Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)

1908-03-11 / 11. szám

N A G V K A R 0 L V

legfeljebb juilatnak neki alamizsnául: ló- hust. Annak is azi a részletét, amit a íinánczok fognak kapni.

A magyai- nép érdekei! senki sem védte. A szerződés meg van kötve s a magyar nép helyzete semmiben sem fog javulni. A magyar nép továbbra is nyöghet és panaszkodhat a drágaság ellen, segítve rajta nem lesz. mert akik segíthetnének, azoknak semmi közük a nép érdekeihez, azok nem érzik a drágaságot. Nekik az jó. ha nagy a drágaság, ha kevés a marha, a disznó az országban, ha nem kel! konkurrencziáló! tartaniok.

Milyen másképpen van az odaát Ausztriában s milyen másképpen állana az nálunk, ha a nép is beleszólhatna a választásba, ha nálunk is általános választó jogon alapuló parlament volna. Akkor nem lehetne a parlamentnek csak agrárius érdekeket képviselni, nem lehetne a nép nyomorával nem törődni. Akkor nem érdekeiné az olvasókat egy mandátum elnyerése jobban, mint ma a szerb kereskedelmi szerződés, melytől oly sokat vártunk s mely ma annyi csalódást hozott azoknak, kik remélték, hogy ezentúl valamicskével jobban lesz.

Szatmármegye közgyűlése. Szaímár- megye törvényhatósági bizottsága f. hó 26-án d. e. 10 órakor fogja megtartani rendes tavaszi közgyűlését. A közgyűlés

— melyen a Majos-ügy ismét felszínre kerül — igen érdekesnek Ígérkezik.

Kivándorlás. Szatmármegvéből 1908. január 1-től a mai napig 250 ember vándorolt ki Amerikába.

Az erdődi közjegyzőség. Erdőd nagyközség abban fáradozik, hogy közjegyzői székhely legyen. Ügyük támogatására Dr. Falussy Árpád főispánt kérték meg, aki — biztos forrásból tudjuk

— megígérte, hogy minden igyekezetével azon lesz, hogy az erdődiek óhajtása teljesüljön. Kiváncsiak vagyunk, mit szól ehhez az ügyhöz Nemestóthi Szabó Antal, aki eddig érthetetlen okból és bizonyára nagy önmegtagadással, Falussy dicséretét zengte.

A Szatmármegyei igazoló-választmány legutóbbi ülésén megállapittatott, hogy Misztótfalu- ban, Olcsván. Fábiánházán, Gacsálvon, Felsőbol- dádon és Tiszabecsen uj megyebizottsági tagválasztás ejtendő meg. A dr. Serly Gusztáv, Do- mahidv Sándor, Bottka Béla és ináncsi Papp Kálmán elhalt virilista bizottsági tagok helyére Katz Bernát bérlő nagyszekeresi. Fridenstein Sámuel kereskedő nagykárolyi, Vass Lajos gyógy- i szerész nagybányai és Lévay Mátyás löldbirtokos mikolai lakosok behivatása rendeltetett el.

lia züllött embereiből verődött össze, nem veszthet semmit és képes mindenre, csakhogy végcél- í ját, a hatalmat, megkaparintsa és mivel nem ál- j lőtt más eszköz rendelkezésére, a konzulokat dik- tátori hatalommal ruházta fel. Ezt bizony egy kis jóakarattal alkotmánytalan cselekedetnek is j lehetett minősíteni, mert hiszen azon mindig lehet { vitatkozni, hogy vájjon ez a veszedelem tényleg | a legnagyobb veszedelmek közül való-e. vagy nem. |

Catilina csapata fel is használta ezt az alkal- j mat és úgy tüntették fel a dolgot, mintha a szenátus ezúttal ezzel a hatalmas fegyverrel csak egy közönséges tüntetést akarna elnyomni, amely fegyvert különben csak a legvégső esetben szabadna alkalmazni.

Ciceró ugyan nem ment el a végletekig, pedig hiszen :

,. . . . a jóérzelmü hazafiak inkább azt fogják mondani, hogy későn, nem hogy kegyetlenül cselekedtem . .

Egyelőre csak háborút üzen nekik, de ebben a háborúban :

„ . . . ígérem, polgárok, hogy a vezéretek leszek. A harcolt az elvetemült emberekkel magamra vállalom, amit meglehet gyógyítani, azt minden kitelhető eszközzel megyógyitom, amit ki kell majd metszeni, azt a köztársaság romlására nem hagyom meg. Ennélfogva akár eltávoznak, akár a városban maradnak, akár továbbra is a régi gondolkodásmód mellett maradnak, legyeTörvényjavaslat a cigányokról. Nemsokára egy oly törvényjavaslat fog a Ház asztalára kerülni, mely egy darab Ázsiát fog megszüntetni Magyarországon. A törvényjavaslatot április közepén tárgyalják. Alapeszméje az, hogy, mivel a cigányok vadságban élnek, szabadságuk megfosztása utján kell őket emberi joguk elérésére képessé tenni. Hazánk területén mintegy 80 ezer cigány vándorol tervszerűén. Öt vajdaságra osztották az országot s időszakonként felváltják egymást. Ez állal a hatóságok felügyeletet nem gyakorolhatnak felettük. A törvényjavaslat első célja a cigánycsaládokat külön választani. Az ország legtöbb kis községe kap egy családot. A község elöljárósága pedig gondoskodik arról, hogy a házi cigány állandóan felügyelet alatt legyen s könnyebb házi munkát kapjon, amiért járó bér után úgy ő maga, mint családja megélhet. Miután pedig így szem előtt tarthatók, az állandó lakóhelyhez kötöttség erőszakos utón is végrehajtható. Az öregebb cigányok igv élnek hatósági felügyelet alatt, a fiatal cigányokat pedig más nagy községbe küldik, ahol iparos-mesterek keze alá kerülnek.

Az általános választójog jegyében.

Kristóffy leleplezései.

Az országos polgári radikális párt nagygyűlése.

A polgári radikális párt, amely rövid idő alatt erős országos szervezetté fejlődött, szómba- ! ton. Budapesten nagygyűlést tartott.

A főváros nyolcz kerületében megalakult pártkörök képviselőin kívül mintegy negyven vidéki város kiküldötte vett részt a nagygyűlésen.

A nagygyűlést Kaffka László elnök nyitotta meg. A megnyitó beszéd, a kiküldöttek igazolása ; és a többi szokásos formaságok után megállapi- 1 tották a szervezeti szabályokat. Ezek szerint a ] párt czélja : a radikális elveknek és programúinak országos terjesztése és politikai érvényesítése. A párt programúja a nagy Széchenyi azon tanításából indul ki, amely szerint Magyarországot előbb gazdaságilag kell naggyá, erőssé tenni és csak ennek elérése után, a népjólét bekövetkeztekor lehet közjogi kérdésekkel foglalkozni.

A párt sem 48-as, sem 67-es alapon, hanem i kizárólag gazdasági alapon áll. Az adott viszonyok között, a 48-as eszméknek a többség által történt szégyenletes elárulása után és a ff7-es pártok kisebbsége idején, ez a programmon az egyedüli, amely tisztán gyakorlati, és már a kőzel-jővőben | megvalósítható czélokat szolgál. Legjobb meg- : győződésünk szerint ez a programúi van hivatva Magyarorszságot a gazdasági züllés utján megállítani és visszavezetni a békés fejlődés aranykalászokat termő földjére. A program egyes pontjai a következők:

a; az általános, titkos, egyenlő, községenkénti választójog, úgy a képviselőválasztás, mint az önkormányzat terén;

b) a sajtó, gyülekezési, egyesülési jog teljes szabadsága ;

e) a vallás és lelkiismeret szabadsága ;

nek elkészülve arra. hogy méltó elbánásban fognak részesülni . . . még ha a hírhedt és vakmerő had lulhatalma és a hazát fenyegető veszedelem letérni kényszerit is szelídségem útjáról . .

Cicero lehetetlenségnek tartotta a legyőzeté- sét. Hogy is, mikor:

„ . . . Ezen a részen a szemérem, amott a ! szemérmetlenség ál! harcban, itt az őszinteség, j amott az álnokság : itt a hazaszeretet, amott a gazság; itt a higgadt megfontolás, amott esztelen í kapkodás: itt tisztesség, amott gyalázatosság ; itt I önmérséklet, amott féktelenség : méltányosság, í vitézség bölcs belátás és minden jó tulajdonság harcol a jogtalansággal, tékozlással, gyávasággal, vakmerőséggel és minden bűnnel; egyszóval a szükség, a jóléttel, a helyes politikai elv a helytelennel. a bölcsesség az esztelenséggel és a jobb ! jövőben való remény, a teljes kétségbeeséssel szemben . .

Cicero felette tévedett.

Az ő tévedésénél talán csak a félrevezetett I Populus Romanus tévedése volt nagyobb.

Catilina személyét ugyan letörte, de a nemzeti küzdelem Catilina elvtársainak kedvezett és Cicerónak száműzetésbe kellett mennie.

A történelem és a későbbi fejlemények azonban Cicero tetteit igazolják.

I Rodion.)

d) az 1848. XX. t.-cz. becsületes végrehajtása ;

e) a közigazgatás államosítása :

f) a kötelező állami közoktatás ingyenes népoktatással ;

g) a holtkéz- és kötött birtok felszabadítása :

h) a fokozatos (progresszív-) adózás és a megadóztatás minden nemében és a létminium megfelelő megállapítása ;

i) az otthon védelme ;

j) a munkaalkalom szaporítása, a kisipar és kisbirtok felsegélyezése és általában a kereseti viszonyok javítása;

k) a tényleges katonai szolgálati időnek leszállítása ; a behívott tartalékosok családjának kártalanítása és a családfenntartók katonai szolgálat alól való mentesítése;

l) a kötelező állami biztosítás minden téren;

m) a megélhetési viszonyok türhetővé tétele;

n) az ármentesitő társulatok államosítása. Ennek megállapítása után Dr. Ságody Gyula

az általános választói jog kérdését fejtegette. Kaffka László elnök indítványozta, hogy a gyűlés után tartandó társas vacsorára hivassák meg Kristóffy József, hogy megkérdezzék tőle: mi módon biztosította a paktumban az általános választójog hamisítatlan megvalósítását.

Zsombor Gézának (Sopron ) aggodalmai voltak Kristóffy meghívása ellen és ezeket hosszabb beszédben fejtette ki. Nézete szerint KristófTy meghívása ártana a párt ügyének, mert megerősítené azon alaptalan és tendencziózus, rosszakaratú vádat, hogy a polgári radikális párt mögött a darabontok állanak.

A felszólalás hosszas és szenvedélyes vitát provokált. A vita eredménye az lett, hogy miután a czél — az általános választójog — szentesíti az eszközöket, Kristóffy meghívása elhatároztatott.

A nagygyűlés után a Royal szálló nagy termében 300 teritékü társasvacsora volt, melyen a nagykárolyi polgári radikális párt is képviselve volt. Küldöttség meghívására Kristóffy is megjelent és másfélórás, messze kiható fontosságú beszédet mondott. Az ország színe előtt komolyan felajánlotta a koálicziőnak. hogy helyezze őt nád alá. Csak azt az egyet köti ki, hogy a tárgyalás nyilvános legyen. Meg fog jelenni bírái előtt. Derüljön világosság mindenre és akkor majd meglehet látni, hogy melyik oldalon leltek a törvénytelenségek, az árulások és visszaélések elkövetve.

Minket azonban csupán az általános választójogra vonatkozó leleplezései érdekelnek, mert ebből a nép megtudja, hogy mihez van joga.

Felolvasta a paktum idevágó pontját, amely a következőleg szól: 8. „Ennek a kormánynak föladata lesz az összes előző pontokban megállapított teendők megvalósítása és ezeken kívül, mint utolsó leendőnek a választójogi reformnak keresztülvitele legalább is oly széles alapokon, amint ez a mai kormány tervezetében foglaltatik

Természetesen a „mai kormány“ kifejezése alatt a Fehérváry-kormány értendő. Ezen javaslat szerint az uj választói jog általános, titkos és községenként ggakorlandó.

A paktum szerint tehát a koalicziós kormány javaslatának is legalább ily széles alapokon kell mozognia, szélesebb lehet, de szükebb nem.

Ä társas vacsorán Dr. Ságody Gyula a népjogokért küzdő magyar sajtót éltette. Beszéltek még Zsombor Géza (Sopron) Dr. Szakolczay Árpád és még többen.

Az egész estén igen lelkes hangulat uralkodott és melegen ünnepelték a radikális párt vezéreit. Kristóffy József beszéde végén hangsúlyozta, hogy ő a radikális párt vacsoráján csak mint „vendég“ vett részt.

Szinte halljuk már a jövő héten felénk hangzó üvöltést: „Darabontok !“

Hátha az általános választójogért küzdőket és a radikális párt fenni közölt program injának megvalósítására önzetlenül, becsületes eszközökkel törekvőket darabontoknak lehet nevezni, akkor önérzetesen valljuk, hogy : igenis darabontok vagyunk.

Márcsius 15-én.

Egymásután múlnak el az évek És a szent nap újra felvirrad,

Összegyűlnek úgy, mini minden évben. Tósztoznak és iszunk nagyokat.

Ötforintos terítékek mellett.

Vig nótákat húz a zenekar.

Durrognak a „Mumm11 pezsgös palaczkok : Mert bizony „nem boldog a magyar /“

Dikczióznak világszabadságról S össze-csengnek a teli poharak.

Akik pedig az ioást megunták :

Kalábert és ferblit játszanak.

S mintha Budát újból ostromolnák,

Oly iszonyú ott a zűrzavar, így ünnepli március iduséit E hazában mostan a magyar.