Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)

1909-02-15 / 4. szám

N A G Y K Á R 0 L Y szó valami „Városi Párt" alakításáról, de léte­zéséről nincs tudomásunk. Börvely község köz­gyűlésein több érdeklődést tanúsítanak a képvi­selőtestület tagjai a közfigyek iránt, mint nálunk. Tlyen körülmények között magára vessen a vá­ros polgársága, ha Nagykároly város nem sokkal különb, mint Börvely. A közgyűlés közérdeket képező tárgyainak elintézéséről tudósitásunk egyébként a következő : 1. A kűlömböző szakbizottságokba, jelen­téktelen kivétellel, a múlt évben is működött ta­gokat választották be. 2. A városi villamos-mii kibővítését oly mérvben és módon határozták el, amint azt a Nagykároly múlt számában már megírtuk. 3. Elrendelte a képviselőtestület, hogy a Gr. Károlyi István-utcza keleti oldalának a Kaufmann Ignácz és fia czég üzletétől a Szőlő-ut felé eső része, továbbá a Szőlő-ut keleti oldala a Czeha-féle telek végéig, még a folyó évben aszfalt gyalogjáróval látassék el. Két hir. ' I. tél az idén sokáig tart, )\ tél hideg, zord, goromba. Üdülni hát a főispáu ur €lutazik Ölaszhonba. ii. )\z országúton Casi\ád /elé jYíent egy rongyos vándorlegény, -éhes, /áradt. Xeült pihenni: Elaludt, meg/agyott szegény. Informálás a „helyzetiről. A sajtóiroda bizalmas leirata. HOnjfacsaró jelenet egy vasúti állomásnál. A magyar királyi miniszterelnöki sajtóiroda bizalmas leiratot küldött dr. Falussy Árpád szat- mármegyei főispánhoz, amelyben információt kér a szatmármegyei ..helyzetiről és egyben felhívja a főispánt, hogy kutassa ki, miszerint itt-ott mik volnának a közönség kívánságai és főleg, hogy vélekedik a megye lakossága a koalíciós ura­lomról. A főispán elolvasta a megkeresést és nyom­ban megdiktálta Kálnay Gyula titkárnak a sajtó­irodának szóló információt. Szól pedig ez az in­formáció arról, hogy Szatmármegyében „minden csendes, a lakosság roppant meg van elégedve a „helyzettel“, imádja a koalíciót, semmi kívánsága nincs csak az, hogy az úristen ő szent felsége a koalíciót a kormányzási kor legvégső határáig éltesse. Hál persze! Dr. Falussy Árpád főispán ur ki se mozdult a vármegyeházán levő lakásáról, úgy diktálta meg az információt. És ily körülmények között a válasz egészen helyes és érthető. Égy eseppet sem csodálkozunk azon, ha körülnézve ä főispáni lakás pazar fénnyel berendezett, meleg, szmyrna szőnyeges termeiben, ahol livrés inasok szolgálták fel éppen a tokaji hegyek csillogó nedűjét azt irta a sajtóirodának, hogy a „helyzet“ kitűnő. Komolyan el is hisszük a főispán urnák, hogy a „helyzet“ kitűnő. Sokkal jobb. sokkal boldogabb most a „helyzet“, mint á „darabont“ időkben, vagy azelőtt volt. Mint akkor, amikor Budapesten apró sommás perek és becsületreparációs ügyek után kellett szorgalmasan szaladgálni. De ment volna csak ki a főispán ur jelen­tésének megírása előtt a perifériákra! Bizony, mondjuk, bogy máskép szólott volna ilyen körül­mények között a jelentése. Feltéve, ha' az igazat akarta volna megírni 1 Arról, miszerint megírhatta volna, hogy a polgári radikális párt az egész megyében lázas sietséggel szervezkedik a mai ura­lom ellen: nem is szólunk. Mert hiszen senki se olyan — bolond, hogy maga alatt vágja a fát. Hát ha ezt éppen nem is irta volna meg, de írhatott volna más egyebet. Lett volna csak jelen f. hó 8-án, hétfőn este Domahida—kismajtényi vasúti állomásnál. Ugyanis a jelzett időben könyfacsaró jeleneinek voltak szemtanúi a Szatmár felől Nagykárolyba jövő személyvonat utasai. Nagy tömeg várta a* vonatot, amely midőn berobogott az állomásra, a velőkig ható asszonyi- és gyermeki sirás, jajgatás resz- kettette meg a szatmári békekötés feletti ködös, hideg levegőt. Kismajtényból és Domahidáról 32 erős. egészséges munkabíró rongyos ember szál­lott fel a vonatra, hogy Amerikába vándorolja­nak. Feleségeik rongyokba burkolt sápadt a'sz- szonyok, karjukon csecsemőkkel, továbbá 8—10 éves gyermekek kisérték ki őket az állomásra. A felszállás pillanatában rémesen sírva, jajgatva bú­csúztak el férjeiktől, apjuktól, kenyérkeresőjüktől. A vonaton levő utazóközönóég kíváncsian tódult az ajtókhoz, de a szivtépő jajgatás hallatára csak­hamar könyező szemekkel, mélyen megrendítve menekültek vissza a kocsik belsejébe. Ezt kellett volna látni, főispán ur és kellett volna megírni a sajtóirodának. Mert Szatmárme­gyében ma ez a „helyzet“ igazi képe. ,,Szaimármegye“ czimü lap legutóbbi Yezérczikkéhez. Voltam királyfi Szerbiában . . . Ezt énekli Krisztics Milán, Pesten, a Royal-ürfeumban Tapsolnak neki e mián. Bár énekelné Györgye urfi, Ki már nem szöktet vén kofát... Mert a valódi szerb királyfi Most reánk feni a fogát. — Hogy György urfi ne bomoljon : Igyunk erre mi áldomást. Mert miatta most nem építik — így szól egy helybeli vezérczikk — A nagykárolyi állomási! HÍREK. — A nagykárolyi uj vasait indóház — a jövő muzsikája. Közismert dolog, hogy a koalíciós néprontó uralom azzal igyekezett maga mellett Nagykárolyban hangulatot kel­teni, hogy régi, ronda vasúti indóházunk he­lyett, rövidesen uj, modem vasúti indóházat kapunk. Amit a Nagykároly már hónapok­kal ezelőtt pozitív formában újságolt, t. i. hogy a vasúti indóház építését bizonytalan és hosszabb időre elhalasztották, azt most hivatalosan is megerősítik. Az építés elha­lasztását az esetleges szerb háborúval indo­kolják. Ezen indokolásra vonatkozólag kérjük az olvasókat, hogy ne kacagjanak túlságosan, mert egy angol orvos legutóbb felfedezte, hogy a jőizü kacagás árt a szervezetnek. — Halálozás. Dr. Lucz Ignácz ny. főreál­iskolai tanár, a nagykárolyi keresk. tanoncziskola igazgatója február 12-én 73 éves korában elhunyt. Temetése vasárnap délután volt Nagykárolyban, a város közönségének nagy részvéte mellett. — A sokoldalú tudással rendelkezett férfiú, előre­haladott kora daczára modern gondolkozással birt. Rajongó, lelkes hive volt a polgári radiká­lis párt eszméinek és igy halála a pártra nézve veszteséget jelent. — Eljegyzés. Rótli Mátyás nagykárolyi borkereskedő leányát, Rózáit, eljegyezte Frenkel Lajos tokaji lakos. — Karnevál búcsúja. Az ez idei elég élénk és változatos nagykárolyi farsangi idényt méltó módon fogja befejezni a Kölcsey-Egyesü- let f. hó 21-én, a városi színházban megtartandó műkedvelői előadása. Amint a Nagykároly már jelezt „A képviselő ur“ czimü bohózatot fogják előadni. A darab szereplői: Demidor Ignácz, Er- dőssy Vilmos, Ivacsóh Mariska, Jenser Mihályné, Adler Ernő, Tremba Márton, Darabant Gáspár, Benkő Gáspár. Szabó István és Mező Mariska. A színdarabot megelőzőleg 4 élőképet mutatnak be. Az estély kezdete fél 8 órakor lesz. A hely­árak egy kissé drágák, amennyiben az alsó pá­holyok az egyesület tagjainak 10, másoknak 12 korona. Felsőpáholy 8, illetve 10 korona. A föld­szinti ülőhelyek ára tagoknak 2, másoknak 3 korona. — Az alkohol. Lsekén, Szatmármegyében Talpas Géza asztalosmester rosszul élt a felesé­gével s örökösen részegeskedett. Szerdán este is részegen ment haza. Felesége aludt s kilenczhó- napos gyermeke ott szendergett a bölcsőben. S az a szerencsétlen ember előkeritelte a puská­ját s belelőlt a csecsemőbe. Az asszony fölriadt a lövésre és iszonyodva látta, mi történt. A kis gyermek meghalt. Az apát a csendőrök az ügyész­ségre vitték. — f igestély. A nagykárolyi kereskedő-ifjak köre 1909. február hó 20-án a „Polgári olvasókör“ összes helyiségeiben vigestélyt tart. Személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona, karzatjegy 2 kor. Az estélyen a hölgyek csakis honi gyártmányú, egyszerű ruhában jelenhetnek meg. Kiváncsiak vagyunk, hogy a szellemes rendezőség hogyan fogja ezen rendelkezésének szigorú betartását el­lenőrizni. Nehogy a rendezőség a ruhák honi- gyártmányu mivoltának alaposabb megállapitha- tása végett a hölgyeket esetleg levetkőztesse, ajánljuk, hogy minden a vigestélyen résztvevő hölgy a ruha anyagának közjegyzőileg hitelesített származási bizonyítványát feltűnő helyen, a frizu­rájába illesztve viselje. — „Nem jó az embernek egyedül lenni.11 A biblia ezen mondásának Szatmármegyében sok hive van. A farsang már mulóban van, de a házasodási kedv egyre fokozódik. Hatvan szat­mármegyei legény nem bírja bevárni a törvé­nyes házasodási kort, amiért is a közigazgatási bizottsághoz kivételes nősülési engedélyért folya­modtak. Mind a hatvan legény kérelmét telje­sítették. — Egy nagykórolyi különlegesség. Gyenge idegzetű emberek ne olvassák el ezt a hirt. Nem kevesebbről van ug 37anis szó, mint arról, hogy Nagykárolyban egy uj hetilap fog legközelebb megjelenni. Eddig hat újság jelenik itt meg, de ez úgy látszik, kevésnek bizonyult. Azonban a czimül irt különlegesség nem ebben rejlik. — Agulár Ignácz ingyen ad egy doboz Guzi kenő­csöt, de csak annak, aki cipőt vásárol nála. — Rósner Henrik ingyen ad egy fonográfot, de csak úgy, ha előbb 20 korona értékű árut vesznek nála. A nagykárolyi különlegesség az, hogy a szóban levő uj lapot teljesen ingyen, minden ellenszolgáltatás nélkül fogják adni boldog-bol­dogtalannak. Lehet, hogy az uj lap révén az egyszeri juhász felfogása igazolva lesz. Az egy­szeri juhász valami jnh-históriában találtatott bűnösnek és ezért a törvényszék három hónapi fogházra Ítélte. Megnyugszik-e az ítéletben, vagy felebbez? — kérdé tőle az elnök. — Hát kö­nyörgöm — mondja a juhász — mennyibe ke­rül az a fejebbezés? — Semmibe se kerül! A juhász megvakarja a füle tövét és szól: No, ha semmibe se kerül, akkor hát nem fejebbezek, mert amit ingyen adnak, nem is ér az semmit. De nem akarunk prejudikálni. Örömmel foga­dunk minden oly dolgot, mely a kultúra terjesz­tését van hivatva előmozditani. Az uj lap célját, irányát nem ismerjük és ezért véleményünket csak az első szám tartalmától tesszük függővé. Az uj lap cime „Polgárok Lapja“, hőszerkesz­tője Dr. Antal István ügyvéd, felelős szerkesz­tője Darabant András polg. isk. tanító, kiadótu­lajdonos Németiig Sándor cukrász mester lesz. A lap első száma f. hó 21-én fog megjelenni. — Közbotráuyt okozó szolgabiró. [Jól tudjuk, hogy a szolgabirák első sorban a köz­rend fenntartására és őrzésére vannak hivatva. lótli Tibor mátészalkai szolgabiró azonban nem­hogy a közrendet fenntartaná, hanem járása te­rületén ő szolgáltat példát arról, hogy hogyan kell közbotrányokat okozni. Az „átkos szabad­elvű uralom“ idejében az ilyen alakokat egysze­rűen elcsapták hivatalaikból. De ma „nemzethy uralom“ van és ezért Tóth Tibor szolgabiró urat közbotrány okozásáért csak 200 korona pénzbír­ságra ítélték. Tóth Tibor különben a „nemzethy uralom“ kreatúrája. Azért választották meg, mert a kedves papája „nemzethy hős“ volt. — BŐ istsnáldás. Egy szegény szatmár- hegyi Horotán János nevű napszámos feleségét Vaszil Máriát rövid pár óra alatt négyszer ke­reste fel a gólyamadár ebben a dermesztő hi­degben. Négy életet hozott napvilágra, két fiút és két leányt. Megkérdezték az apától, mit szól a dologhoz. Megtörölte ujassával a homlokát és csak annyit mondott: „Adtál uram, adtál, de nincs benne köszönet.“ — Protestáns-bál. Szatmáron 1909. feb­ruár hó 20-án, a „Pannónia-szálloda“ összes ter­meiben a református egyház orgona alapjának javára nagyszabású bált rendeznek. A bálnak 11 lady patronesse, 15 diszelnöke, 1 t. b. elnöke, 2 bálbizottsági elnöke, 5 alelnöke, 1 főtitkára, 1 főjegyzője, 4 titkára, 11 jegyzője, 1 pénztárosa, 2 ellenőre, 1 háznagya és 190 rendezője van. Nem tulzunk, ha azt írjuk, hogy ennyi személy­zettel 3 balkán állam összes ügveit is ellehetne látni. — Valaki éhes volt. Szerdán a déli órák­ban Jukobovics József nagy károlyi árucsarnokát eddig ismeretlen tettes álkulcscsal kinyitotta és a pénztárfiókból körülbelül 100 korona apró­pénzt ellopott. — Felfüggesztett községi elöljárók. Bíró Ernő vámfalusi körjegyző, továbbá Vámfalu köz­ség bírája ellen több rendbeli hivatali szabály­talanság miatt a nagykárolyi m. kir. pénzügy­igazgatóság feljelentése alapján, fegyelmi eljárást rendeltek el. A nevezett községi elöljárókat egy­idejűleg állásaiktól is felfüggesztették. — Pusztul a gubás-ipar. Egy hajdan vi­rágzó magyar iparág: a gubásipar pusztuló fél­ben van. A jó meleg gyapjuguba helyett ma már a falusi parasztok is „német rokk“-ot visel­nek. A guba-készités egyik főhelye régebben Nagykároly volt. Ma már alig van egy nehány gubásmester. A múlt hét folyamán a Magyar Nemzeti Muzeum egyik tisztviselője Nagykároly­ban járt, hogy a gubásmesterséghez tartozó szer­számokat a Muzeum régiségtára részére be­szerezze. — Az aradi vesztőhely megvételének költségeihez való hozzájárulás czéljábói a nagy­károlyi magyar asztalosok szakipar társulata a folyó év május havában nagyszabású népünne­pélyt fog rendezni. Az érdekesnek ígérkező nép­ünnepély előmunkálatai már folyamatban vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom