Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)

1909-09-23 / 20. szám

NAGYKÁROLY

t Hl önbíntese.

Zizennyolcz évvel a sirba.

Egy nagykárolyi urileány öngyilkossága.

Levelek hullása, daru távozása idején egy fiatal leánylélek távozott el önként abba a nagy ismeretlenségbe, ahonnan nincsen többé visszatérés és amelynek rejtelmét évezredek óta hiába kutatja a véges emberi elme.

Illyés Olivér megyei árvaszéki ülnök Irma nevű tizennyolcz éves leánya f. hó 19-én, vasárnap öngyilkos lett. Egy régi rendszerű, hosszucsövü 12 milliméteres revolverrel mellbe lőtte magát'. Az életunt urileány a tett elkövetése után alig egy pár perez múlva meghalt.

A megrendítő esetről részletes tudósításunk a következő:

Illyés Olivér Irma nevű leánya vasárnap délelőtt fél 11 órakor, mig atyja a hivatalban volt és anyja a konyhában foglalatoskodott, bezárkózott a szülei lakásán az előszobából nyíló leányszobába. Minthogy a rendes ebédidőre nem jött ki, azt hitték, hogy elszunnyadt, miért is nővére azt mondotta, hogy bemegy hozzá és felkölti. Azonban atyja, ki rajongásig szereti gyermekeit, azon hiszemben, hogy a leány rosszul érzi magát, ellenezte ezt, mondván: Hadd pihenje ki magát, majd ebédelni fog, ha felkél. A semmi rosszat sem sejtő család nyugodtan megebédelt. Ebéd után a szülők kimentek a Szőlős-kertbe. Délután fél 2 órakor az ugyanazon udvarban lakó Szentgyörgyi Gyula megyei tisztviselő felesége bement az Illyósék lakásába, azonban senkit sem talált ott. Be akart nyitni a leányszobába, de annak üvegezett ajtaja zárva volt. Benézett a szobába és a vékony fehérfüggönyön át látta, hogy az ágyon egy nőalak fekszik hányát és egyik lába lelóg a földre. Rosszat sejtve lármát csapott. Sietve felköltötte az udvar hátsó részén levő szobájában délutáni álmát alvó Illyés Zoltán hadnagyot, aki a leányszoba üvegezett ajtaját betörte.

A belépők elé rettenetes látvány tárult. Az ágyon Illyés Irma feküdt — holtan, teste már hideg volt. Mellén lősebb volt, melyből csendesen szivárgott a vér. Az ágy mellett a földön atyjának nagy, 12 milliméteres ócska revolvere feküdt. A röktön értesiett dr. Czukor Lajos orvos, megérkezése után már csak beállott halált constatálta. A gyilkos golyó a leány szivereit roncsolta szét. A szerencsétlen szülőket a borzalmas hir a Szőlős-kertbe érte, ahonnan kocsin siettek haza gyermekük holttestéhez. Később a rendőrség részéről Csorba Gyula alkapitány is megérkezett. A kihallgatások során az öngyilkosság okát nem lehetett megállapítani. Az öngyilkos leány a revolvert atyja íróasztalának zárva lévő alsó fiókjából úgy vette ki, hogy a nyitva levő felső fiókot előbb kiemelte.

Ruhájának zsebében egy ezédulát találtak, melyre czeruzával a következő szavak voltak felírva:

»Azt mondtátok, hogy érzelgős bolond vagyok. Talán igazatok van.*

I*, halál önkéntesévé szegődött fiatal leány temetése hétfőn délután volt a város közönségének nagy részvéte mellett.

Irodalom, művészet.

— Támadás a nagykárolyi szinügyi-bizottság ellen. A Fráter által rendezni szándékolt hangversenyre a színházi jegyek árát a rendesnél háromszor magasabbra akarták felemelni, amit azonban a bizottság nem engedett meg. Ezért aztán a főispán leibzsurnálja, a „Szatmárvármegye* sértő támadást intézett a jelzett bizottság ellen. A bizottság bizonyára talál módot a támadás megtorlására. Mi csak annyit jegyzünk meg, hogy a bizottság nagyon helyesen járt el. Mert bár Fráter a maga nemében művész, de még se olyan, hogy nehéz aranyakat kellessen fizetni annak, aki hangversenyén részt akar

venni, annál kevésbbé, mert a f. óv júniusában Szatmáron megtartott hangversenye után az ottani lapok azt Írták, hogy Fráter hangja már kopott és a közönség csalódott a hangversenyhez fűzött várakozásában.

