Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)

1908-04-01 / 14. szám

N A G Y K A R O L Y

És megerősödve, borzalommal fog visszagondolni arra a korra, mikor azt hitte, hogy őt már csak a halálmadarak környékezhetik. A nemzeti entreprise korszaknak csak gyászos emléke marad meg.

A pártlap. Nehéz szatírát nem írni. Az elv- árulók, a politikai szemfényvesztők parlamentjében, a stréberek gyülekezetében a szájkosár indítványát tárgyalják, megakarják semmisíteni a szólásszabadságot. A parlamenten kívül a „nem- zethy kormány“ megbízásából már fonják a kötelet a sajtószabadságnak is. Az egész ország lorrong, szervezkedik, bogy lerázza magáról a népcsalók igáját. Es ekkor a „Nagykároly és Vidéke“, a nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönye, a nagykúrolyi szocziálisták gyűléséről vezérczikkezik a gyűlés után két héttel. Azaz, hogy vezető helyen egy csomó hülye- j séget és hazugságot tálal fel olvasóinak. A nép- gyiilés méltó kritikát mondott azon felháborító, komisz revolverezésről, amelyet Polónyi, az illat- miniszter egykori patvaristájának kezdeményezésére a Nagykároly ellen elkövettek. A jelzett és (héma-szegénységben leledző pártlap úgy kapott ezen, mint az éhtyuk a tak-armány után. A becsielen eljárást mentegetni igyekszik és véleményt mond a sajtószabadságról. Szegény! igazán bánjuk, hogy azzal a szellemi sötétségben élő nyomtatványnyal vitába keveredtünk. Ne tessék kaczagni: azt is Írja a pártlap, hogy a radikális párt létezésének hangoztatásával a város jövője, előhaladása, boldogulása van kocz- kára téve. Ismételjük: ne tessék kaczagni! Mert most már csakugyan Nagykároly város érdekéről, tekintélyéről van szó ! Ugyanis a „Nagykároly és Vidéké“-t esetleg idegen emberek is elolvashatják véletlenül. Es mit gondolhatnak az idegenek Nagykároly város közönségéről, amelynek a pártlap képezi a szellemi táplálékát ? és mit gondolnak a függetlenségi és 48-as pártról, amelynek ilyen pártlapja van?

Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter a szabolcsvármegyei h. é. vasút részvénytársaságnak a m. kir. államvasutak Iíisvárda álomásától Nyirbakta és Nyírbátor állomások keresztezésével, egyrészt a m. kir. államvasutak Ermihályfalva, másrészt Nagykároly állomásig vezetendő szabványos nyomtávú gőzüzemű helyiérdekű vasútvonalra kiadott előmunkálati engedély érvényét egy év tartamára megújította.

Adolf nyilatkozik. A márczius 15-iki ünnepségekről írván, a Nagykároly azt is közölte, hogy a „Polgári Olvasókör“ nagytermében lefolyt társas vacsorán dr. Adler Adoif a radikális és a szocziáldemokrata párt elleni küzdelemért ivott. Adolf most megczáfolja ezt a híradásunkat és azt mondja, hogy ő „csakis a radikális — haladópárti — darabont szocziálisták elleni küzdelemre“ hívta fel a polgárságot. »Radikális — haladópárti — darabont szocziálista«. Óh

— Szeretnék ma este menni, a hires filozó - fius-darab megy, az „Előítéletek“ . . .

— Nem fiam. Száz és egy okom van, hogy ettől a lépéstől visszatartsalak. Sem a darabot, sem a szerzőjét nem ismerem, még nem informálódtam és igy nem tehettek ki téged valamely káros befolyásnak. Holnap mégy és pedig a nagy | Corneille darabját nézed meg a kitűnő „Cid“-et. I A gyermeki kötelességtudás és hazafias bátorság ! e klaszikus költeménye annál is inkább fog érdekelni téged, fiam, minthogy annak idején könyv nélkül is tanultátok. Ha végleg kikerülsz az éleibe, még hasznát veheted tanításainak. Harminc percre most elmehetsz hazulról, remélem nem fogod elcsavarogni az időt mellékutcák homályában. A Piac-téren kívánom, hogy sétálj le és fel . . . Mielőtt azonban elmennél megtudnád-e mondani, ki hozatta azt a törvényt, mely szerint a francia trónról a nők örökre ki vannak zárva?

— V. Fülöp . . . édes apám.

— Úgy van fiam. ötödik Fülöp . . . No és . . . Tessék besétálni . . . Alázatos szolgája j főtisztelendő ur . . . Épen a fiammal foglalko- J zom . . . Köszönj fiam a főtisztelendő urnák. „Éltesebb nőknek és papoknak . . .“ Na ? . . .

— Kezét csókolom . . .

— Csak hadd fiam. Szervusz.

— Most már te el is mehetsz Adolphe.

— Kezét csókolom főtisztelendő ur . . . Kezét csókolom édes apa.

— Szervusz . . .

II.

— Derék fia van Adolphe ur . . . Isten megáldotta önt.

— Nem szabad zúgolódnunk főíisztelendő ur . . . Hálás vagyok a Mindenhatónak, testére nézve csakugyan kiváló fiú az én Adolpheom. Iskolai előmenetelére sem lehet éppen kifogásom, de mindenesetre aggaszt, hogy nincs benne semmi önállóság . . . semmi akarat ... És néha hangosan nevet : . . semmi komolyság . . .

Fordította : Rodion.

Adolf, Adolf, aki Polónyi Gézát a bukása előtt két órával táviratilag biztosította bizalmáról : jó lesz pár hétre újból elmenni abba az abbá- ziai szanatóriumba, ahonnan csak nemrég jött haza. A saját érdekében menjen ön mielőbb, Adolf. Hiszen önnek úgyis vasúti szabadj egye van.

A „nemzetfentartók“ uralma alatt egyre pusztul fizikai erőben is az ország népe. A sorozások eredménye az egész országban szomorú világot vet a nép gazdasági és közegészségügyi állapotára. A nagykárolyi járásban hétfőn fejezték be a íosorozást. Nagykároly városi illetőségű állitáskötcles volt: 296, a járásban: 974. Ebből besoroztak 52, illetve 229 iegényt. Tehát országszerte romlik az „emberanyag“. Persze a nép hatosos napszám mellett nyomorog, hogy nyuzói annál lényeseböen élhessenek. Maholnap a hadsereg nem kap elég ujonczot és ha egyéb nem, hát ez a kilátás rávezethetné a haza bölcseit, hogy a mai rendszer milyen örvény szélére sodorja az országot.

Az állam adósságai. Magyarország adóssága 1906. év végén 4.753,392.000 koronát tett ki.

Vármegyei közgyűlés.

Szájkosár a törvényhatóságnál is!

Árpád basáskodik. Szabó Berci veresége.

Szabad a panamázás.

Szatmármegye köztörvényhatósága csütörtökön gyűlést tartott. A közeledő uj idők — melyek elfogják seperni a mai korrupt önkormányzati rendszert — hatása már is érezhető volt a közgyűlésen, és ezért szó nélkül tűrték, hogy a Polónyi egykori patvaristája Dr. Falussy Árpád, kénye-kedve szerint kitombolhassa magát. ÁJgy sem soká tart már ! A haldoklónak sok mindent megtűrnek.

A tárgysorozat előtt Szabó Berci interpellálta meg az alispánt a Szabó Dezső által feltalált összesített adókönyv kötelező használatának elrendelése miatt. Szabó a tárgy ismerete nélkül szólott az ügyhöz és követelte, hogy az alispán vonja vissza rendeletét.

Az alispán finom mosolyával az ajkán válaszolt az interpellációra. Kimutatta, hogy Szabó Bercinek nem annyira az adókönyv ellen, mint Szabó Dezső ellen van kifogása. Ismertette az adókönyv praktikus és olcsó voltát és kijelentette, hogy rendeletét nem hajlandó visszavonni.

A közgyűlés az alispán válaszát élénk helyesléssel tudomásul vette. Szabó Berci újból szólani akart, de ekkor hatalmas — Eláll! eláll! — kiáltások hangzottak fel és kénytelen volt hallgatni.

A köztörvényhatósági bizottság a megyei tisztviselőknek megengedte, hogy a „Hitelbankinál igazgatósági és felügyelői állásokat foglalhassanak el. A panamázás szokásjogán nem változtat a nemes vármegye.

Ezen pont tárgyalásánál Szabó Berci kito- gásoita, hogy7 Falussy7, aki elnöke a „Hitel- j bank“-nak. elnökölhessen. A főispán ezért Szabót j a szólási szabadság megvonásával fenyegette.

Két közigazgatási bizottsági tag választása is ! volt a. napirenden. A főispán a várnagygyal ősz- j tatta szét a maga jelöltjeiről szóló szavazó-lapokat. Garzon Kázmér ekkor a közgyűlés színe j előtt nyíltan azzal vádolta Falussy7 Árpád főispánt. hogy nem tartotta be adott szavát. A főispán ugyanis határozott ígéretet tett neki, hogy j a közigazgatási bizottságba egy az erdődi járás- i bói való tagot is beválasztat. A főispán a vádat nem akarta meghallani.

A közigazgatási bizottságba megválasztattak : Szalkay Sándor és Luby Béla. Az állandó választmányba pedig Pilisy Istvánt, Kaufmann Jenőt, Rácz Elemért és Réfaay Dezsőt.

A központi megyei hivatalok óráit április 1-től kezdődőleg reggei 7-től d. u. 1 óráig álla- i pitották meg.

Ezután a bizottsági tagok nagy része — eltávozott és a hátralévő kevésbbé érdekes tái’gy- sorozatot alig 4—5 ember jelenlétében darálták le.

Kacag a Föld.

Nagyot kacag tavaszkor a Föld, Ha kitelelt földeden gazdák, Gazdagok gazdái, magyarok. Ekéiket beleakasztják:

Nagyot kacag tavaszkor a Föld. Nagyimtól, paptól igy tanulta :

Milyen jó bolond is a paraszt,

Uj tavaszkor robotol újra.

Nagyot kacag tavaszkor a Föld,

Ezer urnák kell a kincs télre S ezer éve ezért robotol Sok-sok millió cseléd-féle.

Ady Endre.

9 rendőrség újjászervezése.

Demidor Ignácz javaslata.

Demidor Ignácz rendőrkapitány memorandumot intéz Nagykároly polgármesteréhez illetve a képviselőtestülethez a rendőrség részbeni újjászervezése érdekében. Kívánja a rendőrnek nevezett rabszolgák létszámának emelését és a fizetésük megnagyobbitását. — Ezeken kívül egyebet nem kíván a kapitány s minthogy nagyon hasznos dolgot kíván, semmi kétség, hogy a közgyűlés — nem teljesiti a kérelmét.

A nagykárolyi rendőrség hiányos volta közismert s azt ma már a rendőrség vezetői sem tagadhatják. Sok szomorú tapasztalat igazolta ezt, és éppen azért a legilletékesebb helyen is szükségesnek tartják a mostani állapotnak végét szakítani. Demidor Ignácz kapitány7 beadványt intéz a képviselőtestülethez, arra kérve azt. hogy ha- I tározza el a rendőrség részbeni ujászervezését, illetve uj állás kreálását. Tervezetet készített a reformról és ebben a tervben beismeri a mi rendőrségünk gyntraságát. Szükséges volt végre, hogy7 a kapitányi székben komolyait gondoljanak erre a fontos reformra, amely nélkül Nagykároly még évtizedekig Mucsa színvonalán maradna.

A beadvány lényege a következő :

A munkakör és mindama feladatok és kö- í telességek, melyek teljesítése a rendőrség hivatását képezik, a város fejlődése, népesedése a kormány és helyhatósági szabályrendeletek által annyira kiterjesztettek, felszaporodtak, hogy a közigazsági, közegészségügyi, közrendészeti, valamint közbiztonsági tekintetekből a rendőrségre háramló feladatokat ezentúl csakis abban az esetben lesz lehetséges ellátni, ha a teljesítendő munka és feladatok arányba hozatnak a munka j és feladatok teljesítésére hivatott és kötelezett i közegek számával.

Minthogy a rendőrségnek megállapított és már egy Ízben szaporított létszámát a tapasztalatok alapján elegendőnek nem tartja, és mert határozott meggyőződése, hogy a jelenlegi létszámmal a köztudatokat ellátni, a közrendet és köz- biztonságot fentartani a közre háruló káros következmények nélkül nem lehet, a következőket javasolja keresztülvinni :

1. A bűnügyek nyomozására egy fogalmazói | állás rendszeresittessék.

2. A közrendőrök számának némi szapori- tásával azok fizetése emeltessék, hogy igy értelj mesebb egyének jöhessenek be rendőrökül.

A rendőrség szaporítása azért szükséges,

I mert a jelenlegi létszámmal ama sokoldalú szol- j gálatot ellátni, amelyeket teljesíteni kell, még akkor sem lehet, ha minden egyes közeg minden i 24 órában legkevesebb 14 órai szolgálatot teljesít, j Ily óriási munkaerőt igénylő szolgálatnál aztán eredményes szolgálatot követelni és azt kívánni, hogy a rendőrséghez rátermett egyének szegődjenek, nem lehet. Az utóbbi évek alatt előfordult esetek azt igazolják, bogy a rendkívüli szolgálatok váltak rendesekké és a rendes szolgálatok rendkívüliekké. Igen természetes, hogy ily körülmények között eredményes és kielégítő működést kifejteni lehetetlen. A jelenlegi létszámmal és képzettségű rendőrökkel az utcai szolgálatot,' a melyet úgy rendészeti, mint biztonsági tekintetbőrei kell látni, még megközelítőleg sem lehet

A rendőrségnek a javasolt módon leendő szervezése által eléretnék az. hogy a közbiztonság az egész város területén fokozatosan megja- vittatnék, a közrend biztosíttatnék, a rendészeti, közegészségügyi és közigazgatási ügyek a lehelő leggyorsabb elintézést nyernék s a közönség igényei minden irányban kielégítve lennének.

Tény, hogy a személyzet szaporítása, nem- külömben a javadalmazás rendezése következtében a város háztartásában kiadástöbblet áll elő, de ezen követelések elől ma már kitérni lehetetlen. A közérdekre való tekintetből radikálisan kell itt eljárni, mert a szorult anyagi helyzet a rendőröket állandó elégedetlenségben tartja, meglazítja a fegyelmet, ellankasztja a kötelességérzetet és a szolgálat iránti buzgalmat s végeredményében a közbiztonság és a közrend fentartására irányuló tevékenységet, a melyet feltétlenül minden melléktekintetek nélkül ki kell fejteni, megbénítja. A fizetésnek rendezése mellett szól még ama igen fontos körülmény is, hogy a silány javadalmazásra csak silány anyag kapható, silány