Nagykároly, 1908 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1908-01-01 / 1. szám
NAGYKÁROLY Elnöklő polgármester szomorú kötelességet teljesít, midőn a tárgyalás előtt bejelenti Dr. Serly Gusztáv képviselő-testületi tag halálát. Indítványozza, hogy az elhunyt emléke jegyzőkönyvileg megörö- kitessék és a képviselő-testület részvétéről az özvegy irás utján értesitessék. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Ezután a napirend tárgyalása következett. A városi illlamos-míí 1908. évi költségvetése. A nagykárolyi városi villamos-mü 1908. évi költségvetése 80430 korona kiadással és ugyanannyi bevétellel megállapittatott. A polgári fiú-iskola ügye. Néma Gusztáv előadó ismerteti a közgyűlésnek Nagykárolyban létesítendő polgári fiu-iskolára vonatkozólag már előzőleg hozott határozatát. E szerint a képviselő-testület — ávallás-ésközoktatásügyiminisz- ter előleges beleegyezése alapján— elhatározta, hogy a polgári fiu-iskola czéljaira szolgáló épületet a város a saját telkén felépitteti, a felszerelést és a tanerőket a kormány adja, melynek fejében a tandijak a kormányt fogják illetni. Előadó jelenti, hogy a tanács az iskola-épület tervét és költségvetését a városi mérnökkel elkészíttette. Ezen terv szerint az épület hétemeletes volna és 200,000 koronába kerülne. Azonban a tanács e tervet kivitelre alkalmatlannak tartja, felhatalmazást kér tehát arra, hogy egy újabb egyemeletes épület tervét Kopeczek György fővárosi épitész-mérnőkkel készíttessen el, ezen terv GOO koronába kerülne. Egyben javasolja a tanács, hogy tekintettel a mai nehéz pénzviszonyokra és arra, hogy az iskola-épület felépítésére legalább 240,000 korona kölcsönt kellene felvenni: az iskolaépítés tárgya egyelőre vétessék le a napirendről. Dr. V e t z á k Ede: Erélyesen tiltakozik az ügynek napirendről való levétele ellen. Konczedálja ugyan, hogy a város szomorú pénzügyi helyzetben van, mindazonáltal sürgeti a polgári fiu-iskola mielőbbi létesítését úgy a polgárság, mint az iparosok érdekében, főképen azonban nemzetiségi szempontból. Az állam ne legyen szűkmarkú a várossal szemben. Az államnak is különös érdeke, hogy Nagykárolyban minél több iskola legyen, mert ezáltal a magyarságot erősiti meg. Indítványozza, hogy a tervbe vett iskola részére minél nagyobb segély kieszközlése czéljából a város egy küldöttséget menesszen A p p o n y i miniszterhez. A küldöttség vezetőjéül Gr. K á r ol y i Gyula aradmegyei főispán volna felkérendő. Csipkés András: A tanács javaslatát támogatja. Szerinte a kérelemmel várni kell addig, mig nem ideiglenes miniszterek lesznek a kormányon. Ehelyett ajánlja, hogy a városi jövedelmek fokozása czéljából vegye kezébe a város a tűzbiztosítást, amely feltétlenül nagy jövedelmet hozna. Dr. Yetzák Ede: Ragaszkodik javaslatához. -Nincs idő a halogatásra* * * mert Sgatmár város a polgári fiú-iskolát is elfogja halászni az orrunk elől. N. Szabó Albert: Dr. Vetzák indítványát fogadja el. Ha a kormány Szatmárnak, a darabont- városnak, a legnagyobb kedvezményeket nyújtja, Nagykároly város, — mely a nemzeti ellenállás ideje alatt mindvégig hűen kitartott — joggal követelheti támogatását. Helyesli Csipkés András indítványát is. Tanulni kell Ausztriától, ahol a városi tűzbiztosítás majdnem mindenütt meg van honosítva. Indítványozza, hogy a tanács erre vonatkozó konkrét javaslatot tegyen. Lukácsovits János: A gyakorlati életből vett példákkal szól a polgári fiu-iskola mielőbbi létesítése mellett. Azért vagyunk elmaradva, mert soha se kértünk semmit a kormánytól, holott erre Gr. Károlyi István képviselősége idejében eredményes alkalmunk lett volna. T A R C Z A. Kalózok éneke. Irta: Lord Byron. Amerre kéklő tengerár dagad, Mely mint lelkünk, oly féktelen s szabad, S ameddig zúgva űz a szól habot: Mi birodalmunk, mi hazánk az ott! Határa nincs; bárhol leng lobogónk, Pogány s keresztény ott alattvalónk. Szilaj, vad élet! most száz baj gyötör, Majd kéj ringat s a veszély is gyönyör. Ki érti át ezt? Kéjek rabja te, Kit habok harczán kór emésztene, Unott korcs, kit nem izgat élvezet S nem üdít álom, te nem értheted! Csak az, ki beleizlelt s untalan Ott küzd az áron diadalmasan, Az érti csak e mámort s vándorát Az utlan útnak láz mint járja át, Ha magáért a harczért harczba száll S mulatság néki, mi másnak halál. S úgy űzi azt, mi gyávákat riaszt, S gyöngéket elveszt, csak az érti azt, Mi e rajongás és mi e remény, Mely úgy föllángol szivén, szellemén. Mit száz halál! Csak haljon ott velünk Ellenségünk is! Egytől rettegünk: Lassú haláltól. . . Szép az élet — ám Meg kell halnunk! Kórágyon? vagy csatán? Csak tespedjen más, hosszú éveken, Kínban, párnák közt, bénán, betegen! Mit ér fuldokló, kábult élete? Meghalnunk oh csak igy ne kellene! Debreczeni polgármester felszólalása után elhatározta a közgyűlés, hogy a polgári fiu-iskola ügyében eddig hozott határozatait félretéve, Apponyi miniszterhez küldöttséget meneszt, mely arra fogja kérni, hogy az iskolát a város által adandó telekre a kormány építéssé fel. A küldöttség vezetésére Gr. Károlyi Gyula aradmegyei főispán és Ilosvay Aladár alispán fog felkéretni. Ufasittatott továbbá a tanács, hogy tűzbiztosításra vonatkozólag konkrét javaslatot tegyen. Azon körülmény által, hogy a jelzett küldöttség vezetésére Gr. Károlyi Gyula lesz felkérve, a képviselő-testület méltó kritikát gyakorolt Dr. Éa- lussy Árpád főispánról, kinek üres nagyképűsködésétől már az egész vonalon megundorodtak. A tanoncziskola kitelepítése. A tankerületi kir. főigazgató megkeresése a tanoncziskolának a gimnázium épületből való kitelepítése iránt, más alkalmas helyiség hiányában — elutasittatott. I -Magánkérelmek. Singer Márton kérelme a színháznak mozgó színházi előadásokra átengedése iránt, miután a kérvény visszavonatott, nem tárgyaltatott. Salamon Ferencz Máv. hivatalnok kérelme a kövezetvámtarifa kezeléséért 200 korona jutalomban leendő részesítése iránt — elutasittatott. Illetékességi ügyek. Szepi Sámuel, valamint Kasza Lajos nagykárolyi illetősége nem ismertetett el. Munkásközretltő létesítése. Vármegyei alispán átirata folytán kimondotta a közgyűlés, hogy munkásközvetitő hivatalt létesít, és annak vezetésével Huszár József hagyatékügyi jegyzőt bízta meg. Havi pénztárrizsgálatok. A november és deczember havi pénztárvizsgálatok eredményének' bejelentése, mely szerint a pénztár rendben találtatott —- tudomásul vétetett. 19 0 8 Ujesztendő, légi gondok; Uj reménység: uj csalódás. Nincs különbség az évek közt: Egyik olyan, miként a más. Ujesztendő: füleinkbe Jókívánság ezre hallszik — És szenvedünk, úgy mint régen : __Mig_íL_mér "ok ki nem alszik. A szabad Lyczeum első előadása. Cseh Lajos eszméket akar szétszórni. ftlucsa csak Mucsa marad! A társadalom méhében forrongó és a kitörés küszöbén álló problémák, a megélhetés óriási harcza tudásra, az igazság megismerésére serkenti az embereket rang és osztálykülönbség nélkül. Minthogy Nagykároly város kulturális czélu egyesületei — köztudomás szerint — nem felelnek Tneg a modern korszellem követelményeinek, a Nagy károly még az 1906. évben egy „Szabad Lyczeum“ létesítését indítványozta, mely a tudást, Mint nyög, mig lelke szabaddá szakad . . . Mi hadd végezzünk percznyi harcz alatt. Az hamvvederbe vagy szűk sírba jut, Rá gyűlölője is hoz koszorút; Minket nem sirat más, czimboránk, Ha már úgy dőlt a tenger árja ránk S a toron értünk csengő serlegek Borába is még egy-egy köny pereg . .. S mig vezérünk a zsákmányt osztja szét, A győztes hadban ránk tér a beszéd S busán sóhajt föl egy-egy czimbora: Derék fiú volt, be vig volna ma! Teleket Béla. A házasságról. Nem szeretem a hosszú eljegyzéseket. Alkalmat szolgáltatnak arra, hogy az emberek egymás jellemét még a házasság előtt megismerjék, amit semmi esetre sem vélek tanácsosnak. * Manapság egy férjre nézve fölötte veszedelmes a nyilvánosság előtt figyelmesnek lenni a feleségével szemben. Ha az emberek ezt látják, mindig azt hiszik, hogy veri őt, ha egyedül vannak. A világ már ilyen bizalmatlan lett minden iránt, ami boldog házaséletnek látszik. * Már kezdettől fogva mindig azon a véleményen voltam, hogy az a férfi, aki házasodni akar, vagy tudjon mindent, vagy semmit. * A házasság valódi alapja a kölcsönös megnemértés. * az igazságot, a felvilágosodás szellemét lenne hivatva megismertetni. Hosszú vajúdás után az eszme megvalósult. A nagykárolyi Szabad Lyczeum a múlt év deczember 26-án délután megnyílt és az első előadás megtartatott. Az eszme megvalósítói azonban nincsenek tisztában a Szabad Lyczeum czéljával. Ezt szomorúan beigazolta a megnyitó előadás, amelyről sajnos, a legjobb akaratunk mellett sem írhatunk jót. Az előadás első számát Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató bevezető beszéde képezte. A beszédnek nem volt se füle, se farka. A szabad lyczeumok czéljáról azt mondotta, hogy „az előadók eszméket akarnak szétszórni a hallgatóság körében“, végül a megjelenteket az előadások látogatására buzdította. Utána M a t u s k a Alajos gazdasági ismétlőiskolai igazgató lépett a pódiumra és a házinyul, valamint a baromfitenyésztés nemzet- gazdasági jelentőségéről beszélt és előadta egyszersmind a tyuktenyésztós főbb szabályait is. Matuska előadása ambiczióra vall és nagy szaktudásról tesz bizonyságot, azonban nem a Szabad Lyczeumba való volt. Az ott tartandó előadásoknak, felolvasásoknak kizárólag a modern tudomány szolgálatában kell állani. Az uj idők nevelője a tudomány. A tudás sugárkévéje csodásán világítja be az emberi fejlődés és tökéletesedés pályáját. Az emberi elme végtelen ereje nagy kérdéseket bont ki, mik századokon által titoknak látszanak. Bevilágít a mindenség rendszerébe és uj világokat fedez fel. Megfejti az emberi és társadalmi élet törvényszerűségét és kijelöli a jövő haladását, a boldogság útját. Megismertet a természet erejével és hatalmas fénynyel gyújtja föl az öntudat szikráit. A tudomány magában hordja a megváltást. Megváltást a tudatlanság sötétjéből. Megváltást a jövő szentebb, igazabb életére. Es ennek a megváltó tudománynak milliók és és milliók nem részesei. A nép tengernyi milliói nem ismerik még a tudomány erejét. Ki se mondható : mennyien sínylődnek lenn a mélységben, a szellemi vakság, a tudatlanság gyilkos fertőjében: ki sem mondható, mily temérdek agyat és kultur- erőt tartanak lekötve az évezredes tévelygések, a hazugságok, a babonák, a dogmák. Tengernyi nép tolong lent a sötétségben. Tengernyi nép nyög, jajong a sebek alatt, miket egyik oldalról az anyagi lenyügözés, másik oldalról a szellemi szolgaság tép fel a lelkén. Tengernyi nép kiált azután, amit a mostoha sors megvont tőle. Tengernyi nép kiált a világosság, a tudomány után. És ezt a kiáltásokat Cseh Lajos úgy véli részben elhallgattatni, ha „eszméket fog szétszórni“ és a tyuktenyésztésről fognak előadást tartani. Hát a Szabad Lyczeum előadásain ne szórjon szét eszméket Cseh Lajos ur, egyrészt azért, mert az ő eszméire senki se kiváncsi, másrészt mert a Szabad Lyczeumban a modern világfelfogás elemeiről kell oktatást adni népszerű, könnyen érthető előadásokban. A tudomány népszerűsítésével a természet-tudományi alapon való gondolkodásra és a társadalom-tudományok nagy igazságaira kell rámutatni, kapcsolatosan figyelemmel kisérve a modern világításban megjelenő történet tanításait. Ha nem ezt szándékszik tenni a nagykárolyi Szabad Lyczeum, akkor ennek megvalósítói az első előadás fiaskója után be is zárhatják a boltot. A megnyitó előadáson különben csekély számú, de intelligens közönség — négy hölgy is — volt jelen. PárbeszédA Kölcsey-Egyesület (a Szabad Lyczeumhoz) ; NÚ ? A Szabad LyCZGUin (a Kölcsey-Egyesülethez): NÚ ? Csúnya asszonyok mindig féltékenyek a férjükre, szép asszonyok soha. Soha nem érnek rá. Mindég úgy elfoglalja őket a más asszonyok férjeire való féltékenykedés. * Házas emberek borzasztó unalmasak, ha jó férjek, és utálatos önhittek, ha nem azok. * Ha az asszony felfedezi, hogy a férje egész közönyös iránta: vagy elkezdi borzasztóan elhanyagolni magát, vagy pedig nagyon elegáns kalapot hord, amelyekért más asszony férje fizet.- * A férfi azért házasodik, mert fáradt, a nő azért megy férjhez, mert kiváncsi. Mindkettőjüket csalódás éri. * Az embernek mindég szerelmesnek kellene lennie. Ebből az okból soha sem kellene házasodnia. * Egy házasember boldogsága azoktól függ, akiket nem vett el. * Mennyi bolondságot fecsegnek az emberek boldog házasságokról. Egy férfi minden nővel boldog lehet, ameddig öt nem szereti. * Hogy tönkreteszi a férfit a házasság! Épolyan demoralizáló, mint a czigarettázás, de sokkal költségesebb. Wilde Oszkár.
