Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-05 / 1. szám

Nagykároly, 1910. január 5.

V. évfolyam. — I. szám.

NAGYKÁROLY

Szerkesztőség és kiadóhivatal: NrtGyKAROLyBflN, Szőlő-utcza 4. sz.

Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K.

Megjelenik minden szerdán reggel. ........ Fe

lelős szerkesztő és laptulajdonos:

ROSENFELD ZSIGMOND.

HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „nyilt-tér" sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza.

A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el.

— A Polgári Radikális PáHprogrammja. -A fővárosi lapok már hetek óta hosszulére eresztett czikkekben írják meg, hogy Lukács Becsbe utazott, Kuhen-Hé- derváry haza erkezett, Justh ezt tervezi, Kossuth Lipót azt monta, e lesz, a lesz a miniszterelnök stb., stb.

Holott világos, hogy az egész fejtetőre állított közéleti helyzetnek, a most már ex-lexes állapotnak nem lehet más megoldási módja, mint a becsületes, népjóléti munkára már elejétől fogva képtelen parlament feloszlatása és az uj választások mielőbbi kiírása. Annál is inkább, mert ez a parlament a legönzőbb osztályparlament és annak tagjai egyáltalában nem letéteményesei az igazi népakaratnak. Még ha becsületesen megfelelne hivatásának, akkor se volna a valódi közakarat képviselője, mert Magyarország lakossága kétharmadának ma sincs választójoga.

A Nagykároly múlt heti számának vezető czikkében már hangsúlyoztuk, hogy más kibontakozást, mint a parlament feloszlatását elképzelni se lehet. Nem nagy- képüsködünk azzal, hogy ezt mi találtuk ki. Jól tudják ezt az illetékes emberek és a hónapokig tartó csúf hercze-hurcza nem is a békés kibontakozás, hanem a bitorolt hatalom a kitűnő és fényesen jövedelmező sáp-alkalmak megtartása érdekében történt.

De minthogy middenféle szerelemnek vége szokott lenni, végrevala'nára ennek a nagy közéleti szédelgésnek is vége lesz.

Immár holt bizonyos, hogy a parlamentet rövid időn belül feloszlatják és rövidesen kiírják az uj választásokat.

Még az idei télen fogunk uj képviselőket választani. Csikorgó hidegben, térdig érő hóban. Mert hiszen ez ideig se hideg, se hó nem volt. Készülődhetünk az uj választásokra! És hogy a polgárságnak alkalma legyen jól készülődni, leközöljük a polgári radikális párt programmját. Olvassa el figyelemmel mindenki ezt a programmot, aki a saját sorsát a szivén viseli. íme:

a) az általános, titkos, egyenlő, községenként! választójog, úgy a képviselő- választás, mint az önkormányzat terén;

b) a sajtó, gyülekezési, egyesülési jog teljes szabadsága ;

c) a vallás és lelkiismeret szabadsága;

d) az 1848. XX. t.*cz. becsületes végrehajtása ;

e) a közigazgatás államosítása;

f) a kötelező állami közoktatás ingyenes népoktatatással;

g) a holtkéz- és kötött birtok felszabadítása;

h) a fokozatos (progresszív-) adózás a megadóztatás minden nemében és a létminimum megfelelő megállapítása;

i) az otthon védelme;

j) a munkaalkalom szaporítása, a kisipar es kisbirtok felsegélyezése és általában a kereseti viszonyok javítása;

k) a tényleges katonai szolgálati időnek leszállítása ; a behívott tartalékosok családjának kártalanítása és a családfenntartók katonai szolgálat alól való mentesítése ;

l) a kötelező állami biztosítás minden téren ;

m) a megélhetési viszonyok türhetővé tétele ;

n) az ármentesitó társulatok államosítása.

A párt sem 48-as, sem 67-es alapon, hanem kizárólag gazdasági alapon áll. Az adott viszonyok között, a 48-as eszméknek a többség által történt szégyenletes elárulása után és a 67-es pártok kisebbsége idején, ez a programira az egyedüli, amely tisztán gyakorlati és már napjainkban is megvalósítható czélokat szolgál.

A leközölt pártprogramul a nagy Széchenyi tanításból indul ki, amelysze- rint a népet először gazdaságilag kell erőssé tenni. Ezt peutg csak úgy érhetjük el, ha az ipar, a kereskedelem felvirágzik, ha a műveltség minél nagyobb körben terjed el, ha alkalom adódik arra, hogy a most becsületes munkája mellett is éhező, nyomorgó nép jóléthez jusson, ha Szatmármegyéből nem fog egy év alatt — amint az az 1909-ik évben történt — 5000 ember Amerikába vándorolni.

Majd ha a népjólét bekövetkezik, majd csak akkor lehet, sőt kell is hozzáfogni annak szent ideának megvalósításához, amely iránti hitet a „honmentők“ uralma hosszú időre kipusztitott a szivekből. .

— Megyebizottsági tagválasztások. Deczem- ber 80-án tartattak meg Szatmármegyében a halálozás vagy lemondás folytán megüresedett törvényhatósági bizottsági tagsági helyek betöltésére elrendelt választások. A fiilesdi kerületben Dr. Kölesei Kende Zsigmondot,' az erdő- szádai kerületben Brán Demetert, a nagyari kerületben pedig Szabó Zsigmondot választották meg.

— A polgári radikális párt újéve Az országos polg. radikális párt vezetősége újév napján testületileg tisztelgett Kaffka Lászlónál, a párt elnökénél. Az üdvözlő beszédet Baross Gyula dr. tartotta. Kaffka László elnök válaszában kiemelte, hogy a következő év is a nehéz küzdelmek éve -lesz. A párt főprogrammja az általános egyenlő és titkos választói jog még kiküzdetlen, de megnyugvással állapithatja meg, hogy a pártnak ez a fő programmja a legaktuálisabban áll az előtérben.

— Közigazgatási bizottsági ülés. Szatmár- rnegye közigazgatási bizottsága folyó hó 7-én, pénteken ülést tart.

— A „Nagykároly és Vidéke“ állami támogatása. A fiatal „Északkeleti Ujság“-ban Dr. N. Szabó Albert egy szerkesztői üzenet keretében azt irta, hogy a „Nagykároly és Vidéke“ állami támogatásban részesül. E lap szerkesztője Dr. Adler Adolf, lapjában azt megtagadta és állítólagos igazának bebizonyítására egy istentelenül kiczirkalmazott fogadási módot ajánlott fel. Dr. N. Szabó Albert erre a körülményes fogadási ajánlatra — előttünk ismeretlen okból — beadta a derekát és most Dr. Adler Adolf a „Nagykároly és Vidéke“ legutóbbi számában kérkedve hirdeti az ő lapjának makulátlan voltát. Pedig kár volt Dr. N. Szabó Albertnek leszerelni. Először azért, mert ilyenek után könnyen elvesztheti népszerűségét, másodszor azért, mert Dr. Adler Adolf tagadásával szemben játszva belehet igazolni, hogy a „Nagykároly és Vidéke“ igenis részesül állami támogatásban. A szubvenczió kérdése ugyanis nem váltóper, amelyben a forma és nem a lényeg a fő. Mert a „Nagykároly és Vidéke“ hirdetési pausáléja a tavaszkor nem szűnt meg, csak alakot változtatott. Addig átalányt kapott, most pedig esetenként fizetik a hirdetéseket. Annak bebizonyítása pedig könnyű mesterség, hogy a MÁV, hirdetéseit csak a kormány érdekeit támogató lapok kapjak és hogy a vasúti szabadjegy se egyéb, mint a szubvenczió egyik burkolt formája.

„Nemzethy“ darabontok uraloma.

Nem kell adót fizetni.

Persze csak egyenes adót, január 1-től kezdve. Miután az ország úgy kerül bele az 1910-es esztendőbe, hogy az állami költség- vetés nincsen megszavazva, adót szedni, állami adó behajtására végrehajtásokat eszközölni nem szabad. A pénzügyminiszter most rendeletben figyelmezteti a beállott adózási és végrehajtási vakáczióra a nagykárolyi pénzügyigazgatóságot s egész általánosságban beszünteti a kincstári követeléseknek kényszerbehajtását. Ezek a rendelkezések a nem kincstári követeléseknek kényszer utján való behajtását nem érintik, vagyis a hitelező ezután is árvereltet- heti adósát. A fizetési kötelezettség tehát csak az állami egyenes adókra van felfüggesztve, persze azzal a toldással, hogy mihelyt állami költségvetés vagy a törvény rendelkezéseit semmibe vevő kormány kerül az ügyek élére, az elmaradt adókat be fogják hajtani. Bizonyos azonban, hogy az ex-lex állapot bekövetkezése azért nagyon megkárosítja az államkincstárt, mert az igy elmaradt adóknak egy jókora része egyszersmindenkorra behajthatatlanná válik és elvész.

A január elsejei nappal, amelyen költség- vetésen kívüli állapotba került, Magyarország, a Wekerle-kormány a mai jog szerint megszűnt törvényes és alkotmányos kormány lenni, mert minden fillér pénz, amit kiutal, egy-egy törvény- sértés, mivel a kormánynak törvényes fölhatalmazás nélkül nincsen joga semmit kiutalni s igy január 1-én Magyarország a leplezett abszolutizmus állapotából átment a nyílt és leplezetlen abszolutizmus állapotába. Alkotmány - jogi szempontból semmi különbség nincsen Wekerle, Kossuth, Apponyi, Andrássy és Bach vagy Schmerling között, ellenben igen lényeges különbség van például a Wekerle és a Fejérváry- kormány között, az utóbbi javára. Wekerléék fölidézték a törvényenkivüli állapotot, Fejérvá- ryék pedig már készen találták s ugyaDugy készen találná egy más úgynevezett darabontkormány, amely Wekerléék helyére ülne.

II VÉStt