Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)

1908-08-01 / 26. szám

nak kell hozzálátnia saját megmentéséhez. Minden rendelkezésre álló törvényes eszköz­zel mindenkinek oda kell hatni, hogy a most hatalmon levők, a paktumban vállalt kötele­zettségükhöz híven, az általános választójogról szóló törvényt becsületesen alkossák meg, mert e nélkül soha se lesz béke és megelé­gedés a „szabadság szigetén.“ Ebben a nagy hatalmas munkában pedig, minden elnyomott kisexintenciának részt kell j vennie, n őst ez nem országos politika, de a | mindennapi kenyér kérdése. llosvay Aladár főispán lesz. Álliólag jól értesült körökben azt az érdekes és szen­zációt keltő hirt kolportálják, hogy llosvay Aladár Szatmárvátmegye alispánja a folyó év oktőben 1-én Nőgrádvármegye főispánjává lesz kinevezve. Noha a hir valósága még megerő­sítésre szorul egyesek már a népszerű alis­pán utódáról is beszélnek. Az egyik verzió szerint Nagy Sándor nyug. tb. föjegvzö, apai földbirtokos, a másik szerint Jékey Zsigmond volt orsz. gy. képviselő géberjéni földbirtokos lenne az uj alispán. Az országos polgári radikális párt f. hó 2-án, vasárnap, Balmazújvároson nagy népgyü- lést tart. A gyűlésen a nagykárolyi polgári radi­kális párt is képviselteti magát. Közigazgatási bizottsági ülés. Szatmármegye közigazgatási bizottsága f. hó 7-én rendes havi ülést tart. Egy ki nem fizetett banketti ebédről. Az egyiptomi álmoskönyv szerint: főispánnak lenni jó. Meghiszem azt! Az ember tegnap még a fővárosi járásbíróságoknál szaglászott egy-egy kis hitvány sommás per után és egyszerre csak hopp ! holnap főispán, méltóságos ur, aki előtt kétrét görnyed a szatmármegyei kurucz dzsentri. Az is, kinek nagyatyja még táblabiró volt. Ez után a kis elöljáró beszéd után térjünk a tárgyra. A nagykárolyi Kossuth-szobor leleplezési ünne­pélyére. amelyre 2 drb eleven minisztert is vár­tak, Falussy Árpád főispán kiadta az ukázt: tiz koronás bankettet kell csinálni. És a boldog pugrisok nvögve bár, de 10 koronás bankettet csináltak. És ki is fizették a 10 koronákat. A bankett elmúlt, a miniszterek nem jöttek, a Kos­suth szobor-bisottság feloszlott és most kitűnt, hogy Falussy Árpád főispán ur potyán banket- tezett, diskréten elfeledte kifizetni a 10 koronás terítéket. Peyig illett volna kifizetni. Jól ebédelt és ami a fő : jól ivott, ügy annyira, hogy a ban­kett után kocsira pakkolták a méltóságos urat és ugv szállították haza. Az a fiú, hej, Istenem! — Félek, egyszer itt hagy engem. Rózsi. Nem megy, ha bottal űzöd sem. Zsiga. Vándorlásra született a czigány, Vágyik lelke a szabadság után. Délibábos puszták rónasága A mi fajtánk igazi hazája. A vármegye rosszul akarja azt, Hogy veszteg üljünk, miként a paraszt. A kóborlás, az volt a szép világ: . Nekünk nyílott az utszéli virág. Minket köszöntött legelébb a nap És más tájon talált az alkonyat. ... Az én apám még büszke vajda volt. Egy karaván népének parancsolt. Rokkján czinből ezüst gombok voltak. Az asszonyok utána bomoltak. Peti fiam az ő képemása, Ila elmenne. Meg nem szűnne Keblem sóhajtása. Rózsi. (Atyját megczirógatva) Szeret ő minket, mint harmatot a rózsa. Zsiga. De mért oly bus hát, mintha kárt vallott [volna ? Mért húz mindig oly szomorú nótákat ? Ha kontrázok, a szemem könybe lábad. Hej, tudom én, beteg szegény szive: Vágyik innen, vágyik el messzire . . . Ám meghalni én csak itt szeretnék. Fogva tart itt annyi édes emlék. Faluvégen, a temetőszélen Nyugszik anyád, az én feleségem, Pukus fiam, kicsi Manczi lányom . . . Ugy-e Rózsim, viola virágom, A vén dádét te solise hagyod el? Sohse verlek, soha nem éhezel. Inkább én magam koplalok. S ha néha egy kis pénzt kapok : Nem iszom meg. nem veszek bagót. Csakhogy neked legyen viganód 1 Előre vetett árnyék. Az óvatos Népbank. Préselik az adósokat A Vetzák-bank is! Lóngók 2v!iethsi2. Az országronló uj végrehajtási törvény még életbe sincs léptetve és ennek daczára már Nagy­károlyban is előre veti sötét árnyékát. A „nem- zethy kormány-ban Polonyi szellemének hű kép­viselője : Günther alattomos természetéből kifo­lyólag sunyin mosolyogna, ha megtudná, hogy pusztító munkájának már itt is megvan a kellő hatása. Szilágyi Erzsébet, illetőleg Csipkés András, a Népbank igazgatója, már levelét megírta. Szól pedig ez a levél külön-külön az apró váltók el­fogadóihoz. Meg van nekik parancsolva, hogy a legközelebbi lejáratnál tartozásuk bizonyos szá­zalékát okvetlenül törlesszék. Hogy a kis embe­rekre nézve augusztus a legrosszabb időszak, azzal a Népbank nem törődik. A Népbank igy akarja elérni, hogy az uj törvény életbelépteté­séig minden apró váltó ki legyen fizetve. Azután kámpecz a szegén}' ember hitelének? A példát a Takarékpénztár-Egyesület is kö­veti, sőt hatványozottan követi. Az öreg Vetzák 40—50° o törlesztéseket kíván. A jövőben szemé­lyes kölcsönöket még vagyonos embernek se hajlandó adni. Csak bekebelezésre. A bekebele­zéssel t. i. külön költség is jár, ami szintén a famíliában marad. Az általános elkeseredés közepette széles, zsákmányra váró nyitott szájjal mosolyog az ifjú, de nem bohó Fillérbank, mint szövetkezet. Leg­közelebb zálogházat létesít Nagykárolyban. Zálog­házat, melynek helyiségébe a szükség ostorával az uj törvény fogja kergetni a szegény embert, mindaddig, amig csak egy darab rongya lesz. — És aztán? — kérdik megijedve a lágy- szivüek. És aztán ! Hát ki törődik Magyarorszá­gon a holnappal és ki törődik általában a sze­gény emberrel? NAGYKÁROLY Kakasviadal. Fucscs neked, ó, diadal! Nem lesz kakasviadal Szatmármegyében. Óh, mi szégyen . . . Ám ne nyomja fejedet a bu 1 Majd ha virulnak az őszi rózsák, Gyü/ésezik a törvényhatóság: Lesz majd ottan kappanháboru 1 Városi közigazgatás. A képviselőtestület közgyűlése. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete a múlt hó 26-án rendkívüli közgyűlést tartott, me­lyen 38, szóval harmincnyolc városatya vett részt. Ä halzsiros csizmák tulajdonosai nagy részben távol voltak és talán ez az oka, hogy a képvi­selőtestület megtagadva meddő múltját, egy-két a közre nézve üdvös intézkedést is hozott. A városi 1908. évi zárszámadás megvizs­gáltatott és jóváhagyólag tudomásul vétetett. Ézzel kapcsolatban Jobbágy Sándor volt hagya­tékügyi jegyző és Fülöp Lajos volt adótiszt ter­hére fennálló fizetési előleg hátralék töröltetett. Ez a körülmény intőjelül szolgálhatna arra, hogy a jövőben csakis arra érdemes, megbízható tisztviselők kaphassanak indokolt esetben fizetési előleget és hogy a sógorság, komaság ne pén­zelhesse zauftiruderjeit az adózó közönség ro­vására. A hordár- vagy bérszolgaiparról alkotott szabályrendelet, továbbá a bérkocsi-iparra vo­natkozó szabályrendelet módosítására vonatkozó kormányhatósági leiratok tudomásul vétettek. A nagykárolyi hetivásár rendtartásáról va­lamint a piaci helypénzszedésről a képviselő- testület uj szabályrendeletet alkotott, amely a nagy közönség részéről rég érzett hiányt lesz hivatva pótolni. Az uj vásár rendtartás szerint az aprómarha és élelmiszer kereskedők heti vá­sárokon, az üzletkörükhöz tartozó és viszont eladásra szánt cikkeket csak délelőtt 9 órán túl vásárolhatnak, hogy ez ideig a magánfogyasz­tóknak legyen alkalmuk szükségleteiket besze­rezni. Ez az intézkedés remélhetőleg csökken­teni fogja a nagykárolyi piacon évek óta ural­kodó és már-már elviselhetetlen drágaságot. A piaci helypénzszedésre vonatkozólag pedig szi­gorú hatósági ellenőrzés lett elhatározva. A hirdetmények közzététele tárgyában is uj szabályrendelet alkottatott. Falragaszos hirdet­ményeket a jövőben csakis díjfizetés mellett a város által építendő bódékon, oszlopokon és táblákon lehet majd közzétenni. A hirdetési bó­dék