Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)

1908-01-29 / 5. szám

NAGYKÁROLY.

Igazgatóságának, a honnan azonban a mai napig egy betű értesítést nem kapott.

A kedvezőtlen időjárás miatt a tagok 3/é része állandóan beteg Különösen a Börvelyi Kendergyár munkásai között dühöng a különféle ragályos járvány.

Egyedül Börvelyből naponta 30—40 orvosi reczeptet hoznak be lebélyegzés czéljából.

Nagykárolyiak 11

Ne emeljetek kalapot.

Mert az egészség a fő.

Alig találunk embert, aki kifogást ne emelne a köszöntés formája ellen. Egyiknek nem tetszik, hogy mélyen leemelik a kalapot, a másik pokolba kívánja azt, aki csak megbillenti a kalapját. Vannak ismét, kiknek ez utóbbi szokás is nagyon sok s megelégszenek azzal, ha csak éppen katonás szalu- tálással iidvözlik őket.

Szabályt felállítani bajos, mert mig lesznek érzékeny és tulórzékeny emberek, addig hiába törjük a fejünket egységes formulán. A nagy ur és a különczködő megvárja, hogy földig hajoljanak, a közönséges embernek meg mindegy, akármilyen mozdulat kiséri az üdvözlő szavakat.

A katonaság, ha mindjárt ellenséges szemmel nézünk is reája (komolyan), elég praktikus s az olyan bécsi import, mint a köszöntésnek egyszerűbb és könnyebb formája még a legerősebb nemzeti érzület mellett is elfogadható. Bár inkább ilyeneket fogadtunk volna el Bécstől, mint azokat a bizonyos „népboldogitó“ maszlagos eszméket és az ipari termékeket. Vájjon nem helyesebb-e, ha a hideg téli időkben csak „szalutálva“ köszöntünk, mintha a kalapokat és sapkákat lekapkodjuk s kitesszük magunkat a meghűlés veszedelmének — csupa divatból, vagy pláne sovinizmusból?

A köszöntés eredete tán még csak szólna a kalapemelés mellett, ha nem emlékeztetne bennünket a rabszolgaságra. A rabszolga ugyanis azért emelte le fövegét, hogy gazdája láthassa tar koponyáját, mely ismertető jele volt a rabszolgának.

A magyar embernek sem szokásával, sem természetével nem egyezik meg a köszöntés szolgai formája. Igaz, polgárjogot nyert már más, nem épe.n dicsérendő szokás is, úgy ment át ez is a nép vérébe ; de nem zárja ki, hogy ne változtassunk rajta. Ilyen az „alászolgája“ is. Ez csak nem magyar eredetű s mégis kiszorította a régi szép magyar üdvözlést: „Adjon isten jó napot“, mely ma már csak a paraszt ajkairól hangzik el. Sőt ha „urasan“ akar beszélni, akkor már ez is „alászolgájá“-t mond.

Legyen a magyar ember inkább katonás, mint szolgai. A szalutálas nemcsak az osztrák ármádiának szokása, hanem jellemző, minden nemzet hadseregére. S hogy megfelelőbb, mint a kalapemelés, az bizonyos. Ne legyünk tehát ellenségei annak a bizonyos szalutálásnak, sőt kövessünk el mindent, hogy ez legyen a bevett szokás. Ha más haszna nem is lesz, mint az, hogy nem kell a hidegben lekapkodni s igy folyton rongálni kalapunkat, már ez is elég szép eredmény lesz s úgy egészségi, mint gazdasági tekintetben is csak nyerni fogunk általa.

Ä „Szatmáryánnegye“ szerkesztőségéből,

Szedögyerek: Kéziratért jöttem. Szerkesztő: Még nincs, de azonnal (ny) Írok.

IRODALOM, MŰVÉSZET.

— A Thálía-társaság Nagykárolyban. Budapesten a közelmúltban egy igazi vérbeli színészekből álló lelkes csapat verődött össze, mely a maga szerény eszközeivel, dicséretes buzgalommal működik a radikális, modern, szocziálista irányú színmüvek előadása terén. A haladásnak, a felvilágosodásnak, a becsülete^ munkásai e társulat tagjai, akik művészeti szempontból is kiváló előadásokat tartanak. A nagyobb vidéki központok, ahol télen állandó sziházi élet nincs, a modern színjátszás ez apostolait meghívják és mindent elkövet íek, hogy a Thália- társaságot 2—3 előadásra megnyerjék. Így legutóbb Nyíregyházán és Egerben határozták el, hogy a Thália- társaság náluk egy pár előadást tartson. Nagykárolyban ennek kieszközlése a Kölcsey-Egyesület feladata volna. Megfelelő színházi helyiségünk van hozzá. Az újra alakult Kölcsey-Egyesület összes tevékenységét, akár csak a kajászószentpéteri filléregylet, — egy-két felolvasó estély rendezésében meríti ki.

H I R E K.

— Felkérjük mindazon vidéki előfizetőinket, a kik lapunk előfizetési árával hátralékban vannak, hogy azt kiadóhivatalunk czimére mielőbb beküldeni szíveskedjenek.

— Visszavonuló főispán. Arad vármegyében és Arad szab. kir. városban élénk sajnálkozást kelt Károlyi Gyula grófnak azon elhatározása, melyet már el is juttatott illetékes helyre, hogy lemondva főispáni tisztéről, a politikai élet teréről visszavonul. Károlyi Gyula gróf visszavonulásának oka az, hogy

nejének gr. Károlyi Istvántól örökölt birtokainak gondozása nem enged elegendő időt a sokoldalú főispáni teendők ellátására. Arad város sokat köszön távozó főispánjának, aki másfél év alatt is sokat vívott ki a kormánynál Arad részére.

— Eljegyzés. Juhász Ernő, nagy károlyi pénzügyi számtiszt eljegyezte Hetey Ábrahám nagykárolyi főjegyző leányát, Margitot.

— Kinevezés. Zanathy István és Csetneki Lajos vármegyei dijnokok vármegyei Írnokokká lettek kinevezve.

— Nagykárolyi esküdtbirák az 1908. évre.

Az 1908. évi esküdtszéki cziklusra f. hó 25-én történt meg Szatmáron az esküdtek kisorsolása Nagykárolyból az 1908. évben a következők lesznek az esküdtszék tagjai: Bing Mór,Nonn Gyula, Janiczky György, Marián Ferencz, Schnell József, Frank Lajos és Irsik Ferencz.

— A vasutasok mulatni fognak. A magyar államvasutak minden vonalán a „nemzeti kormány“ érája alatt uralkodó mizerábilis állapotok elkeserítik a közönség azon részét, akiknek a vasúttal dolga van. Annál vigabbak a vasutasok, különösen a nagy- károlyi vasutasok. Ezek a jövő hó 15-én tánczmu- latságot fognak tartani. A vasutasok tánczmulat- ságára minden meghívott vendég: Mehet! Végállomás nem lesz, mert ezen tánczvigalmon a jókedv határtalan lesz.

— Jekelfalussy a pénzintézetekhez. A hadseregnek valóságos mostoha gyermeke az altiszt. Rengeteg a dolga, óriási a felelőssége Tulajdonképen ő a valódi nevelője az ujoncznak. Vele együtt él és annak a századnak, melynek jók az altisztjei, jók a közkatonái is Az altisztnek, a tovább szolgáló altisztnek anyagi helyzete valóságos karikatúrája mindennemű fizetségnek. Meg is csappant a számuk és most minden ezredben altiszthiány van. — Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter, a király negyvenéves uralkodói jubileuma alkalmából, magán- gyíijtés utján akart egy altiszti segélyalapot teremteni. A közönség felkarolta az eszm ít, mert 164,000 koronát adományozott erre a czélra. A miniszter most újból felhívást bocsátott ki a gyűjtésre s ez alkalommal a pénzintézetek üzleti fölöslegeiből kér részt az »lisztek számára. A felhívás a nagykárolyi összes pénzintézetekhez e héten érkezett meg Szép dolog, de nem méltó katonáékhoz. Tessék a kardcsörtető tisztecskék fizetését leszállítani és az altisztekét megjavítani, ez volna az igazság.

—• Nagykároly gyomra. Nagykároly város közönsége az 1907. évben a végóhidról megvett 1763 szarvasmarhát, 518 tinót, 896 bor jut, 214 juhot, 322 bárányt, 3106 sertést és 216 mázsa idegen helyről behozott húst. Ezen számokba az egyes házaknál levágott lábas és szárnyas jószágok nincsenek belefoglalva.

— Ellopták a városi mérnököt Csütörtökön este a városi villanyvilágitási naptár szerint a holdnak nagyon korán kellett volna felkelni. De a hold, ez a vén lump, csütörtökön valószínűleg délig mulatott és csak 3/-tl0 órakor kelt fel. Ám a szabály szabály! Csütörtökön este 9 órakor rémes sötétség borult Nagykároly városra. A Petőfi-utczán a nagy sötétségben 2 szekér összeütközött és csak kicsi híja volt, hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt. Á járókelők neki mentek a villanyvezeték oszlopainak. A legérdekesebb azonban, hogy a városi mérnököt, mikor ez az Eigner-féle üzletből lakására akart menni, két tréfás ur, kiket a sötétség miatt látni nem lehetett : ellopta.

— Nagykároly torka. Nagykároly város közönsége az I9u7. évben megivott 124,619 liter bort, 111,083 liter pálinkát, 984 liter likőrt, 211,879 liter sört, 24 556 üveg ásványvizet és 44.210 üveg szódavizet.

— Egy nagykárolyi különlegesség. A jó öreg „Nagykároly és Vidékéiben olvastuk a következő hirt: „Uj telefon-előfizető. Dr. Éooz Elemér orvos a helybeli távbeszélő hálózatba 24. szám alatt bekapcsoltatott.“ No hát, ilyen is csak Nagykárolyban történhetik meg, hogy egy orvost bekapcsoljanak a telefon-hálózatba. Igazán csodálatos, hogy e különös körülmény daczára nincs állandó telefon-üzemzavar.

— Milyen időnk lesz? A Meteor azt jósolta, hogy az idei tél leghidegebb napja ma, azaz január hó 29-ike. Nagyobb hidegek az idén még február 4. és 5-ike körül várhatók. Február első napjaiban erős havazásra van kilátás. így Írja a Meteor, ezért a szerkesztőség nem vállal felelősséget, különösen minálunk nem, mert sohasem lehet tudni, mikor és hogy fogja a koaliczió az idők járását elpaktálni.

— „Katholikus Népszövetség.“ Kaplonyban, Kálmándon, Fényen, Csanáloson, Mezőteremen, Mezőpetriben és Vállajon, — mint tudósítóink írják, a templomokban és iskolák előtt ezerszámra osztogatnak most egy ezédulát, amelynek homlokán ez a hangzatos jelszó ékeskedik: „Katholikusok egy táborba!“ A „Katholi- kusok testvérek'‘-hez czimzett felhívás arra buzdítja a testvéreket, hogy lépjenek be a „Katholikus Népszövetség“ czimü egyesületbe, amelyben üdv és boldogság terem valamennyi számára. Férfi, nő, szegény, gazdag, mind,

mind tagja lehet a szövetségnek és valamennyi áldozhat a nagy pénztárba fejenkint évi egy koronát. A szegény is, meg a gazdag is. Ez a derék Népszövetség e hó 26-án vasárnap diszgyülést tartott a fővárosban, melyen Ra- kovszky István a képviselőház alelnöke,Prohászka Ottokár püspök és Zboray Miklós beszélt. Ha tisztán vallási czélból alapított egyesületről volna szó, egy szavunk se lehetne ellene. De ha Rakovszky, Prohászka, Zboray Katholikus Nép- szövetséget alkotnak, akkor arra nekik van szükségük. És eszünkbe jut a nagykárolyi Népszövetség, a melynek Kunéry Kálmán volt a szerkesztője és amelynek jámbor előfizetői üthetik bottal a pénzük nyomát . . .

— Halálozás. Özv. Lichtmann Jakabné magánzónő, Spitz Mór nagykárolyi polgártársunk anyósa, f. hó 27-én, Nagykárolyban meghalt.

— Vérrózsák a hó tetején. Fejes Ferencinek a „Polgári Kaszinódban levő korcsmájában a verekedések úgyszólván napirenden vannak. Ha valaki ebbe a korcsmába beakar menni jó lesz, ha előbb vegrendelkezik. Folyo nó 26 án éjjel 2 óra után is parázs verekedés volt a jelzett helyen. A verekedésből kifolyólag Reszler Jánoson késszurás által, Szondi Istvánon pedig a fejére mért ütések által ejtettek súlyos sérüléseket. A megszűrt Reszler rémülten menekült ki az ivóból az udvarra, ahol a késszurás által okozott sebből kibugygyanó vér piros rózsákat festett a frissen hullott hóra.

— Uj postahivatalok. Szatmárvármegyében a a folyó év február 1-én három uj postaügynökség kezdi meg működését. Nevezetesen: Nántün, Pa- nyolán és Kálmándon.

— Érettségizett napszámos Rottenstein Sámuel, nagykárolyi kereskedőtől tegnap éjjel elloptak két lóravaló szerszámot A följelentést Rottenstein kocsisa, Trinka Bódog tette meg a rendőrségen, ahol kitűnt, hogy Trinka, aki most kocsiskodik, érettségi vizsgát tett.

— Tavaszkor sok cserebogár lesz. A földmive- lésügyi miniszter a rovartani központi állomás jóslata alapján értesítette Nagykároly városát, hogy a ránk jövő tavaszon óriási rajokban fog kikelni a cserebogár. A polgármester az irtási munkálatoknak legszélesebb körben való foganatosítása iránt felhívta a rendőrkapitányi hivatalt.

— Verekedés a Tömpe-udvarban. Nagykárolyban,

a Petőfi-utczán lévő Tömpe-udvaron nagy verekedés volt a napokban Braun Adolf és Berkó Izráel egymás szomszédságában laknak. Rósz szomszédság török átok és ők nem valami jóbarátok. Ismételten összevesztek, amiből kifolyólag Berkó Izráel Braun Adolfot egy hatalmas husánggal véresre verte Braun bántalmazója ellen a nagykárolyi kir. járásbíróságnál bűnvádi feljelentést tett.

— Bestiális anya. Matolcsy Flóra érendrédi leányzó házasságon kívül született gyermekét, nyomban a szülés után megölte. A lelketlen anya sulyo- synbetegen fekszik s igy még letartóztatható nem volt.

— Halálos esés Kiss Lászlóné Bige Juli ve- zendi lakos f. hó 24-én Nagykárolyba jött. A terhes állapotban lévő nő az utczán elesett és súlyos belsősé- rülést szenvedett. A nagykárolyi közkórházba szállították, a hol 27-én meghalt.

— Kálmándon postahivatal lesz. A m. kir. államvasutak nagykárolyi-csapi vonalán levő Kálmánd állomáson Kálmánd elnevezéssel 1908. évi február hó 1-én postai ügynökség lép életbe, mely bárhova szóló levélpostai küldemények, továbbá csak a belföldre, Ausztriába, a megszállott tartományokba és Németországba szóló, 1000 korona értéket meg nem haladó pénz és csomagküldemények felvételével, továbbításával, leadásával és utalvány nemkülönben postatakarékpénztári ügyletek közvetítésével van megbízva. A postaügynökség kézbesítési köre Kálmánd községre és az ahhoz tartozó Erzsébet tanyára terjed ki. A postaügynökség leszámolás, ellenőrzés és felügyelet tekintetében a nagykárolyi posta és távirda hivatalhoz tartozik és összeköttetését a Nagykároly és Csap között mindkét irányban közlekedő 342 számú kalauzposták és ezen kalauzposták valamint az 5312 számú vonat utján a nagykárolyi posta és távirda hivataltól fogja kapni.

— Ördöglátó. Komlóson Csorba N., ki a jelekből Ítélve ugylátszik elméjében megzavarodott, házában baltával hadonászni kezdett, hangosan kiabálván, hogy a házban levő ördögöket akarja kiűzni. Testvérét pedig — ki a szerencsétlen embert lefegyverezni akarta — eközben a baltával fején igen súlyosan megsebezte.

— Lövöldöző amazon. Szűcs Jánosné nagykárolyi lakos feljelentést tett a rendőrségen, hogy Földi Jánosné folyó hó 26-án nyílt utczán, kezében egy revolvert tartva, lelövéssel fenyegette őt. A feljelentés szerint Földiné egy pár nappal ezelőtt Szücsnó férjére tényleg rá is lőtt, azonban nem talált.