Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)
1909-10-27 / 25. szám
NAGYKÁROLY Városi színház. Nem kritizáljuk az elmúlt héten előadott darabokat, sem az azokban szereplő színészeket. Nem pedig azért, mert nem akarunk nevetségessé válni. Az ilyen 3—4 hétig tartó kisvárosi sziniidény alatt való kritikusi működés nem egyéb, mint nagyképűsködés, a fővárosi sajtó mucsai izü utánzása. Ugyanis az ilyen kritizálás sem a darabok, sem a színészek sorsára nem bir befolyással. Uj, kizárólag az itteni színpadon ejőször színre kerülő darab nem lett előadva. És a szereplő színészekre vonatkozó esetleges kifogások is hiába^ valók volnának, mert a kifogásolt tag kicserélését a 3—4 hetes idény alatt úgy se remélhetnénk. De ettől eltekintve is: egy olyan város, amely egy rövid 3—4 hetes sziniidény sikerét se tudja biztosítani, nem is támaszthat kielégítés váró jogos igényeket. * Inkább lehet csevegni a közönségről, illetve a közönységről. A legtöbbször botrányosan üres házak okairól különféle vélemények vannak forgalomban. Pedig az okok kézenfekvők: egyrészről Nagykároly város maradi, kulturellenes volta, másrészről az általánosan kedvezőtlen gazdasági viszonyok. A mi kevés intelligens, jobbmódu közönség van : az eljár a szinházba. Csakhogy ilyen kevés van. Á távollevő közönség három féle : 1. A vagyontalan és fizetésére utalt hivatalnok-osztály, amely szívesen járna szinházba, de anyagi viszonyai miatt kénytelen távolmaradni. 2. A kereskedő- és iparos-osztály tehetősebb része, amely még nem áll oly értelmiségi nívón, ahol a szinházbajárást lelki szükségnek ismerik. 3. A helyi .előkelőség“ (?) egy csekély töredéke, akik gőgösfelfuvalkodottságukban nem „e resztednek le“ a helyi szinházba. Szegények ! * A hölgyek közül a közönség kedvencze az idén is H. Bállá Mariska, a temperamentumos primadonna. Markovits Margit, A i t n e r Ilka, és C z a k ó Miczi is kifogástalanul látják eí szerepköreiket. A társulat legjobb színésze: Szilágy Ernő. Minden egyes fellépésekor befejezett művészi alakitást produkál. 1 * > Ha kritizálni akarnánk Írhatnánk a Bállá Mariska és Rónai Imre, különösen ez utóbbi sokszor Ízléstelen túlzásairól, ami különösen a „Kornevillei harangok“ előadásán vált szinte bosszantóvá; írhatnánk a rendezések fogyatékosságáról stb. stb., de nem tesszük. Nem is érdemli meg Heves igazgató, aki igazán áldozatot hoz, amikor társulatával Nagykárolyba jön. Két ízben volt már itt. Egy-egy idényben 3000—3000 koronát fizetett rá ittlétére. Most azonban, amint halljuk, csak 1000 koronát szánt az itteni veszteségre s így ha csak a publikum nem támogatja intenzivebben — már november 1-én, vagy 3-ikán itt hagy bennünket és Szatmárra megy, ahol örömmel beleegyeznek abba, hogy a sziniszezon a már megállapított határnapnál előbb kezdessék meg. Ez pedig óriási blamázs volna Nagykároly városra nézve. Mert ne feledjük el, hogy Szat- máron a sziniidény 6 h ón a p i g tart és tőlünk a társulat már két hét után menekülni kénytelen .. . * Színházi műsor. Szerdán: „A bőregér“, Strausz Jánosnak a bécsi Keringő Királynak egyik legismertebb és legszebb operettjét elevenítik fel H. Bállá Mariska, Dénes Ella, Lugossy Irén, Czakó Miczi, Rónai Imre, Herczeg Vilmos, Szende F., Burányi F. és Somogyi Károly a rendkívül hatásos Operette vezető szereplői. Csütörtökön: „Az aranyember“, Jókai Mór poétikus drámája lesz a műsoron a czimszerepben Szilágyi Ernővel. A hatásos darab főszerepeit Markovits Margit, Gömöry Vilma, Czakó Miczi, Inke Rezső, Herczeg V., Vájná Károly, Molnár J., Sipos Z., Rónai I. és Somogyi K. adják. Pénteken zónaelőadás félhelyárakkal: „Szulámit“, rendkívül hatásos operette kerül műsorra a czimszerepben: Dénes Ellával. Szombaton újdonság, itt először: „Az elvált asszony, Fall Leonnak a Dollárkirálynő világhírű zeneszerzőjének Budapesten, Bécs és Berlinben óriási nagy sikert aratott bájos melódiáju és rendkívül ötletes meséjü operettjét készíti elő a társulat énekes személyzete Follinus Áruéi főrendező és Hajsinek Rezső karnagy vezetése mellett. A brilliáns technikájú operette fő- és vezető szerepeit H. Balia M., Dénes Ella, Lugossy Irén, Wirth Sári, Follinus Aurél, Rónai L, Inke R., Somogyi K., Burányi F., Herczeg Vilmos adják. A darabot vasárnap is előadatja az igazgatóság. Erzsi mm. Az „Oltáregyesület“ alelnöknöje. Álvallásosság. Amiről ebben a czikkben szó van, az magában nem közérdekű, még csak nem is fontos dolog és inkább az érdekelt szülők dolga. Hogy mégis Írunk róla, ezt csak azon körülmény jellemzésére tesszük, hogy a jezsuita A p p o n y i ügyvivősége alatt mennyire elfajulnak az eddigi békés felekezeti viszonyok és hogy már az iskolák falai között is felütötte fejét a fekete reakczió. A nagykárolyi állami polgári leányiskolában az izr. vallásu növendékek fel vannak mentve az iskolának az izr. ünnepnapokon való látogatásától és szombati napokon az írástól. Ez iskolai szabály. Ennek daczára az iskola egyik tanítónője, Kurcz Erzsébet,1! vagy mint a tanítványai szólítják: Erzsi nagysága, nem régen egy szombati napra eső izr. ünnepen azon ürügy alatt, hogy fontos magyarázatot akar tartani, berendelte növendékeit az iskolába és a rövid és egy cseppet se fontos magyarázat után növendékei elé helyezte a másnapról félbe maradt Írásbeli gyakorlatokat és arra kényszeritette őket, hogy azokat fejezzék be. A kis leányok nagy része megijedt és megcsinálta az írásbeli dolgozatot. Voltak azonban, kik megtagadták az írást. Ezek a későbbi napokban mind szekundát kaptak. Ismételjük, nem nagy dolog ami történt. A világrenden semmi változás nem esett, hogy egy pár kis leány szombaton Írásbeli gyakorlatot csinált. De Erzsi nagysága ezáltal megsértette az erre vonatkozó iskolai szabályokat. És ez jellemző nemcsak az A pp o n y i re zsirnre, hanem magára Erzsi nagyságára is. Ő úgyis egy nagyon vallásos néni. Ezért választották meg az Oltáregyesület alelnöknőjévé is. De miféle vallásosság az, amely a más fe- lekezetüek becsületes vallási meggyőződését nem respektálja? Ä „Központi Kávéháziból. — Érdekes, a szatmáriak utánozzák a debreczeni bankgyülést. — Ismerve a szatmáriakat, azt hiszem, ez csak ravaszság. Az önálló bank jelszavával gyűlnek majd össze és ezen a gyűlésen elhatározzák uj egy szatmári bank létesítését. HÍREK. — Bankgyülés Szatmáron. A szatmári függetlenségi párt vasárnap délután gyűlés tartott, melyen határozatilag kimondották, hogy állást foglalnak az önálló bank mellett. Ez okból november első felében nagy népgyülést fognak rendezni, melyre több képviselőt is meghívnak. — Széngázmérgezés. A keddre virradó éjjelen a Széchenyi-utczai rendőrjárőrök, midőn az ujjonnan épült Makay-féle ház előtc elhaladtak hörgést hallottak. Megállapították, nogy a hörgés az uj épület egyik első emeleti szobájában történik. Bementek és a fojtó széngázzal telt szobában a földön három eszméletlenül fekvő munkást találtak. Az egyik rendőr Dr. Rooz Elemér orvosért futott, mig a másik elég okosan, a három elalélt embert a szobából a szabadlevegőjü folyosóra vitte ki. Mikor az orvos megérkezett a munkások közül ketten: Lógyán László és Piskorán István már kissé magukhoz tértek, azonban a harmadik : Czimmermann József még mindig öntudatlan állapotban volt és csak hosszas fáradság után sikerült őt Dr. Rooz Elemér orvosnak eszméletre hozni. Az orvos megállapította, hogy széngázmérgezés történt. A munkások a szénnel fűtött kályhát nyitva felejtették s ez okozta a veszedelmet. — Meteor. Vasárnap délután egynegyed hatkor a szürkülő égboltozaton, északkeleti irányban, fényes meteor volt latható. Az intensiv fényű meteor eleinte egymagában volt látható, később azonban ketté vált s a kisebbik, gyengébb fényű követte az elsőnek irányát Az érdekes és ebben az időben szokatlan természeti tünemények, mely alig egy-két másodperczig tartott, igen sok bámulója akadt. — Az első hó- Avasfelsőfaluból jelenti tudósítónk, hogy ott pénteken egész nap hó esett, mely a hőmérsékletet erősen lehütötte. — A Lövölde-kert bérbeadása. A nagykárolyi Lövölde-kert bérbeadására megtartott árverést, amint már annak idején megírtuk, a képviselőtestület nem hagyta jóvá és uj árverés kiírását rendelte el. Az ujabbi árverés 1909. november hó 3-án d e. 10 órakor a városházánál, Huszár József hagyatékügyi jegyző hivatalos helyiségében lesz foganatosítva. Kikiáltási ár 625 korona. — Egy főszolgabíró balesete. Péchy Péter az avasi járás főszolgabirája hétfőn kocsin székhelye, Vámfalu felé igyekezett. Egy szembe jövő automobiltól lovai megbokrosodtak és elragadtak. Péchy a kocsiból arczczal a fölre esett és súlyos sérüléseket szenvedett. — Legjobb a brassói czement. Vezérképviselő: Kiár Andor Debreczen. — Verekedés a „Polgári Olvasókör“ korcsmájában. Közeledik a tél és igy a viszonyok ismerője előtt csak természetes, hogy a „Polgári Olvasókör“ korcsmájában megkezdődtek az elmaradhatatlan verekedések. De ez csak olyan elöljáró féle, fiókverekedés volt, amely vér nélkül szárazon folyt le. Ezúttal két színész, illetve egy színész és egy kardalos verekedett addig, mig szét nem választották őket. A verekedés oka, az pgyik szemtanú kifejezését használva: „Női ügy.“ — Leégett gőzmalom. Érendréden Nagy József gőzmalma folyó hó 24-én leégett. A kár 30.000 korona. — Jegyzőválasztás. Börvelyből jelenti tudósítónk : Községünkben f. hó 22-én tartotta meg Madarassy István nagykárolyi főszolgabíró az aljegyző választást, amikor egyhangúlag Vicsay Endre oki. jegyzőt választották meg. — Kiss szerencséje nagy! A magy. kir. szab. osztálysorsjáték csütörtöki befejező húzásán a 600,000 koronás főnyereményt a 96071 számú 8/8-ban eladott sorsjegygyei ismét a hírneves Kiss Károly és Társa bank részv. társaság (Budapest, Kossuth Lajos-utcza 13.) szerencsés vevői nyerték, hol immár negyedszer nyerték meg a 600,000 koronás főnyereményt, nem hiába mondja a közmondás : „Kiss szerencséje nagy 1“ — „Nem akar az ökörcsorda legelni . . .“ Balázs Juon kővárhosszufalui 17 éves suhancz az apja ökörcsordáját kihajtotta legelni a mezőre. Az ökröknek azon bizonyára nem Ízlett a már sárguló őszi legelő, mert ki-ki csaptak a legelőről a közeli őszi vetésbe. Balázs a faluba ment és jelentette apjának, hogy nem bir az ökrökkel, mert nem akarnak legelni. Az öreg Balázs megszidta a fiát, aki ezt annyira a szivére vette, hogy elment a falu alatt lévő erdőben és egy fára felakasztotta magát. Holtan találtak rá. — Minden anya érdeklődik a „Scott-féle Emulsió“ iránt, mely lapunk hasábjain most sokszor ajánltatik. De egy hires csukamájolaj készítmény, melyet gyermekek előszeretettel vesznek be és mely nekik minden esetben, melyben eddig közönséges csukamájolajat használtak, gyors és biztos segélyt nyújt. Kapható minden gyógyszertárban. Kereskedelem, ipar, közgazdaság. iparosok nyugdíjbiztosítása. A magyar iparosokat sok mindenféle czimen megterhelik a munkásaik betegsegélyezési és balesetbiztosítása, az általános betegsególyzési pótadó stb. alakjában, csupán saját sorsukról nem gondoskodik senki, Ha az iparos nem tudott vagyont
