Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)

1908-01-22 / 4. szám

NAGYKÁROLY. természetesen megfelelő rekomponzáczió reményé­ben. A kikötött rekomponzácziók közül a Szatmár- megyében fekvők a következők: a szatmári major­sági kúria, a város területén levő fiskálitással és an­nak minden tartozéka, az erdődi dominium, a várral, községgel, falvakkal, birtokokkal és részjó­szágokkal, Csenger és a hozzátartozó községek, stb. A nagykárolyi határban levő „Szent Három­ság“ kápolna építésre vonatkozólag Horánszky köny­vében a követkeő érdekes adat foglaltatik. Károlyi Sándor gróf Providentia dei czimü végrendeletszerü naplójában irja a karloviczi béke után: „De nem sokáig tarta csendességünk, mert Is­ten sok bűneinkért magunk felekezeteibül támaszba ellenséget, csakhamar 1703. esztendőben Rákóczi Ferencz és Bercsényi felhajhászta az adózás által elnyomatott népet sok külömbféle hitegetésekkel, csalárd ígéretekkel és biztatásokkal felzenditék és támaszták a sok gonosz népet, ki még hamvában Providentia Dei által alkalmasint eltemettetett vala, de akiben állott continuatiója, nem hittek és úgy jártak vele, hid el magadat, ha szégyent akarsz vallani, a mint lángot vetvén a szikra, oly tűz támoda belőle, hogy kilencz esztendeig folyó Siralmas Körösztény vérontás sem szakaszthatta végét hamar, hanem a Főknek elugrásával a Providentia Dei csendesítette le, kiért áldott légyen szent neve mind örökké.“ „Annak vezérlő szent kegyelméből megérvén ezen keserves, elfelejthetetlen háborúnak is békes­sége« lecsőndesitését, annyival inkább continuáltam a föjebb deciaráit Sz. Háromság tiszteletire csinált kápolnát és a Szentség Pápáktul Indulgentiákat hozván, elrendelem, hogy minden esztendőben Szent Háromság napián Károlybul processio menvón ki, ottan énekes mise és Praedikatió légyen lelki okta­tásokkal és tanításokkal hálaadásul, hogy az Isten mindkét háborút lecsendesitette és adgyon a Ke­resztény Fejedelmeknek egyességet és az eltévelye- detteket hozza világosságra s az igaz hitre.« A nagykárolyi városi képviselő-testület éneke. A disznótorok! hosszú ivások Ideje ez. Vigasság között! ki gondol arra i Holnap mi lasz T Akit aggaszt a város jövője i Tartson velünk. Mert nem dolgoztunk rózsanyiláskor i Most pihenünk. HÍREK. — Kinevezés. Dr. Bodoky Zoltán börvelyi lakos joghallgató, a debreczeni kir. ítélőtábla területére joggyakornokká lett kinevezve. — A Kölcsey-Egyesület felolvasó estélye. Fényes estély volt f. hó 16-án, Nagykárolyban a Városi Színházban, ahol a Kölcsey-Egyesület felolvasó estélye alkalmából a város úri közönsége adott egy­másnak találkozót. Az estélyt megnyitó beszéddel Cseh Lajos a Kölcsey-Egyesület alelnöke nyitotta meg. Utána Váczi Jolánka, néhai Dr. Váczi Lajos nagy károlyi orvos leánya ült a zongorához és egy Chopin darabot játszott el minden tekintetben befe­jezett tudással. A fiatal urleány első debüje felül­múlta a közönség várakozását. Dr Kovács Dezső szellemes felolvasása következett ezután, amelyet azonban a színház rósz akusztikája miatt a közön­ség nagy része nem igen élvezhetett. Dr Krúdy Andor czimbalom játékát hatalmas tapssal honorálta a hálás közönség. A felolvasó estélyt ismeretlen szerző „Karperecz“ czimü egy felvonásos vígjátéké­nak előadása zárta be. A vígjáték szövegénél, csak az előadás volt roszabb Pedigavigjátékférczmunka. A szereplők közül kivételt képez Algay Ödön, aki ismételten beigazolta, hogy született művésztalentum. A műsor befejezte után a .Magyar Királyba“ tom­bola és táncz volt — Nem kell az adóreform. Wekerle uj adója­vaslatát érthető idegességgel fogadta az ország, amely hamarosan észrevette, hogy a kormány ezzel a nagyszerűnek hirdetett reformmal csak újabb ter­heket ró az adózó polgárságra. A készülő adótör­vény ellen az egész ország felemeli tiltakozó szavát. Nagykároly város közönsége sem várhatja ölbe tett kézzel a beterjesztett javaslatok törvényerőre való emekedését. Mint a .Nagykárolyát megbízható helyről értesik, Nagykárolyban mozgalom indult meg, hogy az adóreform elleni erélyes állásfoglalás czéljából a jövő hó elején népgyülés tartassák. Re­gisztráljuk e hirt, azonban félünk, hogy tekintve a nagykárolyiaknak a saját sorsuk iránt is mindenkor tanúsított negligencziáját és a téli időt: a mozgalom be fog fagyni. — Hangverseny. A nagykárolyi ref. egyház­megye hangversenye, amelyet már regebben jelez­tünk, a vármegyeháza nagytermében lesz megtartva. Utána a „Magyar Király“ termeiben táncz lesz. A hangverseny műsora a következő: 1. Nagykárolyi Dalárda. 2 Zongora: Kacsó Irén. 3 Operaáriák: ifj. Andrássy Jenőné. Zongorán kiséri: Yitek Károly karmester. 4. Költemények, irta s felolvassa: Sza- bolcska Mihály. 5. Dal: Hajdú László. Zongorán kiséri: Vitek Károly karmester. 6. Szavalat: M. Szabó Miklós. 7 Tárogató, czimbalom kísérettel: Sajó Dezső. 8. A Nagykárolyi Dalárda. — Jelentkezés a közkegyelemre. Megírtuk annak idején, hogy ő királyi Felsége mindazoknak a ma­gyar állampolgároknak, akik az állítás elől való szökés miatt a véderőről szóló 1889. évi VI. t.-cz. ! 44. § 2., 3 és 4. bekezdései és a 45. §. alapján 1907 évi deczember hó 2-ig elítéltettek vagy bűnvádi eljárás alá vonattak, közkegyelmet adott, most a nagykárolyi katonai ügyosztály vezetősége (városi fűjegyzői hivatal) felhívja az érdekelteket, hogy a közkegyelemben való részesítés czéljából 1909. évi deczember 1. napjáig saját jól felfogott érdekükből jelentkezzenek. — Hegyközségi közgyűlés. A nagykárolyi hegy­község f. hó 19-én tartotta meg rendes közgyűlését. Hegybíróvá Róth Alajos kereskedő, pénztárossá Sándor György asztalos lett megválasztva. A köz­gyűlés jóváhagyta az 1908. évi költségvetést, mely­nek bevételi fedezete 27 korona, kiadási szükséglete 2454 K 82 fillér. A hiányzó 2427 K 82 f, 337,197 G-öl hegyközségi használt szőlőterület után O-ölenként 0‘72 fillér adójárulékkal fog fedezetet nyerni. A szőlői köves útról a közgyűlésen egy szó sem hangzott el. Ugyanis a szőlőbirtokosok úgy okoskodnak, hogy kifelé, bor irányában, akármilyen utón elmegy az ember, mikor pedig haza felé jön a szőlőből, akkor már úgy se tudja, hogy milyen utón halad. — Házasság. Özv. Blau Sámuelné nagykárolyi lakos leánya, Rózsika, f, hó 26-án köt házasságot Nagykárolyban Kardos Menyhérttel. — A nagykárolyi mészáros-iparosok folyó évi február hó 1-én szombaton, a „Polgári Olvasókör“ nagytermében saját zászló-alapjuk javára zártkörű tánczmulatságot rendeznek. Belépti-dij: Személy­jegy l kor. 60 fillér. Család-jegy 4 korona. Karzat­jegy — mely a terembe lépésre nem jogosít — 60 fillér. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetéseket hálás köszönettíl fogadunk és hirlapilag nyugtázunk A zenét Krizsán György zenekara szolgáltatja. ízletes ételek és italokkal Fejes Ferencz vendéglős fog mérsékelt árért szolgálni. E meghívó kívánatra a pénztárnál előmutatandó. Rendező bizottság: Nagy Lajos, elnök. Reszler György, pénztárnok. Kindris József, titkár. Serly József, ellenőr. Müller Károly, tánczrendező. Rendező-bizottsági tagok: Liebhauzer Lajos, Blum József, Griszháber Ignácz, Hágen János, Szabó Lajos, Mécz Ignácz, Fejes Lajos, Torna Ist­ván, Keszler Mór, Csőkör József, Kern János, Né­meti Béla, Szendrei István, Aron Leopold, Rózen- zveig Mór, Mihályka György, Fridi István, Helmeczi Albert, Szabó Ferencz. Rendezők: Frast István, Szabó Károly, Geringer Ignácz, Szabó József, Mé­száros Lajos, Rácz János. — A Szabad Lyczeum harmadik előadása. A nagy­károlyi Szabad Lyczeum harmadik előadása f. hó 26-án d. u. 4 órakor lesz a főgimnázium rajztermé­ben. Előadók: Roóz Samu: Régi perek. Klacskó István: A levegő élettani hatása az emberre. — A dalárda mulatsága. A Nagykáralyi Dal­egyesület a jövő hónapban nagyszabású tánczmu­latságot rendez, melyet szini- előadás fog megelőzni. Az előkészületek javában folynak. — Betörés a szőlőbe. A nagykárolyi szőlősker­tek még ezideig mentesek voltak a betörésektől. Most azonban, úgy látszik, ezekre is rákerült a sor. F. hó 17-én éjjel id Torzsás Lajos szőlőházát tör­ték fel és abból 20 liter veresbort loptak el. A ren­dőrség a tetteseket Andriska Mihály és Kerezsi János kocsisok személyében kinyomozta és letar­tóztatta. — Gazdálkodók és munkások figyelmébe A nagy­károlyi gazdasági iskolában f. hó 27-étől czirokseprő- kötési tanfolyam fog rendeztetni. A tanítás teljesen ingyenes, sőt a résztvevők díjazásban is részesülnek, amennyiben minden jól elkészített seprőért 20 fillért fizet az iskola igazgatósága. Minthogy a munka el­sajátítása nagyon egyszerű, a munkás már a má­sodik naptól kezdve megkeresheti a szokásos nap­számdiját, néhány napi gyakorlat után pedig jelen­tékeny keresetre tehet szert. Különösen gazdálko­dóknak ajánljuk, hogy használják fel az alkalmat, sajátítsák el ezt a háziipari ágat, annál is inkább, mert ezeknek módjában van czirkot termelni és télen feldolgozni, Cziroktermelés már magában véve nagyon jövedelmező, különösen ha tisztán olasz czirkot termelünk. Ez már középtermés mellett sok­kal nagyob jövedelmet hoz, mint bármely más mezőgazdasági növényünk. Jelentősége azonban főleg abban nyilvánul, hogy a feldolgozó munkás­nak, vagy a kisgazdának jövedelmező foglalkozást nyújt. Nagykárolyba igen nagy mennyiségű czirok- seprőt hoznak máshonnan; sokkal okosabb és előnyösebb dolog volna ránk nézve, ha az a pénz amúgy is szegény városunkban maradna. Az iskolában most rendes, fanyéllel biró gyári seprőt készítenek, kifogástalan első osztályú minőségben. A kész anyag a tanfolyam befejezése után eladásra kerül Ugyanott folyik most gyékényfonási tan­folyam is úgy fiuk, mint leányok részére. Itt ko­sarakat, szakajtókat, lábtörlőket, s dísztárgyakat is készítenek. Az oktatás itt is teljesen ingyenes, fel­vételre jelentkezhetnek 12 évesnél idősebb gyerme­kek és felnőttek, Azok részére, akik napközben el­vannak foglalva, este 5 órától 8-ig folyik az oktatás. Ajánljuk, hogy minél nagyobb számban jelentkez­zenek ezen hasznos dolgok elsajátítása czéljából nemcsak a gyermekek, hanem felnőtt munkások és kisgazdák is. — Nagybányai Hírlap czimmel Nagybányán, Dr. Ajtai Nagy Gábor ügyvéd szerkesztésében uj társadalmi és szépirodalmi lap jelent meg. Az első szám tartalmas és czikkei modern szellemben, ön­érzetes hangon vannak Írva. — Avasi csendélet. Boksa László a Maftye és Virágos László a Györgyé bikszádi lakosok e hó 14-én az ó-naptár szerint névnapjukat ünnepelték és ősi szokás szerint alaposan bepálinkáztak. A korcsmából hazamenet találkoztak Márkus Györgyei, a biró fiával és Doda Vaszillal, akikiket vasvillák­kal annyira megsebesítettek, hogy életben mara­dásukhoz nincs remény. A támadás oka az volt, hogy a támadók haragudtak Márkus György apjára, aki Bikszád község bírája. A verekedőket a csend­őrség letartóztatta — Uj telefonelöfizető. Dr. Rooz Elemér nagy­károlyi orvos lakásán a távbeszélő bekapcsoltatott. Száma: 24. — Női rablóvezórek. Szatmármegyében egyidő óta a régi betyárviiág kezd újból feléledni. Csak nemrég adtunk hirt egy, a szatmármegyei hegyek között bujkáló rablóbanda elfogatásáról, tudósítónk most egy újabb hasonló esetről ad liirt. A Mózes- falusi csendőrőrs veszedelmes tolvajbandát tett ár­talmatlanná a napokban. Hosszas nyomozás és üldö­zés után elfogott egy tol vaj társaságot, mely két mózesfalusi asszony, Pilát Flóra és Pilát Nicza vezetése alatt álllott. A szövetkezetnek, mely a szomszéd megyébe is ellátogatott, igen sok rablás, utonállás és betörés nyomja a lelkét. Hat férfi is van a társaságban, akik vallatáskor mindent a két asszonyra hárítottak. A szatmári ügyészség fogházába várják büntetésüket. A hétről. A megyeháza előtti bérkocsi állomáson Boros, a 16-os számú bérkocsis, társainak el­beszéli a Lubyak verekedései. Samu bácsi, a megyeház portása, a me­gyeház előtt állva hallgatja az esetet és fejet hitetlenül csóválva odakiált a bérkocsisokhoz: — Nem lehet az igaz ! Mert a Lu by tekin­tetes uraknak nem szabad a hivatalos órák alatt verekedni. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. — A ref. egyház közgyűlése. A nagykárolyi ref. egyház f. hó 19-én tartott közgyűlésén főgond­nokul Debreczeni István polgármestert és jegyzőül Lukács Mihály igazgató-tanítót választotta meg Ipar, kereskedelem, közgazdaság. — A nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank r.-t. igazgatósága most tette közzé tizenhatodik évi üzleti jelentését és zárszámadását a lefolyt 1907-ik évről. A zárszámadás számtételeiből konstatáljuk, hogy az intézet forgalma a kedvezőtlen pénzügyi viszo­nyok daczára emekedett. Fokozatos fejlődése továbbra is remélhető. A múlt évben a pénzpiaczot uraló ma­gas kamatláb és az általánosan ismeretes pénzszűke daczára nemcsak ügyfeleinek igényeit tudta kielégí­teni, hanem más — kisebb — pénzintézeteket is ki­segített azzal, hogy nekik visszleszámitolási hitelt nyújtott. Az intézet alaptőkéje az 1907 évben esz­közölt uj részvény kibocsájtás által 600,000 koronára lett felemelve. — Szatmárvármegye ezen elsőrangú pénzintézete tekintélyes poziczióját a pontos, lelki- ismeretes és az intézet érdekeit szemelőtt tartó ve­zetés által érte el Az 1907 évi nyereményként ren­delkezésre álló 71785 korona 85 fillér nyeremény felosztása iránt az igazgatóság a folyó hó 30-án d. u. 5 órakor megtartandó közgyűlésnek javasolja, hogy a tartalék-alap növelésére 14177 kor. 19 fillér, osztalékra 45000 korona, alapszabályszerü jutalékra 9145 korona 24 fillér, az igazgatóság rendelkezésére 3463 korona 41 fillér fordittassék és ho gy a 16. sz. szelvény folyó évi február hó 1. napjától kezdve 30 koronájával bováltassék. — A Nagykárolyi Iparosszövetség megszűnt. Meg- bizony. A nagy hü-hóval megszületett szövetség el­halálozása nem lepett meg bennünket. — Szomorú sorsát már az alakuló közgyűlés után itt ezen a helyen jósolta meg a Nagy károly, Mert az a handabandázás, amit a szövetkezés révén véghez vittek, már az alakuló közgyűlésen kezdődött meg. Nyugodjak békében az Iparosszövetség; nem érde­mes rá sok szót vesztegetni. Megszűnt az iparos­szövetség torzszülöttje, az „Iparosok Lapja“ is, azaz hogy még se, mert csak összezsugorodott és minta „Nagykároly és Vidéke“ melléklapja fog tovább megjelenni. jS ez a komikus! Mit akarnak ezzel az „Iparosok Lapjá“-val? Hiszen mikor in floribus volt, beigazolódott, hogy nincs létjogosultsága, nincs ke­resztül vihető czélja. A fővárosban is csak kettő van. Aztán vannak különböző ipari szaklapok. Mit akar hát egy nagykárolyi „Iparos Lap“ ? Azonban jövőjére nem akarunk prejudikálni. Érdeklődéssel várjuk a „Nagykároly és Vidéke“ melléklapját, mert kiván­csiak vagyunk rá, hogy miként fogja S c h n é b 1 i Károly pénzügyi segédtitkár ur az iparosokat újból megmenteni. 938—1907. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykárolyi kir. járásbíróságnak 1907. évi Sp. II' 459/3. számú végzése következtében Dr. Sternberg Endre ügyvéd javára, Schvarcz Mór ellen 25J kor. s jár. erejéig 1907. évi decz. hó 15-én foganatosított biztositási végrehajtás utján lefoglalt és 1360 kor. becsült következő ingóságok u. m.: vályog és gőz- mozgony s egyéb ingóságok nyilvános árverésen el­adatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom