Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-21 / 51. szám
Nagykároly, 1910. deczember 21. V. évfolyam. — 51. szám. NAGYKÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Szölő-utcza 4. sz. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K.............Megjelenik minden szerdán reggel, --_. . : Fe lelős szerkesztő és laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „Tlyilt-tér“ sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. A közönséghez. A Nagykároly 1911. év január l-én alapításának hatodik évfolyamába lép. Ez alkalomból uj pro grammot adnunk felesleges. Haladunk tovább is a megkezdett utón, amelyen már a sikerek egész légióját értettük el. És ezt a rögös utat, amelyeknek végczélja az Igazság, a közönség már ismeri. Tudja, hogy a Nagykároly minden igaz közügynek önzetlen és elfogulatlan harczosa. Tudja, hogy a Nagykároly a demokratikus, modem törekvéseknek Szatmármegyében az egyedüli szószólója és mint ilyen kizárólag Nagykároly város és Szatmármegye közérdekét szolgálja. Tudja, hogy a Nagykároly kíméletlen os- tozója, a korrupcziónak és a közéleti ferdeségeknek. És jól tudja azt is, hogy a Nagykároly az abszolút tisztesség keretén belül mozogva, megbízható, komoly krónikása Szatmármegye minden, az általános érdeklődésre számot tartó eseményének. A Nagykároly hatodik évfolyamában is. az eddigi utón fog haladni. Utravaloul nem kér mást, mint régi előfizetőinek további szives támogatását. Aki pedig még nem előfizetője a Nagykár oly-n&'K, de hive a haladásnak, a fejlődésnek, az emberi jogoknak, továbbá aki kimerítő, alapos tájékozódást akar szerezni Nagykároly város és Szalmárvármegye közéleti, közigazgatási, társadalmi, ipari, kereskedelmi és közgazdasági viszonyairól, az fizessen elő a Nagykár oly-xa. Mert: A Nagykároly mindent megtud ! A Nagykároly mindent megmond ! A Nagykároly mindenkitől független! * Az előfizetési árak lapunk homlokzatán vannak feltüntetve. Január l-én kezdődik az országban a népszámlálás. Rövid húsz nap múlva össze lesz halmozva az a rengeteg anyag, amelynek statisztikai rendezése után megtudjuk, hogy tiz esztendő leforgása alatt, mennyi emberrel és mennyi kincsei lett szegényebb Magyarország. Mert az eredmény előre látható. Minden vonalon veszteség, csökkenés fog mutatkozni. Millió és millió apró, fekete szám fog beszélni, jajgatni, zokogni feketségről, pusztulásról, nyomorúságról. Mert a lepergett tiz esztendőből ötöt a koaliczió uralma foglalt el. És ez mindent megmagyaráz . . . Ennek a népszámlálásnak különös jelentőséget ad az a körülmény is, hogy ennek kapcsán szerzik meg a választójogi reformhoz szükséges adatokat s igy ez a reform — amelynek késedelme miatt a bukottak oldaláról alaptalanul támadják a nemzeti munkapártot — nemsokára a megvalósulás stádiumába kerül. És ez benünket különös örömmel tölt el. Mert hiszen Szatmármegyében mi voltunk az elsők, akik a választójogi reform zászlóját kibontottuk és azt, nemtörődve vésszel, viharral, a legádázabb üldöztetések daczára is diadalmasan lobogtattuk. A választói jog kiterjesztésének és a korlátok kevesbitésének mértékei ma még ismeretlenek. Azonban minthogy az élet nemtüri a hirtelen való ugrásokat, a közjogi, a politikai érvényesülés terén is meg kell tartani az átmenetet, a fokozatos fejlődés elvét. A merev konzervatizmusból nem lehet azonnal átcsapni a szélső radikalizmusba s igy bizonyos, hogy a jogkiterjesztés egyelőre nem lesz oly széles mérvű, amint azt némely rajongó várja. Éppen ezért érdekes, hogy akkor, amikor a férfiak választójoga nincsen tisztázva, a nők választójoga érdekében indított mozgalom napról-napra mindjobban terjed, ügy annyira, hogy már Szatmármegyébe és illetve Nagykárolyba is kinyújtotta csápjait. Vasárnap d. u. egy nagykárolyi ismert úrasszony szalonjában, meghívás folytán több urhölgy jött össze, hogy a nők választó- jogi ligája helyi fiókjának szervezéséről tárgyaljanak. A helyi fiók létesítése elvileg elhatároztatott. A szervezési munkálatokhoz 1911. év február közepe táján kezdenek. A nők választójogi ligája a nőket a közel jövőben nem általában akarná felruházni politikai jogokkal, hanem egyelőre még csak kivételesen. Egyelőre még szavazati jogot csak azoknak a nőknek követel, kik földbirtokosok, vagy önnálló ipar, vagy kereskedelmi üzlettel bírnak vagy akik valamely hivatali állást töltenek be; tehát akik megfelelő szellemi kvali- fikáczióval bírnak és mint önnáló kenyérkeresők, mint a státusba beosztott tisztviselők működnek. Ezeknek jogi állásuk teljesen hasonló az ugyanazon szolgálatig ágban alkalmazott férfiakéval, méltányos és-igazságos tehát, hogy ezeknek az ép úgy megadja a közjogokat, mint a férfiaknak. Ezeknél fogva a liga szerint már most felruházandók lennének választói joggal: a tanárnők, tanitónők, óvodások, a posta, távirda és vasúti osztályban alkalmazott nőtisztviselők, gyógyszerésznők, orvosnők, könyvelők, pénztárosok, ámbár magánhivatalokban vagy társulatoknál alkalmaztatnak és általában mindazok, kik bizonyos elméleti szakképzettséggel bírnak. A mozgalom vezetői az érvek egész arzenálját hozzák fel igazaik mellett. így — a többek között — azt mondják, hogy a fent felsorolt nők önállóan keresik meg a kenyerüket. Az élet harczait ép úgy megvívják, mint a férfiak. Erkölcsileg is magasabban állanak a férfiaknál. Méltányos tehát, hogy jogaik se legyenek kisebbek a férfiakénál. Avagy hogyan lehet azt összeegyeztetni az igazsággal, hogy az iskolaszolga választó, de az igazgatónő nem az. Ha a nőnek elég esze van ahhoz, hogy a tudományos téren is megszerezze a férfiakéhoz hasonló kvalifikációt, úgy föl kell tenni róla, hogy elég értelemmel és rátermettséggel bir a politikai jogok gyakorlásához is. Fényesen bizonyítja ezt Mária Terézia, magyar királyné, Erzsébet angol királyné és Katalin orosz czárné, akik nemcsak, hogy kifogás nélkül teljesítették uralkodói hivatásukat, de sőt ennek sikerei bámulatba is ejtettek bennünket, A történelemből tudjuk, hogy VIII. Károly franczia király helyett az anyja, Szent Lajos franczia király helyett a nővére uralkodott; V. Károly német császár pedig herczegnőket nevezett ki Németalföld helytartójának. Hát a nemzetközi jogban nem olvasunk-e a nőkövetelőkről, kik a rájuk bízott diplomá- czia küldetésben mindig a legjobb sikerrel jártak el. Mint XIV. Lajos alatt Kerronal kisasz- szony az angol udvarnál, Louise Mária Gonzaga TV. Waldemár lengyel királynál, Koenigs- mark Mária Anna XII. Károly svéd királynál és Louise Auguste Andre Thimotée, kit XV. Lajos küldött az orosz udvarhoz követi minőségben. Méltán mondja Hippel német iró a 18-ik század végén, (1702) hogy a nő a világ vfiá*r gossága, aki Istenfélelmével és igazságsze/ét^r tóvei az államba uj életet tudna önteni. Nálunk 1848. előtt a nemesek özvegyei is szavaztak az országgyűlési követek választásánál. Sőt nem egyszer ők döntötték el a küzdelmet. így Pluszky Ferenczet i 840-ben a sárosmegyei Özvegyek juttaták diadalra gróf Dessewffy Auréllal szemben. Kossuth Lajos is, mint egy főrendi özvegynek képviselője jutott be először az országgyűlésbe. A most fennálló választási, törvény tárgyalásakor 1874-ben, Kállay Ödön, Majoros István és Stanesku Imre képviselők szorgalmazták a nők választójogának dekretálását. Az asszonyapostoloknak sok igazuk van. A nők választási joga nem valami szokatlan tünemény a mi hazánkban. Szerepeltek ők ilyen minőségben már 1848. előtt a rendiség korszakában is. Ez biztos átmenet gyanánt szolgálhat a jövőre nézve. Erre már több mint két évtized óta meg van törve a jég, egyengetve az ut. Községi törvényünk megengedi, hogy a községi választásoknál a nők is részt- vegyenek. Községi virilista is lehet a legtöbb adót fizető hajadon, özvegy, vagy törvényesen elvált nő. S ebbeli jogát meghatalmazottja által gyakorolhatja. (1886. XII. t. ez.) Nálunk a nők az egyházjogban is szerepet játszanak, amennyiben az evang. egyház zsinati törvényei (42 §.) megengedhetik, hogy az önálló nők az egyházközségekben szavazati joggal bírjanak. Az állampolgárságról szóló 1879. 50 í. ez., a nemzitiségi egyenjogúságról intézkedő 1868. 44 t. ez, és a Magyarország és Erdély egyesítésével foglalkozó 1868. 43 t. czikkek pedig férfire és nőre nemi különbség nélkül egyaránt kiterjesztik az ott szabályozott politikai jogokat. Mozgolódik a „Hátha ennénk!“ párt. Letört bácsik gyülekezete. Szatmármegyei függetlenségi pártnak nevezik magukat azok a megszomorodott szivü bácsik, kiket a saját bűnök és lelketlen népámi- tásuk buktatott ki a hatalom nyergéből. Uralmukkal, úgy lehet örök időre, diszkredikálták a minden magyar ember előtt szent függetlenségi eszméket és mégis van bőr az ábrázatukon, hogy a függetlenségi eszme hangoztatásával akarnak ismét a húsos fazekak mellé kerülni. Mert, hogy szervezkedésüknek ez a czélja és nem a nagy ideák megvalósítása — ez mindenki előtt világos. A múlt héten Szatmáron gyűltek össze szomorodott szívvel. Siratták a régi dicsőséget és határozatiig kimondták, hogy megkezdik az egyes választókerületek és községek szervezési munkáját. És még azt mondják, hogy ma napság már nincs jó operette théma. Dehogy nincs! Dehogy nincs!__________________ László leni fogtechnikus. Nagykároly, Könyök-utcza II. Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) természethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) kautschukban; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: arany- ......... hidak, koronák, csapfogak a legművésziesebb kivitelben................... II É AH
