Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1908-12-01 / 34. szám
N A G V K A H () L Y dekezés mindenkinek a legelemibb joga. És csak természetes, hogy mindenki úgy védekezik, ahogy tud. Mindazonáltal a tőmegsztrájk pusz- titó és az egész ország közgazdasági életét hosszú időre veszélyeztető rémét nem a szocziáldemokrata párt fogja rászabadítani az országra. Nem. Hanem a hatalom mai urai, akik a mostani osztályválasztók rut becsapásával jutottak uralomra és akik nem akarják felismerni azt az elsőrangú politikai sarktételt, hogy alkotmányunk. társadalmunk és kultúránknak legelső rangú követelménye, hogy az országnak minden lakosa az államnak léte és az alkotmánynak föntartása körül érdekelne legyen. Etetés előtt. A honhazaffyas eszkimók mostanában vad örömtánczot járnak Szatmármegyé- ben. A megyei közigazgatás jeges tengeréből egy egész csomó fóka emelkedett ki. Az avasi főszolgabírói járás létesítése folytán több uj köz- igazgatási állást szerveznek. Ezenkívül üresedésben van a megyei tiszti ali'igyészi és az erdődi főszolgabírói állás. A hazafiság egy néhány szat- mármegyei nagybérlője elkeseredetten átkozza a sorsot, hogy miért nincsen nekik most egy pár, a kurta nadrágból kinőtt csemetéje. Milyen szépen el lehetne most őket helyezni. Aki járt már állatseregletben az állatok etetését megelőző per- ezekben, csak annak lehet helyes fogalma, hogy mi történik ez idő szerint Szatm ár megyében a jelzett állások megkaparintása czéljából. A képvisélőház ünnepel. A „Szatmárvárme- gye“ egyszerű udvariassági aktusnak nevezi azt, hogy annak a Kossuth Lajosnak fia, aki a deb- reczeni nagytemplomban a Habsburgokat trónvesztettnek nyilvánította — deczember 2-án, holnap az osztrák császár jubileuma alkalmából hálaadó istentiszteletre megy. Jó, legyen udvariassági aktus. Csakhogy 10 év előtt a jubileum ellen a parlament mai többségi pártja tiltakozott a leg- energikusabban és Kossuth Ferencz pártja nevében nemzetellenes bűnnek deklarálta az akkori jubileumot. Ma pedig elkövetik ugyan ezt a bűnt „udvariassági aktus“ czim alatt. Igaz, hogy ma ők ropogtatják az abrakot a kormánypárt istállóiban. Az erdődi főszolgabirői állás. Az elhalálozás folytán megüresedett erdődi főszolgabírói állásra dr. Falnssy Árpád főispán tudvalevőleg Jeszenszky Béla nagykárolyi központi szolga- birót helyettesitette. A főispán ezen méltányos és az erdődi járás közigazgatására kiválóan előnyös intézkedése megyeszerte közmegelégedést keltett. A nagymama azonban az ölébe kapott s a mamát is maga után húzta. — Gyerünk haza, azonnal gyerünk haza. Ott hagyod rögtön. Lásd? Mindig mondtam én, hogy a szeme sem jól áll. O Isten, Isten, hogy egy ártatlanságnak kell egy ilyen gazságot észrevenni ! A mama elkezdett sírni és szaladtunk, amig hazaértünk. Mikor felértünk a lakásba, a mama lámpát gyújtott, aztán sietve a díványra ájult. Alig tért magához a sírásomra bejött a papa. — Mi az, mi történt ? r,n oda simultam hozzá. — Papa, vettél kanalat? — Miféle kanalat ? A mama a papa elé állt és megfenyegette, mint engemet, ha rosszat csinálok. — Csak semmi képmutatás! Mindent tudunk! Rájöttünk a gazságodra ! Nagymama az én kis székemre ült, az ölébe vett és biztatta a mamát. — Ugv, úgy, szedd ki a szemét a gaz- emberjének! — Válni fogunk, itt hagylak rögtön ! .— Csak erélyesen, lányom ! A papa a mamához sietett és átakarta ölelni, de a mama ellökte magától. — Vissza, te kígyó, akit a keblemen melengettem idáig. Itt hagylak, már pakolok is? — De hát mi lelt benneteket, azt a kutyafáját ? Huj. a nagymama felugrott. — Jaj, megöli a virágszálamat! Maga hóhér! Maga pokol fajzalja! Pakolj, lányom, hiszen összemarczangol. — Hát jó, pakoljon, én tőlem ugyan ítélet napig pakolhat. mert Jeszenszky Béla, mint jogilag kiválóan képzett, szorgalmas, kötelességtudó, a felekkel szemben előzékeny tisztviselő ismeretes. A már kialakult közvélemény véglegesen is őt óhajtja az erdődi főszolgabírói állásra és igy érthetetlen az a tolakodás, amelylyel egyes más pályázók a th. bizottsági tagoknál voksokért alkalmatlankodnak. A háború. Puskaporos hírek keringenek a hideg levegőben. Bármerre megy az ember, abekövetkezhető balkáni háborúról folyik a szó. Ennek az ijesztő témának a kormány megfizetett lapjai nyújtják a legtöbb tápot. Pedig hiába való a rémüldözés. Nem lesz háború. Az ijesztgetés csudán arra szolgál, hogy a már a legközelebbi jövőben megtörténendő katonai létszámemelés indokoltnak látszassák. Uj főszolgabírói járás Szatmármegyében. Székhelye Avasujváros lesz. Szatmármegve törvényhatóságának folyó évi tavaszi közgyűlése egy uj főszolgabírói járás szervezését határozta el. Az uj főszolgabiróságra semmi gyakorlati szükség nincs, ellenben az ezzel felmerülő kiadások révén jelentékenyen felfogja emelni a megyei pótadót. Az uj járás felállítására vonatkozó belügyminiszteri leirat a legutóbbi szombaton érkezett meg Szatmármegve közönségéhez. A belügyminiszteri leirat a megye határozatát azzal a változtatással hagyta jóvá, hogy az uj főszolgabiró- ság, melynek neve „Avasi járás“ lesz, — székhelye nem Avas felső fain, hanem Avasujváros legyen, amennyiben ez a hely a járáshoz tartozandó községek által úgy vasúton, mint a műúton jobban megközelíthető. Az uj főszolgabírói járás a következő, és eddig a szinérváraljai járásba kebelezett községekből fog állani: Avasfelsőfalu, Avasuj falu, Vámfalu, Avas- újváros, Ráksa, Bikszád. Bujánháza, Mózesfalu, Terep, Komorzán, Tartolcz, Turvékonya, Kányaháza, Kőszegremete, Avaslekencze és Rózsapalíag. Az uj járás működését már a jövő 1909. évi január 1-én fogja megkezdeni és hivatáli személyzete a következőkből fog állani: 1. Egy főszolgabíró. (Fizetése évi 3(500 ko- I róna, 500 korona irodaátalány, 1400 korona utiátalány és a szabályszerű lakbér.) 2. Egy járási orvos. (Fizetése évi 2000 korona. 600 kor. utiátalány és a szabályszerű lakbér.) 3. Egv írnok. (Fizetése évi 1100 korona és a szabályszerű lakbér.) 4. Égy dijnok. (Évi illetménye 730 korona.) 5. A szükséges szolgaszemélyzet. A mama pedig csak sirt, sirf és kinyito- gatta a szekrényeket. — Hol van a tollas kalapom ? A púderem ? (), Istenem. Istenem. A nagymama toppantott. — Holnap mindenért eljövünk, csak ki innen, ki ebből a Sodomából! Sírva mentünk el és a nagymama nagyon becsapta maga után az ajtót. Az utczasarkon megint megálltunk, mert ismét sok kocsi ment el előttünk. Én benéztem a fényes szobába, vájjon van-e még kanala a szép néninek? És a papa, megismertem a szürke kalapjáról, ismét ott beszélgetett vele. — A papa! A papa éppen akkor fordult meg, de mire megfordult, már nem volt a papa, hanem egy bácsi, akit én nem ismertem. — Hiszen ez nem az apád! kiáltott a mama. A nagymama czibálni kezdte a mamát. — Jöjj, ezért ő mégis gazember! Ha meg nem csal, majd megcsal holnap. Ez lesz a vége. A mama megint sírni kezdett. — Mama, én . . . visszamegyek . . . és . . . elhozom tőle ... a ... a hajfürtömet . . . És ott hagytuk a nagymamát, aki utánunk kiáltott. — Úgy menj vissza hozzá, hogy engem többé nem látsz! De mi azért felsiettünk a papához, aki fel alá járt a szobában. Elibénk jött. — Micsoda komédia ez már megint? A mama sirt és megcsókolta a papát. A papa nagyon haragudott és visszacsókolta. Aztán azt mondta. — Te Ilon, ha még egyszer . . . Érted ? Ha még egyszer anyád ide dugja az orrát, én, én . . . összetöröm a befőttjeidet! Sárándy István. A törvényhatósági határozat egy szolga- birói állás rendszeresítését is kérte, de ezt a belügyminiszter nem engedélyezte, hanem úgy intézkedett, hogy az avasi járásba a szinérváraljai járásba beosztott egyik szolgabiró helyeztessék át. Az avasi járás tisztikara a folyó hónapban megtartandó rendkívüli megyei közgyűlésen lesz megválasztva. peczember. )\ magasból fehéren hull €s lent sárrá lesz a hó- €szembe jut a „48.“ i € a koalíció. í) városok vergődése. te segítség! A szerencsétlen magyar városok nyakára zártkörű klikkek ülnek, amelynek semminemű érzékük a városok tisztességes pénzügyi vezetéséhez, a municipális szociálizmushoz, közüzemek municipálizációjához nincs. A pótadót évről-évre növelték addig a határig, amelyen túl már a lakosság terhet nem bir. Példa erre Nagykároly város, hol a községi pótadó ez idő szerint 96%. És ezzel zsákutcába kerültek a városok, amelyek csak az államtól várhatnak menekvést. Kaptak is — két millió segítséget, amit elnyelt a városi tisztviselők fizetésrendezése s ennek ellenértékeképpen kapott a városi lakosság egy csomó uj terhet az adóreformokban. Ez a helyzet hozta össze a városi képviselőket pénteki értekezletükre, amelyen Wekerle jelenlétében tárgyalták az adóreformokat. A tárgyalásnak eredménye — semmi. Wekerle csak az agráriusoktól tűri, hogy engedményeket csikarjanak ki. Hiába emlegette fel Vázsonyi, hogy az uj adózás könnyíti a földbirtok terhét, de növeli a városi lakosságét. Wekerle nem ígért progressziót, nem ígért a városi lakosságnak teherkönnyitést. A városi képviselők szava nem nyom annyit a latban, mint az Omge képviselőié. Itt említjük meg, hogy Nagykároly város tanácsához a belügyminisztériumtól rendelet érkezett, amelyben a város adózási és vagyoni viszonyairól, valamint az alkalmazottak illetményeiről f. hó 15-ig felterjesztendő kimutatást kér. Sebészet. Az utóbbi hetekben egy budapesti hires sebész két ízben metszette már fel egy ismert nagykárolyi iparos hasát, kinek belei a lobos folyamat következtében összekuszálódtak. A jeles mütő gondosan szétengedte mindannyiszor a csomókat s aztán újból összevarta a szenvedőnek hasát. A mütevés azoban ezúttal nem járt sikerrel. Hogy harmadszor végezték rajta az operácziót, az elaltatott beteg felébredt s rebegve, szelíd mosolygással igy szólt a kitűnő tanárhoz: — Nagyságos uram, nem-e volna czélszerü, ha mindjárt úgy méltóztatna varrni a hasamat, hogy ki és be lehessen gombolni ? Közéletünk. Adler Adolf, mint a népjogoh harezosa. A „Szatmármegye“ megint akar valamit. Nem vagyunk kint a vízből, de benn vagyunk a télben, mely az idén szokatlanul korán köszöntött reánk. A földet vastag hó takaró borítja és a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos lapja forró könnyeket sir, mert nincs jégpálya. Tökéletesen igaza van mikor igy sóhajt fel: „Már épen ideje volna, hogy a kedvelt s nálunk űzhető téli sportot megkezdhessük.“ Bizony ideje volna, mert hát semmi egyéb bajunk nincsen, minthogy nincs jégpálya . . . Délután három prakor már ráborul a városra a sötétség, de azért az unalomnak se hire, se hamva. A függetlenségi párt hivatalos lapjából azt is megtudjuk, hogy Gr. Károlyi Gyula ebben a hónapban fáczánra és nvulra fog vaIzléses őszi paletók, kosztümök, téli plüss- katz Sámuel kabátkák a SC(JOÍCSOt)fc)cin SZ0í 0ZÍl0tok bß 7_i0 női divattermében Nagykárolyban. I
