Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1908-04-15 / 16. szám
NAGYKÁROLY Temetése hétfőn délután volt óriási részvét mellett. Távol vármegyékből gyűltek egybe az emberek, hogy az elhunyt tudós végtisztességéu részt vegyenek. 22 orth. hitközség rabbija által képviseltette magát. A nagykárolyi zsidóság is majdnem teljes számban ott volt. Az orth. templom és annak tágas 2 udvara szűknek bizonyult a mintegy 3000 főből álló tömeg befogadására. Az utczán is egymás hátán szorongtak az emberek. A templomban a halottat, veje, a krasznai rabbi búcsúztatta el. A koporsói azután a templom udvarára hozták ki, ahol a szatmári, a halmi-i és az érmihályfalvai orth. rabbik tartottak beszédeket. Az elhunyt rabbi utódjául valószínűleg ve- jét. a mostani krasznai rabbit fogják megválasztani. A betegsegélyzQ-pénztárak ügye. Kormányrendelet az orvosok ellen. Bizalmas leirat az alispánhoz és a polgármesterhez. A „szeretet törvényéinek csúfolt 1907. évi XIX. t.-cz. : a Munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító törvény rettenetes helyzetbe sodorta az ország kisiparos és kereskedő társadalmát. Sok oly hiánya mellett, amelyeket újból felsorolni felesleges, mert amugyis a köztudatban vannak, u legszembetűnőbb, hogy nincs rendezve a pénztár és az orvosok között való viszony, holott az egész intézmény az orvosok munkáján nyugszik. A törvénynek ez a hiányossága most súlyosan megboszulja magát, amennyiben mindenütt külön, vicinális alku támadt a pénztár és az orvosok között. Mindkét fél szigorúan ragaszkodik többé-kevésbbé méltányos álláspontjához, amiből kifolyólag az orvosok ultima rációhoz nyúltak: sztrájkolnak. Nagykároly városban is dúl a harc. A Betegsegélyző pénztár és az orvosok — amint azt a Nagykároly már megírta két hónapi fegyverszünetet kötöttek ugyan — de végleges megegyezésre nálunk sincsen kilátás. Hogy a tarthatatlan állapoton némileg segítve legyen, a belügyminiszter csütörtökön bizalmas rendeletet intézett Szatmármegye alispánjához és Nagykároly város polgármesteréhez, amelyben felhívja őket, hogy a legerélyesebb közbelépéssel tiltsák el a hatósági orvosokat a munkásbiztositó pénztárak ellen indított akciótól. A rendelet szerint az a hatósági orvos, aki az alispán vagy a polgármester felhívására vonakodnék kötelességszerü hivatásának eleget tenni, állásából fegyelmi utón azonnal elmozdítandó. Husvét. — Elsóhajtja: Dr. Kovács Dezső. — Feltámadás . . . Slily édes biztatás! Csakhogy, sajnos, már nem nekem Nem támadok fel sohasem! HÍREK. — A „Kölcsey-Egyesület“ hangversenye. A nagykárolyi Kölcsey Egyesület állal f. hó 28-án rendezendő hangversenyen a végleges megállapodások szerint a következők fognak közreműködni : Kerekes Évike szavalni fog. Verner László szabadelőadást tart. Tóth Micike énekelni fog. Jászaii Mari, a hires tragika szavalni és egy általa irt lárcaczikket fog íelolvasni. Vernie Margit czimbalom és Kovács Béla hegedű számot adnak elő. Végül Barabás Béla Uti emlékeim czimen szabad előadást tart. Tóth Micike énekét és Kovács Béla hegedüjátékát Vitek karmester fogja kisérni. Á hangverseny a városi színházban lesz megtartva. A páholyok —- két emeleti páholy kivételével — és földszint 3 első sora már elő van jegyezve. Aki tehát a hangversenyen megjelenni akar, jó lesz ha jegyét mielőbb megváltja. — A szatmári kiállítás megnyitása. A szat- mármegyei Lórántffy Zsuzsána Egyesület által rendezett kiállítás szombaton nyílt meg. A kormányt a megnyitásnál Dr. Falussy Árpád főispán képviselte, akit midőn a kiállítás helyiségébe érkezett, senki sem fogadott. Bizony nem csináltak olyan nagy hűhót vele mint a nagykárolyi ipar- kiállitáson tették. A legszebb munkákat a mára- marosi nép himzőmühely állította ki. Feltűnést kelt még Ujfalussy Margit nagy károlyi óvónő bársonyégetési munkája és ifj. Liteczky Endre egy mesterien megfestett tájképe. A kiállítást holnap már bezárják. — A Kossuth Lajos-szobor leleplezése. A nagykárolyi Kossuth-szobor leleplezési ünnepélyé valószínűleg május 17-én lesz. A leleplezési ünnepély programján most dolgoznak. — A nagykárolyi sziniévad. A május 1-én kezdődő sziniévadban még Krémer Sándor színtársulata fog előadásokat tartani. Krémer a bérletek gyűjtését a jövő héten fogja megkezdetni. — Halálozás. Húgén Terézia, Hágen Ferencz nagykárolyi polgártársunk leánya 17. éves korában meghalt. — A városi villamosúm átalakítása. A Nagykároly városi villamosmü átalakítására, illetve kibővítésére szolgáló gépekre kiirt pályázat kedden délben járt le. A munkálatokra pályáznak : A Ganz-féle villamos r. t. és az Egyesült villamossági és gépgyár r. t. — Napilap Szatmáron. Május 1-én Szatmá- ron egy politikai napilap fog meg jelenni. Az uj lap a polgári radikális párt politikáját fogja szolgálni. — Fekete hir. Nagykárolyban az utóbbi hetekben az átlagot jelentékenyen felülmúló halálozás fordult elő. A halálesetek okai a legtöbb esetben tüdőbetegségek. — Fehér hir. A Nagykárolyi rendőrségnél az elmúlt héten semmi, a személyvagy vagyonbiztonságot illető eset nem fordult elő. Ünnepség a színfalak mögött. Szatmáron pénteken a Varázskeringő előadása előtt, a színfalak között ünnep volt. A Nagykárolyban is jól ismert Kőszegi Sutyák Károlyt üdvözölték 25 éves színészi pályafutása alkalmából kartársai, jó barátai és tisztelői. Vidor József egy csinos pálmaágat adott át az öreg jubilánsnak, meleg, átérzett szavak kíséretében, Tihanyi Vilmos pedig egy kis költőpénzt. Az ünnepelt meghatottan mondott köszönetét, miközben a zsinórpadlásról leereszkedett egy szép üde szalvaládé-koszoru. A kedves, egyszerű megnyilatkozását a baráti szeretetnek, egyszerre megzavarta a villamos csengő berregése : Kezdődik az első felvonás. — A pásztoróra ára. Csodálatos dolog, hogy az utazó publikum folyton panaszkodik a kényelem egyes hiányai felől, mely a vasúton néha- néha tapasztalható. Pedig alig múlik el hét. hogy ng eszközölne a Máv. valami újítást, mely a közönség kényelmét van hivatva szolgálni. Csak nemrégeniben rendezték be a vasúti kölcsön- könyvtárt, a mely bő szórakozást nyújt az utazóknak. Most pedig egy olyan atrakczióról számolhatunk be, amely nem uj ugyan, de még igen sokan nem ösmerik. Csak kevesen tudják u. i., hogy' ma már a vonaton nemcsak étkezni, enni, inni. olvasni, szórakozni lehet, hanem kapható — szerelem is. Vállalkozó szellemű hölgyek kiválasztanak egy vasúti vonalat, azon egyik végállomástól a másikig utaznak s közben ösmeretséget kötnek, szerelmi kalandokat szőnek egy-két avagy több zónára, amilyen „pasas“ akad. A kétes eré- nvii hölgyek aztán a horogra akadt udvarló szerelmesek bevédését arra használják ki, hogy a pásztoróra alatt pénzüket és értéktárgyaikat magukhoz kaparitsák. A napokan Cseterás Emánuel vonatvezető tapasztalta az utazó szerelem keserves hátrányait. A vonaton Nagykároly és Szatmár között u. i. megismerkedett egy Rakuscsinecz Anna nevű hölgygyei, aki „szerelemben“ utazott s a ki rövid ösmeretség után eltüntette a lovag 80 koronát tartalmazó pénztárcáját. Az utazást a királyházai csendőrség szakította meg, amely az élelmes nőt a vonatról le- és a szatmári ügyészség fogházába beszállította. — Emberhalál tréfából. Mátészalkáról jelentik : Balogh István parasznyai bérest tréfás összeszólalkozásból egy tizenhatéves suhancz fejbevágta. Az ütés olyan hatalmas volt, hogy a béres rögtön összerogyott, és haldokolva vitték be Mátészalkára. — Vakok felvétele. A vakok kolozsvári államilag segélyezett országos intézetébe a jövő 1908—9. tanévre, vallás és nemzetiségre való tekintet nélkül, 15—16 vak fiú növendék vétetik fel. Felvétetnek olyan 8—14 éves vak fiuk, kik a vakságon kívül más testi, vagy szellemi fogyatkozásban nem szenvednek. Ezen tanévben több alapítványi hely üresedik meg, amelyeket oly szegény szülők vak gyermekei nyerhetik el, kik szegénységüket szegénységi bizonyítvánnyal igazolják. A kérvények f. évi május végéig a „Vakok kolozsvári államilag segélyezett orsz. intéze“ igazgatóságához nyújtandók be. Bővebb felvilágosítással az intézet igazgatója bárkinek szolgál. KeresMefem, ipar, közgazdaság. Ujitás a postatakarékpénztárnál. Kossuth Ferenc, kereskedelemügyi miniszter intézkedett, hogy a m. kir. postatakarékpénztár takarékforgalma egy uj üzletformával, tudniillik a zárt betét- és járadékkönyVecskék intézményével kiegészíttessék. A zárt betétkönyvecske lényege, hogy a betevő az arra helyezett betétösszegek felmondásának jogáról, egy előre meghatározott föltétel teljesüléséig önként és visszavonhatatlanul lemond. A választható feltételek a következők: zárt nyilvánítása a) nagykorúság esetére; b) férjhezmenetel esetére; c) katonai szolgálat esetére; d) meghatározott időre és e) számszerűleg meghatározott összeg erejéig. A zárttá nyilvánítás kiterjedhet a betét után járó kamatokra. A zárt betétkönyvekre elhelyezett betétek magasabb kamat élvezetében részesülnek, mint a rendes betétek, mely kamattöblet kevesebb, mint fél szézalék, nem lehet. A zárt betétek kamatlába ez idő szerint 3 6 százalékban állapíttatott meg (a rendes kamatláb 3 százalék.) A zárt betéköny- vekre azonfelül mindazon kedvezmények is kiterjednek, amelyeket az 1885. IX. t.-c. a postatakarékpénztár betevőinek nyújt. A zárttá nyilvánításnak a betevő (befizető) részéről írásbeli nyilatkozatban kell történnie; az e célra szolgáló nyomtatvány bármely postahivatalnál kapható. CSARNOK. Erkölcsi leczke. Az apát bölcselkedési roham szállotta meg és igv kezdett beszélni : — Fiam, jobban figyelj arra, hogy mit beszélsz, mint arra, hogy mit cselekszel ! Akkor fölvirágzik az üzleted, melyet rádhagyok e kis szoba mellett, hol születtél. Az, hogy a szilvák, miket árulsz, jók legyenek. az alig fontos. Csak mondd és ismételgesd : „Oh. mily pompásak ezek a szilvák !“ Teokritesz papról gondolj amit akarsz, de ne hitelezz neki, ha gyümölcsért küld. És lökjed ki, ha uj szőlő idején sokat alkalmatlankodik. De ide figyelj, soha se mond : „Ej, de marha ez a pap !“ vagy „Az igazat megvallva, tavalyi ez a szőlő !“ Rugdosd össze feleségedet, ha biztos vagy, hogy jobban tudsz verekedni, mint ő ! De soha se mondj olyanokat, hogy „bárcsak meghalna“, vagy Jaj, milyen vörös foltos az arcza.“ Bárkinek kiütheted a szemét, ha szükséges, de azt ne mond soha : „hamis ez az ember.“ Vesd meg azokat, kik illetlenül viselkednek nyilvánosan és fordulj vissza az utcán, kerüld ki őket. „Egy gyermekágyas asszonyt mentem meglátogatni“ — mondjad. És ha nincs a környéken gyermekágyas asszony, akkor mond azt, hogy ebbe és ebbe az utczába mentél megnézni, hogy ott vájjon van-e. Ha valakit elterülve látsz részegen a földön, mond ezt fiam : „Ej, de szépen pihen ez az ember !“ Ha valami bűzt érzel arra. amerre jársz, ezt mond: „Sok hal volt ma a vásáron!“ Vagy pedig. „Esni fog, ha fu a széli“ Vagy: „Eláll ászéi, ha esni fog !“ Vagy valami ilyesfélét. Vagy ne szólj semmit, de semmi kincsért se beszélj a piszokról, amit látsz. Mert fiam, az ember úgy vau teremtve, hogy elvisel sok piszkos dolgot, de azt.