— Ábrándok világa. Szabó Kálmán nagykárolyi lakos ily czimü verskötete a folyó évi október hó 1-én fog megjelenni.

Gondolatok egy sirdomb felett.

*

Egy viruló fiatal leány vált öngyilkossá városunkban. Eldobta magától az életet, a legértékesebb földi, anyagi vagyont, melyet visszaszerezni semmiféle hatalommal nem lehet; visszavarázsolni, ha már egyszer elveszett, lehetetlenség.

Ép, fiatal test, szép remények, nemes tettek, alkotások kecsegtető képe, minden odaveszve s a boldogtalan belemerült a Nirvána végtelen éjébe . . .

Örökké eldöntetlen marad, hogy az ön- gyilkosság gyávaság-e, mely nem mer megküzdeni az anyagi és erkölcsi nehézségekkel; — avagy bátorság, mely hősi elhatározással mond le a meglevő s még megszerezhető javakról.

Nem is e felett óhajtunk elmélkedni.

Az öngyilkosság a mi erkölcstanunk szerint bűn. Nagy, talán a legnagyobb bűnök egyike, mert jóvá nem tehető, sőt még bün- bánattal sem enyhíthető.

S bűn marad akkor is, ha az öngyilkos nem közvetlenül saját hibái folytán jutott borzasztó elhatározásához s lett életének kioltója.

A bűnnek a szülőanyja is bűn s éppen az az átka a bűnnek, a rósz cselekedetnek, hogy folyton csak újabb és újabb roszat szül. Azt tudjuk, mert látjuk és halljuk, hogy az öngyilkosságok okai legtöbbnyire az emberek önmaguk okozta súlyos testi bajok, anyagi romlás, erkölcsi tönk. Ha pedig nem ezek, hanem látszólag az emberek önhibáján kívül beállott s elviselhetetlennek tartott lelki bajok, úgy mégis minkét esetben a lelki, az erkölcsi erő fogyatkozásában keresendők az okok.

S vájjon a lelkierő hiánya, az erkölcsi tartalom megfogyatkozása, a legeslegtöbb esetben, nem-e az elhanyagolt, hiányos nevelés-, ben keresendő ?

Azt lehetne állítani, hogy a föld egyszerű népe közt sokkal ritkábbak az öngyilkossági esetek, mint a tanultabb nép közt pedig, ott sincs valami exkvizit, előkelő nevelés ! Ám ez nem igy van 1 Disztingválnunk kell a tanultság és a neveltség közt. Az a földturó, falusi nép igenis nyer nevelést. Természetes, egyszerű nevelést; becsületesen s legtöbbnyire praktikusan neveltetik. Nem támaszt túlságos igényeket, belátja, hogy az embernek osztályrésze a munka, fáradozás, szenvedés s épp ezért nem is formál jogokat a világ gyönyöreinek fenékig való kiélvezésére.

Nem állítjuk apodikticze, hogy kizárólag a nevelés hiánya és roszasága viszi az embereket a bűnre, az öngyilkosságra is, mert hisz igen jó nevelést nyert egyének közül is kerülnek ki gonosztevők, bűnösök, öngyilkosok stb. s az ember gondolkodó és szabad akarattal megáldott lény. De, hogy — mondjuk — a gyermekkorban, serdülő években elkövetett öngyilkosságok okai minden esetben a hibás nevelés következményei: azt állítjuk. Fegyelmezettség, önuralom, kötelességtudás hiánya a gyermekben, mindenkor a hibás nevelés következménye. A szülők semmit, vagy keveset foglalkoznak gyermekeikkel. Sok esetben a mai kereseti viszonyok okozzák ezt. A legtöbb szülő eleget vél tenni gyermekei iránti kötelességének, ha gyermekeit ruházza, táplálja, iskoláztatja. S főkép az iskolára hárít minden felelősséget gyermekei nevelését illetőleg. Pedig tudni kell, hogy is iskola csak oktat, de a szülő neveli

Ismételjük, hogy a fiatalkori öngyilkosságok okai kizárólag a nevelés hiányában keresendők.

Azért az a sirdomb, mely a legutóbbi öngyilkos teteme fölé domborul, legyen intőjel minden szülőre nézve, ki gyermekét szereti s irántai kötelességeit Isten s emberek előtt hűen teljesíteni óhajtja.

Ne dobjunk követ senkire! Mindnyájan gyarló emberek vagyunk s legtöbbnyire családosak. De legyen az a halom intőjel. Egy

kis jóakaró szigor, gondosság, fegyelemtartás, panaszhangokat fog csalni esetleg gyermekeink ajkára, de több mint bizonyos, hogy meg fogja menteni hallóidegeinket oly hangok hallásától, minőket az erőszakosan előhívott halál angyalának fojtogató keze a kínos tusában vergődő ajkán kiszorított.

P o.

HÍREK.

— Rendkívüli városi közgyűlés. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete f. hó 26-án d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést fog tartatni. A közgyűlésen a város jövő évi költségvetése és az azzal kapcsolatos ügyek lesznek tárgyalva.

— A nőegylet közgyűlése. A nagykárolyi izr. nőegylet f. hó 19-én saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés Rooz Samuné elnöknek ezen tisztségéről történt lemondását nem fogadta el és egyben kimondotta azt is, hogy ha az elnöknő mégis ragaszkodna a lemondáshoz, őt egyidejűleg újból megválasztja. Kaufmann Jakabné indítványára dr. Somossi Ignáczné egyleti alelnököt tiszteletbeli elnökké választották meg. Singer Márton lemondása folytán az egylet jegyzője dr. Melinda László lett.

— Kónesfürdö Nagykároly város mellett.

Nyisztor Miklós gencsi lakos tulajdonát képező és a gencsi határnak nyugati részén levő, az országuttól kb. 250 méter távolságra fekvő földjén kutat ásott, amelynek vizéről megállapított, hogy erős kéntartalmú és igy kiváló gyógyhatással bir. A kút vize hideg és felme- legitve a gencsiek már is fürdőzésre használják. Nyisztor a kút vizét értékesíteni óhajtván, földjén egyelőre egy három szobás fürdőt és egy kisebb vendéglő helyiséget épít és a jövő hónap 25-én a kis méretű, de a hozzáértők véleménye szerint nagyjövőjü fürdőt ünnepélyesen meg is fogja nyitni.

Érendréd uj körorvosa. Az érendróden üresedésben volt körorvosi állásra f. hó 18-án dr. Kovács József nyug. m. kir. honvéd főorvos, nagykárolyi latos lett megválasztva.

— Élet-halálharcz a pénzhamisító gépért, Loboncz István Monospetri-i (Bihar) lakosnak Zvolenszky Vilmos nagykárolyi rovott múltú ember egy pénzhamisitő gépet ígért 500 K.-ért. A margittai országúton összetalálkozotak, hogy Zvolenszky átadja a gépet és Loboncz pedig kifizeti az árát. Loboncz hirtelen megtámadta Zvolenszkyt, leteperte, egy járomszöggel fejbeverte, hogy elvegye tőle a gépet. Zvolenszky revolverével kétszer mellbelőtte a támadóját, azután eszméletlenül maradt az utón. Loboncz a géppel hazament Monospetribe. Zvolenszky később magához tért és a margittai csendőröknek elmondta az esetet. A csendőrök a gépet meg is találták, de Lobonczot nem lehetett letartóztatni, mert sebei infieziálódtak. Beszállították a nagyváradi közkórházba, ahol most élet-halál között lebeg.

— A munkásság szüreti mulatsága. A nagykárolyi összmunkásság saját könyvtára javára 1909. évi október hó 3-án, a Polgári kaszinó dísztermében világposta, konfetti és szerpentincsatával egybekötött szüreti majálist rendez. Beléptidij: Személyjegy 1 korona 20 fillér. Családjegy (3 személyre) 3 korona. Karzatjegy 60 fillér. Fölvonulás d. u. 3 órakor. — Táncz kezdete este 8 órakor. A nemes czélra felülfi- zetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A zenét a fölvonulás alkalmával a kaplonyi fuvózenekar, este pedig Jónás György zenekara szolgáltatja.

— Lemondás. Fényes Gusztáv csengeri járási Írnok ezen állásáról lemondott.

— Halászati jog bérbeadása. A Penyige község határában lévő „Szenke“ tóban gyakorolható halászati jog szept. hó 27-én d. e. 10 órakor 4 évi időtartamra Penyige községházánál árverés utján bérbe fog adatni.

— A becsületes tolvaj vagy egy különös szerződés. A szóbanforgó tolvaj, aki Turbucz Sándor névre hallgat és Báthory István gyógyszerész laboránsa, azért becsületes, mert tegnap megjelent a nagykárolyi rendőrségnél és előadta, hogy gazdájától három Ízben 42 koronát lopott. A különös szerződés pedig a becsületes tolvaj tbvábbi előadásából tudódott ki. Ugyanis Báthory István gyógyszerész a laboránst rajta csípte a lopáson, ahelyett azonban