Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)

1908-01-08 / 2. szám

NAGYKÁROLY.

Nagykároly város múltjában nincs öröm, jövő- ! jében nincs remény. Mondhatják ugyan, hogy: de- i hogy is nincs! Hiszen van függetlenségi főispánunk és van függetlenségi képviselőnk és az országot ma függetlenségi kormány vezeti, tehát ezek révén Nagykároly városnak is juttat valamit.! Szomorú reménység.

Dr. Fal ussy Árpád függetlenségi főispán ur lázasan dolgozik is, de nem Nagykároly város, hanem a saját maga jólfelfogott érdekében. Papp Béla képviselő ur is nagyon elvan foglalva. Vezérli a ,S z a t m ár vár m egy é“-t és #gy-két vezér- czíkkel egy jóféle kir. közjegyzőséget akar magának kiérdemelni.

Teljesen magunkra vagyunk hagyatva, nincs senki, aki mondaná, szeretlek gyermekem.

A kinai, ha óhaja nem teljesül, ha megcsalatkozik, összetöri a bálványát, amelyben pedig hite egész erejével megbizott. Nagykároly város lakossága is fájdalmasan megcsalatkozott az ő hamis aranynyal aranyozott bálványaiban.

Ahelyett azonban, hogy ledöntenők a használhatatlan bálványokat, vak imádattal és korgó gyomorral hódolunk előttük

Minden város kereskedelmének, iparának és közgazdaságának fokmérője az idegenforgalom

Ebből a szempontból a villanyvilágitásos, aszfaltos, megyei székhelyivel bíró Nagykároly várost bátran lehet a hallottak városának, a ezifra nyomorúság városának nevezni.

Nagykároly városban az elmúlt 1907. évben, beleszámítva a kereskedőket, utazókat, magán embereket, vándorlókat, komédiásokat és kéregetőket, a rendőrségi nyilvántartás szerint összesen 180 külföldi és 580 magyarországi idegen fordult meg. 200-ra tehető azok száma, akik a rendőrségnél bejelentve nem voltak.

Ezek a számok kötetekre menő Írásoknál fényesebben igazolják Nagykároly város szegénységét.

"Vlzlr ex esz tA múlt hétfőn volt Vizkereszt:

Nem ereszti meg az ereszt.

Boldog évre van kilátás,

Dőlni fog az istenáldás.

Aratunk hő búzát, árpát_

És — nem lesz főispán ÁRPÁD.

Nagykárolyban 1908, január 1-tól

tilos a koldulási

A város hivatalos szegényei

A város végi alacsony, nádfedelü, jég virágos ab- laku viskókban nagy szomorúság van mostanában.

Nincs kenyér, nincs tűzifa, nincs meleg ruha. Künn hó borítja a világot. A maró, velőigható éjszaki szél versenyt zokog, jajgat a rozzant viskók sápadt arczu, beesett szemű lakóival. De minden kétségbeesésük hiába való : nem szabad szegénynek lenni, mert ezért becsukják az embert.

Tilos a koldulási így parancsolják ezt a nagy- fejű tekintetes urak, akik a városházán, jó melegre fűtött, nagy ezifra szobában, finom ételekkel telt gyomorral igazgatják a szegényember sorát.

A szegény-soron tehát nagy a szomorúság. Kék pontos, fehér zsinóros dolmányu szigorú arczu hajdú pecsétes Írást hozott a városházáról.

Azok, akiknek szól, nem tudják elolvasni. A szomorú Írást a szigorú arczu hajdú böngészgeti. Levett kalappal hallgatják.

Az áll benne, hogy a fehérbádog koldulási jelvény táblákat 24 óra alatt be kell vinni a városgazda úrhoz » mert különben baj lesz.

Az élet hajótöröttjei szótlanul hallgatják az Írás kemény szavait. Nagyokat nyelnek. Keblükben nagy indulatok, elfojtott érzések lázonganak.

Hej, szomorú sors is az övék, még a bádogtáblát is visszakérik tőlük.

Nagykároly város képviselő-testülete a múlt év szeptember 8-án tartott közgyűlésén határozatilag kimondotta, hogy Nagykároly város területén 1908. évi január 1-től kezdődőleg tilos a koldulás.

A határozat jogerősé vált és a tilalom a folyó év első napján már életbe is lépett.

A koldulás megszüntetésével a képviselő-testület elhatározta, hogy a városi szegényeket fokozottabb mérvben fogja a szegény intézeti pénztárból segélyezni.

A szegényügyi bizottság javaslata alapján a város hivatalos szegényeinek száma 1908. évi január 1-től kezdődőleg 91-ben állapíttatott meg. Ezek közül 21 szegény heti és 75 szegény havi segélyben részesül. A heti segély legkisebb összege 1 korona, legnagyobb összege 2 korona 50 fillér. Kitesz hetenkint összesen 39 korona 50 fiillért. A havi segély legkisebb összege 4 korona, legnagyobb összege 10 korona. Kitesz havonként 506 koronát.

A „Magyar Király“ kávéházból.

— Miért vágsz olyan savanyu ábrázatot?

— Beteg vagyok. Olvastam Ilosvay alispán és Debreczeni polgármester a főispánhoz intézett újévi hízelgő beszédeit és megcsömör- löítem tőlük.

H I K E ív.

— Kinevezés. Dr. Jékel László nagykárolyi orvos a m. kir. államvasutak egészségügyi tanácsadójává lett kinevezve.

— A Szabad Lyczeum második előadása. A nagykárolyi Szabad Lyczeum második előadása f. hó 12-én vasárnap délután 4 órakor lesz a főgimnázium rajztermében. Dr. Lucz Ignácz a nemzetközi világnyelvről, Orosz György pedig a szocziálizmusról fog előadást tartani.

— Dezső felolvasást tart. A nagykárolyi Köl- csey-Egyesület január 16-án a Városi Színházban felolvasó-estélyt tart. Megnyitó beszédet Cseh Lajos fog mondani. Váczi Zoltán zongorázni és dr. Krúdy Andor ezimbalmozui fog. Szilire kerül a „Karperecz“ czimii egy felvonásos vígjáték is, .. amelyben Papp Béláné, Kacsó Mariska, Algay Ödön, Dr. Luby László és Dr. Németh Béla fognak szerepelni. Dr. Ko/ács Dezső felolvasni fog. Vájjon miről? Ha a köpenyegforgatásról és reményeinek megsemmisüléséről fog felolvasni, úgy az nagyon érdekes looz. Az estély 7 órakor fog kezdődni. Helyárak: Földszinti páholy 6 korona Emeleti páholy 5 korona. Támlásszék I—X. sor: 1 korona, a többi sor 60 fillér. Emeleti erkélyszék: 1 korona. Karzatjegy 40 fillér. Műsor után Wessel Manó kávéházában tombola és táncz.

— Házasság. Lebovits Hermann szilágycsehi kereskedő f. hó 5-én Nagykárolyban eljegyezte Rosenberg Bernát polgártársunk leányát, Bertát. — Diósi Sándor nagy károlyi bérlő f. hó 14-én köt házasságot Fehérgyarmaton Spitz Ilonkával.

— Olajozzák az adóprést, A nagykárolyi városi adóhivatal a pénzügy igazgatóság rendelete alapján felhívja az adózó közönséget, hogy a III. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallási ivét f. hó 20-ig a városi adóhivatalnál nyújtsák be.

— Az Ecsedi-iáp Pozsonyban. Tisza István gróf miniszterelnöksége idején Weltner Jakab a Népszavában az Ecsedi-lápról bizonyos kellemetlen dolgokat irt meg oly formán, hogy Tisza István gróf személyét sem kimélte. Tisza a czikk miatt sajtópert indított Weltner ellen s a Kúria a pozsonyi esküdt- bíróságot delegálta az ügyben, amelynek tárgyalása márczius 9-én lesz.

— Két év múlva kiderült gyilkosság. Klein Fe- rencz fehérgyarmati szabó az 1905. óv karácsonyán nyomtalanul eltűnt Fehérgyarmatról. Hiába volt minden kutatás, Klein nyomára ráakadni még a csendőrség se tudott. A múlt pénteken egy menyecske jelent meg a fehérgyarmati kir. járásbíróságnál és szenzácziós vallomást tett férje Gúlán János juhász ellen. Előadta, hogy az eltűnt fehérgyarmati szabót 2 évvel ezelőtt férje gyilkolta meg s miután 100 forintját és aranyóráját elrabolta a hullára egy nagy követ kötött és a Szamosba dobta. Minthogy az asszony vallomása valónak bizonyult, a gyilkos juhászt elfogták.

— Egy gyápalapltási tervről. Mintegy fél évvel ezelőtt Falussy Árpád főispán, Kovács Dezső, Adler Adolf és más hasonszőrű hazaffyak nagy hű-hóval kürtölték világgá, hogy átveszik a nagykárolyi Fülöp- féle cserépkáíyhagyárt és részvénytársasággá alakulva, ,azt kibővítik. Azóta hallgat az ügy. Mi van vele? És mi van a „Hitelbank“ által tervezett pezsgőgyárral, termény közraktárral ? Mi van velük, ó mi van ! ?

— Halálozás. Fábry Endre volt nagykárolyi rézműves polgártársunk Febérmegyében, a hol az utóbbi időben vejénél állandóan tartózkodott, a napokban meghalt.

— A „Nagykárolyi Tisztvisalöi Fogyasztási Szövetkezet“ úgy látszik lassan, de biztosan önmagát fogja elfogyasztani. A nagyságos és tekintetes szatócs urak sehogy se tudnak boldogulni. A szövetkezet fennállásának rövid ideje alatt már a második üzletvezetőjük hagyja őket a faképnél. Most egy harmadikat keresnek. Talán kaláberezni akarnak ?

— Százkoronás arany. Az állam egy szép, kívánatos újévi ajándékkal lepte meg a népet. Forgalomba kerültek a százkoronás aranypénzek. Har- minezhárom gramm súlyú, egyik oldalán a király alakjával, másik oldalon a nemzeti czimerrel, szélén „Bizalmam az ősi erényben“ körirattal. Kívánjuk, hogy adjon Isten mennél többet belőle összes olvasóinknak.

— Halálos szerencsétlenség. Fehérgyarmati tudósítónk egy ottani fuvaros borzalmas szerencsétlenségéről értesít bennünket: Braun Bertalan fehér- gyarmati fuvaros deczember 30-án többféle áruval megrakodva, Szatmár-Németiből Fehérgyarmatra igyekezett. Braun a kocsin elaludt és útját lovaira bizta. Zsarolyán és Majtis községek között a lovak az útról letértek és a szekeret az ut melletti árokba fordították. Az alvó fuvaros a megterhelt kocsi alá került, melyen petroleumos hordók is voltak. — Braun a reá dűlt szekér alól kivánszorogni sem tudott és ott lelte halálát. Kedden reggel akadtak reá az arra járó fehérgyarmatiak, akik hazaszállították. Özvegyet és hat gyermekei hagyott hátra nagy szegénységben.

— Agyonnyomta a kapu. Garbolcz szatmármegyei községben a múlt hó 31-én nagy szerencsétlenség történt. Somodi Károly csiirjére uj kaput készíttetett s azt egyelőre az ajtó elé támasztotta. A nehéz tölgyfa kapunak sok bámulója akadt, közte egy Riczucsák János nevű 14 éves fiú is, aki nem elégedett meg csupán az uj kapu bámulásával, hanem azt tapogatni is kezdte. A különben is gyengén odatámasztott kapu eközben lezuhant és maga alá temette a szerencsétlen fiút, ki azonnal szörnyet halt.

— Kaland a kazánban. Furcsa kalandja volt Mezőtelegden Pozsonyi László nagykárolyi születésű biharmegyei íparfelügyelőnek. A biharszilágyi olajipar-részvénytársaság telepén tartott az iparfelügyelő vizsgálatot. Többek között a kazánokat is megvizsgálta. Az egyik kazánt belül is tüzetesebben akarta megtekinteni s ezért bemászott a kazánba. Ott megkopogtatta a vasfalakat jobbról is, balról is s mikor elvégezte a dolgát, kifelé igyekezett. Igen, ha lehetett volna. A kazánban a kissé termetes iparfelügyelő nem tudott mozogni. A vaspántok fogva tartották. Hiába volt minden furfang vagy erőfeszítés — foglya lett a kazánnak. A köriilállók természetesen a bennszorult iparfelügyelőnek nem tudtak segíteni. Más mód nem volt, minthogy a kazán egyik részén nagyobb rést kellett ütni. Ez azonban sokáig tartott. Három és fél óra hosszáig kellett Pozsonyi Lászlónak a gömbölyű cellában vesztegelnie. Addig ott költötte el az ebédet s ott szivta el étkezés után a szivarját is. Végre hosszas fáradozás után akkora rombolást vittek véghez a kazánon — kibontották az oldalfalakat — mig az iparfelügyelő kijuthatott.

— A „Lövölde“ bérbeadása. A nagykárolyi

Lövölde-kertet a város 2 évre ismét bérbeadni szándékozik. Az erre vonatkozó árverés f. hó 14-én lesz Néma Gusztáv közig, jegyző hivatalos helyiségében. Kikiáltási ár évi 625 korona bér. Bánatpénz, mely az árverés megkezdése előtt leteendő: 156 korona 25 fillér.

— Uj vasút Szatmármegyében. A fernezelyi h. é. vasutat tegnap adták át a forgalomnak ünnepélyesen. Ugyancsak tegnap kezdte meg ott működését az uj kónsav gyár is.

Ipar, kereskedelem, közgazdaság.

— A „Központi Takarékpénztár Részvénytársaság“

Nagykárolyban ez idei működését 67003 korona 76 fillér tiszta nyereséggel zárta le. Ez az üzleti eredmény a mai kedvezőtlen pénzügyi viszonyokat tekintve, úgyszólván az egész vidéken páratlanul áll. A nyereségből osztalékra részvényenként 30 korona jut, ami a részvények 71/2°/o-os jövedelmezőségének felel meg. A nye- reségbőlaz igazgatóság jelentékenyen megerősíti a tartalék alapot, a veszteségi alapot és az osztalék tartalék alapot. Az intézet betét állománya 3056514 korona 50 fillér. Említésre méltó jelenség, hogy daczára a kedvezőtlen viszonyoknak az intézet kiváló gondot íorditott arra, hogy hitelvisszavonás, vagy rendkívüli törlesztések előírása, vagy a hitelforgalom korlátozása az üzletfelekkel szemben nem alkalmaztatott. Az intézet két főtényezőnek köszönheti meglepő emelkedését, az egyik: a nagyközönség bizalma, a másik: a lelkiismeretes üzleti elv, amely kitűnő vezetéssel párosul. Ez utóbbi kizárólag az ügybuzgó, szaktudással rendelkező vezetőségnek, nevezetesen és kiválóan R e ö k Gyula elnök és Dr. J é k e 1 László vezérigazgató, valamint Sternberg Jenő ügyvezető-igazgató érdeme.

— Országos vásárok januárban. 25-én: Mátészalkán és Csengerben.

— Kétszázezer korona rokkant munkásoknak és

iparosoknak. Ily tekintélyes összeget fizetett ki 1903. márczius óta a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdijegylete 276 rokkant tag és 70 árva állandó segítésére. Ezen államilag támogatott munkásjóléti intézményünknek központi választmánya e napokban tartott ülésében örömmel vette tudomásul azt, hogy az idén belépett tizenhétezer uj taggal a tagok száma ötvenötezerre emelkedett, s hogy vagyona a három millió koronát fölülhaladta. A napokban Gyulafehérvárott és Szabadkán alakítottak fiókpénztárakat, melyek száma jelenleg 182. Az utóbbi időben Gróf Széchenyi Frigyes (Baras) és Schulz Lónárd (Versecz) léptek be 200 koronával az alapitó tagok sorába Gölniczbánya városa a rendőröket, hivatalszolgákat, mezőőröket stb. Íratta be saját költségén az egyletbe, ily módon gondoskodva azok nyugdijáról. Újabb időben a vidéki ipartestületek kezdeményezésére az önálló iparosok, kereskedők, tisztviselők stb. mind nagyobb számban csatlakoznak az egylethez, melynek központi háza és irodája Budapesten, VIII., József-utcza 23. sz. alatt van.

SZER KESZTŐI ÜZENETEK.

— Érdeklődő. Gr. Károlyi István hagyatékának

értékét a nagykárolyi kir. járásbíróság 18 millió koronában állapította meg. Gr. Károlyi György, a köteles rész fejében a hagyaték egy negyed részét

kapta.- Elhagyatott. A szatmári kir. törvényszék, ha Írásbeli kérelmet ad be, pártfogó ügyvédet fog kirendelni, aki a válópert ingyen fogja folytatni. A kérvényhez szegénységi bizonyítványt kell csatolni.

— H. S. Nagykároly. Beküldött versének utolsó szakasza a következő:

Majd ha elmúlnak a ködök,

Kék ibolyból koszort kötök S elküldöm neked Margit,

Mert a hidegséged hargit.

Kritikánk a következő: Ahelyett, hogy Ön koszort kötne: kösse fel önmagát. Nem muszáj bevárni, mig a ködök elmúlnak.