dohánvtőzde, gyümölcs vagy süteménynek miiek árusítása céljára bérbe fognak adatni. Elhatároztatott, hogy az óvodaépítés céljára szolgáló kölcsön a Pesti Hazai Első Takarék­pénztár-Egyesülettől lesz felveendő. Az óvodák elhelyezése céljaira megvásá­rolni szándékolt lelkek ügyében — a törvényben előirt kellő számú képviselőtestületi tag hiánya miatt ‘— határozat hozható nem volt. Az iparos tanonciskola fejlesztésére, a kép­viselőtestület megfelelő államsegély iránt a kor­mányhatósághoz feliratot intézett. A vallás és közoktatásügyi miniszter Cheh Lajos gimnáziumi igazgató áskálódása folytán ismét leiratot intézett a városi tanácshoz az ipa­ros és kereskedő tanonciskoláknak a főgimná­ziumi épületből való kitelepítése tárgyában. A képviselőtestület azonban — nagyon helyesen — kimondotta, hogy más megfelelő tantermek hiányában, a miniszter rendelkezését nem hajtja végre. Ha pedig nagyon tisztelendő Cseh Lajos ur­nák nem tetszik a jelenlegi állapot: helyeztesse el magát Nagykárolyból. Biztosítjuk, hogy senki se fog egy kőnyet se ejteni utána. Á belügyminiszter leirata a közkórházi épít­kezés ügyében tudomásul vétetett. Ennek kap­csán elnöklő polgármester bejelentette, hogy az uj közkórház építésére a bizottság kiirta a pá­lyázatot. Turcsányi Mária menhelyvezetőnő részére havi 20 korona drágasági pótlék szavaztatott meg. Több nagykárolyi kofa kérte miszerint az utcán való gyümölcsárusitás nekik megenged­tessék. A kérelemnek hely adatott azzal, hogy az elárusitás csak az utcák egyes pontjain felál­lított tiszta asztalokon történhetik. Több jelentéktelen magán kérelem, kisebb kisajátítási és illetőségi ügy elintézése után a jú­nius hónapról felvett pénztárvizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv bemutatása következett. Rendben találtatott. Monológ. A nagykárolyi 48-as párt: Különös az élet! Dr. Adler Adolftól nekem romlott meg a gyomrom és mégis ő utazott el Karls- bádba . . . Láp, a lápnál? Ezer holdasok közgyűlése. Az „Ecsedi lecsapoló, szamosbalparti ár- mentesitő és belvizszabályosó társulat“ julius hó 28-án a megyeháza nagytermében rendes köz­gyűlést tartott. A gyűlésnél, melyen Gr. Károlyi Gyula aradmegyei főispán elnökölt, csak egy esős no­vemberi délután lehel unalmasabb. A gyűlésen ismét a régi nóta hangzott el. Kitűnt, hogy a társulat által készített árvédelmi müvek silányan vannak megépítve; évről-évre javításokra szo­rulnak, a mely javítások horribilis költségeket emésztenek fel. A régi panaszok sírtak fel: Az ecsedi láp lecsapolásával a Tisza és a Károlyi grófok potom árért rengeteg mennyiségű első­rendű földhöz jutottak és a nehéz milliókat, a mibe a lecsapolás került, a régi és a láp vidé­ken lakó kisbirtokosoknak kell még ma is nyögniük. Most újabban ismét valami haszonarányo- sitási munkálatokat akarnak keresztül vinni. Ez ismét újabb milliókba fog kerülni és olyan terü­letek birtokosait is terheli, amely területek soha sem láttak vizet. Egy egész halmaz panasz ér­kezett ez ügyben a ‘28-án megtartott közgyűlés­hez. Majdnem mind elutasították. A közgvülés betöltötte a üonxady Sándor halálával megüresedett társulati alelnöki állást. Jékey Zsigmond 319 szavazatával szemben 635 szavazattal Domahidy Elemér nyug. főispán lett megválasztva. Uj választmányi tagok ifj. Péchy László és Dr. Vajay Károly lettek. Két hét előtt Simkó Aladár a társulat iro­datisztje erős hírlapi támadást intézett Péchy László társulati igazgató-főmérnök ellen. Mindenki azt várta, hogy a hivatalos mi­nőségében megtámadott hivatalfőnök a közgyű­lésen nyilatkozni fog az alantosa által emelt vádra vonatkozólag. És hogy ez nem történt meg: az általánosan kínos feltűnést keltett. Igazak volnának Simkó állításai ? tényleg láp van a lápnál ? Mert a hallgatás a vádak be­ismerése . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom