Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)

1908-04-29 / 18. szám

NAGYKÁROLY eddig alig 4—5 ember jelentkezett. Az ok az, hogy a közönség kiábrándult Adlerből, aki — hir szerint — a függetlenségi párt elnöki tisztéről lemondani szándékszik. A lemondásról szóló hí­rek a függetlenségi párt tagjai között általános örömöt keltettek. Számonkérő szék. Dr. Falussy Árpád főis­pán május hó 8-án megyei számonkérő szé­ket fog tartani. A számonkérőszék csupán lor- malizmuson alapuló elavult szokás az elavult megyénél. A főispán tehát számonkérő széket tart. Hej pedig nem jó a tűzzel játszani! Mert mit csinálna a főispán, ha a megye közön ségének eszébe jutna számonkérni a főispánnak két évvel ezelőtt, a „nemzethy kormány“ rózsa- nyilása idején tett Ígéretek beváltását . . .? A megyebizottsági tagválasztások. Szat­mármegyében a megyebizottsági tagok pótválasz­tása a napokban történt meg. A választások eredménye — mely részben szenzációs — az alispáni hivatalhoz eddig beérkezett jelentések szerint a következő. Megválasztattak : Áz olcsvai kerületben Kovács Lajos, a gacsályi kerületben Szoboszlaij István, a tiszabecsi kerületben Suta József és a felsőboldádi kerületben dr. Kovács Dezső. A képviselőtestület közgyűlése. Nagykároly város képviselőtestülete f. hó 26-án vasárnap d. e. rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen intézkedés tétetett a nagy­károlyi polgári fiúiskolának már a folyó év­ben leendő megnyitása iránt. Nyilvánosságra hozatott, azon a Nagykároly által már hetek­kel ezelőtt megirt dolog, hogy a nagykárolyi uj vasúti indóház építése bizonytalan időre elodáztatott. Elhatározták, hogy a régi barom­vásártéren való óvoda-épület létesítésével el­csúfítják a Gróf Károlyi István-utcza Mezö- petri felé eső részét. A közgyűlés legérde­kesebb része Kun István felszólalása volt, aki azt inditványozta, — hogy a hetivásá­rok kizárólag csak a Gróf Károlyi György- téren legyenek megtartva, a Deák Ferencz- téren való termény árusítást megtiltatni kívánja. Persze, Kun uram nem törődik azzal, hogy az az intézkedés egyenlő volna a Deák Fe- rencz-téri és a Széchenyi-utczai tönkretételé­vel. A fő nála az, hogy a „Debreczen váro­sához“ czimzett korcsma forgalma megnö­vekedjen. Hát ilyen „önzetlen“ bácsikból áll a kép­viselőtestület legnagyobb része. A közgyűlésről egyébként részletes tudó­sításunk a következő: 1. A közoktatásügyi miniszternek a nagy­károlyi polgári fiúiskola létesítése ügyében kelt leirata alapján kimondatott, hogy az iskola még ez év szeptember havában megnyittatik s mint­hogy az óvodák valószínűleg államosítva lesz­nek, az iskola valamelyik óvoda helyiségében lesz ideiglenesen elhelyezve. TAR CZ A. A kicsinyek és a nagyok. Irta : Juani Aho. Az ég tiszta és kék és a tenger síkja moz­dulatlanul nyugszik. Csak itt-ott törnek meg a messzi szirteken apróbb hullámok, mintha a ten­ger még álmában is sóhajtoznék, mert sosem alszik anélkül, hogy ne álmodnék és sosem pihen. Egy tengeráramlat gyöngén hozzáverődik egy messzire benyúló sziklacsucshoz, melynek lábát körülnyaldossa, mikor a Messziségből elő­jön, hogy aztán ismét oda térjen vissza. Ma erre folyik, holnap arra és senki sem ismeri célját és szándékát. A tengeri növények erdejét állandóan imbolygatja és az áramlat akaratának engedel­meskedve meghajol minden fűszál. A tengerfe­néké csöndes homályba burkolódzva ragyog fel a zöld vizen át és a sziklapárkány fenyegetőleg hajlik le, a titokteljes mélység felé. Egész közel a viz színéhez, oly közel, hogy a nyugodt vizet redőkbe bodrozzák, egy csapat kis hal úszik az áramlattal szemközt a merede- deken legörbülő sziklapárkány mentén, a sötét mélység és a moszatok hajladozó szárai fölött, ügy látszik, mintha csaknem végtelen csapatban jönnének elő az apró lények a tengerből és usz­2. A városi husvágási szabályrendelet mó­dosítását megtagadó törvényhatósági határozat tudomásul vétetett. 3. Az iparos tanoncziskola állami segélye 1800 koronáról 2400 koronára emeltetvén fel, ezen iskolában két uj tanszak fog szerveztetni. 4. A városi villamos-műhöz 25,000 korona költséggel egy uj kazán beszerzése határoztatott el. A telep kibővítése csak akkor fog eszközöl­tetni, ha az uj vasúti indóház felépül és annak világítása is a város által eszközöltetnék. Ezen ügy tárgyalásánál A7. Szabó Albert azt javasolja, miszerint illetékes helyen határozott alakban kér- deztessék meg, hogy mikor van kilátásunk az uj indóházra ? Dcbreczeni István polgármester a vasúti üzletvezetőségtől nyert értesítése alapján, a javaslat nem lett elfogadva, amennyiben az indóház építésének időpontjáról csak a folyó évi kereskedelemügyi költségvetés letárgyalása után lesz értesítés szerezhető. 5. A színkör épitési költségeiről beterjesz­tett leszámolás tudomásul vétetett. Az építés ed­dig 98,800 koronába került. Uj erkélyszékek be­szerzése és a páholyoknak drappériákkal való ellátása után az összes költségek 100,640 koronát fognak kitenni. A még fedezetlen hiány részben az idei költségvetésben a városi középületek fenn­tartására szánt összegből, részint pedig a Jelinek és Báthory-féle uj utczanyitási alapokból lesz fedezve. 6. A piacztér pontos kijelölése elrendelte­tett. Az erre vonatkozólag Szokolovszkg Lajos és társai által beadott kérelem, valamint Kun István azon indítványa, hogy a Deák Ferencz- téren való elárusitás eltiítassék, elutasittatott, illetve leszavaztatott. 7. A közgyűlés megengedte, hogy az úgy­nevezett régi Baromvásár-tér óvodatelek czél- jaira felhasználtassék. 8. A városi jegyzőknek anyakönyvvezető- helyettesekké kinevezése czéljából illetékes helyre felirat fog intéztetni. 9. A Nagyhajduváros-utcza mindkét oldalá­nak szabályozási vonala, minthogy az erre vo­natkozó indítvány visszavonatott, tárgytalanná vált. lü. Szalag Bálint aszfalt-járda ügyben be­adott kérelme elutasittatott. 11. Rupiczki János kérelme annak megen­gedése iránt, hogy a Széchenyi-utczai sétatér mellett árusíthasson, teljesitt etett. 12. A Verbőczy-utczán a szabályozási vonal megállapittatott és ezen utczának a Kishajduvá- rostól a Barth-féle házig aszfalt-járdával való ellátása elrendeltetett. A közgyűlés a pénztárvizsgálati jegyzőköny­vek bemutatásával ért véget. Tulipán Árpád dalaiból. Boldog vagyok. Tavass van. Virág nyit, fii, fa no. S a törvényhatóságba Ó, visssajön Dessö. Ki védőm visszaadtad, Te vagy: Felsőboldád. Hóra és Gloska népe : Büszke vagyok reád / nának újra vissza a tengerbe, miközben a föld­nyelvek és öblöcskék mellett elvonulnak, a szir- tek és a part mentén, melynek öbleit fölkeresik s melynek köveit körülusszák. Honnét jönnek és merre tartanak ? Úgy úszkálnak, mintha nem vezé­relné őket semmi, mintha nem volna kitűzött céljuk, amely felé úsznának — nem vezérelné őket semmi más, csak a tudatos összetartás, nem volna más céljuk, csak az áramlat, mellvel szem­ben úsznak. Egy pillanatra sem válik ki egy sem a csa­patban úszó százezrek közül, egy pillanatra sem változtatja meg irányát a csapat, mely olyan egyenes, mintha sohasem úsznának más irányban. Oly egyenes, mintha a százezernyi jelentéktelen lény, mert egyetértenek, egyetlen hatalmas lény- nyé alakult volna át, mely végig kígyózik a ten­geren és annak földnyelveit, szirteit körülöleli. De a viz közepén, ott, hol az óriáslény végig­vonul, sóvár csukák, sügérek és más tengeri raga­dozó állatok leskelődnek. Pikkelyeik arany- és biborszinben tündökölnek, egy harcos fegyverze­téhez hasonlóan, uszonyaik úgy ragyognak, mint a vörös zászlók, a hátukon éles tüskék vannak és a szájukban hegyes fogak fehérlenek és a kövek s a tengeri növények mögé rejtőzve várnak, miként a rablólovagok váraikban, az arra elvonulókra lesnek és rejtekükből vadul csillogó szemekkel és tágranyitott torokkal előrontanak. A tenger kirá­lyainak és a partok fejedelmeinek nevezték el őket és ők maguk is azt hiszik, hogy ez a cim Kié a hafholihus templom Utazás az aszfalt tartozás Sörül. Tulajdonos kerestetik! Érdekes jogi eset foglalkoztatja mostanában a nagykárolyi katholikus egyházat, és a gróf Károlyi uradalom jószágigazgatóságát. Nem