Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1908-02-26 / 9. szám
NAGYKÁROLY. a legközelebbi megyei közgyűléshez indítványt nyújtanak be és ennek érdekében minden lehetőt megfognak tenni. __________ _______ Fe bruár végén. A farsang immár búcsúzában, Mindenki e így öt rótt, kifáradt. És jönni fog a böjt, vezek/és, A számla, a váltólejárat. A farsang immár búcsúzában, A bohóczkodás most véget ért. Hát mit keres még nálunk Árpád, És miért nem mond le már, ó, miért? A Zenemükedvelök zene-estélye. Szobrot Gaál Józsefnek! Szatmármegye székházának aranydiszes, hazánk nagyjainak művészi arczképeivel ékített, villanyfényben úszó nagytermébe, ahol utóbbi időkben a vásári önzés vert tanyát: vasárnap este egy pár órára beköltözött a művészet géniusza. A jelzett helyen és időben a nagykárolyi Zeneműkedvelők Egyesülete tartotta meg az idén első zene-estélyét. Nem nagyszámú, de annál műértőbb, intelligens közönség jelent meg az estélyen, hogy a hétköznapi élet vásári zaja, sivár tülekedése közepette az igaz művészet tiszta forrásából felüditse magát. Az est műsorának első számát a „Rákóczi- nyitányt“ a Zeneegyesület zenekara adta elő, minden tekintetben kifogástalan, művészi befejezettséggel. Azután Váczi Jolánba zongora szólama következett. Nagy arányú művészi tehetségében, melyet már jól ismer a közönség és igy nem szorul a mi külön dicséretünkre, most is mindenki igaz gyönyörűséget talált. Si'óff Gábor gimnáziumi tanár, nagy gonddal készült, a tárgy alapos tanulmányozására valló tömör, érdekes és élvezetes előadást tartott Nagykároly város hires szülöttéről: Gaál Józsefről, a Peleskei nótárius szerzőjéről. Megismertette a hallgatósággal vázlatosan Gaál József műveit és azok hatását a későbbi irodalomra és annak művelőire. A felolvasás keretében elmondott egy pár örökbecsű népies dalszöveget, amelyek melódiáit Fátyol Józsi hegedülte el. Sirt, zokogott a Fátyol hegedűje és a lágy, meleg hangok az alföldi puszták poézisét, édes hangulatát varázsolták a márványoszlopos terembe. Sróff Gábor a felolvasás végén megemlítette, hogy 3 év múlva: 1911. évben lesz Gaál József születésének 100-ik évfordulója, amit Nagykároly város közönsége méltóan úgy ünnepelhet meg, ha akkorára a városi színház elé felállítja Gaál József szobrát. A felolvasást lelkesen megtapsolták. Pozorszky Béla hajdúböszörményi állomásfőnök műkedvelőknél ritka és bámulatos technikával játszott el egy hegedi! szólót és nagyban hozzájárult az est művészi sikeréhez. A zenekar által interpretált „Luna asszony“ ezimü zenemű után, a műsor legérdekesebb része : Schönplug Richárd, Péchy László és Ilosvay György „Gordonka trió“-ja ragadtatta frenetikus tapsokra a műélvezetért hálás közönséget. Közismert tény, hogy mindhárom előadó mesteri módon kezeli a gordonkát. Hetey Blanka és Juhász Ernő egy tréfás dialog előadásával váltottak ki a közönségből, vidám, hangos, őszinte derültséget. Az előadóknak különös érdekességet adott azon körülmény, hogy jegyesek. A hangversenyt a zenekar játéka fejezte be, beigazolva, hogy szorgalmasan tanul. Az összjáték most is feltűnést keltett. Előadás után a „Magyar Király“ szállodában, tea-est, tombola és táncz volt. * Sróff Gábornak a felolvasás keretében felvetett azon eszméje, hogy Nagykároly város nevezetes fi- a Gaál József születésének 100 éves fordulójára 1911-re, Nagykárolyban szobrot állítsanak, élénk tetszésre találált. Értesülésünk szerint legközelebb megalakul a szobor-bizottság, mely közadakozásból reméli az emlékmű felállithatását. A Gaál-szobor ezéljaira a gyűjtést a Nagykároly szerkesztősége és kiadóhivatala 20 koronával jszennel megnyitja.____ ___________________ He lyzet kép. — Kérem, uram, legyen kfinyörOletes és segélyezzen egy keveset. Betegségem miatt nyomorgok. — Hát kicsoda maga ? — Én a nagykárolyi Betegsegélyz£ pénztár vagyok. A Kossuth Lajos-asztaltársaság mulatsága. Politikai ebéd Simkó Aladárnál Koalieziós ivás a Polgáriban. Isten látja a lelkünket: szeretnénk jót mondani a Kossuth-asztaltársaság szombat esti mulatságáról. Hogy ezt nem tehetjük: nem a mi hibánk. A társaság vezetősége magára vessen: ha a mulatság, melynek jövedelme jótékonyczélra fordittatik — nem sikerült. Azaz anyagilag elég jó eredménynyel járt, mert jótékonyczélról lévén szó, sokan megváltották jegyeiket, de a mulatságon nem vettek részt. Sem a tánczvigalmat megelőző cabaret-forma valami, sem az estély védnökségére felkért egyének nem alkalmasak arra, hogy közönséget vonzanak. Hála a megváltozott viszonyoknak : ma már senki sem tartja, valami nagy dolognak, ha Falussyval, Papp Bélával és Adler Adolffal egy mulatságon vehet részt. Sőt. Az estély sikertelensége éppen a felkért védnököknek tulajdonítható. Ha ezek nem szerepeltek volna reklámként, sokkal többen vettek volna részt a mulatságon. A Kossuth-asztaltársaság vezetőségének ez a mulatság a jövőre nézve tanulságul szolgálhat. Ne hagyja magát ahhoz nem értő egyénektől vezettetni. Az egyedüli szép „Polgári Olvasókör“ nagytermének művészi kivitelű diszitése volt, amely Kalina Ferencz festő jóizlését dicsérte. Komikus látványt nyújtott azonban, hogy a rendezőség jelvényeire mindenkinek fel volt írva, hogy milyen hivatala van. Szabó Mariska a „Gedővár asszonya“ ezimü balladát szavalta el. Fridi Mariska czimbalomjátéka volt a műsor legsikerültebb pontja. A kellemes megjelenésű fiatal leány élénk tetszészt aratott. P’ololvasást Dr. Bi- sitz Béla fővárosi hírlapíró tartott a magyar ember amerikai nehéz életmódjáról. A felolvasás elég unalmas volt. Ezután Fézer Ilonka „Monológ“-ja és Szen- czer Géza énekes vigjelenete következett, az utóbbit a rendezőség egy hagyma koszorúval lepte meg. A szereplő hölgyek virágcsokrokat kaptak. Az előadás után vacsora, azután pedig fesztelen tánczmulatság következett. Vacsora közben több pohárköszöntő volt. Dr. Szabó Albert és Dr. Vetzák Ede erős támadást intéztek a kormány ellen. Dr. Adler Adolf, Dr. Bisitz Bélát köszöntötte fel és közben a kormányt is éltette. * A mulatság napján Simkó Aladár, Dr. Bisitz Béla tiszteletére, — kit megérkezésekor a vasútnál nagy küldöttség fogadott — politikai színezetű ebédet adott. Az ebéden részt vettek: Dr. Adler Adolf, Papp Béla, N. Szabó Albert, Dr. Vetzák Ede, 3 nagykárolyi és 4 érmihályfalvai iparos. Dr. Bisitz másnap látogatásokat tett. Valaki azzal ültette fel, hogy a jövőben Nagykárolyban képviselőnek fogják megválasztani. Ezért igyekszik itt ismeretségeket szerezni. Igazán kiváncsiak vagyunk rá, hogy milyen mosolyogva fogja majd Dr. Bisitz, otthon, a „Japán“ kávéházi társaságának nagykárolyi szereplését elbeszélni. Hogy hallgatósága jót fog kaczagni „vidéki kirándulásán“, az bizonyos. A. „Központi Kávéháziból. Hájek: Mégis csak jó, hogy a miniszterek nem fogtak kezet a nagykárolyi küldöttség tagjaival. W e i s z : Miért ? Hájek: Azért, mert ha kezet fogtak volna, akkor a küldöltségi tagok a nagy megtiszteltetéstől egy évig nem mosták volna meg a kezeiket. így legalább tovább fogyni fog a szappanom. HÍREK. — Uj pénzügyigazgatósági titkár. A Nagy Tamás helyeties pénzügyigazgatóvá történt kinevezése folytán megüresedett titkári állásra Dóczy József temesvári p. ü. segédtitkár lett Nagykárolyba kinevezve. — Áthelyezett adótisztek. Ifj. Papp Sándor nagykárolyi és Kugler János huszti adótisztek kölcsönösen áthelyeztettek, — Kinevezés. Ifj. Nagygyőri Béla joghallgatót a pénzügyminiszter Dicsőszentmártonra állami végrehajtóvá nevezte ki, —• A „Nagykároly Oltáregyesület“ VI. felolvasóestélye folyó évi márczius hó 1-én lesz a városi színházban. A műsor a következő: 1. Előadás. Tartja Varjas Endre. 2. Elékép. „Bocsássátok hozzám a kisdedeket“. (Szereplők: Csepreghy Antalné, Jenser Mi- hályné, Wieser Miklósné, Serényi Erzsiké, Holczinger István, Kelemen Alajos, Kölcsey Béla, Szundy Zoltán, Csepreghy Margitka, Makay Éviké, Vanyek Janika, Nonn Laczika, Schiffbeck Emil). 3. Ünnepi beszéd. Tartja Farkas Edith. 4. Duett, Előadják Péchy Ilonka és Kovács Béla. 5. Szavalat Dr. Pirkler Ernő. 6. Előkép. „Az Ur Lázár házában“ szereplők Irsik Irma, Gorzó Erzsiké, Holczinger István. Kezdete este 6 órakor. Beléptidij 1 korona. — Eljegyzés. Nagy Béla szegedi magyar állam- vasúti mérnök f. hó 23-án Nagykárolyban eljegyezte Sternberg Annát, Sternberg Lipót leányát. — Márczius 15. Az 1848-iki márcziusi nagy nap emlékét Nagykároly város közönsége az idén is a hagyományos kegyelettel, politikai pártszinezet nélkül fogja megünnepelni. Az ünnep programjának összeállítása folyamatban van. Megrágalmazott kir. járásbiróság. A Nagykároly ma egy heti számában 2 kereset másolatát közöltük, melyet két nagykárolyi vendéglős adott be Papp Béla orsz. gyűl. képviselő ellen a nagykárolyi kir. járásbírósághoz. A Nagykárolyban megjelenő „Közérdek“ ezimü lap ebből kifolyólag azt irta, hogy a kérdéses másolatok „a bíróság kötelékébe tartozó valamelyik tisztviselő révén juthatott“ lapunkba. Majd igy ir: „Igen szomorú állapot az, hogy ma már az állami tisztviselők között is akadnak olyanok, kik talán csekély bérért, talán feltűnési viszketegségből egy ember meghurezolásához hozzájárulnak“ stb. stb. A nagykárolyi kir. járásbiróság tisztviselői e közleményt bejelentették a kir. ügyészségnek, amely a „Közérdek“ ellen hivatalból rágalmazási pert fog indítani. A magunk részéről megjegyezzük, hogy polgári perek hivatalos titkot nem képeznek, továbbá, hogy a kérdéses másolatok közlését a bírósági tisztviselők egyike sem befolyásolta. — A dalárdisták műkedvelői előadása. Már megírtuk, hogy a nagykárolyi Dalegyesület az idei farsang méltó befejezéséül szinielőadással egybekötött táncz mulatságot rendez. Sajátszerü valami, hogy a dalárdisták mulatsága nem részesül olyan támogatásban, mint a milyenre méltóan rászolgál. Pedig úgyszólván ez az egyedüli kulturegyesülete Nagykárolynak, amely derekasan betölti hivatását és az év majdnem minden részében nemesen szórakoztatja a nagykárolyi közönséget. Hisszük azonban, hogy a közönség közönye megtörik és honorálni fogja a derék dalosok törekvését. A műkedvelő előadás márczius 3-án lesz a városi színházban. Színre kerül „Doktor ur“, Molnár Ferencz nagysikerű vig- játéka. A szereposztás a következő: Dr. Sárkány, ügyvéd .... Szécsényi Lajos Puzsér, betörő...........................Dienes István Csató, rendőrfogalmazó .... Makay Lajos Cseresnyés, tanár ...................Mangu Jenő Be rtalan..................................Reszler Antal Fö ldrajztanár . •...................Mózsa Pál Ig azgató..................................Reich Dezső Eg y rendőr..............................Csepreghy Ernő Mási k rendőr...........................Réthy Lajos Sárkányné..............................Fetser Józsefné úrnő Le nke, húga...........................Réthy Mariska k. a. Marosiné..................................StettnerRózsika k. a. Sz obalány..............................Hágen Mariska k. a. El őadás után a Magyar Király összes helyiségében Fátyol Józsi zenekara közreműködésével táncz lesz, közben pedig a dalegyesület szép dalokkal szórakoztatja a közönséget. — Orvosok országos gyűlése. Az ország orvosai vasárnap Budapesten a munkás betegsegélyző pénztárak ügyében nagy gyűlést tartottak. A nagykárolyi fiók orvosszövetséget Dr. Blum József képviselte. A nagygyűlés nem fogadta el a pénztárak békeajánlatát és kimondatott, hogy a már ismert követelésekből engedni semmi körülmények között nem hajlandók. — Aladár. Ne tessék rosszat gondolni. Nem a fővárosi értelemben vett Aladárról van szó. Simkó Aladár polgártársról a „Közérdek“ szerkesztőjéről szól az ének, aki — ugylátszik — megint nem fér a bőrében. Ez az ember ami igazán nagylelkű jóakaratunktól, — amely abban nyilvánul meg, hogy róla és lapjáról hallgatunk—vérszemet kapott. Legutób egyik közleményünket birálgatta. Helyes. A Nagykároly a bírálat elől sohasem tér és nem is akarhat kitérni. Olyan újság, melynak főereje éppen a kritikában van, nem félhet a kritikától. Azt azonban joggal elvárjuk, hogy az az ember, aki bírálni akar, legalább a magyar szó értelmével legyen tisztában. Két sommás kereset másolatának minden kommentár nélküli leközlósót „förmedvény“-nek minősité. 0, Aladár, Aladár .. . — Halálozás, özv. Spitz Ignáczné magánzónő, Spitz Mór vaskereskedő polgártársunk édesanyja, f. hó 22-én hosszas szenvedés után 86 éves korában meghalt. Halálát családján kívül a szegények sokasága is gyászolja, kinek mindvégig bőkezű gyámolitója volt. Szerelmi dráma, Szárazbereken Mándy Lajos Ferencz nevű fia, f. hó 19-én apja lakásán szerelmi bánatában szivén lőtte magát. — Részeg kocsis. Szatmári tudósítónk Írja. A szatmári dohánybeváltó hivatalból öt munkás leány hazafelé tartott egy szekéren a közeli Pálfalvára. Kecskés András, a kocsisuk, részeg volt és oly ügyetlenül vezette a kocsit, hogy az Homoród-esa- torna mellett, a három méter magas tültósről lezuhant. A leányok beleestek a vízbe. Hárman ott lelték halálukat, ketten megmenekültek, a kocsis pedig rémültében a Szamosba ölte, magát. — Gondos testvér. Patócs Adám 30 évig szolgált a szatmári postánál. Néhány év óta nyugalomba él özv. Szabó Sándorné Kazinczi-u. 16. szám alatti házában. A beteges ember mintegy félév óta ágyban fekvő beteg. Betegségéről tudomást szerzet testvére, Patócs János is s eljött Hódmezővásárhelyről bátyja meglátogatására. Néhánynapi időzés után elutazott érzékeny búcsút véve a nagybetegtől. Vele együtt azonban eltűnt a Patócs Adám 3200 koronáról szóló takarékpénztári könyve is. Az érzékeny testvér rendkívüli gondossága okát most a rendőrség kutatja. — Árviz-veszedelem Szatmármegyóben. Az utóbbi hetek gyakori esőzése megdagasztotta vármegyénk folyó it, úgyhogy nagy árvizektől lehet tartani. A kis Túr folyó már is rakonczátlankodik, amiből kifolyólag Tyúkod község a veszedelem elhárítására Szatmárvár- megye alispánjától sürgős segélyintézkedéseket kért. — Örök téma. Olvad a hó — tavasz akar lenni . . . Azaz, hogy a tavasz még messzi, de az olvadási idő már itt van. A napsugár — bár elég ritkán mutatkozik, de mindenkor alaposan odatüz a gyalogjárók és házfedelek havára, a minek eredménye: lentről latyak fentről zuhatag. Pedig hát az irás beszédje szerint (értvén azalatt nem szent, hanem helyi szabályrendeletbeli Írást) egyiknek sem volna szabad lenni, mert a járdáról a hónak el-taka- ritva, az utezai eresznek pedig csatornával el-látva lennie kellene. Még ezek mellett a háztetőkön hófogó korlát is el-kelne, mert bizony, nemcsak hóló szokott az ember nyakában csorogni, hanem hógörgeteg is szakadni. No de mert 25 esztendő előtt az ilyes dolgok egyáltalán még föl se tűntek, tehát ma is szó nélkül eltürhetők. El is tűrődnek, mert hiába: a muszáj a legnagyobb ur a világon.
