Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)

1909-06-15 / 12. szám

NAGYKÁROLY hó 1. napjától kezdődőleg 1600 koronára lett felemelve. A Nagykároly—csapi, Nagykároly—somkuti s a szilágysági h. é. vasút részvénytársaságok közgyűlésein "a város, mint egyik főrészvényes képviseletében való részvételre a közgyűlés Debre­ceni István polgármestert küldte ki. A közgyűlés elhatározta, hogy a nagysziki legelő uj kataszteri osztályozása tárgyában ille­tékes helyen javaslatot tesz. Ezek után néhány jelentéktelen belgazda­sági. illetőségi ügy és több közérdekei nem ké­pező magánkérelem nyert elintézést. Találkozás. Griin: (hármasával ugrik fel a járásbíróság lépcsőjének fokain:) Katzvogel: Hová olyan borzasztó sietséggel, te Lajos? Grün: Hadjál engemet! Rohanok felfelé!... Katzvogel: Hát vagy te a búza? Egy íanfelügyeiő liepcziásttodása. Felmentett román tanitóh. Bodnár György Szatmármegye mostani kir. tanfelügyelőjét ezen állásra a „darabont“ kor­mány nevezte ki. A tanfelügyelőnek azonban ki­váló" összeköttetései lehetnek egyes „Nemzeti hő- sök“-kel. mert a kinevezésében előforduló „szép­séghibát“ elnézték neki. A tanfelügyelő ur azonban ennek daczára nyugtanul tölti éjszakáit és min­den igyekezete odairányul, hogy a múlt „bűneit“ jóvá teendő, a „Nemzeti hősök“ megengedését kiérdemelje. Jól tudja, hogy a „Nemzeti hősök“ mindenáron megakarják menteni a hazát. Mentik pedig ugv, hogy agyonmaczerálják a szatmárme- gvei jámbor román tanítókat. Es a tanfelügyelő ur alaposan segítségükre van e munkában. Egyre-másra inditatja meg a román tanítók ellen a fegyelmi eljárást. Pénteken hat ilyen fe­gyelmi ügyben ítélkezett a közigazgatási bizottság. lrimiás Tivadar, Rusz Tivadar batizi, Szűcs Antal csengerujfalui, Filimon László pátyodi, Petráskó Sándor porcsalmai és Magyar János petei gör. kath. tanítók voltak a vádlottak. Az volt a panasz ellenük, hogy felekezeti jellegű is­koláikban az egyházi lithurgikus éneket, imákat és szertartási szabályokat román nyelven tanítot­ták és ezzel a magyar állam eszme ellen vétettek. A fegyelmi választmány azonban mind a hat vádlottat telmentette. A felmentő Ítéletek indoko­lása szerint a terhűkre rótt vád alaptalannak bi­zonyult és a vádlottak működése nemzeti szem­pontból kifogás alá nem esik. Itt említjük meg, hogy egy hasonló ügyből kifolyólag Tatár János szinérváraljai ügyvéd, egyik ügyfele nevében a tanfelügyelőhöz intézett beadványában igazságos, de éles szavakkal kife­jezett bírálatot mondott a megye vezetőségének és a tanfelügyelőnek a nemzetiségi tanítókkal szemben folytatott indokolatlan harczokról. A be­advány tartalma miatt Tatár ellen — a tanfel­ügyelő javaslata alapján — kihágási eljárás lett folyamatba téve. falussy Árpád noteszéből. — Az ellenség se olyan olcsó por­téka. Arra is rá kell szolgálni. Közvetlen vasúti kocsik Nagy­károly és Budapest között. MápaimsváímgyB indítványa. Szatmárvármegye közig, bizottságának kérelme a m. kir. keresk. minisztériumhoz. A m. kir. államvasutak f. évi május 1-én életbelépett uj menetrendje a Budapest—kőrös­mezői vonalon éjjel közlekedő személy-, illetve gyorsvonatokon megszüntette a közvetlen kocsik alkalmazását. Ez az intézkedés kényelmetlenné, sőt terhessé tette a jelzett és Nagykároly városát is érintő vasúti vonalon való éjjeli utazást, ameny- nyiben az csak Püspökladány és Szolnok állo­másoknál való átszállással történhetik. Az indokolatlan sérelem orvoslása czéljából Szatmármegye közigazgatási bizottsága — Mára- marosmegye indítványára — felirt a m. kir. ke­reskedelemügyi miniszterhez. A felirat a Budapestről este 9 óra 10 percz- kor induló s Püspökladány csatlakozással M.-Szi­gel felé közlekedő 502. szánni, továbbá az M.-Szi­getről este 6 órakor induló s Budapestre reggel 7 óra 30 perczkor érkező 1713. számú vonatok­nál Budapest—Nagykároly—M.