Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-03 / 31. szám

NA GYKAROL Y — Csökken a kivándorlás. Szatmárvár- megye alispán! hivatalától a f. év julius havá­ban mindössze 144-en kértek Amerikába szóló útlevelet. Ezen körülmény a szatmármegyei kivándorlás nagymérvű és örvendetes csökke­nését jelenti. — Altisztek a hivatalban. A hondvédelmi miniszter tudvalévőén elrendelte, hogy hivatali állásokra való pályázatoknál az igazolványos altisztek előnyben részesüljenek. Tolnavármegye e rendelet kapcsán fölirt a miniszterhez, hogy az altisztek elhelyezéséről elsősorban maga az állam gondoskodjék, mert a törvényhatósági tisztvi­selőket érheti ellenkező esetben a hátrány. A föliratot megküldték most Szatmárvármegye törvényhatóságának, hogy hasonló fölirattal pártolja ő is a fölterjesztést. Vármegyei közigazgatás. A f. hó II én tartandó megyei közgyűlés tárgysorozatának: főbb pontjai. Tolnavármegye közönségének megkeresése Ő császári és apostoli királyi Felsége I. Ferencz József 80-dik születési évfordulója tárgyában. — Udvarhelyvármegye közönségének átirata az állami tisztviselők vasárnapi munkaszünete tár­gyában kelt határozata támogatása iránt. — Obholczer Gyula, mint a „Nagykárolyi Zene- mükedvelők Egyesülete“ elnökének 5Ö0 korona segély iránti kérelme. — Kereskedelemügyi miniszter leirata a Kisvárdától -Érmihályfalváig, illetve Nagykárolyig vezetendő h. é. vasút elő­munkálati engedélyének meghosszabbítása tár­gyában. — A krassószörényvármegyei árvízká­rosultak segélyezése tárgyában határozathozatal. — Kapnikbánya község képviselőtestületének a munkások megadóztatása tárgyában hozott ha­tározata. — Vármegyei jegyzői és körjegyzői nyugdijválasztmány javaslata a vármegyei jegy­zői nyugdijszabályrendelet módosítása iránt. — A Magyar Országos Tüzoltószövetség átirata a tüzrendészeti törvény megalkotása ügyében. — Somogyvármegye közönségének a kórházi or­vosok és tisztviselőn: érdekében kelt átirata. — Vármegyei tüzoltószövetség segélyezés iránti kérvénye. Az állandó választmány ülése. Szatmárvár­megye állandó választmánya folyó hó 10-én ülést tart. A választójog és a „Szatmármegyei Közlöny“. — Levél a szerkesztőhöz. — Hétfőn egy nagykárolyi előkelő állami hi­vatalnoktól a következő levelet kaptuk: „Nem tudom, olvasták e a Nagykároly szerkesztőségében a f. év julius 24-én, a „Szat­mármegyei Közlöny“ czimü helyi lapban meg­jelent vezérczikket? Ha olvasták : csodálkozom, hogy b. lapjukban megjegyzés nélkül hagyták. Ha nem olvasták : úgy érdemes Önöknek elol­vasni. Furcsa kis vezérczikk. Híven jellemzi azt az újságot, amely valóságos tojástánczot jár minden kényesebb kérdésben. A kérdéses vezérczikk a nők választói jo­gáról szól. A magyar történelemből vett érvek­kel igyekszik kimutatni, hogy a választói jog már a múltból kifolyólag is megilleti a magyar nőket. Szép. De eltekintve attól, hogy a nők választójogának kérdése most még egyáltalán nem aktuális és a képviselőház szombati ülésén Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter nagyon helyesen jelentette ki, hogy a képviselő­házban nincs olyan párt, amely a nőket is sza­vazati joggal akarná felruházni, — különösnek tartjuk, hogy mig a „Szatmármegyei Közlöny“ a nők választói joga mellett tör lándzsát, addig a férfiak demokratikus választó jogáról állan­dóan hallgat, mint dinnye a fűben. Pedig úgy tudom, hogy a »Sz. K.“ az általam is nagyra- beesült Khuen-kohnány hive. A Khuen-kormány pedig az általános választói jog alapján áll és amint ugyancsak a képviselőház szombati ülé­sén Hieronymi mondotta, a választói jogot telje­sen modern demokratikus alapon, plurálitás nél­kül akarja megalkotni. A „Szatmármegyei Közlöny“ mindig kor­mánypárti. Igazán nem tehet róla, hogv különböző elvű kormányok kerülnek uralomra. De ha igy van — és igy van — akkor igazán furcsának tartjuk, hogy miért kacsingat most hátrafelé és miért sóhajtja vissza a Kossuth-Andrássy-féle gyászkorszakot . . .“ Eddig a levél. Tökéletesen igaza van. De mi már annyira megszoktuk a „Sz. K.“ inga­dozó magatartását, hogy teljesen közönbös előttünk. Csőd előtt áll a megyei tiszti nyugdíjalap. A múlt bűnei. A „nemzethy“ uralom rettenetes vérbaja megmérgezte az egész ország organizmusát és bizony hova-tovább menthetetlenül elpusztultunk volna ha nem jön idejében segítségül az Erlich-féle szérum: a nemzeti munkapárt uralma. A kelevények egyre-másra fakadnak ki és undoritó bűzt terjesztenek. A koaliczió már régen a sárga fenébe pusztult, de átkos nyomai még mindig felháborítják a kedélyeket. A szatmármegyei közigazgatásban folytatott rabló- gazdálkodása, pénzügyi tekintetben úgyszólván a csőd szélére jutatta a vármegyét. Az összes megyei pénzalapokat valósággal kisajtolták és a roskadásig adósággal terhelték meg, anélkül, hogy ez a köznek bármely formában is hasz­nára vált volna. Különösen a megyei tiszti nyugdíjalap sínyli meg „hazaffyas“ műkö­désűket. Uralmuk íxfézeshéteiben a bitorolt hatalom diadalüvöltései között fiatal, élet­erős, munkabíró embereket nyugdíjaztak és ezek helyett a saját éhes embereiket hozták be a vármegyéhez. A megyei tiszti nyugdíjalap ezen körülmény által súlyos válságba jutott. Kölcsönökből tengeti magát, az ebadóalapból táplálkozik és nem viczcz, de szomorú valóság, hogy ilyen körülmények között a tiszti nyugdíj­alap az ebek harminezadjára jutott. Súlyos helyzetbe került kezeik között a megyei háztartási alap is : nem bírja fedezni a kiadásokat. Újabb pótadót pedig a törvényhozás beleegyezése nélkül nem lehet kivetni. Ezeken'a bajokon feltétlenül és sürgősen segíteni kell. Véleményünk szerint az orvoslás úgy kezdendő meg, hogy a „Szatmármegyei Szé­chenyi társulat“ 3/4°/o megyei pótadót tevő segélyét kell a jövő évtől kezdődőleg beszüntetni. Ez a segély 16 000 korona. A Széchenyi-társulat kétségtelenül ma­gasztos és nemes missziót teljesít, de működé­sére most már alig van szükség, mert ezen társulat hivatásának teljesítése, (óvodák fen- tartása, hazafias tanítók jutalmazása) ma már az állam kötelessége, mely kötelességét ez ki­fogástalanul teljesiti is. A lovak nátha-kórban vannak, Ez csupán az oka annak, Hogy — rezervisták vigadjatok — Nem lesznek hadgyakorlatok. Nem lesz vetések gázolása, A halálnak aratása, S jövőre a zempléni tótok Nem lelnek kakukfiókot . . . — Náthás lovak most hát pihennek, Teáznak, aspirint szednek. S bár egy sincs nászos hangulatban: Fülük mellett zsebkendő van. Októbernek elején be kell rukkolni. A sorozások Szatmármegyében, Újabb határnapok. Miután az ujonczjavaslatok megszavazása későbbi időre húzódott el. amint azt eredetileg tervezték, a még június havában Szatmárme- gyére vonatkozólag megállapított es a Nagy­károlyban leközölt sorozási tervezet lényeges változást szenvedett. Az újabban megállapított és az az illeté­kes katonai hatóságok által jóváhagyott soro­zási tervek hétfőn érkeztek meg a vármegyé­hez. E szerint Szatmármegyében a sorozások augusztus 9-én kezdődnek és szeptember 26-ig tartanak. A sorozásokat a következő sorrendben tartják meg: Az avasi járásban augusztus 9, 10 és 11-én. A fehérg\armati járásban augusztus 13, 16, 17 és 19-én. A esengeri járásban augusztus 22, 23 és 24 én. A mátészalkai járásban augusztus 26, 27, 29, 30 és 31-én. Felsőbánya városában szeptember 2-án. Nagybánya varosában szept. 5 és 6-án. A nagybányai járásban szeptember 7\ 9, 10 és 12-en. A szinérváraljai járásban szeptember 14, 15 és 16-án. Nagykároly vámsában szept. 19 és 20-án. A nagykárolyi járásban szeptember 21, 22, 23, 24 és 26-án. A szatmári járásban augusztus 9, 10, 11, 12 és 13-án. A nagysomkuti járásban szeptember 2, 3, és 5-én. Az erdődi járásban szeptember 7, 9, 10, 12 és 13-án. Szatmárnémetiben szeptember 15 és 10-án. Az Északkeleti Újság e heti számában is­mét a „Nagykáro]y“-lyal foglalkozik. A modor, amelyben ezt teszi, messze mögötte marad a komoly újságírói hangnak. Olyan tónusban csak a „Közérdekébe szoktak Írni. A szóban forgó elvi alaptól messze elkalandozva a leg­közvetlenebb személyeskedésre tért át. Jóiz- lésünk tiltja, hogy ezen az utón kövessük őt. Azt azonban határozottan tagadjuk, hogy ne­künk olyan sajtóperünk lett volna, amely álta­lunk történt bocsánatkéréssel végződött volna. Ha ennek az ellenkezőjét tudja, tessék az ese­tet nyilvánosságra hozni. Czikkének keretében az Északkeleti Újság filozofál is. A nyakatekert mondatokból nem tudjuk világosan és kétség­telenül megállapítani, hogy a nagyrészben sértő tartalmú bölcselkedés reánk vonatkozik-e vagy sém. Felhívjuk tehát laptársunkat, hogy e te­kintetben nyiltan és leplezetlenül legyen szives nyilatkozni. Mert ha reánk vonatkozik, akkor mégis csak lesz még némi diskurálni valónk egymással. Irodalom, művészet. — Festők otthona Szatmármegyében. Nagy­bánya városa a haladó kor követelményét fi­gyelembe véve, hazafias és művészi szempon­tokból indíttatva mintegy 70.000 korona költ­séggel az ottani s immár állandósított festőiskola részére egy családi műtermet egy legény mű­termet és egy téli iskola - műtermet építtet. A héten már az építési előmunkálatokhoz is hoz­zákezdtek. A debreczeni kamara vasutpolitikája. A csillagrendszer helyett bordaszerfl fővonalak. A Debreczeni Független Újság írja: Emlékezetes még közönségünk előtt a debre- j czeni kereskedelmi- és iparkamarának három I év előtt lefolytatott szélesmedrü munkálkodása,

Next

/
Oldalképek
Tartalom