Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1908-01-15 / 3. szám
NAGYKÁROLY. tárában elterülő tanyák legtöbbje a gr. Károlyi uradalmakhoz tartozik és mert ezek az uradalmak a város közterheihez csak fél adóval járulnak, méltánytalannak tartja, hogy ezen iskolák költsége a város adózó polgárságát terhelje Nagykároly város a közigazgatási bizottságnak a községi iskola szervezésére vonatkozó határozatát megfogja felebbezni. A „Magyar Király“ kávéházból. — Hallottad? Simkó Aladár „Közérdek“ czimmel uj lapot indít, az „Iparosok Lapja“ pedig megszűnik. Ki látja ez utóbbinak hasznát ? — A „Közérdek“. ■ — Azonban azt is mondják, hogy a „Köz érdek“ nem fog megjelenni, vagy ha igen, úgy rövidesen megszűnik. Hát ennek ki fogja hasznát látni? •— A Közérdek. Farsang. Az évnek ebben a szakában találkoznak a legnagyobb ellentetek. Hideg tél van, a nyomor panaszos hangjai hallatszanak mindenfelől s Karnevál herczeg tiszteletére mégis megnyílnak a fényes báltermek ajtai. Illatár, fény árad felénk, mosolyó arczokat, ragyogó toaletteket látunk s úgy látszik a boldogság honában vagyunk. Látszat csak. Mert mig kívül leplezetlenül, a maga hátborzongató valóságában állelőttünk a nyomor, itt cziíra ruhába van felöltöztetve. Mosolygunk, pedig bensőnket gondok mar- czangolják, boldogoknak igyekszünk látszani, pedig inkább sírni szeretnénk, mint tánczolni. Mindegy. A divat az, hogy ha beköszönt a farsang, mulassunk. lit van, tehát mulatunk. A lapok hasábszámra közük a farsangi naptárt, s minden mulatságnak bizonyára fényes nagy közönsége lesz. De csak a viszonyokat nem ismerő hiszi el, hogy a megnyilvánuló duhaj jókedv valódi, a nagy többség tudja, hogy csak képmutatás, a mi a farsang jelentőségét nagy mértékben leszállítja. Hej, régen volt az az idő, a mikor az emberek tiszta szívből, igazi jókedvvel tudtak mulatni! Különösen most nincs valami nagy okunk a vigasságra. Négyszázesztendő óta talán most legszomo- rubb a magjmr nóta. Kicsordul a könyünk, ha az elárvult magyar nemzet jövendőjére gondolunk. Ez a sirvavigadás a magyar legigazibb mulatsága. * Az idei nagykárolyi farsangi mulatságok sorozatát a nagykárolyi Kölcsey-Egyesületnek holnap este a Városi Színházban tartandó, fényesnek Ígérkező felolvasó estélye nyitja meg. Azután jön a többi. E hónap 18-án az építő munkások hálóznak, 25-én az asztalosok, február 1-én a Zeneműkedvelők, 2-án afőgim. ifjúság rendez hangversenyt. Ugyancsak 2-án a kath. Legényegylet tánczmulatsága lesz 5-én a Protestáns bál, ahol a leányok bizonyára nem fognak a táncz ellen protestálni. A „Kis Pipádból. Egy ur: (Nagyon be van állítva, szidja az osztrákot). Dejszen, csak ide merné most betenni a lábát egy osztrák . . . Egy másik ur: (Közbevág:) Azonnal meginnánk I HIl^EK — Városi közgyűlés. Nagykároly város képvisel őtestübte f. óv február hó 2 -án rendes közgyűlést tart., — Áthelyezett állatorvos. Reich János volt nagy- károlyi állatorvos Déváról Budapestre lett áthelyezve. — A Szabad Lyczeum második előadása. A Nagykárolyi Szabad Lyczeum f. hó 12-én tartotta meg második előadását a főgimnázium rajztermében. A második előadás nagy részben kielégítette a közönség várakozását. Ha a Lyczeum igy halad, akkor alapos remény van rá, hogy hamarosan kifejlődik azzá, ami tulajdonképeni rendeltetése. A tudás népszerű terjesztőjévé. Dr. Lucz Ignácz az eszperántó nyelvről tartott nagy értékű, gondosan kidolgozott előadást. Az előadni kívánók sokat tanulhattak belőle az előadás módját illetőleg. A hallgató közönség pedig alig egy félóra lefolyása alatt bő ismeretet szerzett az eszperántó nyelv czéljáról, történetéről, irodalmáról. Orosz György gimn. tanára szocziáliz- must ismertette meg vázlatosan. Az előadás arra vallott, hogy Orosz György tanulmányozza a szo- cziálizmus apostolainak műveit. Hogy még nem egészen ismeri őket, az nem baj. Előadásáról kedvezően írhatunk, kivéve azt a részt, ahol egyéni véleményét nyilvánította. Az a rész bátran kimaradhatott volna. Az előadáson körülbelül hetvenen voltak jelen. —- Fehér holló. Ez a fehér holló: Kozma Gerő nagykárolyi nyugalmazott megyei árvaszéki ülnök. Kozmát a legutóbbi tisztujitáson nem választották meg s igy hivatalnokoskodása a múlt év deczember 31-én megszűnt. Kozmának szolgálati ideje alatt annyi ügydarabot osztottak ki, hogy daczára szorgalmas munkálkodásának az év végén 300 drb. restáncziája manadt A lelkiismeretes volt hivatalnok, jóllehet, hogy nem köteles vele, most is, mikor már megszűnt aktiv hivatalnok lenni, naponta bejár a hivatalba, hogy a hátralékot feldolgozza. És egy ilyen tisztviselőt a nemes vármegye kibuktat. — Ismét egy uj lap Nagykárolyban. Simkó Aladár az Ecsedi-láp lecsapoló társulat tisztviselője, a Nagykárolyban megjelenő „Iparosok Lapja“ szerkesztői állásától megvált és „Közérdek“ czimmel uj társadalmi lapot alapit. Az uj lap első száma, — hallomásunk szerint — f. hó 18-án, szombaton fog megjelenni. — Halálozás. Dr. Sterberg Gézát, a nagy károlyi közkórház főorvosát súlyos csapás érte. Felesége szül. gyömörői Áldor Nelli f. hó 12-én hosszas szenvedés után elhunyt A család a következő gyász- jelentést adta ki: Dr. Sternberg Géza úgy maga, mint gyermekei Feri és Laczi, valamint az alulirt rokonság nevében is vigasztalhatatlan fájdalomtól megtörve és lesújtva tudatják a legjobb feleség, anya, gyermek, testvér, meny, unoka és sógornőnek Dr. Sternberg Gézáné szül. gyömörői Aldor Nelli- nek folyó hó 12-én este 7 órakor, életének 37-ik s legboldogabb házasságának 18-ik évében hosszas szenvedés után történt elhunytét. Drága halottunk földi maradványai folyó hó 14-én délután fél 3 órakor fognak a gyászháztól örök nyugalomra helyeztetni. Nagykároly, 1908 január 13. Áldás és béke lengjen ,drága halottunk porai felett! Sarkadi Adolfné gy. Aldor Ilona, , Dr. Gyömrei Bertalanná gy. Áldor Sarolta, Dr. gy. Aldor Lajos, Fisch Lajosné gy. Aldor Tekla testvérei. Roóz Salamon és neje, mint nagyszülők. Özv. dr. gy Aldor Adolfné, mint anya. Sternberg Mór és neje, mint após és anyós. Sarkadi Adolf, Dr. Gyömrei Bertalan, Dr. gy. Áldor Lajosné, Fisch Lajos, Sternberg Dénes, Sternberg Jenő és neje, Dr Sternberg Endre és neje, Dr. Sternberg Zoltán és neje, mint sógorok és sógornők. — özv. Rózner Mihályné nagykárolyi lakos f. hó 13-án elhunyt. Az elhunytban Rózner Dezső polgártársunk nagykárolyi kereskedő, édesanyját gyászolja. — Egy pikáns hir. Pozsonyi Gábor nagykárolyi újságíró a „Szatmárvármegye“ főmunkatársa lett. Az élet sokszor nagyon sikerült viczeket csinál. — Záródik a vadász-idö. Még csak ez a hónap áll a vadász urak rendelkezésére, aztán beáll az általános vadászati tilalom s jó hosszú időre szegre akasztják fegyvereiket. Foglyot, fáczánt már nem szabad lőni, csak a nyúl, őz és szarvas lövése van megengedve. A fogolycsapatok szétválnak és páron- kint sétálnak, a nyulak nappal is ébren vannak s álmatlanul kóborolnak a vetések fölött. Még egykét körvadászat lesz és ezzel a vadak iizésének vége szakad. — Kauczió nélküli politizálás. A szatmári kir. törvényszék Simkó Aladárt az „Iparosok Lapja“ volt szerkesztőjét, kauczió nélküli jogtalan politizálás miatt 20 korona fő és 10 korona mellékbüntetésre Ítélte. — Jóváhagyott vármegyei szabályrendelet. Szat- mérmegyének a kéményseprésről alkotott módosított szabályrendeletét a belügyminiszter jóváhagyta. — Kismajtényban nem lesz vasúti állomás. Szat- mármegye közönsége felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy a kismajtényi vasúti állomás 1908. julius 1-től kezdve szüntettessék be és helyette a régi állomástól két kilométernyi távolságra „Nagymajtény“ elnevezéssel uj állomás léte- sitessék. — A Szabad Lyczeum újabb előadása. A nagykárolyi Szabad Lyczeum újabb előadása a legközelebbi vasárnaphoz egy hétre lesz a főgimnázium rajztermében. — Járványok a nagykárolyi járásban. A nagykárolyi járásban mintegy két hét óta a tífusz és kanyaró járványszerüleg lépett fel. —■ Működik az adóprés. Szatmármegye minden részéből egyre-másra érkezik a panasz, az adók kérlelhetetlen szigorúsággal való behajtásáról. A behajtások még ünnepnapokon sem szünetelnek. Hát csak imádd tovább is, magyarom, a minden bajaidtól megváltó nemzeti kormányt.-— Ellopott halastó Szatmárról Írják: Az éjjel ismeretlen tettesek a szatmári Kossuthkerti halastavat, amelyben több ezer pisztráng volt, lecsapolták és a halakat ellopták. A kár nehány ezer korona. — Bábahiány Szatmármegyében. Az a közmondás, hogy sok bába között elvész a gyermek, bizonyára nem Szatmármegyéből ered. Mert itt nemcsak, hogy sok bába nincs, de botrányosan kevés. A megye közegészségügyi állapotának züllését semmi sem jellemzi jobban, mint az, hogy 136 községben nincs bába. Még gyalázatosabbak az orvosi viszonyok. Egy egész csomó körorvosi állás nincs betöltve, a mi a nép elhalálozását sok esetben 30 —40’/o-kal fokozza. Az orvosi állások ürességének oka, hogy a körorvosok javadalmazása a legsilányabb éhbér. — Szerelmes diák. Szatmáron Berinde Emil 17 éves felsőkereskedelmi iskolai tanuló f. hó 10-én lakásán forgó pisztolylyal mellbe lőtte magát. A fiatal gyerkőcz szerelmi csalódás miatt akarta itt hagyni ezt a búval rakott világot. De hiába, mert az orvosok véleménye szerint felépül. — Elfogott órcztolvajok A Nagykároly a múlt évben megírta, hogy Nagybányán a veresvizi bányaművek karámját feltörték és onnan nagymennyiségű aranyt tartalmazó érczeket loptak el. A lopás tetteseit, egy 10 tagból álló társaságot, a nagybányai csendőrség a múlt héten kinyomozta, letartóztatták. Spar, kereskedelem, közgazdaság. — Az osztrák ipar ellen. Képviselőkből és iparosokból társaság szervezkedik a fővárosban az osztrák ipartermékek bojkottálására. Válasz akar ez lenni Luegernek magyar gyűlölő nyilatkozatára és ama lázitó röpiratra, amelyet Ausztriából csempésztek be Magyarországba és amelylyel Kálmánd, Mező- petri, Fény és Mezőterem községeket is elárasztották. A szervezkedők czélja, hogy röpiratban és ujság'közleményekben szólítsák fel az ország lakosságát az osztrák iparczikkek és az osztrák biztositó intézetek bojkotálására. — Az államvasutak csődje. A dicsőséges nemzeti kormány alaposan működik. Annyira szivén viseli sorsunkat, hogyha sokáig igy tart hát ma-holnap „megboldogul“ Magyarország. Az államvasutak, Magyarországnak e világszerte hirdetett és elismert büszkesége már letört. Á közlekedésünk kezdi felöltem a spanyol vasúti közlekedés mizériáit. Még egy lépés és ott leszünk, ahol XIII. Alfonz előtt voltak Spanyolországban, hogy még a vasúti jegyekre is alkudozni kell. De már is ott vagyunk, hogy többé sem a vasutaknak elindulási ideje, sem a megérkezési ideje biztosítva nincs. Arról ne is beszéljünk, hogy a teher szállítmányok a maguk idejében rendeltetési helyükre juthassanak. Éz már csak a múltak zenéje. Egy visszasírt akkord. Eladás. Özv. Pazuhanits Ignáczné úrnő és gyermekei tulajdonát képező, Nagykárolyban a Gencs-utczán levő téglagyár a hozzátartozó földekkel együtt örök áron eladó, esetleg kezelésre kiadó. Az eladás — illetve kezelésre vonatkozó feltételek megtudhatók alantirott megbízottnál. Nagykároly, 1908. január 10. Borody György, 1—3 ügyvéd. Minden üzlet éltető eleme a, EKLÁMÜ! n Reklám-hirdetésekre pedig a legalkalmasabb Szaímarmegye legelterjedtebb és legolvasottabb politikai lapja, a NAGYKÍ ROLY; ■7)^ “7)^7* “✓)!£Nyomtatott betűvel tudatni a világgal, hogy valaki és mi, hol van és mije van s tudatni mindent, amire ennek a világnak szüksége van: ez a siker titka. Edison. ☆ _ A hirdetésnek az üzletre nézve az a jelentősége, ami a gőznek a gépekre nézve: a mozgató ereje. Macaulay. ☆ És ha valaki aranyat ólomért akarna becserélni, nem tudna rajta túladni ha közhírré nem teszi. Mark Twain. ☆ Amikor még nem hirdettem, oly csekély forgalmat csináltam, hogy bátran becsukhattam volna az üzletemet. Aztán elkeztem hirdetni. Az első évben 100() márkát költöttem rá s forgalmam 3U.000 márkára emelkedett, a következő évben 30.000 márkát fordítottam rá s forgalmam százezerre rúgott. Ma milliókat adok reklámra s nyereségem arányban áll e kiadással Mindenem, amim van, világhíremet, milliós üzletemet 99 százalékban a hirdetéseknek tudom be. Hertzog Rudolf
