Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1908-02-19 / 8. szám
elnök a „Nagykárolyi Fllérbank, mint szövetkezethet megalakultnak jelentette ki. A gyűlés az alapítóknak a felmentvényt megadta. Az alapítók, élve a törvény által részükre megadott joggal, kinevezték az első 3 évre a 14 tagból álló igazgatóságot. Az igazgatóság tagjai a következők: Dr. Antal István, Diósi Sándor, Dr. Egeli Imre, Grünfeld Miksa, Gyurovits Gyula, Ignácz, Jenő, Jakab Zoltán, Kovács György, Lang Sámuel, Lucz György, Manyák Károly, Dr. Roóz Elemér, Rosenberg Sámuel és Taub Samu. A felügyelő bizottságba megválasztattak rendes tagokul: Kaufmann Adolf, Kaufmann Sándor, Markovits Dániel és Rooz Samu (Szatmár); póttagul Nagy Jenő és Tóth József. Az alapszabályok tervezetét csekély módosítással a gyűlés elfogadta. Az alakuló közgyűlést elnöklő Roóz Samu, azzal az óhajtásával fejezte be, hogy a most megalakult uj pénzintézet, mindenkor eredeti czéljához hűen, a köz érdekében működjék. Az alakuló közgyűlés után az igazgatóság tartotta meg első ülését. Az igazgatóság a szövetkezet ügyvezető-igazgatójául: Lang Samut, ügyésznek : Dr. Antal Istvánt, pénztárnoknak: Sugár Emilt választotta meg. A „Nagykárolyi Fillérbank, mint szövetkezet“ f. évi márczius hó 1-én kezdi meg működését. Hivatalos helyisége, mely a felek részére — vasár- és ünnepnap kivételével — minden délelőtt nyitva fog állani, a Deák Ferencz-téren levő Nonn Gyula-féle ház emeletén lesz. Nagykároly város uj polgárai, A városi képviselőtestület legutóbb tartott közgyűlésén az alant felsorolt, Nagykárolyban négy év óta lakó s adózó polgárok vétettek fel az 1886. évi XXII. t.-ez. alapján a község kötelékébe. 1. Balázsi Elemér asztalos, Csontos Ignácz asztalos, Dr. Egeli Imre ügyvédjelölt, Epstein Márkus italmérő, Fogarassy Károly ecsedi láp lecsapoló társulati titkár, Gottlieb Ignácz ügynök, Dr. Gózner Elek ügyvéd, Grünfeld Mihály könyvkötő, Holcz- mann István asztalos, Kesztenbaum Jakab kereskedő, Komódy Sándor uradalmi magtáros, Kováts Sándor csizmadia, Linczidek Salamon metsző, Markovits Márton ügynök, Markovits Sándor kereskedő, Papp Ferencz birtokos, Ringdnhan Gyula uradalmi számvevő, Singer Márton bőrkereskedő, Szűcs József ecsedi láp társulati ellenőr. 2. Benkő Pál máv. kocsivizsgáló, Fazekas Menyhért bir. végrehajtó, Fazekas Vilmos vármegyei írnok, Fedorka István tanító, Nagy Antal a. ü. tanácsos, Nők János városi pénztár ellenőr, Mada- rassy István főszolgabíró. Az 1. pontban felsoroltak 24—24 korona, a 2. pont alattiak 10—10 korona telepedési dijat tartoznak fizetni, amelynek ellenében családjaikkal együtt a jövőben Nagykároly városban illetékességi joggal bírnak. HIRE k. — A Kölcsey-Egyesület felolvasó-estélye. Vasárnap este 5 és 6 óra között zuhogott Nagykárolyban az eső. Locs-pocs volt az egész város, hasonlóan Magyarország mai közéletéhez. A kedvezőtlen idő daczára csak úgy özönlöttek a vármegyeháza felé az emberek. A megyeháza nagyterme majdnem egészen megtelt, nagyobbrészt hölgy közönséggel. Az összes ülőhelyek el voltak foglalva, úgy hogy a későn érkezett hölgyek állani voltak kénytelenek. Pedig ha őszinték akarunk lenni, a megjelent közönség csalódott várakozásában. A felolvasó-estély most sem emelkedett felől, bármely olvasókör ha- sonazerü estélyénél. A Kölcsey-Egyesülettől többet vár az ember. A műsor első száma Csetényi Margit zongora játéka volt. A fiatal leányka most először szerepelt a nagy nyilvánosság előtt és elért sikerével meglehet elégedve. Janiczkylrma a „Művésznő leszek“ czimü monológot adta elő és azzal ólénk tetszést aratott. Ilosvay Aladár alispán Ujfa- lussy Amadil úrnőnek az angolok családi életéről irt értekezését olvasta fel. Közismert, régen elcsépelt dolgok. A népszerű alispán hálátlan feladatra vállalkozott. Endrődy Sándornak „Vissza várlak“ czimü melodrámáját Andrássy Jenőné zongora kísérete mellett Berey Maricza szavalta. A zongora-kíséret kifogástalan volt. A műs&r legsik jrűltebb pontját Bo- gáti Hajdú István gordonka játéka képezte. A közönség lelkesen ünnepelte a fiatal művészt, aki az óvácziókat két műsoron kívül előadott hangulatos magyar nóta eljátszásával köszönte meg. ” — Kossuth Lajos szobrának leleplezése. A nagykárolyi Kossuth Lajos-szobor leleplezése a f. évi május hóban fog megtörténni. A leleplezés napja még nincs kitűzve. Az ünnepélyes aktusra meghívják a nagy Kossuth törpe fiát is, a Franczit. Ugyan ki az ördög kiváncsi rá? — A „Protestáns Társaskör“ hangversenye és tánczvigalma. Fényesen sikerült tánczvigalmat rendezett vasárnap este a Nagykárolyi Protestáns Társaskör. A tánczvigalmat hangverseny előzte meg, melynek minden száma művészi színvonalon állott. A dalárda megnyitó és befejező dalokat adott elő. Suták Erzsébet postatisztviselőnő kedvesen mondott el egy monológot. Filep Margit műdalai és érzelmes magyar nótái teljesen lebilincselték a nagyszámú hallgatóságot. Ezután Bek? Gizella és Algay Ödön pompás dialógja következett. Váczi Jolán és Gáspár Anna zongorán négykézre játszottak kifogástalanul, NAGYKÁROLY a műkedvelők átlagát jóval meghaladó tudással. Papp József és Babicsák József debreczeni ref. theológusok komoly és vig szavalattal járultak hozzá a hangverseny teljes sikeréhez. — Harcz a szatmári szinilcerület igazgatói állásáért. A Nagykároly megírta, hogy a szatmári szinikeriilet kötelékébe tartozó városok szinügyi bizottságainak delegáltjai a szinikeriilet igazgatói állására Krémer Sándort választották meg. Szatmár város törvényhatósága ezt a határozatot Falussy Árpád főispán erőszakoskodása daczára megsemmisítette és uj pályázat kiírását rendelte el. Újabban hat színigazgató pályázott. Krémer azonban nem. A Szatmáron legutóbb tartott sziniigyi-bizottsági ülés a törvényhatósági közgyűlésnek a pályázók közül egyedül Heves Bélát, a marosvárárhelyi szini- kerület igazgatóját ajánlotta. Több, mint bizonyos tehát, hogy szinikerületünk igazgatója Heves Béla lesz. Krémer Sándor a Hevessel kötött paktum alapján Marosvásárhelyre megy igazgatónak. — Érdekes hangverseny Szatmáron. Nagy művészeti eseménye lesz Szatmár városának áprilisban, a mikoris Isaye Jenő, a világhírű franczia hegedű virtuóz fog a városi színházban hangversenyezni. A művész hegedüjátékát Gönczi Mór, a nagykárolyi születésű m. kir. kultuszminiszteri osztálytanácsos fogja zongorán kísérni. Gönczi Mór szintén elismert zongoraművész. A katholikus Népszövetség Nagykárolyban A nép butítására, a legsötétebb reakczió terjesztésére szervezett kath. Népszövetség Nagykárolyban is megalakuló félben van. A magját Pallmann Péter káplán hintette el, aki a templomban több alkalommal beszélt erről a kizárólag politikai czélu és a vallásosság leple alatt fanatizáló legújabb szövetkezésről. A tagok száma már meghaladta a 300-at, úgy, hogy a közel jövőben az alakuló gyűlést is meg fogják tartani. Az agitálás leginkább a nők körében folyik, mint akikre köny- nyen lehet hatni. Jellemző, hogy szegény, tudatlan cselédektől is 1 korona tagsági dijat vesznek be, ezenkívül a jelvény árában 40 fillért szednek. így gyűjtik a pénzt, hogy Rakovszk.y Stefiék majd az általános választójog bekövetkezésekor minél több néppárti képviselőt vásárolhassanak. . — A „Polgári Olvasókör uj elnöke. A nagykárolyi Polgári Olvasókör vasárnap tartotta meg rendes évi közgyűlését. Vetzák Ede elnök és Kubinyi Bertalan alelnök ezen tisztségükről lemondottak. Uj elnök Schnébli János postafőnök, alelnök pedig Csipkés Károly pénzintézeti főkönyvelő lett. — Halálozás. Doby György nagy károlyi asztalos-mester Dr. Doby Zsigmond orvos testvérbátya, tegnap 86 éves korában meghalt. — Az Uránia Nagykárolyban A budapesti Uránia tudományos színház f. hó 25-én és 26-án a városi színházban előadást fog tartani. Színre kerülnek: „Az élet komédiája*, és a „Rendnek muszáj lenni“ czimü darabok. — A farsang hátralévő mulatságai. Az idei farsang a vége felé közeledik. Mulatságok dolgában Nagykárolyban az idén nem szűkölködtünk. Mulatni, azt jól tudnak itt. Egyebet se! A farsang tartama alatt Nagykárolyban még a következő mulatságok lesznek : f. hó 22-én a Kossuth-asztaltársaságé, 23-án a Zeneműkedvelők egyesülete és a ezipész mestereké, 29-én a „Polgári Olvasókörré. Ezenkívül — amint értesülünk — a Dalegyesület is szándékszik egy mulatságot rendezni. — Sorozás Nagykárolyban. Az idei katonai sorozás Nagykárolyban a következő napokon fog megtartatni : A nagykárolyi városi illetőségüeké márcz. 23. és 24-ik napján, a nagykárolyi járási és idegen illetőségüeké pedig márczius 26., 27., 28. 30. és 31-ik napján. — Jegyző-választás. Aranyosmegyesen tegnap jegyző-választás volt. Az uj jegyző ifj. Szentiványi Sándor, az eddigi helyettes jegyző lett, — Apró tragédia. A Nagykároly megírta, hogy a múlt héten a csanálosi országúton egy megfagyott embert találtak. Még élt, mikor beszállították a nagykárolyi közkórházba. Vasárnap azonban meghalt. Kilétét, vallását nem tudják megállapítani. Ki tudja merre, ki tudja hol várják reménykedve, hogy nem sokára haza érkezik . . . — Megőrjítette a pénz. Schvircsevits Imre ezelőtt egy pár évvel a nagykárolyi Műgőzmalomban mint főmolnár volt alkalmazva. Innen Bustyaházára ment, ahol legutóbbi időkig lakott. Schvircsevits nem rég egy rokonától 80,000 forintot örökölt. A múlt héten volt Eszéken a pénzt felvenni. Azt tervezte, hogy foglalkozását abban hagyja és itt Nagykárolyban fog megtelepedni. Eszékről hazajövet azonban a vonaton megőrült. Megállította a robogó vonatot, meztelenre vetkőzött és az utasokat össze verte. Beszállították a fővárosi lipótmezei elmegyógyintézetbe. — Ahol több, mint ezer gyermek készült. Szatmáron Tóth S. Imre fényképész Kazinczyutczai kirakatában ki van mutatóul állítva gyermekekről való nehány pillanatfölvétel. Ehhez a következő magyarázó sorokat illesztette : „Mutatvány több, mint ezer itt készült gyermek pillanatfölvételekből“. A derék fényképészt az Isten éltesse! EGYHÁZ ÉS ISKOLA. — Tisztújító közgyűlés. A nagykárolyi status-quó izr. egyház folyó hó 16-án rendes évi közgyűlést tartott, amelyen a régi elöljáróságot újból meg- í választották. Ipar, kereskedelem, közgazdaság. — Gépadományozás A kereskedelemügyi miniszter Herman Samu nagykárolyi czipésznek egy gomblyukvarró gépet adományozott. Egy csepp viz a magyaripar nyomorúságának tengerében. — Iparkamarai közgyűlés. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara, amelyhez Nagykároly város is tartozik — holnap tartja meg közgyűlését székházának tanácstermében. — Gazdasági előadások. A Szatmármegyei gazdasági egyesület f. hó 8-án és 9-én Szatmáron a városháza nagytanácstermében az érdeklődő gazdaközönség részére szakszerű gazdasági előadásokat tartatott a kassai gazd. akadémia kiváló szaktudós tanárai által. 8-án Buday Gyula akadémiai tanár tartott előadást a gümőkor elleni védekezésről s ennek folyamán egy ügyes és következetes átmenettel a tejszövetkezetekről. Dr. Varga Kálmán a czukor- répa termesztéséről, Uitz István a gyümölcsfákról, dr. Szilassy Zoltán orszgy. képviselő a G. E. O. Sz. titkára a szövetkezetekről értekezett. A két utóbbi d. u. 3—5-ig. 9-én, Szabó István, dr. Varga Kálmán d. u. ismét Szabó István, és dr. Varga Kálmán tartott előadást. Valamennyi előadás kiváló értékkel bir s azok, akik ezen előadásokon részt vettek, meggyőződtek arról, hogy a gazd. egyesület igen okos és hasznos dolgot müvei, mikor ily szakszerű előadásokkal a földmivelós ügyét előbbre vinni szándékszik. A közönség köréből. egy bukott honatya önjelölt kirohanására. A „Közérdek“ ez. — valóságban azonban magánérdeket képviselő — lap f. évi 5. számában N. Sz. A. aláírással egy igen népszerű valaki (?) czik- kezik, úgy látszik azon hiedelemben: hogy ő mindenhez ért! Czikkéből látom, hogy úgy ért az adóügyhöz, mint hajdú a harangöntéshez! Nagyon is kiír minden sorából azon közismert tény, hogy czikkiró nekem a világon a legjobb akaróm ; és azon körülmény, hogy nem jajgatna akkor, ha az uj adókönyvecskék ára az ő zsebébe vándorolna oly rohamosan! Legyen nyugodt czikkiró ur — mint a milyen nyugodt én vagyok, — hogy az én ambitióm nemcsak fegyelmiket és bünpereket terem; sőt tudom, hogy ellenem a bünpereket és fegyelmi feljelentéseket ön gyárilag készíti; községeim népét ellenem, — ki az ön népszerüségnövekedésének, politikai és egyéb okokból kerékkötője vagyok, — vak gyűlölettel s fanatizmussal izgatván, őket annyira jól képviseli, hogy eddig a feljelentők lettek megbüntetve, panaszukkal elutasítva és vád alá helyezve, mig az alaptalan vádaskodásokból személyem mindenkor győztesen került ki. Hogy adókönyvecském rossz,az fentebbi okokból érthető, de csak önre, mert azt önnek is, mint a magánérdek, pardon — „Közérdek“ szerkesztőjének is be kell szerezni közérdekből! Ha önben lett volna e tekintetben annyi ambitió és feltalálta volna azt éppen igy, — úgy ez adókönyvecske kiváló jó és hasznos munka lett volna, s az ön által vezetett nép égi hozsannákat zengene, s kurta nevét imáiba foglalná ! Czikkiró ur! Ön badarságot állít! Nem ön hivatott ajóságvagy rosszaság elbírálására, nem öntől kértem én szakvéleményt, mert az ön nemes lelke önzetlen keresztényi testvéri szeretete azt súgta volna úgyis önnek, amit mint szakértő papírra vetett ! Szakvéleményt mondott erről a vármegyei jegyzői egylet (L. Szatmármegyei Közlöny 29—1907. számát), a nagykárolyi pénzügyigazgatóság és mindezeken felül a pénzügyminisztérium felhívása folytán a legfelső számszék, mely szaktekintélyek — ellentétben az önével — jónak, helyesnek és kifogástalannak, sőt hézagpótlónak találták azt, melynek folyamányaképen a magas pénzügyminisztérium 86941—99475/1907. sz. rendeletével — amit bárki megtekinthet az alispáni irattárban, — Szatmárvár- megye területén leendő használatba vételét engedélyezte. — Ennek alapján rendelte el vármegyei alispán ur 23459—1907. számú körrendeletével annak kötelező használatát Szatmárvármegye területére! és nem azért, hogy: „Hadd boldoguljon szegény ember“! Engedjen meg a jogtudós czikkiró, hogy vármegyei alispán ur bátorkodott ezen rendeletet kiadni, (azt hiszem, nem tudta a mi közöttünk fen- álló jóviszonyt), de azt tudta, — amit ön jogtudós lőttére sem tud, — hogy nem mindenki kér öntől tanácsot, azt meg az ön megkérdezése nélkül is tudja jól, hogy az ily nemű rendeletek kiadása kizárólag a törvényhatóság első tisztviselőjének jogköréhez tartozik, az ön kitanitása daczára is! Hogy közérdekűt?) czikke a jóhiszemű nagy- közönséget meg ne tévessze, tudtára adom mindenkinek, akit illet, hogy „egyesitett adókönyvecském* — mely czikkiró óhajtásához képest vasból nem lehet, — feleslegessé tette az eddig használatban
