Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)

1909-10-06 / 22. szám

NAGYKÁROLY

ünnep volt az, melyen nagyon kevesen vettek részt. Papp Zoltán egy nehány képviselő- barátja volt ott, no meg a szomszéd városok gyérszámu küldöttsége. Szinérváralja község közönsége is hűvösen viselkedett az ünnepség iránt. És igazuk volt. Mert mit ér az, ha Kossuth Lajos porhüvelyének alakját a könnyen hívők ámítására, úgyszólván hétről-hétre bronzba öntik, lánglelke eszméit azonban, amelyért küzdött és hontalanságot szenvedett, napról-napra megtagadják az Ő nevével üzérkedő üzletes hazaffyak.

Álomlátás.

Rettenetes álmom volt az éjjel,

A testemen verejték gyöngyözött i Érendréd felé az országiiton Egy butorkoosi busán döczögött.

Nagykárolyi Éhös Péterek.

Nincs pénz

a róm. kath. tanítók fizetésére.

Október 11-én Magyarországból Rómába nagy zárándokolat indul, melyen résztvesz dr. Boromisza Tibor szatmári püspök is.

A püspök ezen alkalomból pásztorlevelet adott ki, melyben arra kéri híveit, hogy a pápának ez alkalommal átnyújtandó péterfillére- ket küldjék be minél előbb székhelyére.

A püspök kérelme egészen méltányos. Szatmármegyei híveire ebben az esztendőben csőstül hullott az áldás. A gabonatermés minden várakozást felülmúlt. Tetézni fogja ezt a küszöbön lévő bő szüret is. A közterhek a minimumra apadtak le. A jámbor híveket majd felveti a sok bankó. Nagyon is illő tehát, sőt kötelesség, hogy a messze Róma városában egy kis nádfedelü putriban nyomorgó, éhező, sok gyermekkel megvert pápának péter- filléreket küldjenek annál is inkább, mert jön a tél és az elhagyott pápának, még nincs meleg gúnyája, fűteni valója. Tibor püspök hívei tehát akkor cselekednének igazán istennek tetsző dolgot, ha nemcsak péterfilléreket, hanem péterkoronákat küldenének vele Rómába. Gyengébbek kedvéért megjegyezzük azt is- hogy a pápa, amilyen irgalmas, még a péte,r- százkoronásokat is nagylelkűen elfogadja. És az adakozás módjával is lehet üdvözölni. Bölcsen mondja a pásztorlevél, hogy a péterfilléreket „minél előbb“ küldjék be. Mert hiszen megvagyon Írva: kétszer ad, aki gyorsan ad.

Elvitázhatatlan, hogy a saját nyomorúságuk mellett Rómába péterfilléreket küldözgető híveket az Egyház által fenntartott iskolák nevelik. A többek között ez is egyik oka, hogy az illetékes körök kézzel-lábbal tiltakoznak az egyházi iskolák államosítása ellen.

Pedig a legtöbb helyen az egyházközség nincs abban az anyagi helyzetben, hogy iskolákat tarthasson fenn. így áll a nagykárolyi róm. kath. egyházközség is. Ezen egyházközség felekezeti népiskolájának tanítói október 1-én nem kapták meg a folyó óv utolsó negyedére járó fizetésüket.

— Nincs pénz I — mondá nekik kurtán az egyház pénztárnoka, mikor a tanítók nála nyugtáikkal megjelentek.

És ez furcsa. Mert a népoktatási törvények nem Írják elő, hogy minden tanító magán vagyonnal kell, hogy bírjon. Mert csak ez esetben lehetnének a tanítók oly helyzetben, hogy türelmesen várjanak addig, mig a péter- fillérek elküldése után, a hívek az ő részükre is összeraknának egy kis pénzmagot.

De nemcsak ezért furcsa ez. Másért is. Ugyanis a nagykárolyi róm. kath. egyház fe- kezeti iskolája tanítóinak fizetésére háromnegyed részben ezen czélra adott alapítványok kamatai szolgálnak. Az öt tanító fizetésére az egyház, mint ilyen, csak mintegy 2000 koronával járul. Megengedjük, hogy az egyházközségnek nincs pénze s igy ezt a 2000 koronányi hozzájárulást egyelőre nem tudja fizetni. De hol vannak az alapítványok kamatai ? Hiszen ezeket a rendeltetésektől eltérő czélra nem szabad elkölteni.

Gyermekvers.

Hervad a virág a réten, f^égi baromvásár-téren

— Kis huszárnak, nagy lova — Megnyil az uj óvoda,

Melynek nyugat felöl nézve Vágóhidszerü a képe.

Oda fogják beíratni él kis Julist, Esztikát

— Barna kenyér, friss kalács — S tanulni esztétikát

Jár a városi Tanács.

Irodalom, művészet.

— Ábrándok világa. Szabó Kálmán nagykárolyi lakos joghallgató, fenti czim alatt kiadott verskötete f. hó 1-én megjelent. Az Ízléses kiállítású könyv Manyák és Tóth nagy- károlyi könyv- és hírlap nyomdájában készült. Ára 1 korona 40 fillér.

HÍREK.

— Október 6. Az aradi szabadság-tragédia mai évfordulója alkalmából ma d. e. 9 órakor a róm. kath templomban gyászistentisztelet volt. 10 órakor pedig a főgimnázium ifjúsága hódolt kiválóan sikerült gyászünnepséggel az aradi vértanuk emlékének.

— A szüret. A njigykárolyi .Hegyközség vasárnap közgyűlést tartott, a melyen a szüret kezdetét október 13-ra, szerdára határozta.

— Az „Atlanta rum“ szatmármegyei áldozatai. A budapesti „Atlanta“ néven szereplő emberirtó részvénytársaság lelkisraeretlenségé- nek Szatmármegyében is vannak áldozatai. A fogyasztási szövetkezetek közvetítésével forgalomba hozott faszeszes ital, melyről a fővárosi lapok kimerítően írtak, Szamoslippón három embert Ölt meg és tizenegy súlyos megbetegedést okozott.

— Öngyilkosság, R ó s n e r Lázár nagykárolyi jómódú, 61 éves, pékmester, f. hó 3-án délelőtt, Pók-utczai házának padlásán öngyilkossági szándékból felakasztotta magát és meghalt Az öngyilkosságot a szerencsétlen ember cselédje fedezte fel, ki vasárnap délelőtt valamiért felment a házpadlásra és megrémülve látta, hogy gazdája a szarufákat összekapcsoló gerendáról egy vastag zsinegen függ. Gyorsan értesítette a házbelieket, akik elvágták a zsineget és a meleg testet élesztgetni kezdték. Közben orvosokért küldtek. Dr.J á sz i Ferencz ésdr.Ro o z Elemér csakhamar meg is jelentek, de akkorára Rósner Lázár már kiszenvedett. R ó s- ner Lázár hosszabb idő óta gyógyíthatatlan betegségben szenvedett; valószínű, hogy e feletti elkeseredésében határozta el magát végzetes tettére. Temetése nagy részvét mellett hétfőn délután volt.

— Tűz Börvelyben. Börvely község határában a „Kendergyári dűlő“-ben szombaton nagy tűz pusztított. Schöfler Béla kárára 15,000 K értékű búza, szalma és gazdasági eszköz lett a lángok martalékává. A főszolga- birósághoz beadott csendőrségi jelentés szerint, a tiiz ifjú Harthi József gépész gondatlansága miatt keletkezett.

— .Fizessen egy kis pálinkát.* Lémann József nagykárolyi kocsis szombat este 8 óra tájban nagyon szomjas lehetett, mert a Fazekas -utczán vele szembe jött Nemes Béla piktorsegédet megállította, mondván: .Fizessen egy kis pálinkát,“ Nemes, aki Lé mannt nem ismerte, a kérést megtagadta. A szomjas kocsis ezért őt pofon vágta. Az inzultált ember, hogy a további verést elkerülje, bemenekült egy udvarra. Egy kis idő múlva kijött, de vesztére, mert támadója megvárta és újból egy hatalmas botütést mért rá. Nemes önvédelemből most zsebkését vette elő és azt teljes erejével Lémann hátába döfte. L é- mann állapota életveszelyes.

— A javíthatatlan. D ónk a Antal hivatásos hamis pénz-gépgyáros egy pár hónappal ezelőtt a nagykárolyi úgynevezett „Burgondiá“- ból működésének székhelyét Kispestre tette át. De ott kevesebb szerencsével operált, mint nálunk. A hamis koronások készítésére v^ló öntvényeket és gépeket egy R ó s i n g e r Ármin nevű szintén rovott múltú egyénnel társulva árusitgatta, mindaddig mig két detekitv üzelmeikről tudomást nem szerzett és le nem tartóztatta őket.

— Séta a Gyepsor-utczán. Szombat este Waldmann József és Waldmann János iparossegédek, az enyhe októberi estét élvezendő, sétára indultak. A Gyepsor-utczába érve, találkoztak ifj. Sepa Mihály napszámossal, aki minden ok nélkül beléjük kötött. Waldarn an n ék tiltakoztak az utonállás ellen, mire Sepa Mihály kirántotta élesre fent zsebkését és a két embert életveszélyesen megszur- kálta.

— Helyreigazítás. A Nagykároly múlt heti számában egy hivatalos tudósítás alapján azt irtuk, hogy Dömötör Elek mezőteremi felfüggesztett jegyzőt állásába visszahelyezték. A hir, amint később közvetlenül meggyőződtünk, korai volt, mert ez ügyben csupán annyi történt, hogy a belügyi ügyvivő elrendelte, miszerint a Dömötör elleni fegyelmi ügy iratait rövid utón hozzá íelterjeszék.

— Agyonvert czigány. Sebők György 60 éves csanálosi czigányt vasárnap este két másik czigány összeszólalkozásból kifolyólag agyonverte. A gyilkos czigányok megszöktek. Az agyonvert öreg czigány régebben Nagykárolyban lakott és itt sokan ismerték. Arról volt nevezetes, hogy résztvett a boszniai hadjáratban,’ ahol halált megvető bátorságért kitüntetésben is részesült.

— Nincsen ebzárlat. Egy vasárnap megjelenő helyi lap azt irta, hogy a rendőrség Nagykárolyban 40 napi ebzárlatot rendelt el. Minthogy az ebzárlat elrendelésére semmi ok nincsen, a rendőrség felkért bennünket a jelzett hir megczáfolására.

— Orvtámadás. Dobi József börvelyi lakos gazdálkodót vasárnap éjjel, a korcsmából hazamenet, eddig még ismeretlen tettes orvul megtámadta és egy husánggal a fejét véresre verte. A szekérút közepén eszméletlen állapotban talált Dobit még az éjjel beszállították dr. Rooz Elemér nagykárolyi orvoshoz, aki sebeit bekötözte és további ápolás végett a nagykárolyi közkórházba szállíttatta. Az orv- támadót a csendőrség nyomozza.

— Népmozgalom. Nagykároly városban a folyó év harmadik negyedében, vagyis julius 1-től, október 1-ig születettek : 120-an, meghaltak: 73-an. A házasságkötések száma: 22.

— Uj postahivatal Szatmármegyében. Szat- márvármegye Farkasaszó községben működő postaügynökség 1909. évi október hó 16-án postahivatallá lesz átalakítva. A postahivatal postamesteri kezelésben, teljes fel- és leadó szolgálattal és a postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt fog működni. A postahivatal postai összeköttetést a Farkasaszóról Erdőszá- dára és vissza naponkint egyszer közlekedő gyalogküldöncz járat utján az erdőszádai posta- hivatallal fogja nyerni. A postahivatal forgalmi körébe Alsóberekszó, Farkasaszó, Felsőberekszó, Oláhtótfalu, Tománya községeket és Patay tanyát osztották be.

Egyház, iskola.

— Az állami óvodák megnyitása. A Nagykárolyban, létesített állami óvodák f. hó 9-én, szombaton nyílnak meg. A vallás- és közoktatásügyi ügyvivő az óvodák felügyelő-bizottságává a következőket nevezte ki. Elnök: Deb- reczeni István polgármester, tagok: Rooz Sa- muné, Dr, Adler Adolfné, Baudisz Janka, Dr. Cservényük Károlyné, Péchy Lászlóné, Dr. Adler Adolf, Csipkés András, Csilléry Dávid és Schuszterilsch Ferencz. — Államsegély a gazdasági iskolának. A m. kir. földmivelésügyi ügyvivő a nagykárolyi gazdasági ismétlőiskola részére a tél folyamán tartandó házi tanfolyam czéljaira 100 korona segélyt adományozott.

Kereskedelem, ipar, közgazdaság.

— Iparosok a képviselőház elnökénél. Hétfőn a magyarországi ipartestületek küldöttsége járt Just Gyulánál az országgyűlési képviselőház elnökénél. Marossy Sándor a kisiparosok nevében üdvözölte az elnököt. Rámutatott a kisiparosság nyomasztó sorsára és arra, hogy a mai áltatlan viszonyok mellett helyzetük már- már tűrhetetlen. Kérik az elnököt, hogy a