Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1908-01-22 / 4. szám
Nagykároly, 1908. január 22. III. évfolyam. 4. szám. NAGYKÁROLY POLITIKAI LAP. Sa«rke»*t<5»ég é* kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Szőlő-utoza 4. szám. Előfizetési át ak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyedévre 2 K> egyes szám nra 20 fillér.-■----- Megjelenik minden szerdán. === Fe lelős szerkesztő és laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „Nyilttér“ sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. Egyes példányok kaphatók Csókás L. és Eigner S. könyvkereskedésében. A „nemzeti kormány46 újabb merénylete. A politikán ezidő szerint az általános választójog kérdése uralkodik. Erről beszél mindenki. Erről czikkezik a sajtó nap-nap után. Minden más kérdés háttérbe szorult, kizárólag ez a kérdés dominálja a helyzetet. És méltán. Mert az általános választójog törvénybe iktatása Magyarországon egy uj korszak virradatát, gazdasági újjászületésünk bekövetkeztét jelenti. Egy oly korszakét, amelyből az általános jólét és boldogság forrása fog szét áradni szerte e hazában. És méltán. Mert a kormány, melynek a paktum szerint csak a közigazgatás, nem pedig a politizálás a kötelessége és joga, a nyilvánosságra jutott uj választójogi tervezettel betetőzi azt a töméntelen jogfosztást, amit áldatlan léte alatt elkövetett. Azuj választójogi törvénynek Magyarország megváltójának kell lennie. Az emberiség megváltóit pedig ősidőktől fogvafelszokták feszíteni. Az a rozsdás szeg, amelylyel a választójogi törvényt felakarják feszíteni, kibújt a zsákból Mindig a legfeketébb színnel festettük a „nemzeti kormány“-ördögöt. És kitűnt, hogy nincsen az a kindrusz a világon, amivel ennek hű arczképét meglehetne pingálni. Mert a „nemzeti kormány“ a legsötétebb feketénél is feketébb. Az emberi jogok és a politikai tisztesség elleni merényletről rántotta le a leplet a Népszava. Ezt a merényletet a választói jog reformjának a palástja alatt a kormány tervezi. A köztisztesseg ellen, mert ország-világ szine előtt aziránt vállalt kötelezettséget a koaliczió kormánya, hogy az általános választójogot a paktum alapján fogja megalkotni. Nem „nemzeti“ czél sugalja tehát ezt az elvetemült eszközt, hanem csupán a leplezetlen, czinikus osztályérdek. Magyarországon az 1904. évi választói statisztika szerint a 24 éven felüli irni-olvasni tudó ferfinepesség összes száma 2.621,894. Andrássy, a fekete gróf, választói reform-tervezete ennek a 2.621,894 férfinak egy-egy szavazatot biztosítana az anyanyelven való irni-olvasni tudás alapján. Itt azonban a tervezet nem áll meg, hanem 757,666 kiváltságos embernek még második szavazatot is biztosítana. Ez alapon az egyes és kettős szavazatok beszámításával: a 2.621,894 férfinak volna 3.379,560 szavazata. Vagyis 757,666 férfinak két szavazata volna, mig 1.864,228 férfinak csak egy szavazata volna. 757,666 szavazatot egyszerűen az olygar- chiának ajándékoz a kormány, hogy még félelmesebbé tegye a hatalmát. Politikai kisajátítása ez az országnak, egysze. a -bérbeadása a polgárságnak és a népnek főúri és főpapi kezekbe. Rettenetesebb merénylet még ezer év óta nem született meg magyar kormány fejében. A plurális választó rendszer esetén Magyarország ott lesz, ahol a mádi zsidó volt. Sőt még a mostani állapotoknál is rosszabb állapotok lesznek. Kaffka László, az országos polgári radikális párt kivaló tudásu elnöke, — aki hajdan vas kézzel seperte ki a vármegyék szemetjét, — a budapesti V-ik kerületi radikális párt alakuló- gyűlésen tartott nagyszabású beszédében, a darabontizmus vádjának fényes czáfolata közben a következőket mondotta: „ ... de az tény, hogy az országos polgári radikális pártnak a darabontok nem tagjai. Annyira nem, hogy nekünk az előző kormány azon tagjával, aki elsősorban apostola volt az általános választói jognak, komoly elszámolásunk lesz. Nincs kizárva annak a lehetősége, hogy egyszer Kristóffyt magunk elé idézzük és azt mondjuk: felelősségre vonnunk, mit tettél azzal a zászlóval, amelyet kibontottál; mit tettél az általános titkos egyenlő községenkénti szavazati joggal? Eladtad-e a paktumban, a melynek egyik alkotója voltál, vagy szereztél-e biztosítékot megvalósítására a paktumban ?“ Nos hát, itt a kedvező alkalom, hogy az országos radikális párt beválthassa Ígéretét és Kristóffyt megidézze. Hadd tudjuk meg végre a legilletékesebb forrásból, hogy milyen választójog lett biztosítva a paktumban Magyarország jogtalan népének. Mert ha a paktumban a plurális választójog lett megállapítva, az amivel most a fekete gróf akarja még jobban megnyomorítani az országosakkor elismerjük, hogy a sokat átkozott es szidott Kristóffy tényleg hazaáruló. A Népszava által leleplezett törvénytervezet különben az egész országban óriási felháborodást es visszatetszést keltett. A legelszántabb küzdelmet indítja meg ellene minden igazságot, népjólétet valamire becsülő ember. És hogy ez a küzdelem legalább a parlamentben lehetetlenné tétessék es hogy a koaT A R C Z A. Vér és arany. (Ady Ecdra • czim alatt megjelent új verskötetéből) Fölszállott a páva. »Fölszállott a páva a vármegye-házra, Sok szegény legénynek szabadulására.“ Kényes, büszke pávák, Nap-széditö tollak, Hírrel hirdessétek: másképen lesz holnap. Másképen lesz holnap, másképen lesz végre, Uj arezok, uj szemek kaczagnak az égre. Uj szelek nyögetik az ős magyar fákat, Várjuk már, várjuk az uj magyar csodákat. Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig, Vagy ez a mi hitünk valóságra válik. Uj lángok, uj hitek, uj kohók, uj szentek, Vagy vagytok, vagy ismét semmi-ködbe mentek. Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra, Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva. Vagy lesz uj értelmük a magyar igéknek, Vagy marad régiben a bus, magyar élet. „Fölszállott a páva a vármegye-házra, Sok szegény legénynek szabadulására.“ " 'trolin A Léda arany szobra. Csaló játékba sohse fognál, Aranyba öntve mosolyognál Az ágyam előtt. Két szemed két zöld gyémánt volna Két kebled két vad opál-rózsa S ajakad topáz. Arany-lényeddel sohse halnál, Rkes voltoddal sohse csalnál Én rossz asszonyom. Hús-tested akármerre menne, Arany-tested értem lihegne Mindig, örökig, S mikor az élet nagyon fájna, Két, hűs csípőd lehűtné áldva Forró homlokom. Nem mehetek hozzád. Szép nyár van ott? I;tt nyara van minden“pimasznak: Én meghalok.§-■ * í* Nem akarod?? SSgP'lli^ Te vagy az én szent boldogságom S én meghalok. emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszűnteti a ■ ■ köhögést, váladékot, éjjeli izadást —~ Tüdőbetegségek, hurutok, szanár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. J J* Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roohe“ eredeti csomagolást,. F. Hoffmann La Roche & Cie. Basel (Svájc.) Dalok, dalok . . . Mások mehetnek, törnek, élnek S én meghalok. Fehér karok, án nem is vártok. Nem öleltek: ín meghalok. i Bús és balog Mindenem: csókom, utam, sorsom S én meghalok. Az Értől az Oczeánig. Az Ér nagy, álmos, furcsa árok, Pocsolyás viz, sás, káka lakják. De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna Oczeánig hordják a habját. S ha rám dől a szittya magasság, Ha száz átok fogja a vérem, Ha gátat túr ezer vakond, Az Oczeánt mégis elérem. Akarom, mert ez bus merészség, Akarom, mert ez a világ csodája: Valaki az Értől indul el S befut a szent, nagy Oczeánba.
