Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)

1908-03-18 / 12. szám

J. Híjunk e jogunkkal, meri azt hiszem nem kell megokolnom, veszélyben van program- műnk sarkalatos pontja és biztositéka. Harezra kell készülnünk. I'Ízért indít van vjozoin. bivjulc meg ma esti társas vacsoránkra KristóHy József volt bel­ügyminisztert. mint az általános, titkos választó­jognak. felelős állásban hangoztatóját és annak idején nesztorát, vonjuk kérdőre, hogy ő. aki az úgynevezett és eddig igen-igen szomorú eredményű ..paktumnak“ egyik szerzője, köte- iességszerüen mily biztosítékokat szerzett az általános, titkos, községenként! választójog hamisítatlan megvalósítására. Hallgassuk meg és nyilatkozatából további teendőkre nézve tájékozódjunk.“ Ezekután a darabontizmus vádjáról nincs több mondani valónk. A Simkó Aladár és Orosz György bornirt- ságaival nem törődünk. De a „Nagykároly és Vidékéivel még egy­szer szóba állunk. Mindenekelőtt nyilvánosságra hozzuk, hogy a gyalázkodó czikkeket ellenünk Simkó Géza írja. A volt ..Közvélemény ‘-bői ..Szépirodalmi vezető"-vé i'.'i ledegredált iczi-piezi jelentéktelen szavú ur vakmerő czinizmussal ir Kristóflyról. Arról a Kristóllyról, aki mig Nagykárolyban volt. igen gyakori vendége volt Simkó Gérú-nak. Arról a Kristóllyról. akinél mikor darabont bel­ügyminiszter volt. Simkó Géza protekezióért kunyorált pénzügyi segédtilkárrá való kinevezte- tése érdekében. Pont. Itt állapítjuk meg. hogy a bűnszövetkezet lapjaiban megjelent az a hir. miszerint a nagy- károivi Protestáns Társaskör a Kagykárolij-t olvasó-terméből kitiltotta volna, rosszakaratú hazugság. Kovács Dezső levele Orosz Györgyhöz. Piszkolódol a lapodhoz méltón. Megirigyelhetne egy csatorna Bár írásod szánalomra késztet Tetszik nekem e vitézi torna Ki. utódom vagy a szerkesztésben Üdvözöllek szivem melegevei! Kedves öcsém, sohse hittem volna. Hogy valaha a nyomomba lépel. Neppiés Nagykárolyban A népcsalók ellen. A Petőfi-emléktábla megkoszorúzása. Nagykároly város józan gondolkozása és öntudatos munkás népe vasárnap, márczius tű-én nagyarányú népgyülést tartott, amelyen állást foglalt a koalicziós kormány által tervezett fekete választójog ellen. Hasonló nagyarányú munkás népgyülés még nem volt Nagykárolyban, ami azt jelenti, hogy a munkásnép minden rétege már világosan lát és immár kétségtelenül rájött arra. hogy az ural­mon lévő kormány és pártja újra kiakarja nul­lázni a jogfosztott népet a polgári jogokból. A gyűlést hirdető nagy vörös plakátok csak a gyűlés napján, vasárnap reggel leltek kira­gasztva, mégis d. u. Vj4 órára, amely időre a népgyülés hirdetve volt. mintegy 25(X) ember jelent meg a népgyülés színhelyén, a Gr. Károlyi György-téren. A népgyülés. — amelyen Csorba Gyula vezetése alatt nagyszámú rendőrség és csendőr­ség asszisztált, — napirendje a következő volt: 1. A politikai helyzet. 2. A házszabály revízió. fi. A sajtószabadság megszigorítása Nagy­károlyban. 4. Márcsius lű. szent idusának megün­neplése. A napirendet Ferenczv Gyula a budapesti szociáldemokrata párt központi kiküldötte. Szi­lágyi József szatmári párttitkár és Panajot Tiva­dar nagykárolyi nyomdai gépmester fejtegették. Külön-külön rámutattak a kormány' néprontó politikájára. Magyaráztak általános választójog szükségességéről és annak gazdasági hatásáról. Foglalkoztak a parlamenti szólásszabadság ellen tervezett szájkosár merényletéről. Végül a jelen­levőket szervezkedésre szólították fel. A napirend 8-ik pontjában élesszavu, kímé­letlen kritikát mondtak a szónokok a nagykárolyi függetlenségi és 18-as pártnak a Nagykáiron/-lya\ szemben legutóbb tanúsított kvaliflkálhatlan el- j járásáról és ez által a sajtószabadság flagráns { megsértéséről. Végül márczius lű-ének jelentő­ségét méltatták. A népgyülés elhatározta, hogy a városháza j falába illesztett Petőfi-emléktáblát megkoszorúzza. : A czélból a gyűlésen jelenvoltak zárt négyes j sorokban munkásdalokat énekelve a városháza X A G Y K Á \\ OLY elé vonultak. Zengett, zúgott az utcza a szenvedé­lyes forradalmi daloktól. Közben sűrűén hang- ; zottak a következő kiáltások: „Le a klerikális osztályuralommal! Éljen az általános, titkos vá­lasztói jog !“ stb. stb. Az emléktábla fölé helyezett koszorú babér­ból készült. Aranyrojtos vörös selyemszalagján a következő aranybetüs felírás van „.4 szabadság lánglelkii bajnokának a nagykárolyi szociálde­mokrata munkásság A koszorú elhelyezése után Ferenczv Gyula | központi kiküldött tartott Petőfi szabadság esz­méi! méltatott rövid, de lelkes beszédet, amely után a népgyülés közönsége méltóságteljes rend­ben szétoszlott. A csütörtöki vacsoráról. Az egyik vendég : (súgja a szomszéd­jának) Érzed, hogy ebben a tésztában egy csepp vaj sincs. A másik vendég : Nem is csoda, meri minden vaj a házigazdánk fején van. II megyeszékhely kérdése. A szatmáriak mozgalma, Falussy Árpád főispán — Nagykároly ellen. F. hó 11-én Szalmáron nagy gyűlés volt. amelyen kizárólag a megyeszékhelynek és az azzal kapcsolatos hivataloknak Nagykárolyból Szat- márra való áthelyezését tárgyalták. A gyűlés, amelyen kb. 60 megyebizottsági tag vett részt, elhatározta, hogy ez ügyben az országgyűléshez memorandumot terjeszt fel. Ebből a Nagykároly város érdekeit mélyen érintő ügyről egyes helyi újságok egyáltalában nem Írtak, akik pedig Írtak, azok is, mint egy­szerű hirt regisztrálták a történeteket. Miért 2 Mert Falussy Árpád megparancsolta nekik, hogy hallgasanak. Falussy Árpádnak pedig Szatmáron súgták meg. hogy ha ellenaktóit mer indítani, hát akkor baj lesz. És a főispán fél Szatmártól. mert ott tud­nak akarni. Ott nem gerinctelen emberek a veze­tők. mint nálunk. És Falussy Árpád most már nyíltan a Szat­mári székhely párt hive. Ezt igazolja azon közölmény is, hogy a főis­pán csütörtöki estélyére majdnem mind azok voltak hivatalosak, akik a Szatmári megyeszék­hely legelszántabb harezosai. Ezt a czélt szolgálta az a vacsora is, ame- j ! Ivet Dr. Kelemen Samu szatmári képviselő adott j és amelyen Falussv is részt veit. Városi ügyek. A Gr. Károlyi Gvörgy-lérnek keleti része, az j úgynevezett Újsor sáros időben valósággal meg- ' közelithetetlen. Mozgalom indult meg, hogy az az útvonalon a járdához közel köves kocsi-ut ké- j szülessék. A nagykárolyi vágóhídon lévő nagy emész­tőgödör az egész környéken tűrhetetlen és a közegészségügyre káros bűzt terjeszt. A törvény- j hatósági állatorvos az alispántól ez ügyben sür- J gős intézkedést kért. I A képviselőtestület már több évvel ezelőtt | elhatározta, hogy a Gr. Károlyi István-utcza déli j oldalát aszfalt-járdával fogja ellátni. Mikor lesz j ez a határozat végrehajtva 2 Hát a Melinda-utczai aszfaltjárdával mi lesz 2 j A nagykárolyi régi barom vásárteret a vá- j rosi tanács legközelebb eperfa-csemetékkel fogja beültetni. HIRE k. Bírósági előléptetések. Csics Lajos nagy- károlyi aljárásbiró járásbiróvá lett kinevezve. Is- j merőseink közül Dr. Kindris Gábor szabadkai törvényszéki biró a VII. fizetési osztályba léptet­tek elő. Arcz Albert betétszerkesztő albiró járás­biróvá és l)r. Markovits Elemér debreczeni al­biró törvényszéki bíróvá lett kinevezve. — A Kölcsey-Egyesület estélye. A Nagyká- j rolyi Kölcsey-Egyesület e hó 22-iki nagyszabású j müvész-estélyére az Egyesület a következő meg- j hívót hocsátotta ki. — Meghívó. A Nagykárolyi í Kölcsey-Egyesület folyó évi márczius hó 22-én vasárnap a városi színházban Herczeg Ferenc/ ! iró és Paulay Erzsiké a Nemzeti színház művész- ' • nője közreműködésével a budapesti „Petőfi-“ház alap javára müvészestélyt rendez, melyre az igen tiszteit közönséget ezúton hívja meg a rendező- : ség. Műsor: 1. Tavasz megjelenése" élőkép. 2. j Kiss József „Jehovája.“ Előadja Veres Gusztáv. 3. Hegedű-játék: Fejes Mariska. Zongorán kiséri j Dr. Tanódv Endre. 4. Ének: Fábián Lajos. ű. ! Szavalat: Paulay Erzsiké, ti. Felolvasás: Her- ; ezegli Ferencz. 7. Ének : llj. Amlrássv Jenőné. , 8. Zongorajáték : Kaufmann Sándor. 9. Szavalat: Paulay Erzsiké. Kezdete este pont 8 órakor. | Helyárak : Földszinti páholy 12 kor. Emeleti pá­holy 10 kor. Földszinti támlásszék I—XIII. sor. j 3 kor. Emeleti erkélyszék I. sor 2 kor. II. sor 1 i korona (»0 Mér. Karzat-jegy I IV. sor 80 fillér. | a további sor 00 fillér. Jegyek előre válthatók ! Klacskó István főgimnázium! tanár, az irodalmi j osztály elnökénél, külön meghívók kibocsátva nem lesznek. Műsor után társasvacsora Wessel Manó éttermében. Jókedv esetén táncz. — Az estély rendezősége arra kéri ezúton a t. közön­séget, szíveskedjék az előjegyzett jegyeket már­czius 20-án pénteken délig kiváltani, mert ellen­kező esetben a jelzett napig ki nem váltott je­gyeket másnak fogja eladni. — Képviselőválasztók névjegyzékének ki­igazítása. A névjegyzék kiigazítása elrendelte­tett. Aki képviselőválasztásra van jogosítva, az !'. hó 27. 28. és 29-én mindenkor délután 2 órától kezdve a kiigazító küldöttség előtt, amely a városháza nagy termében fog működni, az eset­leges jogtalan kihagyása végett reclainátióját be­nyújthatja. A debreczeni egyetem kérdése. Hazánk egész északkeletét érdeklő dolgok felett folynak most — még csak zárt ajtók megett a tanács­kozások Debreczenben. Ezen város is egyike azok­nak, amelyek egyetemet óhajtanának szerezni ma­guknak. Kétségtelen, hogy Debreczenben ezen ősi magyar kálvinista városban minden előfeltételek megvannak erre s kész is a legnagyobb áldozatokra. A város azonban már e kérdésben régebb idő óla össze van kötve a tiszántúli egyházkerülettel; most is karöltve akar eljárni s memoramdumát áttette az egyházkerületi elnökséghez. Színészet Nagykárolyban, krémet- Sándor színigazgató színtársulata f. évi május 1-én kezdi meg Nagykárolyban a tavaszi szinidényl. — Megint egy uj bank Nagykárolyban. Nagy­károlyban megint egy uj pénzintézet alapításáról beszélnek, melynek alaptőkéje 2.(XX),000 korona volna. Pozitív adataink még nincsenek az uj ala­kulásról, de annyi bizonyos, hogy már egy kicsit sok lesz a jóból. Ma holnap már több bank lesz Nagykárolyban, mint olyan ember, akinek köl­csönre van szüksége. Pedig ilyen sok van. — Automobil-járat Nagykároly és Szatmár között. Egy budapesti vállalkozó Nagykároly és Szatmár között személyforgalomra szánt auto­mobil-járatot fog a nyár folytán létesíteni. Halálozás. Kohn Gyula nagykárolyi ló­kereskedő f. hó 15-én meghalt. Temetése nagy részvét mellett kedden délelőtt volt. — Szobatüz. Vasárnap a déli órákban tűzi lárma riasztotta meg Nagykároly város lakossá­gát. Félreverték a harangokat, robogtak a tüz- fecskendős kocsik. Pedig mindössze egy kis szo­batüz volt. amely Griszháber Albert asztalos mester műhelyében keletkezett. A kár jelenték­telen. Elfogott katonaszökevény. Kőim Márton, a szatmári 5. honvédgyalogezred 30 éves köz­katonája ezredétől megszökött. Szatmárról Nagy­bányára vette az útirányt. Ez volt a szeren­csétlensége. Az éppen Désre jegyet váltó s állító­lag Romániába készülő katonaszökevényt a jelen­leg ott működő sorozóbizottság egyik altisztje. Schreiber Ferencz káplár az állomáson felismerte mire a csendőrség letartóztatta és megbilncselve ezredéhez vissza kísértette. Megemlítjük, hogy a szökött katonának ez már negyedik szökési kísér­lete s legutóbb is a komáromi várban három évet töltött várfogságban s egész eddigi katonai szolgálata csupán a szökések folytán rámért bün­tetések kiállásából állott. — Furfangos cigány. Kanalas Trógyer nagy­váradvidéki kóbor cigány a napokban Szakálas- dombó községbe vetődött, ahova állítólag atyafi- sági kötelék vonzotta s a község szeretete. Pár napi ott tartózkodása után az a hir kezdett a községben terjedni, hogy a cigány pengő koro­nákat tud csinálni, a mi két pénzsóvár község­beli emberben a könnyű meggazdagodás vágyát érlelte meg. A cigánynyal alkudozásba bocsát­kozlak s összesen 500 koronányi összeget adtak neki, ki ennek fejében 12.000 korona gyártására vállalt kötelezettséget. Egyúttal a felek megnyug­tatására azonnal hozzá is látott a pénzgyártás­hoz. mérv célból agyagot kért, azt nagy okusz- pokusz mellett összegyúrta s rajta lyukat fúrt, in elv lie cinket öntött. Eljárása közben egy észre­vétlen pillanatban a lyukba a cink alá néhány valódi koronái csempészett s ezek után klienseit a legéberebb figyelemre kérte fel. a cinket ujjú­val megnyomta s alól az agyaggal borított koro­nák egymásután kipogyogtak. Áz agyagot lemos­n

Next

/
Oldalképek
Tartalom