kisebb ddlogról van ugyanis szó, mint arról, hogy a két vitatkozó fél nem tudja megállapítani, me­lyikük tulajdona voltaképen az a földterület, a melyen Nagykároly város építészeti büszkesége: a róm. kath. templom ielépült. Ez a kérdés mindezideig nem képezte vita tárgyát. A templom mindég teljesítette hivatását, és a hívőknek soha eszökbe nem jutott az iránt érdeklődni, vájjon az Istenháza voltaképen kinek a földi tulajdonát képezi ebben az árnyékvilágban. így lett volna az időtlen-időkig. Történt azonban, hogy Nagykároly képviselőtestülete elhatározta, hogy a nemes város utczáit aszfalt­gyalogjáróval fogja ellátni. És lön, a mint monda. Rövid idő alatt a városnak majdnem minden részében aszfalton jártak az emberek. így a katholikus templom körül is. Hatalmas aszfalt- járda veszi körül a templomot, díszére a város­nak, dicsőségére az egyháznak. Igen ám, de itt jön a bibi! A város meg­csináltatta ugyan az aszfaltot, de az árát is kö­vetelte a katholikus egyházközségtől. Átirt tehát id. Yetzák Ede világi elnökhöz, ne átalja az aszfalt diját a nemes városnak kifizetni. Nem addig van az, mondotta Vetzák, és pecsétes levelet küldött a gróf Károlyi uradalom jószágigazgatóságához, hogy mint a nagykárolyi katholikus egyház kegyurának intézősége fizesse ki ezt a csekélységet. Jurcsek Béla, a jószágigazgató azonban, mielőtt az utalványozást teljesítette volna, a templom telekkönyvét akarta megtekinteni. Itt sült ki aztán az, hogy a telekkönyv sze­rint a katholikus templom nem a grófi kegy- uraságé, még kevésbé a katholikus egyházé, hanem — csodák csodája — a piarista rendházé. Nagy lett erre a megütközés. Az egyház nem akar fizetni, mert szerinte a kegyuré a templom, de az uradalom sem fizet, mert a telekkönyv erre a piaristákat kötelezi. A szenzációs ügy még ma sincs teljesen tisztázva. Mi megkérdeztük ezen ügyre vonat­kozólag Fogd Kálmán telekkönyvvezetőt, a ki a következőket mondta. Nagykároly város telekkönyvi helyszinelését még 1858-ban az absolutisztikus uralom fogana­tosíttatta. A német beamterek nem sokat törőd­tek az igazsággal, hanem látván, hogy a templom a piarista társházzal össze van építve, egyszerűen betelekkönyvezték azt a kegyes tanitórendiek tulajdonává. Azóta senki sem bolygatta a be­jegyzést. Bizonyos azonban, hogy a templom a gróf Károlyiaké, vagyis a mindenkori kegyur tulajdonát képezi. Ha bármelyik fél a téves be­jegyzés kiigazítását fogja kívánni, azt a bíróság azonnal elrendeli. A szenzációs ügy igy egy egyszerű végzés­sel fog elintézést nyerni. De az is bizonyos, hogy az aszfalt-dijat a gróf Károlyi uradalom pénz­tára fogja kifizetni. jogosan megilleti őket és hogy az apró halak, az ő alattvalóik és csakis arra valók, hogy uraiknak táplálékul szolgáljanak. De mit jelent egy százezrekből álló csapatra az a pusztítás, melyet egy-egy csuka és sügér vég­hez visz soraikban ? Szinte alig veszik észre ellen­ségük közelségét és alig gondolnak arra, hogy kikerüljék őket. A támadás nem képes egyenesen haladó csapatukat megszakítani vagy utjok elé akadályt gördíteni. Egyik-másik félre ugrik, fel­szökik a levegőbe és megkísérli a menekvést, de a nagy csapat folytatja útját, mintha mi sem tör­tént volna. Az üldözöttek nem védekeznek, nem folyamodnak a futáshoz és nem gyorsítják meg vonulásukat. Egyedül a tenger áramlása hatá­rozza meg ütjük gyorsaságát és vándorlásuk cél­ját, nem pedig az a néhány csuka, meg sügér. És bizony ilyen a nagyok sora, akik a kicsi­nyek üldözésére rászorulnak; a tenger királyai kénytelenek mindig alattvalóik nyomdokán úszni — hogy megélhessenek. Az apró halak mindig megtartják irányukat és a nagyok kénytelenek általuk vezéreltetni magukat. * A kicsiny halak a nép, a nagyok az ő el­nyomóik. De ki meri állítani, hogy a nagyok és erősek a hatalmasak és a kicsinyek és jelenték­telenek a gyöngék, hogy a nagyok vezérlik a kicsinyeket és hogy az erősek hoznak törvényt a gyöngék számára ? Fordította br. ed. Vár si közigazgatás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom