Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)
1909-09-08 / 18. szám
Nagykároly, 1909. szeptember 8. IV. évfolyam. — 18. szám. )0 NAGYKÁROLY HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „Tlyilt-tér“ sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGyKÄROLyBflN, Szőlő Előfizetési árak! Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre : . - Megjelenik minden szerdán reggel. é\ plurálitás. Belgium az egyedüli ország, mely meghonosította, mint a közgyülöltet kezdi lerázni a választójogok legutolsóját — a plurálitást. Mi sem természetesebb tehát, minthogy An- drássy a providentiális államférfiu felveszi a politikai élet sarából, nemzeti kóczczal megtisztítja és mint egyedül üdvözítő választói reformot feltálalja a haladásra éhes népnek. Valóban kevés jót lehet mondani a mai választójogról, szűkkeblű cenzúra, erkölcstelen a nyilvános szavazás által, de mentségéül szolgál, hogy hat évtized előtt rakták le alapját, az akkori viszonyok között jelentős haladást képezett és nem szemérmetlen abban, hogy nyíltan hirdesse a jogegyenlőtlenséget. De a plurálitás egyenesen kihívás a korral szemben, melyben készül és szemérmetlen hirdetése a jog egyenlőség letiprásának. A 48-as választói törvény, ha nagyrészt ki is nullázta az öntudatraébredtosztályokat,legalább észrevette és respektálta őket, azóta hatvan év múlt ól, uj néprétegek döngetik a parlament kapuit, Andrássy javaslata pedig észreveszi őket, de a várkapun ülve kigunyolja őket és cynikusan teszi rá a plurálitás lakatját, hogy semmi sem valósulhasson meg az uj osztályok reményéből az olygarchikus uralommal szemben. A 48-as törvény azt mondja: Ti vagytok és lesz gondom rá, hogy lehetőleg legyetek. Andrássy javaslata gúnyosan ordít az elkeseredett tömeg felé. Ti vagytok, számolok veletek és úgy csinálom meg választójogotokat, hogy ne legyetek sem most, sem a jövőben. Sivár kép l íme egy ország, mely Oroszország után az első a tüdővész terén, az első azok között, kiknek életerejét viszi ki a kivándorlási hajó, az utolsó ellenben a kenyér és czukorfogyasztás terén, mely leggazdagabb a természet és legszegényebb birtokviszonyai által, amennyiben 300 család tartja kézben termőföldjei nagy részét, összeszedi magát, hogy a népjogok általánosításával felküzdje magát egy szebb kor magaslatára — és íme vajúdásának évszázados kínjainak eredménye — a plurálitás. A plurálitás egy harminczad, egyharmad és egy fél választókkal. A gyűlölt adó czenzus helyett egy még gyűlöltebb és a nyilvános szavazás mellé a választási elnök szabad garázdálkodása,aki ké- nye-kedve szerint visszautasíthatja a jelölteket. Ökölbe szorul a kéz ... de ime vannak mégis olyanok is az elnyomottak között, akik azt mondják, hogy a plurálitás nekünk nem is rossz, mert hisz mi többes szavazók leszünk és hatalmi pozicziónkat ezzel növelhetjük. Egy zsidó regálébérlő, aki 100 korona adót fizet felér harmincz Írni, olvasni nem tudó paraszttal. Hát mórt küzdjünk mi a plurálitás ellen, kérdik zsidó honfitársaink. Egyszerűen azért Mózsi testvérem, mert a plurálitás odumát a zsidók fogják viselni hasznát pedig az olygarchia fogja zsebrevágni. Az lesz a hatalma a zsidóságnak, mint a pribéké vagy a hóhéré, aki ur a deliquens felett, de az uralkodó osztály szolgálatában élvezi ezt a kétes uraságot. Felhasználják majd, hogy megfojtsa a jogegyenlőséget, de ezt csak az olygarchia javára teheti. — Az olygarchia javára, mely ellensége fajának és ellensége a kereskedelemnek és kerékkötője a haladásnak, mely pedig egyedüli természetes barátja minden elnyomót fajnak. Szóval több szavazata lesz a zsidóságnak, de ezzel csak annyit ér el, mintha a lakájnak utcza 4. SZ. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: ! K1 ____ ROSENFELD ZSIGMOND. tö bb szavazatot adnak, többes szavazó fenntartója, szolgája lesz az olygarchiának. De nekem is két szavazatom lesz, szól a kisiparos. Szomorú haszon! Hiszen a kisipar fejlődése, az általános nép jóléttől függ, az általános népjólótet a mai latifundialis birtok- rendszer teszi lehetetlenné. A jómódú ember egyéni ízlés szerint öltözködik, vesz czipőt, ha nincs pénzem, megveszem a gyári ruharongyot és a papirtalpu gyári czipőt is. Az olcsó czikkek gyári ipara ez az olygarchikus uralom eredménye és látjuk is, hogy mig a mostani kormány milliókat költ külföldi gyárosokra, a kisiparnak csak a morzsák jutnak. Fejlődő jólét, fejlődő kisipar. Ez az igazi orvosság, ipartörvóny, ipariskolák kuruzsolás mindaddig mig nincs vevőközönség, mely a kisiparos munkáját, ízlését megfizesse. Valóban itt a tizenkettedik óra, hogy mindenki magába szálljon a fenyegető veszéllyel szemben. A herék osztálya halálos csapást Részül mérni a dolgozó milliókra. Álljanak tehát egy sorba mindazok, akiknek munkáskeze viszi előbbre ezt az országot. Aczélozza meg akaraterejüket az a nagy tudat, hogy egy uj korszakot készítenek elő lelkesedésükkel, mely szebb jövőt jelent erre az agyonzaklatott magyar népre, mely megérdemli, hogy boldog legyen, mert oly sokat küzdött és oly sokat szenvedett! J>r. Szabolcsai Árpád. —- Villámgyors közigazgatás Szatmármegyó- ben. A Pacific vasút minden masinisztája, de még a múlt heti léghajóverseny összes győztesei is elsárgulhatnak irigységükben, ha tudomásukra jut az a gyorsasági rekord, amelyet a nemes Szatmármegye ért el — az úgynevezett „Közigazgatási gépezettel“, amelynek modellje pedig tudvalevőleg már a Xl-ik században készült. A világhírre joggal számottartó eset a következő: Penészlek község három és fél évvel ezelőtt Bódy Lászlót választotta meg jegyzőjévé. Egyik választó a választási eljárást szabálytalannak tartván, az ellen felebbezóst adott be a nemes Vármegyéhez. Telt-mult az idő és a falu pennájának az évek szaporultával a fegyelmi ügyei is úgy megszaporodtak, hogy ezek miatt állásától fel is függesztették, de a végleges elmozdítást a penészlekiek mindmáig hiába várták. A múlt héten azonban — óh csodák-csodája! végre megszületett a negyedfél évvel ezelőtt beadott felebbezésre vonatkozó határozat, amely Bódy megválasztását szabálytalannak mondja ki és azt megsemmisíti. Kinek-kinek tetszésére van bízva most már azon elmélkedni, mennyi kárt okozott Penészlek lakosságának a varmegye csigalassúsága adminisztrácziója, amely a mai vezetőség mellett szinte páratlan eredményeket ért el. Oh államosított közigazgatás jöjj és szabadítsd meg a penészlekieket és más szegény népeket a vármegye csibukozó, politizáló dologtalan heréitől. Itt említjük meg, hogy Penészleken az uj jegyzőválasztás f. év október hó 14-ére van kitűzve. — A „Bankosok és antibankosok“ czimmel tegnap szenzácziós tartalmú röp- irat jelent meg Budapesten. Három fejezetre van osztva: Á koaliczió keletkezése. Lajos és Ferencz. Az olygarchia és a í ü gge11enségi eszme. A röpirat becsületesen törekszik hozzájárulni a helyzet tisztázásához,félretéve a vulgáris szenvedélyeket, melyek annál is inkább elhomályosítják a látást, mert nem őszinték és koalicziósan hazugak. — Egy szentről, kinek szintén maga felé hajlik a keze. A „Nagykároly és Vidéke“ legutóbbi számában Nagykároly város jövő évi költségvetéséről czikkezik. Ez a czikk a jelzett lapnál szokatlan bátorsággal mutat rá városunk kétségbeejtő közviszonyaira és szomorúan állapítja meg, hogy a pótadó fokozásában már is tulmentek azon a korláton, ameddig elmenni szabad lett volna. Azonban, hogy ez a siránkozás mennyire nem őszinte és mennyire tettetett bizonyítja, hogy a pótadót az amúgy is silányan javadalmazott városi tisztviselők rovására akarná csökkenteni. És bölcsen hallgat arról, hogy a költségvetés d) I. rovatának 7. tétele alatt az ő részére a város hivatalos hirdetményeinek közléséért 400 korona oly kiadás van beállítva, ami teljesen felesleges, vagy legalább is 100 koronára volna redukálható. 400 korona nem nagy összeg, de ami viszonyaink mellett ezt is számba kell venni. Ugyanis a városnak nincs szüksége hivatalos hirdetési közlönyre, amennyiben a törvény rendelkezése szerint „Szatmárvármegye Hivatalos Lapja“ az összes közérdekű hivatalos hirdetményeket díjtalanul közli. Ha azonban a városnak oly hirdetései is volnának, amelyeket széles körben akar megismertetni, osszák azt szét egyenlő arányban az összes helyi lapok között. Ezen hirdetések évenként összesen alig kerülnének 100 koronába. A „Nagykároly és Vidéke“ eddigi szubvenczionálását azért türtük, mert annak beteg és most már nem élő kiadóját károsítani nem akartuk, azonban most, hogy a lap kiadóijog a „Petőfi“ részvénytársaságra szállt át, ezen méltányossági ok megszűnt és annak törlése iránt mozgalom indult meg. Bizonyítvány a koaliczió részére. Dr. Luby László, a, képviselő fia. Idők jele. Dr. Lascu Demeter, a hires agitátor, Szegeden most töltötte ki 6 hónapját. Hat hónapon át a legváltozatosabb társaságban szórakozta végig az állam fogházat. Valósággal idillikus egyetértésben éltek a szegedi komor épületben a politikai foglyok és párbajozók. A domnu doktort különösen szerették. S mikor hónapok múltán elérkezett a szabadulás napja, megül- tók ezt az 'ünnepélyes alkalmat. S minthogy dr. Lascu Demeter hü, szorgalmas ás ambi- cziózus államfogolynak bizonyult, az államfoglyok készséggel állították ki számára az alábbi szabadulási oklevelet: Bizonyítjuk, hogy dr. Lascu Demeter román nemzetiségi izgató, a „Furor asiatic in Bihar czimü súlyos és hat hónappal súlyosbított, a Tri- bunában közreadott közleményért a honmentő biróság által rámórt 6 hónapi fogházbüntetését becsülettel letöltötte. A tömlöcz mélységes fenekén megtanulhatta, hogy hallgatni arany, megtaníthatja rá az Isten és a koaliczió meg nem érthető kegyelméből még szabadlábon levő népet is. — Tehát nyugodt lelkiismerettel visszabocsátjuk a szabadságtól és jóléttől csak úgy csepegő, istenadta néphez s részére ezen izgatói diplomát kiadjuk és mint arra hivatott szakemberek aláírásunkkal hitelesítjük. A viszontnemlátás boldog reményében. Szeged, Államfogház, 1909. aug. 28. Itt tiz aláírás következik, közöttük ez is : „Dr. Luby László, a képviselő fia“. Rendkívül
