. Kaufmann Sándor művészies zongorajátéka után az örökké vigkedélyü Kubinyi Bertalan tréfás szavalata következett, amely sok jóizü kaczajt váltott ki a hallgatóságból. Befejezésül a már említett alkalmi ifjúsági zenekar muzsikált kifogástalanul. Az apró zenészeket és karmesterüket Braneczki Józsefet lelkesen megtapsolta a közönség. Hírek a szatmári színházból. A legközelebbi műsor: Ma, Szerdán: Füst, vígjáték. Csütörtökön: A makranczos hölgy, vígjáték. Pénteken: A peleskei nótárius, népszínmű. Szombaton: Trenk báró, operett. Vasárnap Trenk báró. : — Műkedvelői előadás a Városi Színház javára A nagykárolyi Városi Szinliáz át alakítási költségeinek fedezése javára nagykárolyi műkedvelők az idei husvét másodnapján a színházban egy vígjátékot fognak előadni. Vagy a „Váljunk el“ vagy „A nevezetes kastély“ czimü vígjáték fog szinrekerülni. Az előadást a Kölcsey-Egyesület rendezi. A szereplőkre vonatkozólag még végleges megállapodás nem történt. Megyegyülés előtt. — Számodra újból megnyílt egy kitűnő állás. — Milyen állás ? — Nemzeti ellena//ás. A Fillérbank metamorfózisa. „Nagykárolyi Közgazdasági Bank r.-t.“ Mi lesz a városi Takarékpénztárral?! A nagykárolyi Fillérbankból koronás bank lesz. Még pedig 300.000 koronás bank. A szövetkezet kevésbbé népszerű minősége is elmarad és részvénytársasággá változik át a Fillérbank bevonásával. Vagyis a Nagykárolyi Fillérbank mint szövetkezet május 1-től kezdve „Nagykárolyi Közgazdasági Bank részvénytársasággá“ alakul. Ez a hatodik nagyszabású pénzintézet lesz Nagykárolyban és ha tudjuk, hogy a tervezett városi Takarékpénztár előmunkálatainak végzésére kiküldött bizottság tagjai kivétel nélkül egyik, vagy másik helyi pénzintézet igazgatóságában benn ülnek, könnyen megérthetjük, hogy mért lett a városi takarékpénztár ügye a napirendről levéve. A bankalapitás, amint azt a Fillérbanknak a küszöbön levő metamorfózisa is igazolja, jó üzlet és mert jó üzlet, világos, hogy a város nem csinálja meg. Pedig volt és most is van reá tere és hogy mennyire érdemes volna megcsinálni, legjobban kitűnik Nagybánya város takarékpénztárának 1909. évi mérlegéből, amely szerint ezen intézet 1909. évi tiszta nyeresége 112,000 korona volt. Ha Nagykároly város ezt utána tudná csinálni, ez a MNvliiiiftózilés.