-Sziget között a közvetlen kocsiknak az utazó közönség érdeké­ben újból való visszaállítását kéri. Leégett a nagyNárolyi önkéntes tűzoltóság ügye. tea nem tagadja meg magát. A képviselő-testület annak idején, a most ázsiai állapotban levő tüzoltó-ügy rendezése czél­jából egy bizottságot küldött ki. Hogy mit csele­kedett ez a bizottság, mit nem, erről nincs hal­vány sejtelmünk sem, annál kevésbbé, mert eddig még életjelt nem adott magáról. E helyett azonban egy pár józanul gondolkodó polgár-em­ber a saját jószántából elhatározta, hogy önkén­tes tűzoltó egyesületet alakit. Felkérték Demidor Ignácz rendőrkapitányt, aki a tűzoltás terén ki­váló szakember és aki egy modern alapokra fekte­tett tervet dolgozott ki. A terv szerint az önkéntes tűzoltóság fenntartása és praktikus segédeszkö­zökkel való felszerelése a városnak évenként 4200 koronába kerülne. Demidor Ignácz javaslata vasárnap tárgyal­tatott a képviselőtestület közgyűlésén. A bölcs városatyák azonban; beigazolandó, hogy ők jobb tűzoltók, mint a reménybeli önkéntesek, alaposan lespriczczelték a fent említett néhány józan gon­dolkodású önkéntes tűzoltó-jelölt égő lelkesedé­sét. Lespriczczelték, még pedig nem vízzel, de — mucsai észjárással. A közgyűlés ugyanis nem teljesítette a derék önkéntes tűzoltó-jelöltek kérését, hanem egy ré­gebbi határozatát megváltoztatva,elhatározta, hogy az idei költségvetésben felvett mótorszivattyu beszerzése helyett két darab mászó-létrát és hat vizes lajtot fog beszerezni. A mi derék városatyáink úgy gondolkoznak, hogy majd megvédi az isten Nagykároly városát mindennemű tűzveszélytől, és az istennek ezen munkájához tökéletesen elég a kilenc darab éh-béren tengődő hivatásos tűzoltó. Ha pedig az isten ő szent felségének nem állana szándékában a város tűzbiztonságára felügyelni, akkor úgyis hiábavaló volna az önkéntes tűzoltóság. Hászen szép, szép! De ha.igy akarják elkerülni a hajt. mire való a mászó-létra meg a vizes lajt ? A zöldben. Gyermek: Ni, apuka! Milyen furcsa. Egy nagy szamár meg egy kis szamár. Apa: Nem furcsa az fiam. A nagy az anya. a kicsi meg a fia. Gyermek: Hát a szamarak is házasodnak? Apa: (sóhajtva) Jegyezd meg magadnak fiam. hogy csakis a szamarak házasodnak. HÍREK. — Kinevezés. A belügyi ügyvivő Hetey Ábrahám főjegyzőt a nagykárolyi állami anya­könyvi kerületbe anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki. — Német törzstiszt Nagykárolyban és kör­nyékén. A bajor kormány megbízásából Kánig báró vezérkari tiszt Magyarország lótenyésztését tanulmányozza. König a jövő hét folyamán Nagy­károlyba érkezik és innen Kaplony, Csanálos és Mezőpetribe is ellátogat. — Sikasztó jegyző. A számos dobi elöljáróság (a jegyző és a biró) olyan elöl­járóság, amely a hivatali mulasztásokban jár elől az egész megyében. A jegyző ur a biró úrral karöltve nyakrafőre követ­ték el a hivatali szabálytalanságokat. Ami kis szabadidejük maradt, azt pedig sik­kasztásra használták fel. A nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatóság panasza alap­ján a példás jegyző és biró ellen fegyelmi eljárást indítottak, egyben pedig állásuk­tól felfüggesztették őket. — Az ecsedi láp. Furcsa egy láp volt ez az ecsedi láp. Lecsapolták azért, hogy ezáltal egy egész nagy vidék birtokosságát csapolhassák meg. Az ecsedi láp lecsapolása gróf Tisza Ist­vánnak, gróf Károlyi Gyulának és főleg Pécliy Lászlónak hasznot, sok hasznot, ellenben Veltner Jakabnak hat havi fogházat eredményezett. Ugyanis a pozsonyi esküdtbiróság Veltner Ja­kabot annak idején, mert az ecsedi láp lecsapo­lása előtt a területeknek Tiszáék által történt visszavásárlásával foglalkozott egy röpiratban. — egy havi fogházra ítélte. A kúria most ezt hat havi fogházra emelte fel. — Egy szatmármegyei pénzhamisító. A debreceni kir. törvényszék szombaton egv szat­mármegyei oláh ember ügyét tárgyalta. Vám­faluban Pap Vaszil, aki tekintélyes alak volt a községben amellett, hogy zsugoriskodott, még arra is gondolt, hogy hamis pénzgyártással is szaporítsa a vagyonát. Beszerzett valami rozoga kis gépet, amelvlyel hamis ötkoronásokat fab­rikált. Jóidéig űzte a hamisítást, inig végre rajta­vesztett. A csendőrség lefülelte Pap Vaszilt. aki több bűntársát is megnevezte. A törvényszék egy évi fegyházra Ítélte. — Vörös kakas. Az államvasutak nagy­károlyi állomásán lévő fütőház