Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1908-11-01 / 32. szám
Nagykároly, 1908. november 1. III. évfolyam. — 32. szám. NAGYKÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Szőlő-utcza 4. szám. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K» egyes szám ára 20 fillér. Megjelenik minden szerdán. Felelős szerkesztő és laptulajűonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „Hyilttér“ so; a 60 fillér. — Kéziratokat nem adónk vissza. Egyes példányok kaphatón Csókás L. és Eigner S. könyvkereskedésében. űz utolsó árúkban. . . * És hiába Írnánk most a magyar- országi közállapotok züllöttségéról, a tö- megnyomoruságról, a közegészségügy gyalázatosságáról, a népoktatás gyatraságá- ról, az ipar és kereskedelem pangásáról, a felekezeti gyűlölködés elharapódzásá- ról, a dolgozó népmilliók kizsarolásáról és jogtalanságáról. És hiába Írnánk ismételten a »nagy nemzethy hősök“ arcz- piritó szédelgéseiről is. Magyarország lakosságát ma kizárólag csak egy kérdés érdekli és ez : az általános választójogi reform kérdése. Ennek becsületes megvalósításától függ csupán, hogy a fent elősorolt bajok végleg megszüntethetek legyenek. A választójogi reformról szóló törvényjavaslat benyújtása előtt a tizenkettedik órában egy könyv jelent meg. Czime: A választójog rejormja és a magyarság jövője. Szerzői: Jászi Oszkár, Rácz Gyula és Zigány Zoltán. A könyv czélját az előszó első mondata jelzi: „E íüzeiet azért irtuk, hogy az általános és titkos választójogért vivőit harcz utolsó órájában az őszinte és jóhiszemű hazafiak nemzeti aggodalmait eloszlassuk a nagy reformmal szemben s meggyőzzük őket arról, hogy a pluráliiás és a nyílt szavazás eszméjét nem a nemzeti érdek, hanem a legdurvább osztályérdek sugalta11. TÁR CZ A. Csalódás. Petrov, a derék kishivátalnok, akinek szerény igényei hiába lépték volna túl évi ezer rubelnyi fizetését, boldogan s megelégedetten üldögélt öreg, de kopott bőrkarosszékében, s újságját olvasgatta. Hűséges életpárja ott tett-vett körülötte s amint meglátta férje kezében a lapot, hirtelen megszólalt; — Most jut eszembe, hogy ma még nem néztem a sorsolási jegyzéket. Pedig ... Óh Istenkém, Istenkém nem is szeretsz te minket annyira . . . Petrov meglehetős egykedvűen nézett el lapja fölött a feleségére: — Ja ! A sorsjegy ? Hogy talán kihúzták volna? No lássuk. Mi is a száma. — 6888-12. Petrov sohasem gondolt arra, hogy valaha kihúzzák a sorsjegyét. Ilyesmire ő sohasem számított, s meg se nézte még eddig egyetlen egyszer sem a huzási eredményt. Most azonban, mivel nagyon ráért, kezdte tekintetével végig- száníani a számokat. S egyszer csak mintha elborult volna előtte a világ . . .! Szinte elbódult, elszédült. — Ott látta maga előtt a 6888-as számot. Megremegett a hirtelen jött izgatottságtól s a betűk őlmagas óriásokként tánczoltak szemei előtt. — AsszonyI . . . Marja ! . . . Gyere, olvasd te is ...! Én . . . Én . . . talán nem is látok jól . . . — dadogta izgatottan — Kihúzták a számunkat. Az asszony kipirult arczczal nézett férjére. — Kihúzták, igen kihúzták. Minden kétséget kizárólag kihúzták. Gyere olvasd hát és győződj meg róla magad is. Az asszony belepillantott a lapba s amikor meglátta a számot, úgy érezte, hogy a fejeazonAz értékes és érdekes könyvből a következő részleteket közöljük: „Mig benn a parlamentben a régi történelmi osztályok vívták tovább egykor komoly, most már meddő kurucz-labancz csatáikat a közjogi szőrszálhasogatások életlen fegyvereivel — minden reális szocziális és gazdasági érdek- ellentét hiján, mert hisz a Tiszák, az Andrássyak, az Apponyiak és követőik valamennyien ugyanazon történelmi osztályok érdekeit képviselték — legföljebb némi árnyalatbeli különbségekkel — azalatt künn a dolgozó országban az életnek egészen uj rendje alakult ki : a polgári Magyarország alapjai rakódtak le s a korai kapitalizmus kibontotta szárnyait . . . Ez a mai politikai és erkölcsi válság nem egyél), mint megindulása annak a folyamatnak, amelynek végén a régi elvtelen közjogi pártok helyét komoly, czéltudatos gazdasági és szo- cziálpolitikai alapon nyugvó alakulatok foglalják el. A magyar politikai reakezió soká már nem folytathatja azt a taktikáját, amellyel a nép és a polgárság vitális érdekeit elhallgat- j tatta a különböző nemzeti veszedelmeknek j rendeletre gyártott rémeivel. A klerikálisok, merkantilisták, nagybirtokosok, parasztok, zsidók, antiszemiták, bankárok, gyárosok, grófok és polgárok mai demoralizáló, torz szövetsége meg fog szűnni, hogy egészséges pártéletnek adjon helyet, melyben a magyar társadalom minden osztálya természetes gazdasági és politikai érdeke szerint helyezkedik el. A lefolyt idők keserves tapasztalatai öntudatra ébresztik a magyar polgárságot, mely észre fogja venni, hogy az általános választójog kivívása elsősorban az ő érdeke, mint ahogy mindenütt a világon az általános választójog döntötte meg végleg a feudális urak hatalmát s a polgárságot ez tette mindenütt a parlament és az állam uraivá“. „A 30-as évek agrár-feudális Angliája csaknem szóról-szóra azokat a vonásokat tünteti fel, mint a XX-ik század elején az agrár- íeudáiis Magyarország. És miként a választójog tetemes kiterjesztése Angliában utat tört az ipari és kereskedelmi haladásnak, úgy fogja az általános választójog győzelemre juttatni a polgári Magyarországot“. Mert: „ a polgárság jóléte a nép fogyasztó- képességétől függ. Mennél gazdagabb a nép, annál több iparczikket fogyaszt, annál jobb házakat épit, annál többet költ tanítóra, tanárra, orvosra, annál többet olvas, szórakozik, művelődik. Nyilvánvaló tehát, hogy a polgárság minden rétegének eminens létérdeke, hogy növelje a nép fogyasztóképességét s emelje kulturigényeit. A gazdasági, erkölcsi és szellemi haladásnak nincs más kulcsa, mint ez. S a magyar társadalom túlnyomó többségének életérdeke, nagy, szent közérdeke, hogy megragadja a társadalmi haladásnak ezt a hatalmas emeltyűjét. Mert mindenkinek érdeke ez, aki a jelen produktiv munkájából él. Csak a múlt értékeiből munka nélkül élőknek : a nagy földbirtoknak, a magas papságnak és az elegáns hivatalok viselőinek érdeke, hogy megmaradjon a jelenlegi osztálytagoltság és a politikai hatalom mai eloszlása“. „Még oly konzervatív iró is, mint Concha Győző, habozás nélkül kimondja : Minden polgár egyenlő részesedése a választójogban : oly eleme az általános választójognak, mely nélkül a választójog általánossága csak üres beszéd“. A hatalmát féltő nagybirtokos arisztokráczia azonban nem irtózik attól sem, hogy amint uralma megmentésére egyik napról a másikra átvedlett „67-es liberálispártiból“ „48-as függetnal szétszakad. Szive hangosan dobogott, halántéka lüktetett. — És a sorszám?? — kérdezte végre, mikor inár kissé magához tért.-— Csak lassan! Csak türelem — válaszolt Petrov aki már szinte beleélte magát annak az embernek a szerepébe, aki maga sem tudja hogyan, de hirtelen, egyszerre csak meggazdagszik. — Csalódni azonban még mindig ráérünk. A szám a második sorban áll, igy hát 75,000 ezer rubelt nyert. Ez már mindenesetre pénz, sőt vagyonnak is nevezhetjük. Hanem hát a sorszám . . .? Megnézem azt is. Ej, ej, anyjuk, ha csakugyan nyernénk! jas erre aztán, bár maguk sem tudták volna megmondani, hogy miért, elnevették magukat. Nevettek, hahotáztak, tomboltak. Szinte lerésze- gedtek attól a gondolattól, hogy nyertek. — Azaz, hogy nyerhetnének, mert a sorszámot még mindig nem nézte meg Petrov, hanem kezébe kapva az újságot, őrületes tánezra kerekedett az asztal körül. Feje már zúgott a benne kavargó tervezgetésektől. — Ha valóban nyertünk volna — szólt nekihevülve — egészen uj életet kezdenénk. A pénz harmadrészén birtokot vásárolnánk, pár ezer rubelt felemésztenének a rögtönös kiadások, egy kicsit utaznánk, szórakoznánk, a többi pénzt pedig eltehetnénk valami jó helyre, ahol bőven gyümölcsözik. A birtokvásárlás eszméje csakhamar megnyerte az asszony tetszését is. — Valahol Orlov környékén vennénk földet — fűzte tovább gondolatait Petrov — ott még nyaralóról sem kellene gondoskodni s a befektetés is jövedelmezne. S e gondolatra olyan melege lett, hogy hűsítőt kért. Kicsibe múlt, hogy szét nem pattant a boldogságtól. A fantázia nagymestere, ezer meg ezer káprázatos, ragyogó képet festett pár pillanat alatt Petrov felizgatott agyába. Nem gondolt semmire, csak arra, hogy nem kell többé a pipafüstös, romlott levegőjű hivatalba járnia s búcsút mond- 1 hat a porlepte iratcsomóknak. Milyen élvezet lesz ott künn a mezőn, az erdőn, ha naplemente után fürödhetik s gyönyörködhetik a halak ker- getődzésében. Fürdő után egy csésze illatos tea, azután pedig elmegy sétálni, vagy a szomszédokkal szórakozik. — Bizony, legislegjobb lenne, ha birtokot vennénk ! — ismételte meg az asszony. A jó Petrov azonban nem is hallgatott rá. Beleképzelte magát egy hűvös, esős, borongós őszi estbe, amikor séta után kétszeresen jól esik egy-két pohár vutki. Megindul az eső. Szomorú, egyhangú lesz az élet. Nem lehet sehová sem menni, otthon kell ülni s hallgatni meghúzódva a kályhasarokban az esőcseppek egyhangú kopogását. Szinte összerázkódott ettől a képtől. Már előre gyilkolta az unalom. Hirtelen mást gondolt hát s igy szólt ; — Te asszony, tudod mit? Elmegyünk külföldre . . . Arra gondolt, elutazik valahová Olaszországba, vagy még tovább, le délre, a tengeren túl Afrikába . . . Egyptomba . . . Marja, a hű hitves még meg is czirógatta érte a borotvás állát, s nem győzte dicsérni a tervet. — Nagyszerű eszme ! Pompás ! Oh, mily régi álmom valósul meg. Olaszországot, Nápolyi látni és ... és ... és talán most már megnézheted azt a sorszámot is. — Azonnal, drágám, azonnal! Csak még egy pillanat! Fel s alá sétált a szobában s a képzelete szabadjára eresztett madárként esapongott. Most már arra gondolt, hogy ha a felesége is vele utazik, hogyan, mint lenne akkor? Jaj csak azt ne! Inkább egyedül, vagy valami csicsergő, vidám nővel kelne útra, csak olyan asszonynyal nem, aki mindig a gyerekekre gondol s kitörik a foga, amint a kopekeket hozzáverdesi. Borzadva gondolta el feleségét a rengeteg sok úti podgyász között, amikre mind neki kell gondolnia, neki kell gorombáskodni a hordárral, SINGER MÁRTON és TÁRSA villanyvilágítás berendezési vállalata NAGYKÁROLY, Deák-tér. Dijmentesen készít költségvetést mindennemű electroteclniikaí berendezésekről. CsEngőmunkakat is legjutányosabban vállal. 8—28 Villamos csilláról) és izzólámpái) állandóan raktáron.
