Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-14 / 50. szám
/ Nagykároly, 1910. deczember 14. V. évfolyam. — 50. sJfám./ KJ NAGYKÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Szőlő-utcza 4. sz. Előfizetési árak! Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K. . IVSegjelenik minden szerdán reggel. -----Felelős szerkesztő és laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „TIviH-tér" sora 60 filiér. — Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. Pénzügyi reformok előtt. Nagyjelentőségű pénzügyi reformok készülnek a legközelebbi jövőben, melyekről igen érdekes beszédet mondott a képviselőház egyik ülésén Széli Kálmán, a neves államférfim E beszédben körvonalazta azokat a forrásokat, amelyekből az állam jövedelmeit szaporíthatja és miután úgy vagyunk értesülve, hogy a Széli által felvett ideák körül fognak forogni a reformok is, az alábbiakban ismertetjük ezeket. A mi egyezer és hatszázmillió koronát kitevő állami költségvetésünk, ma már alig-alig fedezi Magyarország szomorú financiális helyzetét. Kiadásaink irtóztatón megnövekedtek, harmincz esztendő óta sok ezer perezentes a növekedés és ezzel a növekedéssel nemcsak a lakosság keresetének a növekedése, de az állami bevételek fokozódása sem tartott lépést. Húsz esztendő óta átlag minden második esztendőben száz és száz milliós kölcsönöket vesz fel az állam, ezzel szemben dzok az intézmények, melyek e kölcsönvett beruházásokat igénylik, a kamatokat is alig hozzák be, annál is inkább, mert e beruházások nagy részét kulturális, szociális és amit elsősorban kellett volna említenünk, katonai intézmények nyelik el. Széli Kálmán riadót fújt az ellen a gazdálkodás ellen, amely esztendőről-esztendőre százmilliókkal emeli a kiadások tételeit és nem gondoskodik reális uj jövedelmekről. Kimutatta, hogy ennek foiytatása az állam és kormány tönkremenetelét idézi elő. Ezt csak úgy akadályozhatjuk meg, a növekedő állami kiadásokat reális bevételi többletekkel csak úgy tesz- szük elviselhetővé, ha uj állami jövedelmekről gondoskodunk, amely jövedelmek azonban ne a dolgozó osztály kiszipolyozásából keletkezzenek, hanem összhangban álljanak a hu- ’ manitással, az igazságos teherelosztással. A Széli Kálmán ajánlotta ieformok közül első helyen említjük fel a szeszadó felemelését. Széli Kálmán száz perezentes adóemelést proponál. A szegényebb néposztályt az annyiban fogja sújtani, hogy nem ibatik olyan sokat, mint eddig, ami föltétlenül üdvös dolog. Ma, amikor az alkoholizmus oly ijesztő pusztítást tesz a tömegekben, két kézzel kell megragadni minden olyan újítást, amely a pálinkaivás csökkentését idézi elő. Nem kell attól félnii hogy a drága szesz elszoktatja az embereket a szesztől. Sajnos, az alkoholizmust nem lehet kiirtani. De elérhetjük azt, hogy a szegényebb néposztály, mely a legdurvább pálinkákat itta, ha ugyanannyit költ is az ivásra, mint eddig, de kevesebbet iszik, ami okvetlenül csökkenteni fogja az alkohol romboló hatását. A jobb módban lévő alkoholistákat az adóemelés nem fogja mértékletesebbekkó tenni. A szeszfogyasztás, lehet, csökkeni fog 15-20 o/0-al, de az állam jövedelme száz százalékkal fog növekedni, ami jóval több, mint nyolczvan millió korona uj bevételnek felel meg. Széli Kálmán másik igen nagy jelentőségű reformja az igazságos teherviselés elvén nyugszik s az egyedül üdvözítő fokozatos adórendszernek lenne a nyitánya. A nagy jövedelmű ember fizessen aránylag is nagyobb adót, mint az, aki mindennapi kenyeréért küzd. Az örökösödési illeték felemelése is sokkal kevésbbé sújtja a közérdeket, mint bármely adóemelés és ezért ezt is belefoglalta Széli Kálmán a reformok programjába. Rendkívül figyelemreméltó az, amit Széli a Máv. tarifáinak felemeléséről mondott. Amikor minden megdrágult, mért maradjon a drága Máv. amely alig jövedelmez bárom százalékot, a legolcsóbb. Igaz, viszont, hogy számtalan -gazdasági érdek követeli az alacsony tarifákat, de azért okos, czéltudatos, helyénvaló tarifa- emeléseket is lehet csinálni, ami jó néhány millióval emelné a Máv. jövedelmezőségét. Itt van pld. a hallatlan igazságtalanul alacsony exportre szánt hus-tarifa. Ha felemelnék, ez nemcsak a Máv. pénztárára nézve lenne üdvös, de a husfogyasztó magyar közönségre nézve is. Az állami bevételek ilyetén fokozása esetén lehetővé tenné egy terhes és igazságtalan adónemek eltörlését, elsősorban a busfogyasz- tási adóét. Nincs benne semmi, ami uj terhét jelentené az embereknek; az, fiogy a szesz drágább lesz, uj tehernek nem tekinthető, inkább közegészségi intézkedésnek. Csupa olyan jövedelem- forrás, amelyek a kis embert nem érintik, közadó emelést nem jelentenek', de közvetve adócsökkentő hatással is lehetnek. Vármegyei közigazgatás. Szatmármegye novemberben. Szatmárinegye közigazgatási bizottsága pénteken Csaba Adorján főispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen a szakreferensek terjesztették be az elmúlt november hónapra vonatkozó jelentéseiket. Ilosvay Aladár alispán jelentése szerint a közbiztonsági viszony >k a megye területén kielégítőnk voltak *6 figyeíemreméitóan nem zavartattak meg. Bejelentette továbbá, hogy a jövő évre vonatkozólag árvizvédelmi intézkedések váltak szükségessé, miért is a veszélyeztett helyeken a védelem szervezését folyamatba tette. A beterjesztett jelentések egyébként a következők : Közegészségügy. A megye közegészségügyi állapotáról Aáron Sándor dr. főorvos tett jelentést. A viszonyok novemberben kedvezőtlenek voltak. Leginkább a légzőszervek hurutus betegségei uralkodtak. A ragályos betegségek közül a kanyaró, roncsoló toroklob és vörbeny léptek fel. A főorvos 4 uj körorvosi állás szervezését javasolja. Előterjesztése alapján az avasi járási orvos ellen hivatali mulasztás miatt fegyelmi eljárás lett elrendelve. A száj- és körömfájás. Czilli György törvényhatósági főállatorvos jelentése szerint a ragadós száj-és körömfájás járványa miatt a megyében ez idő szerint 115 község került zár alá. Szalkay Sándor azon javaslatot terjeszti elő, hogy Írjon fel a közigazgatási bizottság a minisztériumhoz aziránt, hogy a megyénkben uralkodó száj- és körömfájás miatti zárlat fel- oldassék, mivel a zárlat a betegség terjedését tapaszlalat szerint meg nem akadályozza, csak elhúzza, már pedig közgazdasági szempontból a zárlatnak bosszú időn való fentartása kiszámíthatatlan károkat okoz. A bizottság ez értelemben fel ir a miniszterhez. Az adózó megye. Befolyt november havában egyenes adóban 655237 korona, útadóban 18.091 korona, bélyeg- és jogilletékben 132,503 korona, fogyasztási- és italadóban 30,202 korona. Deczember hónapra 300,000 korona maradt fenn. Tanügyi állapotok. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a kul- tuszminiszter az 1911. évre Gyöngy, Kismajtény, Uobatelep és Fehérgyarmat községekben állami iskola felállítását engedélyezte. Minthogy a közigazgatási bizottságnak ez évben ez az utolsó ülése volt, Csaba főispán köszönetét fejezte ki a tagoknak a köz érdekében kifejtett folyó évi működésűkért és különösen kiemelte Szálkái Sándor érdemeit. Szálkái ugyanis — mandátumának lejárta miatt — f. hó 31-én a közigazgatási bizottságból kilép.-A. Dr. VETZAK EDÉT leszavazták. A nagykárolyi vasgyár szubvencziója. A szokott szürke sablonok között kezdődött Nagykároly város képviselőtestületének vasárnapi rendes közgyűlése. A tárgysorozat 15-ik pontjáig egyhangúan, minden különösebb érdeklődés nélkül tárgyalták le az ügyeket. Ekkor azonban a közgyűlés hangulata teljesen megváltozott és a városháza nagytermében már régen nem tapasztalt élénkség kezdett uralkodni. A közgyűlés rendes, falusias jellege eltűnt, és különösen Nemestóthi Szabó Antal kiváló szónoki lendülettel előadott, fájó igazságokat tartalmozó beszéde, szinte parlamentáris színvonalra emelte a további tanácskozást. Ugyanis a tárgysorozat 15-ik pontjának elintézése után, elnöklő polgármester javaslatára, a napirend 27-ik pontja vétetett tárgyalásra. Ez a pont a nagykárolyi vas-, zár- és lemezárugyár alapítóinak kérelme a vállalat részére adómentesség és ingyentelek adományozása iránt. A jog- és pénzügyi bizottság javaslata az volt, hogy a gyár részére 10 évi községi pótadómentesség adassák, továbbá, hogy a város tulajdonát képező és a Fény-utcza végén levő telekből 2400 d-öl terület engedtessék át. Azon esetben pedig, ha ez a terület a gyár ezéljaira alkalmatlan volna, úgy a gyártelep czéljaira szolgáló, azonban a város javára bekebelezendő terület vételére löéven át folyósítandó, évi 600 korona kamatmentes segély utalványoztassék ki. Dr. Vetzák Ede a javaslat ellen szólalt fel. Szenvedélyes beszédben fejtegette, hogy a gyáralapitás nem közérdek, hanem az alapítók magán érdeke s igy a javaslatot nem szavazza meg. Nemestóthi Szabó Antal a javaslat elfogadását indítványozza. Meggyőző érvekkel mutatta ki ezen gyáralapitás nagyhorderejű közgazdasági előnyeit és hevesen támadta azt az öngyilkos nemtörődömséget, amelyet a városfejlesztés szempontjából a„képvi- selőtestület a múltban követett és amelylyel — ha a város haladni akar — a jövőre nézve teljesen szakítani kell. A nagyhatású beszédet a képviselőtestület tagjai lelkesen megéljenezték. Csipkés András és Lukácsovits János szintén a javaslat mellett beszéltek. Dr. Vetzák válasza után elrendeltetett a szavazás, amelynek eredményeként a közgyűlés, 22 szótöbbséggel, a jog- és pénzügyi bizottság javaslatát fogadta el. Dr. Vetzák Edét tehát leszavazták, ami városatyaságának ideje óta először történt meg vele. A Debreczeni István polgármester elnöklete alatt tartott közgyűlésről jészletes tudósításunk egyébként a következő : ________________ Na gykároly, Könyök-utcza II. Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) természetim fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) kautschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: arany- ......... hidak, koronák, csapfogak a legművésziesebb kivitelben................... fo gtechnikus. rr fiÉnlilelliise.