vasárnap éjjel fél 11 órakor, eddig még ki nem derített okból kigvult és csakhamar leégett. A hatalmas tűz miatt az összes állomási épületek és különösen a leadó raktár veszélyben voltak. A tűz tovább­terjedését azonban a később megindult záporeső gátolta meg. — Kedélyes tolvaj. Kedélyes tolvajhistoria történt folyó hó 8-án Gebén. Mayer Sándor 18 éves munkáslegény ellopta Blum Jakab gebei lakosnak egy pár, 10 korona értékű csizmáját. Másnap beállít a kárvallotthoz egy kis diskurá- lásra. Ez panaszkodni kezd, hogy ellopták a csizmáját és „egy kis pálinkára valót“ helyez ki­látásba Mayernek, ha őt elveszett csizmája nyo­mára vezeti. Mayer, aki a szomszédban lakott, azt felelte erre, hogy tud a dologról és vállal­kozott arra is. hogy nyomban előkeriti. Eltávo­zott és tényleg alig tiz perc múlva visszatért a csizmával s kapott is Blumtól — 24 fülért. A dolog fülébe jutott a rendőrségnek és gyanús szemmel nézték az express-detektivet, sőt ki is hallgatták arra nézve, hogy mit tud a tolvaj kilétéről. A vallatás során hamar kiderült, hogy a tolvaj maga Mayer volt, mire a becsületes megtalálót letartóztatták. — Ilki csendélet. Ilk, szatmármegyei köz­ségijén e hó 10-én Seres István jómódú gazdát régi haragosai id. Orosz István és fia, továbbá Szabad Pál vasvillákkal és botokkal felfegyver­kezve megtámadták és a szerencsétlen embert kegyetlenül össze-vissza verték és szurkálták. Se­res támadói elől Vas Juliánná házába menekült, magára csukta az ajtót. A vérengző emberek azonban utánarohantak s már épen be akarták törni az ajtót, hogy Serest végérvényesen agyon­üssék, midőn szerencsére egy csendőrőrs érke­zett. aki a gyilkos szándékú embereket elfogta és letartóztatta. — Nem lesznek nagy gyakorlatok. Be­avatott helyről nyert értesüléseink szerint az idén Magyarországon nem lesznek hadgyakor­latok. A legvalószínűbb ok, amely a nagy gya­korlatok elmaradása mellett szol: a szerbiai kaland. — Szerencsétlenül járt gyermek. Nagy­károlyban a Petőfi-utcai rész csordásának 8 éves fia vasárnap délután a Fény-utcán lovagolt. A ló valamitől megijedt és apró lovasát ledobta a földre, aminek következtében a gyermek feje kettéhasadt. Haldokolva vitték a közkorházba. — Ravasz némber. Süveg Elekné, szül. Keszi Juliánná kismajtényi asszony a napokban jelentést tett a nagymajténvi csendőrőrsnél, hogy Kismajtény község határában megtámadta őt Mikik Ferenc, domahidai lakos, aki ököllel az arcába vágott és azután 40 koronáját elrabolta. A csendőrség által megindított nyomozás azon­ban kiderítette, hogy a feljelentés nem egyéb, mint Seresné által kigondolt mese. Ugyanis Sü- vegné férje Milákot aznap egy ásóval fejbevágta és nehogy ez bosszút állhasson, rablás miatt pa­naszolta be azon hiszemben, hogy ezért Milákot becsukják s igy nem lesz alkalma az őt bántal­mazó Seresen bosszút állani. De a puska vissza­felé sült el, mert Milák helyett a hamisan vá­daskodó asszonyt tartóztatták le. — A mátészalkai legények. Jakab Sándor mátészalkai legény szerdán este 11 órakor egy régi haragosát leste; a sötétben azonban téve­désből Műszer József nevű társát ütötte le egv bottal úgy, hogy ez összeesett. Ennek a társai a menekülő Jakab után vetették magukat és egyi­kük. Péter Mátyás egy vésővel úgy hasbaszurta. hogy a belei rögtön kifordultak, minek követ­keztében Jakab rövid szenvedés után meghalt. — Két millió koronás kölcsön. Gróf Károlyi László a tulajdonát képező mezőteremi és vezendi ingatlanokra való bekebelezés mellett a Bécsben székelő cs. és kir. szab. ált. osztrák földhitelintézettől kétszázmillió korona kölcsönt vett fel. Az összeget a kölcsönadó bank Párisba küldte, ahol gróf Károlvi László jelenleg tartóz­kodik. — Megtámadott erdőőr. Pintye Mihály nvici és Pintye György bükkszoldobágyi lakosok folyó hó 12-én fát fuvaroztak az ottani uradalmi erdőből. Ebből kifolyólag König János erdőőrrel vitába keveredtek, amely vitát'Pintyéék úgy in­téztek el, hogy a kötelességét teljesítő erdőőrön valószínűleg halállal végződő súlyos testi sérté­seket okoztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom